Ugye milyen csodálatos lenne, ha az élet nehézségektől mentes lenne? De mindannyian tudjuk, hogy ez lehetetlen! Nehézségekbe fogsz ütközni akkor is, amikor a kiscsoportodat próbálod majd vezetni. Fel kell készülnöd a problémák kezelésére, kidolgozni egy stratégiát erre, mert ez is fontos része a csoportvezetői munkádnak.
1. JELLEMZŐ PROBLÉMÁK
A jó tervezés és a felkészülés sok problémát kivéd, mielőtt még felütnék a fejüket. De még a leggondosabb tervezés sem védhet ki minden nehéz helyzetet. Következésképpen, ha tudod, hogy melyek a leggyakoribb konfliktusok, amelyek egy csoportban felmerülhetnek, ez hasznodra lehet az esetleges krízisekre való felkészülésben.
Az elvárások
A csoporttagok azért gyűlnek össze, mert elvárják, hogy bizonyos dolgok végbe menjenek. A legtöbb tag saját ötletekkel jön azzal kapcsolatban, hogy miért létezik a csoport, mi a csoport feladata, mi az ő nyeresége a csoport tagjaként, milyen elvárásai vannak a csoportnak vele szemben. És mivel különbözőek vagyunk, nem biztos, hogy ezek az elvárások mindannyiunkban ugyanazok lesznek.
Viselkedésminták
A csoport minden tagja eltérő verbális és nonverbális viselkedési modell szerint fog megnyilvánulni. Meglehet, hogy a hallgatag tagok azért beszélnek keveset, mert háttérbe szorítja őket egy-egy nagyon beszédes ember. Megtörténhetik, hogy egy személy dominálja a csoportbeszélgetést. Egy másik mindenből viccet csinál. Aztán lehet, hogy van egy akadémikusabb beállítottságú tag, aki mindenkinek a kijelentését megkérdőjelezi filozófiai perspektívából. Ezeket a példákat a végtelenségig lehetne folytatni…
Tevékenységi formák
„Szerintem a Bibliát kellene tanulmányoznunk.” „Nem, inkább egymásért kellene imádkoznunk ezidő alatt.” „Ne jöjjünk össze ezen a héten, inkább menjünk el helyette a futbalmeccsre.” „Engem nem érdekel, hogy mások mit mondtak arról, hogy mit kellene csinálnunk, szerintem azt kellene… ” Az ilyen jellegű kommentárok jól tükrözik az összhang hiányát a csoport teendőit illetően.
Vezetési készségek
Bizonyos problémák azért vetődnek fel, mert nincsenek jó vezetési készségeink, vagy mert bizonytalanok vagyunk a birtokunkban lévők alkalmazásában. Megtörténhet, hogy túl kemények vagyunk a nem megfelelő pillanatban, vagy éppen nem vagyunk eléggé kemények, amikor arra lenne szükség. A tagok közötti konfliktusok pedig súlyos problémát jelenthetnek, ha a vezető engedi, hogy a probléma elmérgesedjen, ahelyett, hogy időben kezelésbe venné. Nagyon sok probléma származik abból, ha a vezető nem teszi a dolgát.
Szervezési kérdések
„Azt hittem, hogy ezt fogod csinálni!” „Hánytól is van az alkalom?” „Kinél is lesz az alkalom ma este?” Ezek a kérdések mind adminisztratív hiányosságokat tükröznek.
2. STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS
Nagy valószínűséggel szembesülni fogsz ilyen jellegű problémákkal. Ezek megoldásához szükséged van konkrét cselekvési tervre. Javasolnék egy négy lépésből álló stratégiát, amely segíthet a problémákra való felkészülésben.
Első lépés: A felismerés
Az olyan kifejezések, mint például „úgy látom, szomorú vagy ma” vagy „meg kell oldanunk ezt a nézeteltérést”, azt jelzik, hogy a beszélő felismert egy problémát, és rá akarja vezetni a csoport többi tagját is a nehézség tudatosítására. A problémákat nem lehet addig megoldani, amíg nem ismerjük fel őket. Soha ne engedjük a konfliktusokat szönyeg alá seperni!
A második lépés: Az érzelmek „lekezelése”
A második lépés célja segíteni az embereknek lenyugodni és felengedni, nem pedig vádaskodni valakivel szemben. A konfliktus nagyon sokszor érzelmileg felhevíti az embereket. Könnyen elveszítjük az önuralmunkat és személyeskedünk, ahelyett, hogy a problémával vagy a nézeteltéréssel foglalkoznánk. Segíts mindenkinek megérteni, hogy nem a probléma a baj, hanem az, ha nem lesz megoldva a probléma.
A harmadik lépés: A letisztázás
Tisztázd le, milyen jellegű a probléma, és kutass lehetséges megoldások után. A probléma behatárolása lehet nagyon gyors, de lehet nagyon bonyolult is. Bizonyos helyzetekben a probléma nem azonos azzal, amit látsz, hallasz, vagy amit gondolsz. Megtörténhet, hogy a valódi nehézség túlmutat a mi képességeinken, és segítségre van szükségünk a beazonosításhoz és a megoldáshoz is. De tegyük fel, hogy a legtöbb esetben a te felelősséged a megoldás, ezért meg kell találnod a megfelelő megoldást.
Negyedik lépés: A megoldás
Az utolsó lépésben kiválasztjuk a legmegfelelőbb megközelítést, és gyakorlatba ültetjük.
Könnyebb beszélni a problémakezelésről, mint gyakorlatban megvalósítani. Miért? Mert mihelyst a problémával van dolgunk, emberekkel van dolgunk, és az emberek nem illeszthetők be holmi jólfésült négylépéses stratégiákba. Ennek ellenére, mindenre kiterjedő óvatossággal és érzékenységgel alkalmazva, ez a lépéssor egészen hasznodra lehet.
Azokban a szélsőséges helyzetekben, amikor az egyik tag nem hajlandó együttműködni a csapat problémamegoldó kísérleteiben, azzal az emberrel a csoporton kívül kell tárgyalnod. Nagyon ritkán az is bekövetkezhet, hogy fel kell kérned az illetőt a csapatból való kilépésre.
Ne félj külső segítséget kérni, ha nem tudod a problémát egyedül megoldani a csapatban! Azt javasolom, ilyenkor vedd fel a kapcsolatot lelkipásztoroddal vagy a kiscsoportokért felelős vezetővel. Időnként pusztán azzal, ha valakit kívülről behozol a csapatba, sikerül jó mederbe terelni a dolgokat.
De bármilyen módszert vagy megközelítést alkalmazol a nehézségek hatástalanításakor, vond be a csapat tagjait. És ne felejtsd el, hogy az érthetőség és az együttérzés hiánya korlátozza leginkább a kiscsoportok jó működését.
3. PROBLÉMÁS EMBEREK
Korábban öt tipikus problémáról beszéltem, és kiemeltem, hogy a legtöbb konfliktus az emberek elvárásai miatt következik be. Álljon itt néhány embertípus, akikkel volt alkalmam összefutni, és akik sokszor generálói a csoporton belüli konfliktusoknak az elvárásaik miatt. A megjegyezhetőség kedvéért el is neveztem ezeket az embertípusokat:
Társas Tamás
Tamás a társaság lelke. Minden találkozáskor azon van, hogy feldobja a hangulatot és szórakozzék. Tamásnak a csoport lehetőség arra, hogy emberek közt legyen. Számára a csoport szociális szükséglet – akkor is, ha benne ez nem tudatos.
Anna az Akadémikus
Anna nagy fej, értelmi óriás, aki nagyon szereti beleásni magát a Szentírásba. Az ő elvárásai a kiscsoporttal szemben nem elégíttetnek ki, hacsak nem a Biblia tanulmányozása az elsődleges cél. Szerinte az igerész minden egyes szavát nagyon figyelmesen meg kell vizsgálni. Célja pedig a részlet értelmezése. De se az alkalmazás, se a többi csoporttárs nem érdekli túlságosan.
Huba a Hallgatag
Nem beszél valami sokat. Huba szereti hallgatni, amit a többiek mondanak. Mentálisan nagyon is aktívan bekapcsolódik. Nagyon ritkán meg is szólal. Huba hozzászólásai többnyire nagyon megfontoltak és jó észrevételeket tartalaznak. Azt akarja, hogy a csoport többi tagja elfogadja visszafogott részvételét, és hagyja békén. Huba mindig elsőként megy el az alkalmak befejezésekor.
Szenteskedő Szilvia
Szilvia annyira az egekben jár, hogy a csoporttársai megkérdőjelezik földi hovatartozását. Nagyon gyorsan bedob valamilyen lelkiségi klisét vagy könnyen emészthető szónokias bibliai közhelyet. A „nincs-nálam-szentebb”-ízű magatartásával nagyon taszítóan hat más csoporttagokra. Szilvia azt szeretné, hogy a csoport minden földit félretéve, kizárólag a mennyei dolgokkal foglalkozzék.
Alkalmazó Alíz
„Hogyan alkalmazható ez az én életemben?” – ez Alíz állandó, visszatérő kérdése. Ha túl sok időt töltünk a részlet értelmezésével és megértésével, ez nem elégíti ki. A bibliatanulmányozás során a szöveget először is megtapasztalni akarja, majd rögtön megfogalmazni az alkalmazás módját. Viszont az alkalmazás gyakorlatba ültetése nem foglalkoztatja túlságosan.
Fülöp a Filozófus
Fülöp szenvedélye a teológia és a filozófia. Azt szeretné, hogy a csoport „súlyos” kérdéseken elmélkedjék. Egy jó csoport szerinte a vezető körül gravitál, aki az olvasott részlet bonyodalmairól tart előadást. A csoportbeszélgetés nagyon jó, de sokkal jobban élvezi, ha a vezetővel vitatkozhat filozófiai kérdésekről.
Lelkigondozó Linda
Linda a csoport együttléteit a lelkigondozó perspektívájából látja, s ezért minden témát, minden beszélgetést elpszichologizál. A csoport többi tagját úgy kezeli, mintha kétségbeesett szükségük lenne tanácsadásra.
Lelkiproblémás Liza
Ő pontosan Linda másik fele. Azt szeretné, hogy az alkalmakon csoport-terápiát tartsunk. Kétségbeesetten epekedik, hogy a csoport olyan bibliai részekkel foglalkozzék, amelyek megoldást nyújthatnak legalább egy problémájára a sok közül.
Prédikáló Patrik
Minden csoportos alkalom Patrik „szószéke”. Habár hivatalosan nem ő a csoport vezetője, dominálja a beszélgetést és megpróbálja a vezetést is átvenni. Patrik jót akar, de ennek ellenére a többiek idegeire megy. Nagyon határozottan dorgálja a csoport többi tagját, mert ő ugye nagyon sötét háttérből tért meg, most pedig meg kell óvnia barátait a szenvedéstől, amin neki át kellett menni.
Kényszer Karcsi
Karcsinak nincs semmiféle elvárása, mert ő nem is akar voltaképpen részt venni. Csak azért jár, mert kényszerítve érzi magát erre, például egy követelőző feleség, az elfogadás utáni sóvárgás, esetleg valaki vagy valamilyen más helyzet miatt. Karcsi csak azt szeretné, hogy békén hagyják.
4. AZ ELVÁRÁSOK MENEDZSELÉSE
A különböző elvárások és nézőpontok súrlódásokat okozhatnak a csapatodon belül. Tisztában kell lenned, és fel kell készülnöd ezekre a változatos elvárásokra. Javasolnék négy módszert, amely segíthet neked az egymással ütköző elvárások letisztázásában.
Először is beszélj a te elvárásaidról! A csoport minden tagja igényeli a nyílt kommunikációt. Az első alkalmak egyikén bölcs lenne időt szánni arra, hogy megbeszéld minden tag csoportos alkalmakra vonatkozó elvárásait. Ez azért fontos, mert a különböző elvárások, eltérő szükségeket tükröznek. Nem minden szükségletet lehet és kell a csoportban betölteni. Segíts a tagoknak kiértékelni az elvárásaikat annak fényében, ami a közös találkozások célja.
Másodszor, segíts a csoport tagjainak helyénvaló elvárásokat megfogalmazni. Világosan fogalmazd meg a csoport céljait már a legelején. Ezzel lehetőséget adsz a tagoknak arra, hogy mérlegeljék a saját elvárásaikat és módosítsák azokat, amennyiben ez szükséges.
Harmadszor, időnként értékeld, hogy a csoport elvárásai változtak-e a csoport felállását, módszereit és témáit illetően. Ha a tagok legnagyobb része újabb elvárásokat juttat kifejezésre, akkor lehetséges, hogy ki kell egészíteni, helyettesíteni vagy módosítani kell a csoport szóbanforgó céljait.
Negyedszer pedig beszélj négyszemközt is mindenkivel a csapatból. Elég gyakori, hogy a csoportos beszélgetések az elvárások és a viselkedés kapcsán nem vezetnek kielégítő önelemzéshez. Néhányan közülünk képtelenek arra, hogy kiértékeljék személyes motivációikat. Ennek az a következménye, hogy lesz olyan embered a csoportban, aki ismételten oda nem illő magatartást tanusít az alkalmakon. Menj ahhoz az emberhez, és beszéld át vele a dolgot. Jellemző, hogy az illetőben nem tudatosul ez a viselkedés, és azonnal igyekszik megfelelőre változtatni azt.
5. KÉSZEN ÁLLSZ?
Rengeteg tanácsot zúdítottam rád. Kész vagy szembenézni a csoportproblémákkal?
Próbáljuk ki!
Olvasd el figyelmesen az alábbi helyzetleírásokat! Fogalmazd meg, hogy szerinted mi a probléma, és hogyan oldanád meg. Mivel ezek a példák személyes tapasztalatomon alapulnak, nem létezik abszolút helyes válasz. Mégis, hogy segítsek neked a válaszok kiértékelésében, a kérdések után következik néhány általam javasolt válasz.
1. Egy élénk megbeszélés során azon kapod a tagokat, hogy kezdenek eltávolodni a témától, amire összpontosítanotok kellene.
2. Az egyik tag hajlamos az egész csoport nevében beszélni, például ilyeneket mond: „Mindannyian tudjuk, hogy…” vagy „Senki nem hiszi el azt, hogy…”
3. Az egyik tag feltesz egy kérdést, de a csoport továbblép, anélkül, hogy figyelembe venné.
4. A csoportnak 12 tagja van, mégis alig csak 4 tag kapcsolódik be a beszélgetésbe.
5. Az egyik tag verbálisan kitámadja egy másik csoporttag javaslatát.
6. Két tag heves vitába bonyolodik.
7. Az egyik csoporttag nagyon hajlamos arra, hogy minden kérdésre feleljen, és mindenhez kommentárt fűzzön.
8. Két nagyon közeli barát mindig egymás mellett ül, és többször is magánbeszélgetést folytat.
9. Az egyik ember mindenben talál valami nevetségeset és hangosan megosztja mindenkivel észrevételeit.
10. A csoport nem tud megegyezni egy javasolt kirándulás részleteiben.
11. Témától függetlenül, az egyik tag mindig a saját problémáira tereli a szót.
12. A csoport haragszik az egyik tagra, aki folyton negatívan értékeli az emberek magatartását és részvételét.
A lehetséges válaszok
Bizonyára te is észrevetted, hogy hiányoznak a háttértörténetek és egyáltalán a helyzetleírások, amelyek segíthetnének a helytálló válaszok megfogalmazásában, amennyiben a helyzetek valóságosak lennének. Mindamellett az alábbi általános válaszok, lehetséges megoldásokat sugallnak. Egyetértesz?
1. Probléma. Elkalandozó beszélgetés, a téma elhagyása. Lépj közbe udvariasan és mutass rá a tendenciára. Tereld vissza a csoportot a beszélgetés eredeti medrébe. Tisztázd le, hogy a csapat akar-e másról is, újabb témáról beszélni, majd ütemezd be az új témát egy következő alkalomra.
2. Probléma. A személyes vélemény kivetítése az egész csoportra. Gyakran elég arra emlékeztetni barátságosan az illetőt, hogy a maga nevében beszéljen.
3. Probléma. Nem veszik figyelembe az egyik tag hozzájárulását a beszélgetéshez. Tereld a csoport figyelmét a kihagyott kérdésre. Keressetek választ, vagy szögezzétek le, hogyan és mikor lehet választ keresni erre. Erősítsd meg a kérdezőt, akkor is, ha a kérdés nem éppen helyénvaló.
4. Probléma. Egyenetlen részvétel. Itt két megoldás is lehetséges. Oszd fel a csapatot több kiscsoportra, hogy beszéljék meg a problémát, aztán pedig kérd meg mindegyik kiscsoportot, hogy számoljanak be az egész csapat előtt. A másik megoldás az lehet, hogy a kérdésedet így zárod: „Most akkor halljuk valaki olyantól a választ, aki eddig még nem szólalt meg.” Vagyis konkrétan, személyhez szólóan kérdezz, és tudatosan vond be az addig passzív tagokat is a beszélgetésbe.
5. Probléma. Elutasító magatartás valakinek az ötletével szemben. Tapintatosan szakítsd meg. Erősítsd meg, hogy bárkinek joga van ellenezni az elhangzottakat. Emlékeztesd mind a két felet azokra az elvekre, amelyeket közösen leszögeztetek a csoport indulásakor. Javasolj bármilyen kárpótlást, ami az indulatok lecsillapítását szolgálhatja.
6. Probléma. A nézeteltérés összeütközéshez vezet. Lépj közbe, alkalmazd a négylépéses problémamegoldó stratégiát. Ha szükséges, akkor a csoporton kívül oldd meg a problémát.
7. Probléma. Az egyik tag dominálja a csoportos beszélgetést. Beszélj az illetővel négyszemközt. Kérd a közreműködését abban, hogy másoknak is legyen alkalmuk a hozzászólásra. Extrém helyzetekben, miközben kihangsúlyozod, mennyire értékesek a hozzászólásai, felkéred, hogy korlátozza azok számát.
8. Probléma. A csoporttagok illemtelen viselkedésmódja. Hívd fel a két ember figyelmét a csoportos tevékenységre. Kérd meg őket, hogy mondják el meglátásaikat az egész csoportnak. Ha nem hagynak fel ezzel a viselkedéssel, beszélj mindkettőjükkel a csoportos alkalmon kívül.
9. Probléma. Oda nem illő humor és rossz időzítés. Beszélj az illetővel négyszemközt. Meglehet, hogy nem érzékeli, milyen gondot okoz. Nagy valószínűséggel több négyszemközti beszélgetésre lesz szükség.
10. Probléma. Nézeteltérés egy tevékenységgel kapcsolatban. Keress kompromisszumokat. A kompromisszum akkor helyes eljárás, ha döntéshelyzetek előtt álltok, hitelvi kérdésekben azonban nem. Ha nem lehet kompromisszumot kötni, akkor halaszd el a döntést. És keress alternatívákat.
11. Probléma. Helytelen elvárások. Beszélj az emberrel csoporton kívül. Vedd számításba annak a lehetőségét, hogy szakavatott tanácsadóra bízd az ügyet. Bátorítsd a többi csoporttagot, hogy támogassák az illetőt a csoportos tevékenységeken kívül.
12. Probléma. Az egyéni viselkedés miatt keletkező feszültségek. Vedd rá a csapatot, hogy tapintattal szembesítse az illetőt kellemetlen viselkedésével. Óvatosan tegyék, hogy ne érezze támadásnak. Valószínű, hogy szükség lesz csoporton kívüli beszélgetésre is a szóbanforgó személlyel.
6. A PROBLÉMAMEGOLDÓ PERSPEKTÍVÁJA
Végsősoron minden problémamegoldó stratégia előfeltétele a megfelelő hozzáállás. Amikor valamilyen problémával találod szembe magadat, csak a konstruktív és pozitív hozzáállással fogsz tudni győzelmet elérni! Jegyezd jól meg és gyakorold Jakab apostol alábbi szavait:
Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül. Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentõl, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
Jakab 1:2–5 (Károli)
Ez az intelem nem kizárólag a csoportvezetőknek szól, de a benne rejlő gondolatokra bátran hivatkozhatunk mindannyian, akik csoportvezetéssel fogalkozunk.
Hadd emeljek ki három meghatározó gondolatot ezekből az igeversekből.
Először is, mi legyen az első reakcióm, ha nehézségekbe ütközöm? Jakab azt mondja, hogy az „öröm”. A mi örömünk azon alapszik, hogy tudjuk, Isten uralja a helyzetet, bármilyen nehéznek is tűnik az.
Másodszor, az elkerülhetetlen problémák, amelyek felüthetik fejüket egy csoport vezetése során, fontos összetevői személyes lelki növekedésünknek. Isten arra használja ezeket, hogy formálja és alakítsa az életünket.
Harmadszor pedig kérhetjük Isten bölcsességét azoknak a problémáknak a kezelésében, amelyekkel a csoportnak szembe kell néznie, és megadatik nekünk.
A szerzőről
NEAL F. MCBRIDE egy üzleti tanácsadással foglalkozó cég elnökhelyettese Omahaban (Nebraska). A jelen írás részlet Neal Hogyan vezessük a kiscsoportokat című könyvéből.
„Used by permission of Discipleship Journal. Copyright © (2009.05.11), The Navigators. Used by permission of NavPress. All rights reserved. To subscribe, visit www.navpress.com or call (800) 877-1811.”
Eredeti cikk: Disarming Difficulties
Vélemény, hozzászólás?