Interjú Jeff Stoltzfus-szal
Már érzed a zenét, még mielőtt belépnél a terembe (hogy ne templomot vagy imaházat mondjunk). Az egyenletes basszus ritmus dübörög a gyomrodban, és a fejedet kezdi bólogattatni, pedig még mindig csak az előtérben vagy. Miközben belépsz a terembe, érzékszerveid már túl is vannak terhelve a hangerőtől, a fényektől és a hangulat befogadásától. A zene, már nem tompítva a falak által, elég hangos ahhoz, hogy a bőröd is vibráljon; érzed a basszus dübörgését az egész testeden át. A terem csaknem sötét; neon fények villognak; lézerek pulzálnak a dal ritmusára. Az adrenalinszinted kezd fokozódni. Az emberek a táncparketten egyszerre és együtt fel-le ugrálnak. Néhányan hullámoznak a kezükkel a levegőben. Néhányuk szeme csukva van. Üdvözlünk a dicsőítésben!
Mit mondtál, dicsőítés?
Igen, dicsőítés, méghozzá a javából. A tombolás-szerű dance élmény az Olympian Ballroom-ban, a pennsylvaniai Reading-ban. Ezt tinédzserek egy csoportja ihlette, két felnőtt, Jeff Stoltzfus és John Carlson vezetésével.
Lehetőségünk volt beszélgetni Jeffel az ő szerepéről a dicsőítésben, és az ilyen típusú dicsőítés szerepéről a gyülekezeti életben.
„Az ötlet (látás) a fiataljainktól jött – mondja Jeff. – Szükségük volt egy felnőttre, aki segít vezetni a dolgot, és én jelentkeztem. De az egészet a fiatalok csinálják. Az összes stábtag, a DJ-k, a világosítók – mindegyik fiatal.”
Jeff gyorsan felrajzolja határt a világi és a keresztyén rave között. Azt is elmondja, hogy amit csinálnak, leginkább egy DJ vezette dicsőítés. – „Felhívnak minket világi hírügynökségek, akik azt gondolják, hogy minden buli a szexről és a drogokról szól. Nos, mi nem ezek vagyunk.”
Megkérdeztük Jeff-et, hogy szerinte milyen különbséget talál egy tinédzser, aki diszkóba szokott járni, a diszkó és az ilyen techno- vagy rave stílusú dicsőítő „buli” között.
„Sok srác van, akik voltak diszkóban, és látták mi megy ott. – válaszol Jeff – Megpróbáltak kiszállni abból a világból és amikor hozzánk jöttek, megtapasztalhatták az egységet köztünk, ami a Szentlélektől jön. Lehet, hogy sok külsőség hasonló, de az emberek, a fiatalok valahogy mások.”
Kairsie Miller, aki a Club Worsip javára írja a saját üdvösségre jutását, visszhangozza ezeket a gondolatokat. Ő egy évvel ezelőtt kezdte látogatni a Club Worsip-et és most velük dolgozik önkéntesként. – „Emlékszem a legelső alkalomra, amikor itt voltam. Még mielőtt a táncparkettre lépsz, már érzed a szeretet és boldogság érzését.”
Karsie elmondta azt is, hogy korábban a Wicca (boszorkány) mozgalom tagja volt, azonban amikor eljött ide, Isten megragadta őt és azonnali változást okozott benne. Azóta a boszorkánymozgalommal szakított és gyülekezetbe jár.
„Nem sok olyan klub van, akik azt csinálják, amit mi. Ez a legnagyobb az Egyesült Királyságban most” – mondja Jeff. „De amit csinálunk, több mint keresztény diszkó. Ez dicsőítés. Az emberek élete megváltozik.”
Stoltzfus olyan alkalomban gondolkodik, amelyben a zenét elcsendesedés és imádkozás követi. „Mi hisszük, hogy a Szentlélek így is megszólíthat.” – mondja. „Lecsavarjuk a hangerőt, és azt mondjuk a srácoknak, hogy alakítsanak hármas csoportokat és kezdjenek imádkozni. Hagyunk némi lassú zenét a háttérben, majd az imádkozás után visszaerősítjük. A DJ-k a Szentírásból olvasnak imádság közben.”
Stoltzfus egyik kedvence a 2Sámuel 6. része, amikor Dávid táncolt az Úr előtt. „Dávid valószínűleg átadta a testét a ritmusnak, a táncnak” – mondja Stoltzfus. – Ez nem a hagyományos egyházi zene komolysága. A Club Worsip Website-ja több igehelyet is idéz, amelyek a táncra vonatkoznak – www.thepipeline.org/clubworship.
Kétségtelenül van hasonlóság aközött, amit Stoltzfus és munkatársai csinálnak és a diszkók között. – „A világ eufórikus élményeket keres” – mondja Stoltzfus. „Az emberek a diszkóról az Ecstasy-ra asszociálnak. Vedd el és érezd a bizsergést, boldogságot és a szeretet érzését. A probléma ezzel az, hogy az extasy megölhet téged. Továbbá az ilyen mesterségesen gerjesztett érzések elmúlnak. Ha azonban megérzed azt az élményt, azt a boldogságot és szeretetet, ami Istentől jön, nem lesz szükség több extasy tablettára. Viszont azt tudomásul kell venni, hogy a mai fiataloknak magára az élményre igenis szükségük van.”
Igaz, a pulzus-lüktettető, az adrenalin-pumpáló, a bőr-bizsergető dicsőítés nem az, amelyet elvársz a saját helyi gyülekezetedtől, ahol csendben ülnek a padokban. Ez a Klub Worship gyülekezete, ahol az érzékszervek mindegyike érzékeli és tapasztalja Istent.
“Used with permission of Youth Specialties”
Eredeti cikk: Christian Rave Ministry – Dancing before the Lord
Vélemény, hozzászólás?