Minden tanítvány potenciális vezető – Egy gyakorlati példa a G12 működésére

Mario hat évvel ezelőtt kezdte el Jézust követni. Jézus radikálisan megváltoztatta az életét, és adott neki egy szenvedélyes vágyat arra, hogy ebben ő is részes legyen, és másokat Jézushoz vezessen. Elkezdte megosztani az evangéliumot a barátaival. John már az általános iskola óta jó barátja volt Marionak, elfogadta az evangéliumot, megtért, és beépült Mario sejtcsoportjába. Ahogy John csatlakozott a sejthez, erőteljesen elkezdett növekedni a Krisztussal való kapcsolatában, és amikor hallott egy tréningről, amely tovább erősítheti, azonnal csatlakozott is hozzá. John bekapcsolódott egy Biblia-centrikus felkészítő csoportba, és ezzel párhuzamosan megnyitotta a saját sejtcsoportját is. Eközben továbbra is részt vett Mario csoportjában is. Amikor John „hivatalosan” belekezdett a saját sejtjének építésébe, még Mario tizenkét tanítványának egyike volt, és hogy továbbvitte a munkáját, ez még inkább megerősítette a kapcsolatukat. Ezzel párhuzamosan pedig már John-nak is megvan a maga tanítványi csoportja.

AMIKOR EGY ÉRDEKLŐDŐ TANÍTVÁNNYÁ VÁLIK

Nos, mi is tulajdonképpen a tanítványság? A legtöbb újszövetségi lexikon szerint „követő” – valakinek a követője. Jézusnak is volt tizenkét követője. Az ICM azonban pontosította ezt a definíciót, és náluk a tanítvány egyben (leendő) sejtcsoport-vezető, és a sejtcsoportvezető természetesen továbbra is tanítvány. Ha akarsz tizenkét tanítványt, hogy alakíts egy sejtet, előbb magadnak is aktív részesévé kell válnod egy tizenkét fős tanítványi sejtnek. Egyszer megkérdeztem César Fajardo-tól (aki az ICM egyik ifjúsági pásztora): „Vajon mindenki képes és alkalmas arra a tizenkét fős sejtedből arra, hogy ugyanilyen sejteket hozzon létre és vezessen?” – Ezt válaszolta: „Világos, hogy ha valakiből nem lesz sejtcsoport vezető, akkor tulajdonképpen nem is lehet tagja sem egy G12-es csoportnak, mivel az vezetők csoportja.” (1)

Gondolkozzunk el ezen a kijelentésen: egy G12 –es csoport tulajdonképpen vezetők csoportja. Bár az ICM klasszikus sejtgyülekezet, alapelvük, hogy a sejtcsoport tagja sejtcsoportvezető is egyben, csak ekkor tanítvány. Vagyis addig nem számítasz „tanítványnak”, míg nem végezted el a felkészítőt, és nem nyitottad meg a saját tanítványi körödet. César Castellanos mondja: „Mind a tizenkettőnek ilyenné kell válnia, mert csak ez méltó hozzájuk! Életre kell hívniuk egy új sejtet, mert ez az ő „méhük” gyümölcse.” (2)

Ezt az instrukciót teszi hozzá: „Választanotok kell tizenkét személyt, mint a ti gyümölcsötöket (hogy megnyithassátok a saját sejtcsoportotokat!) Minél hamarabb ki kell választanotok őket, mielőtt még a saját sejteteket elindítanátok, a barátaitok közül, akik közel állnak hozzátok. Minél hamarabb derüljön ki, hogy szimpatikus-e nekik ez a dolog, mert sokan soha nem fognak csatlakozni hozzátok – legyen időtök „válogatni”. De jegyezzétek meg: az a személy (hívő ember), aki nem terem gyümölcsöt (vagyis nem indítja el a saját sejtjét), több ezer ember megtérésének lehet akadálya!” (3)

Az ICM-nél a tanítványság nem statikus, hanem radikálisan változó és növekvő. Mivel minden tanítványnak „kötelező” elindítania a saját sejtjét, mid a gyülekezet, mind a „látás” drasztikusan terjed és növekszik. A cél, hogy minden egyes gyülekezeti tag sejtcsoport vezető legyen, és a saját csoportjában továbbadja ezt az „igaz” tanítást illetve alapelvet. Ha egy személy ebben nem tud részt venni, és nem lesz saját tanítványi csoportja, akkor nem is maradhat a gyülekezetben sem, gyakorlatilag kiközösíti a tanítványság. (4)

Az ICM-ben voltaképpen csak kétféle „állapota” lehetséges egy hívő embernek: vagy tagja egy tanítványi csoportnak, és még felkészülési stádiumban van, vagy már vezetője is a saját csoportjának. Ez a rendszer kizárja az olyan sejtgyülekezetekben honos „funkciókat”, mint a kerületi, területi pásztor, szupervízor, vezető lelkész, stb. A G12 egy olyan rendszer, amely csak egyetlen kategóriában növekszik és létezik: ez pedig az általuk definiált „tanítványság”, amelyben mindenki már sejtvezető is egyben.

MINDENKI POTENCIÁLIS VEZETŐ (ÉS EGYBEN SZUPERVÍZOR)

Az eredeti sejtgyülekezeti struktúrában, amit 5×5-ös struktúrának is szoktak nevezni, és David Yonggi Cho-tól származik (Yoido Full Gospel Church, Dél-Korea), minden öt sejtcsoport felett van egy szupervízor. Ebben az 5×5-ös rendszerben John nem lehetne vezetője az általa megbízott sejtcsoportvezetőknek, míg erre nem hatalmazza fel egy nála magasabb szinten lévő szupervízor, például egy kerületi lelkész. A „szupervízor” itt egy nagyon pontosan behatárolt pozíció. Ezzel szemben a G12-es modellben John maga egyszemélyben a szupervízor is. A G12-ben nem elegendő, ha John egyszerűen sejtcsoportvezető, egyben szupervízorrá is kell válnia (kötelező). Tehát neki a saját tanítványai tanításán túl azokat szupervízorként is felügyelnie kell, vagyis valamilyen módon 12×12 emberért felelős.

Ebben a rendszerben tehát mindenki potenciális vezető, és egyben potenciális szupervízor is. Mindenki, a vezető lelkésztől kezdve a konyhai munkásig azzal van megbízva, hogy keressen tizenkét tanítványt, elsődlegesen új megtérőket.

Az a nagyszerű, hogy ez működik! Csodálatos látni, hogy átlagos emberek az ICM-ben nem csak tanítványoznak, hanem felügyelnek is (szupervízorként) másokat. Willie, aki a mikrobuszunkat vezette, mikor ott voltunk, 45 sejtcsoportot hívott már életre, és így azok vezetőinek szupervízora egyben. Abban bízik, hogy egy év múlva már 250 sejtért lesz felelős. Beszélgettünk egy fiatal lánnyal, aki takarítónőként dolgozik, és már négy csoport szupervízora (a saját tizenkettes tanítványi körén túl). Egy telefonos operátornak 80 sejtcsoportja van. Egy biztonsági őr épp most alakította meg a 144. csoportját.

Castellanos ezt mondja: „Szomjazzuk azokat az embereket, aki sok sejtet indítanak el. Itt mindenkinek csoportjaik vannak, még a takarítónőknek is. Van, akinek csak néhány, kettő, hét, másoknak ötven, vagy sokkal több. Ahhoz, hogy részmunkaidőben a gyülekezetünk alkalmazzon, legalább 250 csoportodnak kell lennie. A teljes munkaidős alkalmazáshoz 500 csoport kell.” (5)

MINDENKI HIVATALT KAP

Billy Graham-től egyszer megkérdezték: „Ha te pásztor vagy, akkor mi a stratégiád, hogy ezt meg is valósítsd?” – Ő így válaszolt: „Keresek tizenkét embert, és megváltoztatom az életüket. Ezután pedig elküldöm őket, hogy ők is csinálják ugyanezt másokkal.” (6) Erre az alapelvre épül fel a G12-es modell. Egy hagyományos, alkalom-központú gyülekezetben kb. 40 ember tartozik egy lelkész közvetlen „fennhatósága” alá. A G12-es modellben mindenkiről voltaképpen egy „pásztor” gondoskodik – tehát 1-1 az arány. (7)

Mindannyian tudjuk, hogy minden szolgálat mögé szolgáló emberek kellenek – és minél több van belőlük, annál hatékonyabb maga a szolgálat is. Egy alkalommal valaki konzultációt kért César Castellanostól, és neki az első kérdése ez volt az illetőhöz: „Ki a te vezetőd?”(8)

Castellanos olyan rendszert épít, amelyben mindenki a saját sejtcsoportvezetőjét keresi meg a problémáival, mert tulajdonképpen nincs is felettük semmiféle „magasabb szint”. (9)

A TIZENKETTES SZÁM KÜLÖNLEGESSÉGE

„Én azt hiszem, a hetes szám nekünk sokkal jobb lenne, mint a tizenkettes” – mondja a mexikói Juarez egyik gyülekezetének vezető pásztora. Nálunk a családok kisebbek (létszámukban), mint a bogotaiak, és a 12 túl sok a mi viszonyaink között. Megpróbáltunk harcolni ezért, de nem engedték.”

Az ICM nagyon erősen hiszi a 12-es szám különleges voltát. Ennek az alapja az, hogy 1991-ben, amikor a mozgalom elindult, Isten Castellanosnak nagyon világosan a tizenkettes számról beszélt, amikor a G12 látását átadta. Pásztor Castellanos számtalan alkalommal prédikált már a tizenkettes szám különlegességéről. Hivatkozott Izráel tizenkét törzsére, a zsidó naptár tizenkét hónapjára, Salamon tizenkét kormányzóságára és Jézus tizenkét tanítványára is.

Luis Salas, Castellanos eredeti tizenkét fős sejtjének egyik tagja ezt szokta mondani a potenciális vezetőinek: „A tizenkettes szám a ti sikeretek kulcsa! Ettől a naptól fogva álmodjatok és imádkozzatok folyamatosan a tizenkettőért! Ez a legfontosabb dolog, ha tanítványokat akartok nevelni!” (10)

A G12 MUNKÁJÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDANYAGOK

Néha Mario a saját tanítványainak ugyanazokat a tanításokat adja le, amiket Castellanostól hallott és tanult. Amit annak idején, a mozgalom kezdetén Castellanos tanított a saját tizenkét fős sejtjében, a hetenkénti egy alkalmon, a tanítványai ugyanazt adták tovább a saját tanítványaiknak. Amit ők akkor megtanultak a vezető lelkészüktől, az képezi ma a G12 anyagának lényegi tartalmát. (11)

Ettől függetlenül én azt tapasztaltam, hogy a legtöbb G12-es vezető azt adja át a saját tanítványainak, amit ő az Úrtól vett át, amit Isten tanított neki. Mario például mindig úgy kezdi a sejtcsoport-alkalmakat, hogy megkéri a tanítványait, sorban osszák meg egymással személyes szükségeiket egymással (hogy imádkozhassanak egymásért). „Küzdök a házasságomban, kérlek imádkozzatok értem” – mondja John. És a csoport elkezd imádkozni John házasságának gyógyulásáért.

Miután körbeért a lánc, és mindenkiért imádkoztak, Mario ezt mondja: „Most pedig mindenki egyesével számoljon be arról, mi történt a saját sejtcsoportjában!” John-nak kemény hete volt, mert hárman jöttek el a sejttalálkozóra, és csak egyetlen személy vett részt a G12-es felkészítőjén. „Nem baj, csak így tovább!” – buzdítja őt Mario. „Győzd meg őket, hogy mindenképpen hívjanak el új embereket a saját tizenkettes csoportjukba az embereid!”

Ezután Mario emlékezteti a csoportját a férfiak három hónapos evangélizációs missziójára: „Ez egy óriási alkalom, ami előttünk áll! Kibéreltünk egy egész stadion, tehát mindannyiunknak imádkoznunk lell ezért! Emlékezzetek arra is, hogy a következő egy hónap alatt el kell érnünk a feleségeinket és a családtagjainkat, hogy ők is bekapcsolódjanak a gyülekezeti munkába, és részt vegyenek a lelkigyakorlaton a felkészülési központunkban!” – Ezután Mário tanítja a vezetőit egy bibliai textus alapján, és igyekszik a teljes csoporttalálkozót egy órába belesűríteni.

A TANÍTVÁNNYÁ NÖVEKEDÉS

John még nem érett tanítvány, még nem érkezett el a szellemi nagykorúságba. Még mindig gondjai vannak a házasságában. Miközben befejezi a felkészülési időszakát, egyre jobban elmerül a szolgálatban, és naponként fejlődik és érlelődik a hitében is. Érzi a felelősségét, hogy Krisztust kell bemutatni az életében a tanítványai előtt, ezért folyamatosan tanulmányozza a Bibliát, és rengeteget imádkozik. Ha elakad, és kérdései támadnak, tudja, hogy bármikor felkeresheti Mariot, hiszen ő a vezetője, és felteheti neki a kérdéseit. Néha még mindig elcsodálkozik azon, hogy mennyire megváltozott az élete, amióta hat évvel ezelőtt meghallotta Mario bizonyságtételét. Nagyon hálás Marionak, hogy a tanítványává válhatott, de méginkább hálás Krisztusnak, hogy így az ő tanítványa lehet.

ENDNOTES IN ENGLISH

[1] E-mail sent to Joel Comiskey from César Farjado on Tuesday, December 01, 1998.

[2] Audio tape by Pastor César Castellanos entitled “The Cell Method through the Groups of 12” (in Spanish) given at the Living Water Church in Lima, Perú. March 1998. At times, it appears that ICM teaches that each person “picks” his disciples subjectively, according to various characteristics in the potential disciple (César Castellanos, “Liderazgo de Exito Atravez de los Doce” [“Successful Leadership through the G-12 Model”]. 4th Convention of Multiplication and Revival, January 1999. Audio tape). For example, I talked to one leader who told me that he had seven disciples, but that only three of them were actually leading cell groups. The other four were in the “process” of becoming cell leaders. Admittedly, this is a confusing area in which different pastors at ICM will give different opinions. I’ve tried to describe the practical reality of a disciple at ICM. Practically, all disciples must lead at least one cell. For clarity sake, it’s best to distinguish between a “disciple in process” (someone who might not be leading a cell at the present time) and “one of the 12” (one who is leading a cell).

[3] César Castellanos, Sueña y Ganarás el Mundo (Bogota, Colombia: Vilit Editorial, 1998), pp. 91-92.

[4] Luis Salas will not allow any of his “potential disciples” to graduate from the first semester of the school of leaders unless he or she is leading a cell group (more on leadership training in the next chapter). If they haven’t “borne fruit” by that time, Salas often terminates the relationship.

[5] César Castellanos, Tape message Called “Anointing for Multiplication.” Given at Bethany World Prayer Center in November, 1997.

[6] César Castellanos, “Liderazgo de Exito Atravez de los Doce” [“Successful Leadership through the G-12 Model”]. 4th Convention of Multiplication and Revival, January 1999. Audio tape.

[7] César Castellanos, “Liderazgo de Exito Atravez de los Doce” [“Successful Leadership through the G-12 Model”]. 4th Convention of Multiplication and Revival, January 1999. Audio tape.

[8] Audio tape by Pastor César Castellanos entitled “The Cell Method through the Groups of 12” (in Spanish) given at the Living Water Church in Lima, Perú. March 1998.

[9] Before his recent move to Miami, Pastor Castellanos ministered to his disciples every Monday (even though there is more than 12 present). Pastor Castellanos says: “In each meeting [Monday] the leaders receive the vision, we share what the Lord has shown us, we talk about goals, and we motivate each other to achieve our goals.” Following the example of their pastor, the 12 of César care for those under them and the care pattern continues throughout the church.

[10] An exhortation in May 1998 by Luis Salas to potential disciples during a session of pre-encuentro (explained more fully in chapter on leadership training).

[11] Luis Salas, conference at the Republic Church, Saturday, November 28, 1998.

[12] I have yet to discover “discipleship material” that all G-12 groups use at ICM. Each G-12 leader uses his own teaching and material. I’ve seen little systematic discipleship in this model. I’ve witnessed the G-12 meeting of César Fajardo in Bogota, Colombia. His 12 met after the morning worship service. I sensed obedience and interaction, but nothing like an in-depth, systematic approach to Bible. It’s possible, however, to convert your G-12 system into a powerful discipleship structure. But in practice, the word CARE and PASTORING better describes the G-12 system.

Eredeti cikk: All Disciples are Leaders in Groups of Twelve

A sorozat többi cikke a Tonhalon:

A G12 gyülekezetplántálási modell – 1.rész

Fenntartásaim a G12 modellel kapcsolatban (G12 – 2. rész)

Minden tanítvány potenciális vezető – Egy gyakorlati példa a G12 működésére

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.