Decemberi ifjúsági órák
Üzenetek a karácsonyfán
Nagyon sok gyülekezetben van karácsonyfa. Az ifjúság meglepheti a gyülekezetet azzal, hogy feldíszíti, – méghozzá, a szokásos díszeken kívül – üzenetekkel is!
Rá lehet szánni egy ifjúsági órát a feladatra, persze attól függ, hányan járnak a gyülekezetbe.
Az ifjúság feladata az üzenetek elkészítése. Az lenne a legszuperebb, ha az ifjúság beosztaná, hogy ki kinek ír üzenetet, hogy a gyülekezetből senki se maradjon ki! Mindenképpen hirdessük ki az előző alkalmon, hogy a fiatalok fel tudjanak készülni, ha kell, hozzanak magukkal ollót, ragasztót, színes papírt, matricákat, cérnát (fellógatni az üzeneteket)…
A kártyák lehetnek igazi képeslap alakúak, de készülhetnek csillag, karácsonyfa, hóember vagy hópehely alakúak is!
(Fontos: készítsünk listát a gyülekezet tagjairól! Ne feledkezzünk el az érdeklődőkről sem, és persze legyenek üzenetek a vendégeknek, látogatóknak, rokonoknak is, amikre akár a karácsonyi istentiszteleten rá lehet írni a nevüket)
Ha készen vannak a sokféle kártyával, akkor lehet még írni az ifjúság tagjainak is saját üzenetet (nem muszáj mindenkinek, de ne maradjon senki üzenetek nélkül! Az ifjúsági vezető minimum ír mindenkinek!) Lehet a gyülekezetből másoknak is, a vezetőknek, szolgálattevőknek, barátoknak, vagy az időseknek, gyerekeknek. Lehet olyan üzenetet írni, ami személyes, és picit borítékként fellógatni. Vagy lehet igeverset, bátorító mondatokat, köszönetet írni a lapokra, amit akár mindenki láthat!
A karácsonyi istentiszteleten el lehet mondani, hogy mindenkinek van üzenet a fán, és lehet keresgélni. A megmaradt lapokat bele lehet tenni egy dobozba, és karácsony után is oda lehet adni annak, akinek szól. (A fiatalok közül legyen ott néhány a fánál, aki segít a keresgélésben, illetve aki a vendégeknek is ad egy-egy kártyát!)
Ajándék kuponok a szülőknek
Ez inkább egy játék a fiataloknak, és persze kell hozzá némi kreativitás is. Vigyünk be minél több reklámújságot, néhány kartonlapot, papírt és ragasztót, valamint íróeszközöket!
Először kérdezzük meg a fiatalokat, hogy mi fognak adni a szüleiknek karácsonyra, gondolkoztak-e már rajta (közben lehet jegyzetelni, mert lehet, hogy jó ötleteket is hallunk).
Utána kérdezzük meg a fiatalokat, hogy milyen olyan ajándékot tudnának adni, amiért nem kell fizetniük? Itt biztos lesz majd olyan válasz, hogy saját kezűleg készített ajándékok, vagy segíteni otthon valamit, esetleg előadni valamit a szülőknek… rengeteg ötlet szóba kerülhet.
Ezután jön a feladat: a lényeg, hogy ne mondják el nekünk rögtön, hogy mit is fognak készíteni. Mondjuk el nekik, hogy mi miben vagyunk/voltunk lusták, engedetlenek otthon, és miből szokott konfliktus lenni a családban miattunk. És hogy most készítsünk egy kupont a szülőknek, amivel ez a probléma orvosolható. (Építi a szülő-gyermek kapcsolatot, ha komolyan veszik!)
Példák:
„Mosogatás kupon” (ha a szülő átadja, akkor a gyerek mosogat, sokkal jobb, ha több alkalomra szóló bérletet kap az anyuka J)
„Időben lefekszem” kupon (Aznap akkor megyek ágyba, amikor rám szólnak)
„Kiviszem a szemetet” kupon (A szülőt feljogosítja, hogy elvárja tőlünk, egy hétig mi visszük ki a szemetet)
„Komoly beszélgetés” kupon (Ha sosem hallgatjuk meg a szüleinket, akkor ez ideális kupon nekik. Ilyenkor le kell ülni velük, és beszélgetni, meghallgatni őket, válaszolni a kérdéseikre…)
„Rendet rakok a szobámban” kupon (Ezt nem kell magyarázni, szerintem.)
…
Ezeket a kuponokat a reklámújságokból kivágott képekkel és kupon felirattal díszíthetik, feliratozhatják, a hátoldalára rá lehet írni a felhasználási feltételeket, minél viccesebb a szöveg, annál jobb. A végén (ha nem túl személyes) mutassuk meg a kártyát a többieknek. Kérdezzük meg őket, hogy oda mernék-e adni a szüleiknek? Figyelmeztessük őket, hogyha odaadják, akkor be is kell tartani!
Jézus karácsonyi ajándéka
Nyomtassunk ki mindenkinek egy lapot, ami egy karácsonyfa van, és rá van írva, boldog születésnapot! Osszuk ki a fiataloknak! (A legjobb, ha egy olyan beszélgetés végén tesszük ezt, amikor a karácsony lényegéről, mai szerepéről beszélgettünk a fiatalokkal, a szeretet ünnepéről, és Jézus születésének jelentőségéről…)
Kérdezzük meg, hogy kinek lesz a szülinapja december 24-én. Természetesen Jézusé (meg lehet, hogy valaki másé is az ifjúságból)! Mi karácsonykor rengeteg ajándékot kapunk azért, mert Ő megszületett. Pedig ez az Ő születésnapja! Mit adhatunk mi neki? (Hagyjuk, hogy a fiatalok gondolkozzanak ezen,és elmondják az ötleteiket, gondolataikat!)
Olvassuk fel a Máté 25:34-40!
„Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot.
Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok,
mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.
Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna?
Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna?
Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád?
A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.”
Kérdezzük meg a fiataloktól, hogy mit tudnának tenni másokért, és írják fel a Boldog Születésnapot, Jézus! lapra. (Ja és amiket írnak nem kell feltétlenül karácsonykor tenni, hanem folyamatosan az év folyamán.)
Példák:
Meglátogatni az ifjúságból, aki beteg. (Vagy aki a gyülekezetből beteg, idős.)
Vigyázni a gyülekezetből az egyik gyerekre, míg az anyukája bevásárol (akár karácsonyra).
Segíteni valakinek takarítani vagy bevásárolni.
Segíteni valamilyen szeretetszolgálatnál, vagy adománygyűjtésnél.
Ifjúsági óra után elmosogatni a bögréket.
Elvinni a nem használt ruháinkat valamelyik szeretetszolgálathoz.
Segíteni az ételosztásnál (hajléktalanoknak, nagycsaládosoknak)
Korrepetálni egy gyereket, akinek szüksége van rá, olyan tárgyból, amiből mi jók vagyunk
…
Mondjuk el egymásnak az ötleteket! Kérjük meg a fiatalokat, hogy gondolkozzanak még ezen otthon, mert lehet, hogy valami nagyon jó szolgálat eszükbe juthat, amivel megajándékozhatják embertársaikat, és ezzel Jézust!
Karácsonyi ifjúsági óra
Decemberben, a karácsony előtti ifjúsági órán sokan rendeznek „bulit”. Egy karácsonyi partit.
Ez most nem egy komplett ifjúsági óra vázlata, hanem inkább ötletek, amiket be lehet vetni. Igazából nem hinném, hogy ezeken az alkalmakon „komoly tanítást” kellene tartanunk nekik a karácsonyról. Sem az ifjúság tagjainak, sem a vendégeknek. Inkább beszélgetni velük, és hagyni, hogy megéljék a karácsony lényegét! Hogy nem várunk tőlük semmit, hogy szeretjük őket, ahogy Jézus is tette. És az üzenetet pedig úgy elmondani, hogy az átélhető legyen, megélhető legyen, valóságos legyen, a többiektől hallja, és megmaradjon benne!
Ajándékozás (szerintem ezt hagyjátok ki)
Természetesen lehet neveket húzni, hogy ki kit ajándékoz meg ezeken az alkalmakon, vagy lehet mondani, hogy mindenki hozzon valami ajándékot, és ott majd sorsoltok, hogy ki kapja… Sok helyen ez szokás, vagy bevált. Van ahol kötelező saját készítésű ajándékot vinni, van ahol meg van szabva a maximális ár.
Nem mondom, hogy nem jó dolog az ajándékozás, hanem, mondjuk tegyük át az évnek egy másik részére, amikor amúgy nem csóró az ember, meg nincs ezer dolga,
Mivel a karácsony már így is az ajándékokról szól mindenütt szinte, a legjobb, ha ezt kihagyjuk. Hiszen a karácsony előtti készülődésben, rohangálásban ez is csak egy plusz feladat lesz. Lesz, akinek öröm persze, de sokaknak inkább teher. Vannak, akinek ez az időszak az ajándékvásárlás, ajándékkészítés időszaka, másoknak az otthoni takarításé (előfordulhat) másoknak a sok szolgálatra való készülődés, meg persze szolgálat is. Másoknak millió karácsonyi programon kell részt venni. Valakinek akkor van a vizsgaidőszak. Az ajándék szép dolog, de mi lenne, ha ezt most nem várnánk el a fiataloktól.
Főleg mert lehet, hogy valaki emiatt nem jön el! (Én hagytam ki ilyen karácsonyi ifjúságit, mert az egyetemen valamilyen fontos vizsga volt karácsony előtt, és nem tudtam készíteni semmit, így nem mentem el. Persze olyan is volt, hogy az előtte való éjszakát átvirrasztottam az ajándékkészítés miatt.)
A lényeg, hogy mint ifjúsági vezetők felelősen döntsünk ebben a kérdésben. Ha sok a ráérő fiatal, akkor hajrá, legyen ajándékozás, ha nem így van, akkor meg ne erőltessük!
Ötletek ajándékozás helyett:
Szeretetről másképp
Keressünk a neten, könyvekben híres idézeteket a szeretetről. Legyenek benne hívők által mondott idézetek is, de nem csak olyanok. Nyomtassuk ki az idézeteket (de ne legyen ott alatta, hogy kitől származik. Azt egy külön lapon mi írjuk fel magunknak!) Vagdossuk fel, hogy egy cetlire, egy idézet kerüljön.
A lapokat tegyük ki egy asztalra, és kérjük meg mindenkit, hogy válasszon egyet, ami tetszik neki (vagy azt is lehet, hogy húznak, esetleg mi kiosztjuk találomra a cetliket.)
A feladat, hogy mindenki olvassa fel a sajátját, és mondja el, hogy miért azt az idézetet választotta. Mennyire ért egyet vele, mennyire tartja igaznak, vagy miért tetszik neki, miért nem. Aztán a többiek is hozzászólhatnak. (Biztos lesznek olyan mondatok, amiben nem értenek majd egyet a fiatalok.)
A végén pedig lehet tippelni, hogy kitől származik az idézet! Biztosan tudunk ebben is meglepetéseket okozni (nem minden rossz, amit egy nem hívő ember mondott, attól még lehet valamiben igaza!)
Ez a játék azért jó, mert nincs szükség hozzá „keresztény háttérre”. Ha vendégeink vannak, ha evangélizálni szeretnénk, akkor ez nagyon ideális, mert a szeretetről a keresztények nézőpontjából hall az illető. És ami a legjobb, a fiatalok maguk mondják el majd a véleményüket, nem kell nekünk prédikálni, és a nem hívők hozzá tudnak szólni, nem erőltetik őket, hiszen mindenki elmondja a véleményét (persze ne velük kezdjük a kört), meghallgatják őket, figyelnek rájuk, és nagyon jó gondolataik vannak a szeretet témában!
Fontos, hogy mi is gondoljuk át, hogy melyik idézetről mit is gondolunk, mit is mondanánk!
A végén le lehet zárni úgy, hogy megkérdezzük melyik idézeteket, vagy éppen milyen fontos dolgokat jegyeztek meg a szeretetről.
Mécsesgyújtás
Ezt hagyjuk az ifjúsági óra végére, a legjobb, ha már sötét van kinn (decemberben ez nem olyan nehéz feladat!)
Adjunk mindenkinek egy-egy mécsest (ne legyenek meggyújtva). Mindenki üljön le a teremben vagy szóródjanak szét és álljanak meg valahol! (Kérjük meg őket, hogy legyenek picit csendben.)
A következőket mondjuk: A karácsony ma már sok mindenről szól. Mégis az eredetét, a lényegét már sokan nem ismerik, vagy nem értik. Már csak szokás, hagyomány. A kis Jézus, a betlehemes, a Mikulás, a karácsonyfa, mind az ünnepség része. Mégis mi miatt ünnepeljük a karácsonyt? (Itt egy beavatott ember lekapcsolja a villanyt. Intsünk neki, hogy mindenkinek egyértelmű legyen, hogy mi kértük a sötétséget. Várjuk meg, míg mindenki csöndben lesz megint. És most folytassuk a sötétben.)
Azért van karácsony, mert az emberek elválasztva éltek Istentől. Mert elválasztották őket a bűneik Istentől. De Isten ezt nem hagyta így. Kitalálta, hogy hogyan lehet áthidalni ezt a problémát. Ennek a tervnek az első lépése az, amit karácsonykor ünneplünk. Hogy Jézus megszületett erre a Földre emberként. (Ennél a mondatnál gyújtsuk meg a mécsesünket. Ez lesz az egyetlen fényforrás a teremben, így mindenki oda fog figyelni rád! Folytassuk, és mondjuk el Jézus történetét röviden) Jézus azonban nem maradt gyerek, felnőtt, csodákat tett, betegeket gyógyított, tanítványokat nevelt, és megmutatta, hogy Ő Isten Fia. Ez is Isten tervének része volt. És az is, ami aztán Jézussal történt, amit húsvétkor ünneplünk. Hogy Jézust megfeszítették. Azért, mert ő elvállalta a büntetést minden ember helyett. Azért, hogy mi újra közel lehessünk Istenhez! Ez Jézus ajándéka, ami ingyen van, neked-nekem, és minden embernek. Csak el kell fogadni! (Itt elindulhatunk, és egyenként meggyújthatjuk a többiek mécsesét a teremben, szép lassan, közben folytatjuk.) Karácsonykor az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatunk, ha ezt a történetet elmondjuk másoknak is. Hogy ők is megérezzék Isten szeretetét. Hogy ők is Isten gyermekei lehessenek. És utána világítsanak ebben a világban, ahogy mi is világítunk ezekkel a mécsesekkel. És minél több embernek mondjuk el az igazságot, annál többen fognak világítani. És persze akiknek elmondtuk, ők is továbbadják. (Ezt a mondatot akkor mondjuk, amikor éppen meggyújtottuk valakinek a mécsesét, és nézzünk rá bátorítóan, hogy menjen és tegye ő is, amit mi.) Így terjed a jó hír, a fény, a meleg, és Isten üzenete is.
Fontos, hogy itt tartsunk egy kis szünetet, hogy a fiatalok el tudjanak gondolkozni. Csak bámulják a mécsest, a lángot.
Aztán befejezhetjük azzal, hogy kellemes karácsonyt kívánunk mindenkinek, vagy elkezdünk énekelni egy karácsonyi dalt, ami Jézusról szól, és a végén felajánljuk, hogy lehet még beszélgetni velünk a karácsonyról, Jézusról (hiszen ez az alkalom főleg a nem hívőkért van, hogy megmutassuk nekik Istent.) Meg persze lehet még maradni sütizni, inni, beszélgetni, énekelni, játszani… (Mert ugye ezek sem hiányozhatnak egy partiról.)
Vélemény, hozzászólás?