Hosszú távú terv az ifjúsági tanításban

Miért kell nekünk hosszú távú tanterv?

A tanulók ismereteinek az egész Szentíráson kell alapulnia, nem csak néhány kiválasztott részen vagy témán.

Hosszú távú tanterv nélkül könnyen abba a hibába esünk, hogy kizárólag azt tanítjuk, amit Isten a mi életünkben tesz, vagy ami minket érdekel, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az ifjúságunk sok kulcsfontosságú bibliai témát egyáltalán nem ismer. Legtöbben szeretünk vissza-visszatérni azokra a tanításokra, amik nekünk magunknak sokat jelentettek, és közben elhagyunk más tanításokat, amik másokra ugyanolyan nagy hatást gyakorolhatnak. Efezusban töltött három évével kapcsolatban Pál apostol ezt mondta:

„Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát.” (ApCsel 20:27)

Emlékezzünk arra, hogy „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2 Tim 3:16-17)

Isten teljes akaratát hirdetjük, vagy csak egy részét? Részleges tanításunkkal nem azt fejezzük-e ki, hogy az Írásnak inkább csak egy része Istentől ihletett, és nem az egész?

Az előre tervezéssel kihasználhatjuk a lehetőségek adta előnyöket, így fokozhatjuk a sorozatok hatását. Dönthetünk például úgy, hogy a „Bölcsesség” sorozattal várunk nyárig tudván, hogy a tanulóknak ekkor több lehetőségük lesz a bölcsesség  gyakorlására saját kezdeményezéseikben, mint iskolaidőben. A „Kapcsolatok” sorozatot időzíthetjük a nyári táborra.

Tippek a hosszú távú tervezéshez

1)       Próbáljuk akkor tanítani az egyes témákat, amikor azokra igény jelentkezik. Bár nem mindig lehet egy témát az éppen aktuális igényekhez kötni – mikor lehet, tegyük meg. Tanítsunk a „Szenvedésről”, amikor a diákok valamilyen tragédiát élnek át. Tanítsunk a „Könyörületességről”, amikor motiválni szeretnénk a tanulókat, hogy vegyenek részt a közösségért végzett szolgálatban. Tanítsunk az „Evangélizációról”, amikor evangélizációt vagy missziós utat szervezünk. Kerüljük a „Hogyan memorizáljunk igeverset” témát vizsgaidőszakban, hiszen ilyenkor ez az utolsó dolog, amire hajlandók.

2)       Ne légy a terved rabja. Ificsoportod néhány éve alatt nem tudod átvenni az összes témát és igeverset. Ezt a javaslatot általános vezérfonalnak tekintsd, ne egy szűk kabátnak.

3)       Hadd járuljanak mások is hozzá a munkádhoz. Charles Spurgeon, akit a prédikátorok fejedelmének tartanak, egyszer azon csodálkozott, hogy azok, akik olyan magasröptűen beszélnek arról, hogy mit mondott nekik Isten, olyan keveset gondolnak azokról a dolgokról, amit másoknak mondott.  Emlékezz arra, hogy a tanácsadók sokasága biztonságot nyújt. Bill Hybels, a Willow Creek Church pásztora kikéri a gyülekezet többi vezetőjének véleményét is, amikor eltervezi, miről fog tanítani egész évben. Egyik évben valaki arra biztatta Hybelst, hogy tartson egy sorozatot a félelemről. Hybels ezt elutasította. De az illető azt mondta Hybelsnek, hogy ő azért nem akar a félelemről prédikálni, mert az számára nem okoz problémát. Nem volt ez számára érzékelhető szükséglet. Tehát Hybels úgy döntött, hogy ő fog prédikálni erről a témáról, és végül ez lett legsikeresebb sorozatainak egyike. Kérd más felnőtt vezetők és a tehetségesebb fiatalok hozzájárulását, hiszen Isten rajtuk keresztül éppúgy szólhat, ahogy rajtad keresztül.

4)       Ne érezz kényszert arra, hogy minden héten beszélj. Én néha megengedtem három istenfélő fiatalnak, hogy 10-10 percet beszéljenek arról, ahogy Isten szólt hozzájuk az Igéből. Felajánlottam nekik, hogy bármilyen segítségre van szükségük, rendelkezésükre állok. Nagyszerű lehetőség volt ez a diák vezetők képzésére, ráadásul a többiek is figyelemmel és tisztelettel hallgatták őket. Néha hívj meg olyan egyetemistákat vagy felnőtteket, akik hozzá tudnak szólni a témához.

5)       Nem minden héten kell szigorúan a tananyagra koncentrálni. Gyakran rendeztem evengélizációs találkozókat, ahová a diákok elhozhatták elveszett barátaikat. Nagyjából rendszeresen tartottam kérdezz-felelek alkalmakat is, amikor a diákok név nélkül adhattak be kérdéseket azokról a dolgokról, amik foglalkoztatták őket, vagy amikkel küzdöttek. Ha valamelyik kérdést nem tudtam megválaszolni, megígértem, hogy következő hétre utánanézek, és akkor beszélünk róla.

6)       Legyen változatosság az alkalmazásban. Ha a „Tanúságtételről” tanítottál 6 hétig, ne egy újabb gondolkodtató téma következzen, inkább például az „Isten szeretete” vagy a „Kapcsolatok”. Ha épp most tanítottad a „Hogyan tartsunk csendességet”, akkor utána kerülni kellene a „mit hogyan tegyünk” típusú témákat, mint pl. a „hogyan memorizáljunk igeverseket” címűt. A keresztény alaptanításokat nyújtsuk szét egy kicsit, hogy a tanulóknak legyen idejük mindegyiket megemészteni.

7)       Olyan témákat tanítsunk, amik megfelelnek a diákok lelki, értelmi és érzelmi fejlettségének. Hatodik osztályosoknak még nincs szüksége nehéz és részletes sorozatra arról, hogy hogyan viszonyuljanak a másik nemhez. Arra sem készek még, hogy bonyolult érveléssel megvédjék hitüket.

8)       Fontold meg, nem kell-e a hosszabb sorozatokat rövidebb részekre osztani. Megfigyeltem, hogy a gyerekek elfáradnak a hosszan tartó sorozatoktól akkor is, ha minden héten új anyagot veszünk. Ahelyett, hogy három hónapig vennénk egy témát, fontoljuk meg, nem lenne-e jobb 4 hét most, 4 hét néhány hónap múlva és az utolsó 4 hét valamikor később.

9)       Vedd figyelembe, hogy a tanulók valószínűleg a heti ificsoporton kívül is foglalkoznak a Bibliával. Lehet, hogy a pásztor prédikál némelyik témáról az istentiszteleten – ezeket nem kell megismételned az ificsoportban. Lehet, hogy néhány témát helyesebb kisebb, tanítványozó- vagy felelősségi csoportokon megbeszélni. Az evangélizációs képzés lehet az ificsoporton kívül, egy külön erre a célra szervezett alkalom vagy egy közelgő missziós út. Tehát nem minden témát kell az ifjúsági csoport találkozóin megbeszélni.

Vegyük figyelembe a következőket:

• · Ebben a tervezetben csak témák szerepelnek, nem az egész Szentírás.

Feltételezzük, hogy a gyülekezet gyermekprogramja keretében a gyermekek sok bibliai történetet megismertek és tisztában vannak a Biblia alapvető tartalmával, mint pl. Noé vagy Jézus élete. Ha a te gyülekezetedben más a helyzet, akkor áldozz több időt a Biblia könyveinek tanulmányozására.

• Ez csak egy tanterv, nem egy átfogó tanítványozási terv.

A tanítás mellett a teljes ifjúsági szolgálatban helyet kell, hogy kapjon a képzés, a tanácsolás, a felelősségérzet kialakítása, a szolgálati tapasztalatok (a gyülekezetben, a helyi közösségben, a missziókban).

• Sok témát minden évben megismételek

Miért? Először is azért, mert nem minden tanuló van jelen minden alkalmon. Másodszor azért, mert a diákokat újra és újra emlékeztetni kell a fontos tanításokra (2 Pt 1:12). Harmadszor azért, mert ahogy egyre érettebbek lesznek, más-más szinten fogják fel az igazságokat. Az üzenetet nem pontosan ugyanúgy ismétlem meg, hanem más igeszakasz alapján, más szavakkal fejezem ki a lényeget, és rövidítek. Talán soha nem is veszik észre!

• Sok téma más sorozatban is megerősítést nyer

Például a „Megbocsátással” magában is foglalkozunk, de előkerül a „Kapcsolatok” és az „Előítéletek” sorozatban is.

• Ezt a tervet nekem Isten nem egy hegyen, kőbe vésve adta

Más szavakkal, nézd át a témákat, tedd hozzá, amit kihagytam, és változtasd meg az alapján, amit Isten veled akar átadatni a te diákjaidnak.

MINTA

„Steve Miller is a former youth worker and pastor who currently writes web-based resources for youth workers and pastors ( www.youth-ministry.info ) and public school teachers ( www.character-education.info ).”

Steve Miller lelkipásztorként és ifjúsági munkásként dolgozott, most pedig nekik ír segédanyagokat az interneten (www.youth-ministry.info) ezen kívül állami iskolák tanárainak is (www.character-education.info).

Eredeti cikk: Long-Range Teaching Plan