Múlt vasárnap felálltam helyemről, hogy vezessem a „Nagy a te hűséged” című régi egyházi himnuszt – pont úgy, ahogy ezt már több tucatszor megtettem az életben. Az élmény sosem avul el, mert a himnusszal egy kortalan üzenet jár együtt. Szeretem nézni, ahogyan a gyülekezet a szöveggel együtt él. Mindig azt látom, hogy az idősödő szent és a főiskolai hallgató is ugyanazzal a tiszteletteljes áhítattal énekel. Világosan látszik, hogy Isten üzenete az Ő hűségéről ugyanúgy vonatkozik fiatalra és idősre. Áthalad az idő és hely korlátain, a pénzügyi helyzeten és az etnikai hovatartozáson is. Biztosak lehetünk abban, hogy számíthatunk arra, hogy az Úr hűségesen megcselekszi mindazt, amit az Ő Igéjében mond.
Teológiai értelemben, a hűség egyike az Atya megcáfolhatatlan jellemvonásainak. Az Ige úgy fogalmaz, hogy akár ezer generáción át is hűséges tud maradni. Egy ilyen, felgyorsult változásokkal teli korban, nagyon megnyugtató, hogy egy sohasem változó Úrnak szolgálhatunk: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsidók 13:8)
Akiket hitben atyáinknak nevezhetünk, mind megtapasztalták Isten hűségét. Mózes, mikor a 2Mózes 14-ben leírt krízishelyzettel szembesült, úgy érezte, nyomás helyezkedik rá. Mögötte az ellenség hordái, előtte pedig a mély víz. De Isten hűséges volt. E nagy csodán keresztül abba is betekintést nyerünk, hogy Istenre mindig számíthatunk krízis helyzet idején, ha hajlandóak vagyunk engedelmeskedni.
Az 1Mózes 39-ben egy pikáns történetet olvashatunk a megtévesztésről és a hamis vádaskodásról. Isten megmutatta hűségét Józsefnek akkor, amikor nem volt egyértelmű menekülési stratégia a helyzetből. El tudod képzelni, milyen lehet az, amikor valótlanul megvádolnak, és megaláznak?
Max Lucado azt írja, „Ahhoz hogy Isten hatalmát megtapasztalhassák, a vezetőknek gyakran nehézségeken kell átmenniük. Ha elviselték, utána kimásznak belőle, és hozzáteszik az ő részüket. József győzedelmeskedett a megpróbáltatáson, és megtapasztalta Isten hűségét.”
Az Isten hűségéről való leckék – a tenger és a börtönfalak határait tekintve – nem csak az Ószövetségben jelennek meg. A Márk 4-ben Urunk egy sűrű napjáról olvashatunk. Később, Jézus és tanítványai a Galileai tavon keltek át hajóval. Egy hirtelen vihar támadt, és a tanítványok nagyon félni kezdtek. Mindez idő alatt a Mester mélyen aludt. Aztán, mikor a tanítványok felébresztették, beszélni kezdett a viharhoz, és az lecsendesedett. Az ezután következő kérdése a tanítványok felé a lényegre tapint: „Miért nincs hitetek?” Nyilvánvaló, hogy Jézus hitt az Atya ígéreteiben. Abban a megingathatatlan hitben nyugodott élete, hogy Isten mindig hűséges marad.
Ne legyünk túl szigorúak a tanítványokkal; a hirtelen jött viharban normális dolog, ha elkap a félelem. Mégis, hogyan gyakorolhatjuk a hitet a félelem helyett? Kétféle módon tehetjük. Jézus előre fel volt készülve arra, hogy bármilyen krízis helyzet érheti. Az Istennel való közössége folyamatos volt és szinte vibráló, és emellett ismerte Isten Igéjét és bensőséges kapcsolata volt Vele. A Szentírás kijelenti, „A teljes szeretet kiűzi a félelmet.” (1János 4:18), és hogy „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.” (Róma 10:17) Röviden fogalmazva: maradj meg a Vele való kapcsolatban, maradj meg az Igében. Ez az, amit Pál Apostol is tett.
Az Apostolok cselekedetei 16. részében, Pál és Silás a börtönben ültek, és késő éjszakába menően énekelve dicsőítették Istent. Az Úr úgy válaszolt dicséreteikre, hogy csodásan megrázta a börtön falait, és az ajtók megnyíltak. Mivel a börtönőr félt attól, hogy a rabok megszöknek, megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Pál viszont közbeavatkozott, és nem csak fizikailag mentette meg az ember életét, de az Úrhoz is odavezette. Isten hűsége aznap nem csak gondoskodásban nyilvánult meg, hanem üdvösségben is.
Sem tenger, sem a börtön magánya nem akadályozhatja meg Isten Ígéreteit abban, hogy a hívő életében közbelépjenek. Szolgálatod alatt megtapasztaltad már a hirtelen jött vihar vagy a börtönszerű bezártság traumáját? Az élet kiszámíthatatlan. Szerencsétlen helyzetek mindannyiunkat érnek. Mégis, minden akadályt leküzdhetünk, ha a Szentírás ígéreteit működtetni kezdjük. Az Úr megtartja velünk a szövetséget. Nem kell félnünk.
Egy barátom valaha mindig azt mondta, „Semmi sem számít, csak az, ahogyan reagálunk rá.” Két évtizednyi szolgálat után tanúsíthatom, hogy semmilyen próbatétel nincs olyan erős, mint az Úr ígéretei közül akár egy. A Bibliában pedig több száz ígéret van. A győzedelmes hívők állandóan figyelnek, és nyitott szemmel járnak, hogy megragadhassanak egy-egy, a helyzetre illő ígéretet – mint menedéket a vihar idején.
Isten hűsége nem csak tiszteletre ad okot. Ez olyasmi, amit példaként kell követnünk. Mint vezetőknek, a hűséget egész magatartásunkkal demonstrálnunk kell.
A színes egyéniségű evangélista, Aimee Semple McPherson éppen Denverben volt egy evangelizációs turné egy állomásán. Megközelítőleg 10.000 ember gyűlt össze, hogy hallja a hölgy prédikációját. Beszéde után a betegekért imádkozott, miközben az első sorban ülő újságírók cinikus pillantásokat vetettek rá. A gyógyításra felsorakozottak közt volt egy lány ikerpár. Öt évesek voltak és vakok. Aimee letérdelt, és imádkozni kezdett az egyikért, aki azonnal meggyógyult és visszakapta látását. Ekkorra már egyre nőtt a nyomás. Aimee ismét letérdelt, és imádkozott, bízva az Úrban. Isten ereje pedig azonnal kinyilvánult, és az ikerpár másik tagja is meggyógyult. A tömeg spontán módon felállt és elkezdte énekelni az „All Hail the Power of Jesus Name” (azaz „Minden dicsérje a Jézus nevében rejlő erőt”) című dicséretet, miközben minden újságíró a könnyeit törölgette. Isten hűséges volt Igéjéhez és az evangélista elszánt hitéhez, mert a hölgy hűséges szolgának bizonyult.
A bölcs pásztori vezetés a hűséget alapvető értékként neveli bele a gyülekezet önkénteseinek gondolkodásába. A feleségem nagyapja, Walter Motter, 36 évig a zenei szolgálatot vezette a „First Assembly of God” egyházban Cleveland-ben, Ohio államban. Egyszer egy szombat éjjel hatalmas mennyiségű hó esett. Kétlábnyi hótakaró fedte be a várost. Vasárnap annyira rossz volt az idő, hogy csupán nyolc gyülekezeti tag volt a templomban, míg a karzaton 42 kórista foglalt helyet. A hűséges szolgálók ott voltak és énekeltek a zord időjárás ellenére is.
A hűséges beállítottság – az, ami elsődlegesnek veszi az idővel való gazdálkodást és az élethez való hozzáállást az Isten szolgálatában – azzal kezdődik, hogy tudatosan fókuszálunk saját életcélunkra. Ha tényleg hisszük azt, hogy Krisztusért végzett szolgálatunk örök jutalmat terem, nem csak hűséges szolgákká leszünk, hanem szívvel fogjuk fogadni a Lélek gyümölcseit az életünkben, mint zenész pásztorok.
Mindent összevetve, mi leszünk hűségesek, mert Ő hűséges.
Tom McDonald a „Church On The Way” gyülekezet, korábban a zenei szolgálati vezetője volt Van Nuys-ben, Kalifornia államban, valamint az Egyházi Dicsőítés megbízottja az „Assemblies of God” Egyházban.
Vélemény, hozzászólás?