Legyen Ön is milliomos!

BEVEZETŐ JÁTÉK

Mi lenne, ha?

Adjatok körbe papírt, és mindenki írja fel, hogy mit venne az első milliójából – ha gazdag lenne!

Miután mindenki befejezte, gyűjtsétek össze egy kalapban, és névtelenül egymás után olvasd fel. (Sok minden kiderül abból, amit írtak a fiatalok, például az érdeklődésük, értékrendjük, hogy magukra gondoltak-e vagy másokra, stb.)

Legyen ön is milliomos!

Talán senki sincs, aki ne hallott volna a “Legyen Ön is milliomos” című vetélkedőműsorról. Ez a show Vágó István nevét minden otthonban ismertté tette, és az „Ez az ön végső válasza?” kérdés már egy egész kultúra szlogenjévé vált. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahonnan ez a vetélkedőműsor elindult hódító útjára, csupán néhány hónap kellett ahhoz, hogy minden más vetélkedőműsor nézőit áthódítsa saját rajongó- és nézőtáborába.

NÉZZÉTEK MEG A VETÉLKEDŐMŰSORT – és utána vitassátok meg a következő kérdéseket:

1. Szeretitek ezt a vetélkedőműsort? (Érték tisztázó feladat: jelöld ki a terem egyik részét azoknak, akik szeretik a műsort, egy másik részét azoknak, akik nem; engedd meg, hogy a két csoport között is álljanak ifisek, ha akarnak. Kérd a fiatalokat, hogy mindannyian mondják meg miért állnak ott, ahol állnak.)

2. Mi teszi ezt a műsort olyan népszerűvé? És miért ragasztja oda az embereket rendszeresen a képernyőhöz?

3. Te különböző módon ítéled meg a gazdagokat, annak fényében, hogy ki hogyan lett gazdaggá? Értem ezalatt, hogy valaki a „régimódi stílusban” lett jómódúvá (keményen dolgozott); mások egyszerűen szupersztárok a szakterületükön (gondoljatok a filmsztárokra vagy a zenészekre); megint mások szerencsések voltak (lottó, családi örökség, vetélkedő).

EGY KIS KRITIKA

Olvasd fel a következő cikket, amely a Chicago Tribune című lapban Mary Schmich rovatában jelent meg az amerikai Legyen Ön is milliomos játékról:

„A játék népszerűsége abban keresendő, hogy az átlagembert azonnali gazdagságba juttatja, ami tökéletesen beleillik nemzeti karakterünkbe, akárcsak a rendelésre készített Gucci cipő. Manapság nemcsak, hogy mindannyian milliomossá szeretnénk válni, de még úgy is gondoljuk, hogy Isten által ez jár nekünk. Ha azok a Silicon völgyi senkiháziak vehetnek egy palotát csütörtökön a szerdai profitjukból, akkor miért pont mi ne tehetnénk meg ezt?”

Mary Schmich tovább megy ennél, és a következőket nyilatkozza erről a jelenségről:

„Soha ezelőtt nem volt annyi gazdag ember a társadalmunkban, akik meggyőződéssel vallották volna, hogy gazdagságuk mértékétől függetlenül még nem elég gazdagok. A legfőbb oka annak, hogy nem érzik magukat elég gazdagnak nem más, minthogy van náluk még gazdagabb.”

Kérdés:

Rajtakapod magad, hogy mások anyagi helyzetével összehasonlítgatod a magad lehetőségeit?

„A minden korábbit meghaladó gazdagság elérhető voltának gondolata sok átlagos szinten élő amerikait a szegénységtől való rettegésben tart.”

Kérdés:

Szerinted ez igaz? Így van ez a te életedben, a családod életében, a közösséged életében?

“Ezekben az őrülten jómódú időkben nem az a lényeg, hogy mennyit keresel. Hanem az, hogy mennyivel többet is kereshetnél.”

Kérdés:

Milyen körülmények között és milyen gyakran gondolkodsz a bevételed megnövelésének lehetőségeiről, vagy tervezed meg a jövőben elérendő bevételeket?

Mit mond egy szakértő?

A gazdagok és szegények közötti szakadék egyre tovább nő. Egy nemrégiben megjelent riport szerint az Amerikai Egyesült Államokban minden öt gyermek közül egy szegénységben él. Ugyanakkor egyesek olyan gyorsan gazdagodnak meg, hogy nem tudják mit csináljanak a pénzükkel. Az USA-ban mára egy külön terminust is kitaláltak annak a „betegségnek” a megjelölésére, ami ezeket az embereket emészti: affluenza. Ha rámégy a www.affluenza.com weboldalra, bőven találsz ezzel kapcsolatos információt (angolul).

A következő szemelvények segíthetnek a beszélgetés elindításában:

Affluenza.com így határozza meg a szó jelentését:

Affluenza: 1) Működésképtelen kapcsolat a pénzzel/gazdagsággal, vagy annak az üldözése. Globálisan ezt a pénzáramlás segíti. Eredménye a társadalmi rétegek sarkítása, valamint a gazdasági és érzelmi egyensúly elvesztése; 2) Az Affluenza széles körben elterjedt; társadalmunk egésze produkálja tüneteit; 3) Az Affluenza gyógyítható.

Az Affluenza.com azt állítja, hogy ők leleplezik a pénzzel és gazdagsággal kapcsolatos mítoszokat.

Szerinted mik ezek a mítoszok?

(Írd fel ezeket egy fehér lapra vagy a táblára.)

Az Affluenza.com egy célkitűzést is megfogalmaz:

“Lelki szemeink előtt egy olyan világ képe lebeg, ahol a pénz szabadon áramlik a szükségben lévők felé. Ahol nincs éhezés, nincs testi vagy lelki szegénység; ahol a kapzsiságot nyugalomba helyezték, megértve azt, hogy a pénz az emberek közötti energiaáramlás egyik módja, és azt, hogy a boldogságot az adásban, nem pedig a szerzésben lehet megtalálni. Annak a szem előtt tartására szánjuk oda magunkat, hogy az igazi gazdagság a bőséges szeretet eredménye, olyan szereteté, amely csak emberek között lelhető fel, és amely akkor válik maradéktalanul valóra, amikor közöttünk senki sem éhes vagy hontalan.”

KÉRDÉSEK:

1. Mi a te válaszod a célkitűzésre?

2. Mi tetszik, vagy mi nem tetszik benne?

3. Hogyan tükrözi vissza az Evangéliumot?

4. Mint hitben járó ember, hogyan változtatnál rajta annak érdekében, hogy visszatükrözze azt, amit az áldásokkal és a hittel kapcsolatban vallasz?

Az Affluenza.com azt mondja, hogy “kulturálisan az affluenza egyenlő a pénz-zel/gazdagsággal vagy annak a hajszolásával kialakított működésképtelen kapcsolattal. Egyéni kulturális tünet: képtelen várni kívánsága beteljesedésére, nem tudja kezelni a frusztráltságot, hamis képe van a szórakozásról, elvesz-íti a jövőre irányuló motivációt, alacsony önértékelés, nagy hangsúlyt fektet a külsőségekre.”

KÉRDÉSEK:

1. Igaz rád bármi az előbb felsorolt jellemzők közül? Vizsgáld meg egyesé-vel ezeket a tüneteket. Hogyan látod ezeket a magad vagy valaki más életében megjelenni?

2. Hogyan látod a kulturális affluenzát megvalósulni országod mai társadalmában (pl: szerencsejátékok iránti fokozott érdeklődés, azokban nagyobb létszámban való rész vétel, a bevásárlóközpontok váltak találkozási és időtöltési központokká, különösen a fiatalok között, a reklámok egyre erőteljesebb befolyásoló hatalma – melyik jött előbb a swing tánc visszatérése vagy a Gap reklám, amelyben egy akcióját ezzel hirdette?

3. Mi lehet az affluenza vérszívó gyógymódja?

Az Affluenza projekt létrehozója, és a „Arany gettó: az Affluenza pszichológiája” című könyv szerzője, Jessie H. O’Neil ezt nyilatkozza arról, amit ő az “amerikai álom mítosza”-ként nevez meg:

„Az arany gettót az élet legkülönbözőbb rétegeiből való emberek népesítik be. Egy közös illúzió köti őket össze: az amerikai álom mítosza, az a meggyőződés, hogy a boldogságot a pénz garantálja, és ez így is van jól. Következésképpen, ez egy olyan gettó, ahol nincsenek társadalmi-gazdasági falak.”

Azt is mondja, hogy az affluenza nem egyszerűen gazdagok betegsége. Ez a gazdagsággal annak üldözésével való egészségtelen viszony. Mivel az affluenza elszigetel minket egymástól, és magunktól, a társadalom egésze megszenvedi.

KÉRDÉSEK:

1. Mit gondoltok arról, ahogyan ez a hölgy az amerikai mítoszról beszél? Igaza van?

2. Hogyan definiálnád a boldogságot?

3. A gazdagság/jómód hogyan választ el minket egymástól?

4. Hogyan szigetel el minket magunktól vagy Istentől?

5. Hogyan szenved mindettől a társadalom?

6. Tapasztalataid szerint hogyan használják jóra a gazdagságot ebben a világban? Ennél közelebbről megnézve, hogyan használod te, a családod vagy a gyüle-kezeted a gazdagságot mások javára?

Egy milliomos a Bibliából

Olvasd fel a Márk 10:17-31-t!

Ez a beszámoló a Jézus és milliomos között lezajlott párbeszédről nagyon erőteljesen szól világunkhoz a „birtoklom” és „nem birtoklom” helyzetéről. Jézus ismeri a küzdelmeinket – azoknak a küzdelmeit, akiknek van tulajdonuk, és meg akarják azt tartani; azoknak, akik hiányt szenvednek, és vagyonhoz akarnak jutni ezek fedezésére. Nem erőszakoskodás az, amit a Templomban tesz (Márk 11:15-19), hanem szeretetből fakadó cselekedet az elanyagiasodott ember védelmében. Jézus szeretetben hívja a milliomost, hogy legyen az Ő tanítványává, de a tanítvánnyá válásnak radikális feltétele van.

Vázlat: A történet három részt és egy konklúziót bont ki:

1. Jézus és a gazdag ember (17-22)

2. Jézus és a tanítványok (23-27)

3. Jézus és Péter (28-30)

4. és egy rövid konklúzió (31).

Feladat:

Ez a történet mindhárom szinoptikusnál megtalálható: Máténál, Márknál és Lukácsnál. Egy csoportban közösen vagy kiscsoportokban hasonlítsátok össze a három evangélista által leírt történetet. Például csak Máté mondja azt, hogy a gazdag ember fiatal volt. Csak Lukács utal rá úgy mint előkelő ember. Mind a három gazdagnak hívja. Használd a lentebb összegyűjtött provokáló kérdéseket, hogy megfigyelésre és vitára késztesd az ifiseket. A kérdések után található reflektálás segíthet a kérdések megvilágításában.

Kérdés: Hogyan válaszol a milliomos?

VÁLASZ: Ez az egyetlen olyan történet Márk evangéliumában, amelyben valaki, akit Jézus arra hív, hogy kövesse Őt nem azzal reagál, hogy ezt megteszi, hanem azzal, hogy elmegy. Lehet ez a történet ennél realisztikusabb? Az ő válasza és dilemmája megtanít nekünk egy-két dolgot a birtokolt vagyon hatalmáról.

Kérdés: Mi a problémája ennek az embernek?

VÁLASZ: A férfi aggodalma akörül forog, hogy miként lehetséges „elnyerni vagy örökölni az örök életet”. Érdekes, hogy az „elnyerni/örökölni” szó milyen könnyen jön annak a szájára, aki gazdag – még az örökösnek is teljesítenie kell bizonyos kötelezettségeket. Ezért megkérdezi, hogy mit kell tennie, és nem tetszik neki a válasz.

Kérdés: Hogyan válaszol Jézus?

VÁLASZ: Először is, Jézus azt mondja neki, hogy senki sem jó, csak egyedül az Isten. Máris megalázta ezzel. Az embernek a jócselekedeteiről mondott beszámolója szeretetteljes reakciót vált ki Jézusból, de hamarosan követi azt egy meglepő fuvallat: menj, add el, oszd szét; gyere, kövess. Ezek a parancsok nem választhatók le egymástól, hanem épp ellenkezőleg mélyen összekapcsolódnak – ennek az embernek az esetében, aki sohasem követte Jézust, és a mi esetünkben.

Majd, ahogyan egy orvos vezeti végig a tanoncokat a kórtermen betegről betegre, Jézus odafordul a tanítványaihoz a harmadik felvonásban: ez a lecke mindenkinek szól! És még meg is spékeli a legnehezebb analógiával a tevéről és a tű fokáról. Más szavakkal, „Valóban milyen nehéz bárkinek bejutni Isten országába, de a gazdagoknak meglehetősen lehetetlen. Emberileg szólva, elnyerni az üdvösséget bárkinek lehetetlen, legyen akár gazdag, akár szegény; de Istennel minden lehetséges.

Kérdés: Miről BESZÉLSZ, Jézus?

VÁLASZ: Éppen, amikor a tanítványok megdöbbennek Jézus radikális kijelentésén (23. vers), akkor Jézus „gyermekek”-nek hívja őket. Az előző versekben, Jézus azt tanította nekik, hogy Isten országába úgy lehet bemenni, ha mint gyermekek fogadják azt. Most úgy hangzik, mintha „tenni” kellene valamit. A legteljesebb engedelmességünket követeli meg, és mindenünket, amink csak van.

Felkiáltás: „De, de, de, Jézus…”

Mielőtt teljesen letörnénk, Jézus egy ígérettel zár. Mindaz, amit teszünk nem elég az óhajtott élet megszerzéséhez. Az ilyen élet és teljesség csak Istennel lehetséges, és ajándékként kapjuk meg. Jézus összeköti az „elvárás”-t és az „ajándék”-ot, amikor a kis orvostanhallgatóit megtanítja erre a megdöbbentő, de igaz paradoxonra.

Jézus azzal gyűjti maga köré a tanítványokat, hogy rájuk tekint, és ismét tanítja őket: menj, add el, oszd szét; gyere, kövess. Minden lehetséges Istennel. Összeköti a gazdag embert a tanítványokkal. A gazdag férfi megdöbbent, megszomorodott – elfordult valóban, mert arra kérték, hogy váljon meg a dolgaitól. A tanítványok viszont le vannak nyűgözve. Hiszen olyan társadalomban élnek, ahol a gazdagságot úgy tekintik, mint a tulajdonos Istentől való megáldottságának jelét.

„Te kérdezd meg, Péter!”

Péter szólal fel azoknak a tanítványoknak az érdekében, akik megtették azt, amit a milliomos képtelen volt. Mi a helyzet velünk? Anélkül, hogy megdorgálná büszkeségüket, Jézus a „Bizony mondom néktek”, „most ebben a világban”, és a „a jövendő világban pedig örök életet” kifejezésekkel ígéretet és áldást ad nekik. Az összefoglalóként mondott hab a tortán az elsőkből utolsók, és utolsókból elsők hasonló a Márk 10:43- hoz: „aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok…”

Miután mindent elkövettünk annak érdekében, hogy ez a bibliai rész a lehető legkevésbé szóljon lehangolóan az értékrendszerünkről, Jézus nyomatékosan ránk néz, és csendesen megerősíti, hogy az élet nem dolgok felhalmozásával érhető el, hanem a magunk tehermentesítése. A kultúránk hangadóival ellentétben, de a Márkban lévő tanítványságról való tanítás egészét figyelembe véve, azt a jó hírt hirdeti, hogy az igazi gazdagság elérésének módja a gazdagság rabságával szembeni meghalás.

Ha ez az üzenet nem állította el a lélegzetünket, ha nem rázott meg minket, nem szomorodtunk meg, vagy nem ámultunk el, akkor vagy nem hallottuk meg, amit mond, vagy olyan gyakran halljuk már, hogy mostanra amint egyik fülünkön bejut, azon nyomban távozik is a másikon.

BEFEJEZŐ kérdések:

1. Ha milliomos lennél, mitől lenne nehéz megválnod?

2. Nyilvánvalóan a vagyon és a pénz nem önmagában rossz. Azonban vannak idők, amikor beékeli magát Isten és miközénk, vagy mások és miközénk. Ez hogyan van a te életedben?


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük