Az, hogy miért szenvedünk, talán örökre titok marad az örökkévalóság innenső oldalán. Noha Isten Igéjéből kikereshetünk néhány igazságot. Ha Isten szeret bennünket, akkor miért szenvedünk? Akár keresztényeknél, akár másoknál, ez a kérdés újra és újra feljön a fájdalmas események és a tragédiák idején. A nyomorúságunk idején biztosak szeretnénk lenni abban, hogy a szenvedésünk számít Istennek, és hogy törődik a fájdalmunkkal.
Címke: Focus on the Family
Krónikus fájdalommal és betegséggel együtt élni – 1. rész
Ebben a cikkben szeretnénk feltárni a krónikus betegségek hatását az emberek életére és kapcsolataira. Meg fogod ismerni, hogy a szenvedők hogyan alakítanak ki gazdag imaéletet és bensőséges kapcsolatot Istennel, hogyan fedezik fel újra magukban az eltűnt ajándékokat és képességeket – sőt, hogyan kezdenek bele egy teljesen új szolgálatba és karrierbe. A fizikai és érzelmi korlátaik között örömöt találnak az élet egyszerű kellemes pillanataiban: egy gyermek nevetésében, Isten műalkotásaiban, a természetben, valamint egy lassúbb, elmélkedőbb életritmusban.
Humor a házasságban
A nevetés egy hasznos gyógyszer, szó szerint! Fontos fiziológiai hatása van rád is és a lelki társadra is. Voltaire, a francia filozófus ezt írta: „Az orvostudomány művészete abban áll, hogy mulattatjuk a beteget, miközben a természet elvégzi a gyógyítást”. A modern kutatások kimutatják, hogy a humorérzékkel rendelkező embereknél kevesebb tünete jelentkezik a fizikai betegségeknek, mint a kevésbé humorosaknál. Ez persze nem új gondolat. Salamon király ideje óta tudnak az emberek a humor gyógyító erejéről, és alkalmazzák is. Ahogy a Példabeszédek könyve mondja: „A vidám elme jó orvosságul szolgál” (17:22). De a fiziológiai előnyöknél többet hordoz magában a humor a házaspárok számára. Segít feldolgozni a problémákat. Figyeld meg Janet-et, aki egy igen finom vacsorával akarta meglepni néhány házaspárból álló vendégeit. Egész nap sütött-főzött, és a férjét kérte meg, hogy segítsen felszolgálni az ételt. Minden jól ment egészen a főfogásig. Ahogy a férje hozta be a sült csirkét, a konyhaajtó hátulról nekicsapódott, és a tálca végigrepült a szobán. Janet lefagyott, majd visszanyerte lélekjelenlétét, és kiosztotta a parancsot: „Drágám, ne csak állj ott! Szedd fel a sült csirkét, menj a konyhába, és hozd a másikat!” Kétségtelen: a humor segít a feldolgozásban – nem csak a triviális dolgokban, hanem a targikusokban is. Martin Grotjahn, egy pszichoanalitikus ezt az észrevételt rögzíti Beyond Laughter (A nevetésen túl) című könyvében: „Ha van humorérzékünk, az azt jelenti, hogy meg tudjuk érteni az emberi szenvedést.”
Beszéljünk a szexről!
Azt akarjuk, hogy gyermekeink lássák a házasság szentségét, és érezzék, hogy hiszel abban, hogy egy napon nagyszerű házasfél lesz belőlük. A gyermekeink számára a házasság végső célként való szemlélete adja meg az értelmét annak, hogy felvállalják az olyan elveket, mint például az önmegtartóztatás, hogy megőrizzük magunkat a jövőbeli házastársunk számára, és így a házasságunk a lehető legerősebb legyen, a bizalomra és a kizárólagosságra alapozva. Arra van szükségünk, hogy olyan dolgokra hívjuk fel a gyermekeink figyelmét, amire igent mondhatnak, azok helyett, amikre nemet kell mondaniuk. Igent mondunk a mindkét nemmel való pozitív kapcsolatokra, igent az egymás tiszteletére, igent arra a jogunkra, hogy irányítsuk, mi történik a testünkkel, igen a pozitív jövőre. Túl gyakran mondunk nemet a gyermekeinknek anélkül, hogy bármilyen alternatívát kínálnánk.