Krónikus fájdalommal és betegséggel együtt élni – 2. rész

Az, hogy miért szenvedünk, talán örökre titok marad az örökkévalóság innenső oldalán. Noha Isten Igéjéből kikereshetünk néhány igazságot. Ha Isten szeret bennünket, akkor miért szenvedünk? Akár keresztényeknél, akár másoknál, ez a kérdés újra és újra feljön a fájdalmas események és a tragédiák idején. A nyomorúságunk idején biztosak szeretnénk lenni abban, hogy a szenvedésünk számít Istennek, és hogy törődik a fájdalmunkkal.

Krónikus fájdalommal és betegséggel együtt élni – 1. rész

Ebben a cikkben szeretnénk feltárni a krónikus betegségek hatását az emberek életére és kapcsolataira. Meg fogod ismerni, hogy a szenvedők hogyan alakítanak ki gazdag imaéletet és bensőséges kapcsolatot Istennel, hogyan fedezik fel újra magukban az eltűnt ajándékokat és képességeket – sőt, hogyan kezdenek bele egy teljesen új szolgálatba és karrierbe. A fizikai és érzelmi korlátaik között örömöt találnak az élet egyszerű kellemes pillanataiban: egy gyermek nevetésében, Isten műalkotásaiban, a természetben, valamint egy lassúbb, elmélkedőbb életritmusban.

Humor a házasságban

A nevetés egy hasznos gyógyszer, szó szerint! Fontos fiziológiai hatása van rád is és a lelki társadra is. Voltaire, a francia filozófus ezt írta: „Az orvostudomány művészete abban áll, hogy mulattatjuk a beteget, miközben a természet elvégzi a gyógyítást”. A modern kutatások kimutatják, hogy a humorérzékkel rendelkező embereknél kevesebb tünete jelentkezik a fizikai betegségeknek, mint a kevésbé humorosaknál. Ez persze nem új gondolat. Salamon király ideje óta tudnak az emberek a humor gyógyító erejéről, és alkalmazzák is. Ahogy a Példabeszédek könyve mondja: „A vidám elme jó orvosságul szolgál” (17:22). De a fiziológiai előnyöknél többet hordoz magában a humor a házaspárok számára. Segít feldolgozni a problémákat. Figyeld meg Janet-et, aki egy igen finom vacsorával akarta meglepni néhány házaspárból álló vendégeit. Egész nap sütött-főzött, és a férjét kérte meg, hogy segítsen felszolgálni az ételt. Minden jól ment egészen a főfogásig. Ahogy a férje hozta be a sült csirkét, a konyhaajtó hátulról nekicsapódott, és a tálca végigrepült a szobán. Janet lefagyott, majd visszanyerte lélekjelenlétét, és kiosztotta a parancsot: „Drágám, ne csak állj ott! Szedd fel a sült csirkét, menj a konyhába, és hozd a másikat!” Kétségtelen: a humor segít a feldolgozásban – nem csak a triviális dolgokban, hanem a targikusokban is. Martin Grotjahn, egy pszichoanalitikus ezt az észrevételt rögzíti Beyond Laughter (A nevetésen túl) című könyvében: „Ha van humorérzékünk, az azt jelenti, hogy meg tudjuk érteni az emberi szenvedést.”

Beszéljünk a szexről!

Azt akarjuk, hogy gyermekeink lássák a házasság szentségét, és érezzék, hogy hiszel abban, hogy egy napon nagyszerű házasfél lesz belőlük. A gyermekeink számára a házasság végső célként való szemlélete adja meg az értelmét annak, hogy felvállalják az olyan elveket, mint például az önmegtartóztatás, hogy megőrizzük magunkat a jövőbeli házastársunk számára, és így a házasságunk a lehető legerősebb legyen, a bizalomra és a kizárólagosságra alapozva. Arra van szükségünk, hogy olyan dolgokra hívjuk fel a gyermekeink figyelmét, amire igent mondhatnak, azok helyett, amikre nemet kell mondaniuk. Igent mondunk a mindkét nemmel való pozitív kapcsolatokra, igent az egymás tiszteletére, igent arra a jogunkra, hogy irányítsuk, mi történik a testünkkel, igen a pozitív jövőre. Túl gyakran mondunk nemet a gyermekeinknek anélkül, hogy bármilyen alternatívát kínálnánk.