TARTALOM
A K-PAX című filmben a kétszeres Oscar-díjas Kevin Spacey egy ártalmatlan fickót alakít, aki valahogy rendőrkézre kerül egy utcai rablótámadás utáni zűrzavarban. A többszörösen Oscar-jelölt Jeff Bridges egy kis közkórház igencsak megedződött pszichiáterének szerepét játssza. Kettejük útja akkor keresztezi egymást, amikor a rendőrség Prot (Spacey) ügyében Dr. Mark Powell-hez (Bridges) fordul, miután Prot rendkívül udvariasan arról tájékoztatja őket, hogy a fényt túl erősnek találja ezen a bolygón – ragyogóbbnak és erősebbnek, mint otthon, a távoli K-PAX bolygón.
Powell a pályafutása során már számtalan képzelődő beteget kezelt, és úgy gondolja, hogy csak idő kérdése, mikor hullik le Prot álarca, hogy mikor tudja szóra bírni őt az igazságról. Prot azt állítja, hogy tényfeltáró küldetést tölt be: sok mindent talált itt, ami tetszik neki, de még mielőtt a nyár véget ér, haza fog térni bolygójára. És ahogy telnek a napok, s közeledik elutazásának kitűzött ideje, betegtársai a kórházban valamennyien vele akarnak menni, hisz az ezer fényévnyire lévő bolygó életét oly hívogatóan festi le előttük.
Dr Powellt sötét félelmek gyötrik Prottal kapcsolatban és eltökéli, hogy minden elképzelhető eszközt igénybe vesz, hogy felfedje az igazságot erről az emberről, még mielőtt túl késő lenne. De ahogy ezek az eszközök sorra csődöt mondanak, Powell kételkedni kezd még olyan dolgokban is, amelyeket egész életében biztosnak hitt. Különösen, hogy Prot tudásával megdöbbent több szkeptikus csillagászt is!
Powell fel kell, hogy tegye önmagának a kérdést: vajon lehetséges-e, hogy Prot valamilyen módon valóságos? És ahogy fáradhatatlanul próbálkozik, hogy áthatoljon Prot védőpáncélján, ráébred, hogy valójában ő maga vált áthatolhatatlanná.
ADATLAP
Megjelenés éve: 2001
Játékidő: 115 perc
Műfaj: sci-fi
Rendező: Iain Softley
Főszereplők:
Kevin Spacey (Prot)
Jeff Bridges (Dr. Mark Powell)
BESZÉLGETÉSINDÍTÓ KÉRDÉSEK A FILMHEZ
1. Prot a pszichológussal folytatott beszélgetéseinek egyikében részletesen beszél saját világáról, a K-PAX-ről. Ez a beszélgetés egy nagyszerű lehetőséget nyújt mindenkinek, hogy elgondolja, milyen lenne számára a „tökéletes” világ. Te hogyan képzelnéd el?
MÉG MIELŐTT MEGNÉZNÉTEK A FILMET: beszélgessetek arról, hogy kinek milyen elképzelése van a tökéletes világról. Próbáld vezetni a beszélgetést, hogy az élet minden területén próbálják meg felvázolni az elképzeléseiket, a családi élettől kezdve a munkáig. EZUTÁN nézzétek meg a filmet.
MIBEN KÜLÖNBÖZIK PROT VILÁGA A FÖLDI ÉLETTŐL?
a.) Nincs törvény – büntetésvégrehajtás, nincsenek jogászok és bírók, hiszen „az univerzum minden lakója tudja, hogy mi a jó és ami a rossz”
b.) Nincs munka – ez emberi „dolog”. Ha valamire szüksége van egy k-pax-inek, akkor egyszerűen megvan neki, vagy megteheti
c.) Nincs család – a gyermekeket nem a biológiai szülők nevelik, hanem mindenki, az egész társadalom közösségébe és felelősségébe tartoznak.
d.) Nincs pénz – mindenki rendelkezik mindennel, amire szüksége van (valószínűleg egyenlő mértékben, bár ez így konkrétan nincs kimondva a filmben, csak a K-Pax-re ez lenne jellemző).
FIGYELJÉTEK MEG a Protból áradó nyugalmat, azt az atmoszférát, amelyet megteremt maga körül: reményt, békességet hordoz és sugároz mindenki felé. Nincs olyan érzésetek, mintha Prot tökéletes világa, a K-Pax valójában a Mennyországhoz hasonlítana?
2. Prot három feladatot ad Howie-nek – amit ha megtesz, akkor meggyógyul.
Emlékeztek, mi volt ez a három feladat?
1.) Keresse meg a boldogság kék madarát
2.) Gyógyítson meg egy másik embert
3.) Maradjon ott, ahol van, az elmegyógyintézetben – azaz fogadja el a sorsát
Minden ember életét ez a három dolog határozza meg: hogy megtalálja-e azt, ami boldoggá teheti, hogy hasznára legyen másoknak, és hogy el tudja fogadni saját magát, az életét és a sorsát.
Ha nem Prot, hanem Jézus adná ugyanezt a három feladatot, hogyan valósítanád meg?
3.) Prot egy másik beszélgetésében ezt mondja: „Az univerzum minden lénye tudja, hogy mi a jó”
Mit gondoltok, igaza van? Tudja minden ember, hogy mi a jó – valahol a szívében, a lelke mélyén? Tudja, csak nem hallgat rá – vagy nem is tudja. Mitől függ, hogy valami jó-e vagy rossz?
Az egyik lehetséges – és ma általánosan vallott válasz az, hogy a jó és a rossz szubjektív és relatív. Ugyanazt a cselekedetet más korban, más szituációban, más emberekkel kapcsolatban egyaránt lehet jónak és rossznak is értékelni. Ez a szituatív-etika alapja. Igaza van ennek a nézetnek?
A Biblia azt tanítja, hogy az Édenben volt egy fa, a jó és a rossz tudásának fája – amit helyesebb lenne a jó és a rossz megítélése fájának hívni. Isten eltiltotta ettől az embert, nem azért, hogy buta maradjon – hanem azért, mert annak a meghatározását, hogy mi a jó és mi a rossz, fenn akarta tartani saját magának. A bűn lényege, hogy az ember ezt a döntést kivette Isten kezéből, és a bűnös ember maga dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz – a világ állapota és az emberi sorsok pedig arról tanúskodnak, hogy rendesen összekeverte ezeket a dolgokat.
A megtérés lényege éppen az, hogy az ember nem akar többé istent játszani, hanem visszaadja a jogot, hogy az élő isten döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz – ezt nyilatkoztatta ki a Szentírásban, ami a hívő ember életének a vezérfonala. Ez a döntés-átadás a megtérés és az önmegtagadás lényege.
4. Ez a beszélgetés azzal folytatódik, hogy Prot hivatkozik Buddhára és Jézus Krisztusra. Ezt mondja: „Maguk emberek többnyire a ‘szemet szemért’ elv alapján cselekszenek. Életet az életért. Az egész világegyetemben tudják, hogy ez mekkora ostobaság. Habár Buddha és Krisztus is másképp látta, de a kutya sem törődött velük, sem a keresztyének, sem a buddhisták… Emberek… Nehéz elképzelni, hogy húzták ki idáig?”
Miért nem megfelelő életelvnek ez a „szemet-szemért” elgondolás?
Mózes törvénye ezt írta elő – de Jézus Krisztus felülírta ezt a törvényt a szeretet törvényével: „Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is. Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsó ruhádat, engedd át neki a felsőt is. Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre. Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el… Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.” – Máté 5:38-45
Mit gondoltok, megvalósítható az az élet, amit Jézus mutatott a tanítványai számára?
5. Talán a legérdekesebb kérdése a filmnek, hogy valójában ki volt Prot – skizofrén elmebeteg vagy valóban földönkívüli. A film nagyon jól egyensúlyban tartja mindkét lehetőséget, és a film vége is a nézőre hagyja, hogy megválaszolja – Ő MINEK LÁTTA PROTOT.
Nagyon sok hasonlóságot lehetne felfedezni Prot személye és Jézus Krisztus között – a békessége, titokzatossága, az, ahogyan meg akarja gyógyítani az embereket (lehet ebbe az irányba is elvinni a beszélgetést, ki milyen hasonlóságot és különbözőséget fedez fel közöttük). Prot és Jézus személyének azonban a legnagyobb hasonlósága abban áll, hogy mindkettőjükben HINNI KELL!
Prot nem mutat olyan meggyőző bizonyítékot, amely által azonnal nyilvánvalóvá lesz, hogy földönkívüli – gondoljunk a csillagászok előtti fénysebességgel való utazására. Ez butaságnak tűnik. A következő pillanatban azonban olyan tudásról tesz bizonyságot, ami mégsem lehet pusztán emberi. Amikor eltűnik az intézményből – azt is be lehet tudni annak is, hogy elbújt, de annak is, hogy valóban „elrepült” világot látni.
Jézus Krisztus is olyan személy, aki nem csinált olyan trükköket, ami alapján azonnal el lehetett volna dönteni, hogy kicsoda valósában, azonban tanítása, „tudása” és élete tele van olyan részekkel, amik letagadhatatlanul emberfelettiek és természetfelettiek.
HINNI KELL BENNÜK.
Te hogy állsz ezzel a hittel? Hiszel-e Protnak? És hiszel-e Jézusnak?
Vélemény, hozzászólás?