TARTALOM
Grant Taylor az egyik középiskola amerikaifutball csapatának sikeresnek éppen nem mondható edzője, a csapat rendre alulmarad a küzdelemben. A szülők kezdenek türelmetlenek lenni, a srácok pedig lassan elvesztik minden motivációjukat, a legjobb játékosok rendre valamelyik rivális iskolához szerződnek. Grant magánélete sincs teljesen rendben. A ház épphogy nem dől a fejére, a családi autó állandóan cserbenhagyja, ráadásul megtudja, nem lehet gyerekük. Az elkeseredett férfi Istenhez fordul segítségért. A hithez fordul, hogy megküzdjön a kudarcaival, és legyőzve a múltat, sikerre vigye csapatát és saját életét.
ADATLAP
Megjelenés éve: 2006
Játékidő: 111 perc
Műfaj: dráma
Rendező: Alex Kendrick
Főszereplők:
Alex Kendrick (Grant Taylor)
James Blackwell (Matt Prater)
Bailey Cave (David Childers)
Erin Bethea (Alicia Houston)
Shannen Fields (Brooke Taylor)
BESZÉLGETÉSINDÍTÓ KÉRDÉSEK A FILMHEZ
Szerintetek milyen volt az edző és a csapat lelkülete a kezdetekben és miből adódhatott az hogy ennyire szétesett volt?
Mi hozta a fordulatot a történetben? Mi vezetett oda?
Lehet-e krízis jó dolog az életben? Mitől függ, hogy mi lesz a végeredménye?
Miben változott az edző, és miben a csapat?
Volt-e már hasonló az életetekben mikor úgymond minden „összedőlt”, és Isten választ adott nektek?
Biztosan észrevettétek, hogy több szálon is fut a történet. Nézzük meg most David életét! Milyen beállítottságú volt meg mit gondolhatott magáról?
(Bibliai Dávid: nem magában bízott, hanem Istenben. Minden viszonyítás kérdése. Az óriás Dávidhoz képest nagy volt, de Istenhez viszonyítva, aki Dávid mögött állt, nagyon kicsi. Így kéne nézni nekünk is a problémákra, körülményekre.)
Vannak-e ilyen csodák, mint a filmben, hogy egy esélytelen csapat nyeri meg a bajnokságot? Vagy hogy gyerekük lett?
(Természetesen kell, hogy higgyünk benne, ez a lényege a hitnek. Itt utalhatsz Dávid és Góliát sztorijára (meg hogy milyen vicces, hogy a filmben a srácot is Dávidnak hívták)) Meg mondhatsz példát is, most valamikor Franciaországban egy piti NB3-as csapat megverte az abszolút győztes focicsapatot. Sajna nem vagyok a sportban otthon, valahol hallottam, de ha utána nézel, utalhatsz arra is, de személyes példát is mondhatsz, mikor abszolút lehetetlen helyzetben győztél.
Kinek az imáját fogja meghallgatni Isten?
(Itt arra a jelentre gondolok, mikor a suli lelkésze megkérdezi az edzőt, hogy melyik földművesnek adja meg Isten az esőt, annak, aki felkészült rá. Tanulság: Várjuk a csodát! Higgyük, hogy lesz!)
Egy híres idézet: „Imádkozz úgy, mintha minden Istenen múlva, és cselekedj úgy, mintha minden rajtad múlna.”
Mit jelent nektek az, hogy dicsőíteni Istent akkor is, ha nyerünk, akkor is veszítünk?
Mint láttuk a filmben, egy olyan durva sportot is, mint az amerikai foci, lehet Isten dicsőségére csinálni. Szerintetek, hogyan lehet a ti „munkátokat” Isten dicsőségére tenni? Mit tudnál megvalósítani? Milyen konkrét ötleteid vannak? Lehet-e ezt mindenre alkalmazni, minden fajta munkára?
(Természetesen mindenre nem. Pl. bérgyilkos, prostituált)
Mi az, amit át lehet ültetni a saját életetekre?
(Itt jöhet a bizonyságtételed akár, ha már többen mondtak valamit, de akár kezdheted te is.)
Vélemény, hozzászólás?