A népszerű fiatalok csábítása

„Úgy néz ki, hogy az ifjúsági bibliaóra csupán a kedvencekkel való zártkörű szórakozásban merül ki. Ennek én nem szeretnék többé a része lenni.” – Mint derült égből villámcsapás ért engem a fenti mondat. Staphanie az általános iskola előtti nyáron csatlakozott az újonnan alakult ifjúsági csoportunkhoz. Az iskola befejeztével pedig elhagyta a csoportot. Amíg nem olvastam el kiértékelését, nem tudtam, hogy miért. Stephanie úgy érezte, hogy kedvenceket választok magam köré, akikkel igazából foglalkozok, és ő nem tartozott ezek közé. Ezek után nem akart többet beszélni velem, a gyakori megkeresések ellenére sem. Teljesen szakított bibliaórás csoportunkkal. Ez az incidens Stephanieval megdöbbentett és azt eredményezte, hogy átértékeljem a diákokkal eltöltött időmet. Ismerősen hangzik ez számunkra? Az igazság az, hogy természetszerűleg azokhoz az emberekhez vonzódunk, akiket kedvelünk, de Jézus Krisztus evangéliumának szolgáiként másképpen kell cselekednünk.

Amikor a bűn nyilvánosság elé kerül

Sok olyan területe van az életünknek, amit szeretnénk rejtve tartani. Hetenként, néha naponta is hiányoljuk a megbocsátást és valami mágikus érintést, amely eltávolítaná a mi privát engedetlenségeinket. Reméljük, hogy az ifjúsági csoport tagjai nem jönnek rá addig, míg el nem költözünk onnan. Míg a régebbi bűnök jól szolgálhatnak illusztrációként egy bizonyságtételben, senki sem szeret a jelen küzdelmeiről/nyomorúságairól beszélni. Ifjúsági pásztorként hogyan szembesüljünk az önkéntes munkásaink rejtett bűneivel, mit tanuljanak a vezetők és a srácok a kegyelemről, megbocsátásról és felelősségről.

A fiúk mindig is fiúk maradnak: beavatási szertartások a fiatal férfiaknak

Michael Gurian írja, hogy a kamasz fiúk „sokkal gyakrabban halnak meg a szeretteik keze között. A férfiak négyszer több esetben követnek el öngyilkosságot, mint a felnőtt nők. Kétszer nagyobb az esélye annak, hogy a fiúkat tanulásképtelennek minősítsék, mint a kamasz lányokat. Hogy a fiúk otthagyják az iskolát, annak szintén négyszer nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy kamasz lányok hagyják el. Az iskolában bajba került fiatalok 90%-a fiú. A fiatal mentális betegek többsége országszerte fiúkból áll. A tinédzser alkoholisták és drogfüggők döntő többsége szintén fiú.

A biszexuális tinédzserek felé való szolgálat

A homoszexualitás, a biszexuális kapcsolatok tinédzserkorban, vagy a szexuális bántalmazások nem csak Amerikára jellemzőek! Az európai/magyar statisztikák csak néhány százalékkal vannak lemaradva az USA adataitól – csak itt nem divat nyíltan beszélni erről a témáról. Ez a cikk is inkább csak a problémafelvetésre alkalmas, mert a megoldás sokkal inkább hosszabb lelkigondozói folyamat. De Istennél van szabadulás!

Ultra Live! – Egy ifjúsági munkás útja a radikális misszió felé

Akkor este, mikor besétáltam a Tabernacle Baptista Gyülekezet ajtaján, nem hittem a szememnek – és a fülemnek! A teremben dübörgött a zene. A táncparkett tele volt fiatalokkal. Fények villództak és visszatükröződtek a festett üvegekről. Az idősebb hölgyek rántott csirkét sütöttek vacsorára, és kék Kool-Aid-et (üdítőital) készítettek. De a legnagyobb benyomást az tette rám, hogy a fiatalok mennyire jóban voltak egymással, vidámak voltak és az idejüket teljes természetességgel töltötték együtt a gyülekezetben… Vidámnak és izgalmasnak, mindezt drogok, alkohol, és más tinédzser bulira jellemző negatívumok nélkül. Egyszerűen soha nem gondoltam arra, hogy lehet bulizni Istennel együtt is. Nem sokkal később csatlakoztam az ifjúsági csoporthoz és beléptem a kórusba is. Az életem megváltozott.

Túl szégyenlős vagyok?

Egy templomban találkoztunk a város főteréhez közel, hogy dicsérjük az Urat és imádkozzunk azért, hogy jó beszélgetések alakuljanak ki a fiatalokkal, akikkel találkozni fogunk. Dicsőítés és ima – remek! – ez nekem is megy. De 15 perccel később, kinn a napfényben, mikor szembetalálkoztam a fiatalokkal, akikkel beszélgetnem kellett volna, és meg kellett volna hívnom őket estére egy kávézóba, már teljesen „lefagytam”. Irigykedve néztem Micket, az egyik ifjúsági munkást, aki odasétált egy csoport fiatal fiúhoz, minden porcikájából áradt a bizalom, és lazaság. Néhány perc múlva már jóízűen beszélgettek és nevetgéltek, és a fiúk elfogadták a meghívást.