Mielőtt megvitatnánk, hogy miképpen lehet az embereket motiválni, két fontos kérdéssel kapcsolatban kell állást foglalnunk.
1. Mit takar a motiváció fogalma keresztény viszonylatban?
2. Mi a motivált ember jellemzője?
E két kérdésre adott válaszaink teljes mértékben meghatározzák mások motiválásába fektetett erőfeszítéseink mértékét és módját. A következő meghatározást javasolnám a „motiváció” körülírására:
Az emberek akkor motiváltak, amikor meg vannak győződve a keresztény célok helyességéről és sürgősségéről, olyannyira, hogy készek cselekedni, egészen a célok eléréséig, függetlenül attól, hogy mások mit tesznek, vagy gondolnak.
A motiváció korai szakaszaiban, az embereknek szükségük lehet érzelmi támogatásra, vagy arra, hogy mások cselekvésre késztessék őket. De mindaddig nem állíthatjuk teljes joggal, hogy az emberek motiváltak, amíg nem önszántukból cselekszenek, mások támogatásával vagy éppen anélkül. Hasonlóképpen, akik úgy cselekednek, hogy nem értik cselekvésük okát, lehetnek motiváltak a világ szerint, de nem a Biblia szerint. Ha nem az emberek megértésén és hozzájárulásán keresztül dolgozunk, valószínűbb, hogy csak manipulálunk, és nem motiválunk.
1. Meggyőzni másokat céljaink helyességéről
Oktatás / utasítás
Meg kell érteniük, hogy mik a céljaink, és miért tűztük ki azokat.
Szükséges, hogy ők maguk érveket tudjanak felhozni a saját irányuk mellett.
Ismerniük és érteniük kell az Ige azon részeit, amelyek specializáltan tanítanak az általuk elérendő célokról.
Ezért egy jó tanítványozó / vezető mélyrehatóan ismeri a keresztény növekedés és szolgálat elméletét.
A jó motiváló elmondja a többieknek, hogy mi a helyes, de ugyanakkor azt is megmutatja nekik, hogyan fedezhetik fel maguk mi a helyes, jó hermeneutikán és bibliatanulmányozáson keresztül, csakúgy mint helyzetek értelmes és imádsággal átitatott elemzésével.
Mások motiválása magában foglalja a bölcsességet és a bibliai alapelvek saját életben való alkalmazásának készségét:
Ez a fajta bölcsesség Előkészületeket követel meg – Mások motiválása időt igényel; el kell gondolkodni az illető jelenlegi állapotán és a szükséges változáson. Imádságban kell megkérdeznünk Istentől, hogy mi az adott személy életében szükséges következő lépés.
A jó analógia olyan, mintha tüzet raknánk. Nem gyújtjuk meg a gyufát addig, amíg össze nem gyűjtöttünk minden szükséges kelléket – gyújtóst, apró gallyakat, nagyobb fahasábokat.
Gyakran láthatunk embereket, akik csak a vezető személye miatt tesznek olyan dolgokat, amik jelentőségét vagy fontosságát saját maguk nem látják át. Ez helytelen és veszélyes, mert emberi inspiráción és nem szellemi inspiráción alapszik. Amíg ez a fajta életvitel helyénvaló lehet kereszténységükben még fiatalok számára, arra kell törekedni, hogy a lehető leghamarabb ennél érettebb motivációs alapra jussanak. Mindig próbálj megbizonyosodni arról, hogy az emberek értik, hogy mit és miért tesznek.
Meggyőzés
Csak azért mert a Biblia tanít valamit az még nem garancia arra, hogy az emberek feltétlenül alkalmazni is fogják azt az életükben.
Az ügyes motiváló olyan érvelő, aki meg tud másokat győzni
– jó indokok
– jó ellenérvek
– jó illusztrációk
– jó példaadás segítségével.
Ismételten, célunk nem az, hogy lássunk embereket társadalmi nyomásra vagy a vezető lebilincselő személyének hatására olyan dolgokat tenni, amit ha rajtuk állna nem tennének. Nekik maguknak kell eljutniuk arra a felismerésre, hogy Isten útja a legjobb.
Az érzelmi felrázás szerepe
Amikor friss keresztényekkel foglalkoznak, akkor időnként hajlamosak a vezetők érzelmi felrázáshoz kapcsolódó technikákat alkalmazni, vagy legalábbis erőteljes érzelmi támogatást nyújtani annak érdekében, hogy tettekre sarkalljanak. Azonban, úgy gondolom ez csak a megtérés utáni első időkben helyes, vagy akkor, amikor az emberek valami számukra újat és éppen ezért (számukra) félelmetest próbálnak ki. Ezt követően a vezetők bátoríthatnak, ami az érzelmi támogatás egyik formája, de legtöbbször még ennek is szükségtelenné kell válnia egy idő után.
Vigyázzunk, nehogy túlzott mértékben használjuk az érzelmi felrázás és támogatás technikáit, mert végeredményben az esetek többségében az embereidnek minden ilyen háttér nélkül kell majd helyt állniuk. Itt különbséget láthatunk a szolgálat megközelítésében a duplikációs-, valamint a statikus vagy lineáris növekedéses szemlélet között. Ha azt feltételezem, hogy az embereim többé-kevésbé mindig a csoportomban lesznek, akkor hajlamosabb vagyok az érzelmi felrázás alkalmazására, mert tudom, hogy ha a jövőben is szükségük lenne erre, a rendelkezésükre fogok állni. Azonban, ha úgy gondolkodom, hogy az emberim idővel elmennek majd, és a saját csoportjuk részei lesznek, akkor magasabb szintű motivációs formát kell szem előtt tartanom, ahol az érzelmi felrázás vagy támogatás már nem szükséges a motiváció biztosításához. Más szavakkal, a motiváció belső indíttatásúvá válik, és nem kívülről stimulálttá.
2. Hogyan győzzük meg az embereket a célok elérésének sürgősségéről?
Példamutatás:
Egyes példák követőkre találnak, mások nem. Miért?
Miért gerjesztenek nagyobb vágyat a követésre egyes életviteli példák mint mások?
Az egyik ok abban keresendő, hogy az adott példát bemutató ember élete mennyire hiteles. A látható hitelességgel bíró példákat többen követik mint a többit.
Az emberek sokkal inkább hajlamosak azokat a modelleket követni, akik időt és energiát fektettek őbeléjük mint azokat, akikkel nincs kapcsolatuk. Nekünk, Péter levelének fényében, „forrón kellene egymás szeretnünk”, és ha ezt tesszük, sokkal erőteljesebb példaadók leszünk.
Egy másik tényező, hogy azt látják-e az emberek az adott életút példáról, hogy az jutalommal jár, vagy azt, hogy az büntetést von maga után. Tanulmányok azt mutatják, hogy az emberek általában nem követik azokat a példákat, amikről azt látják, hogy életmódjukért büntetést kaptak. Emlékeznünk kell arra, hogy a büntetés értelmezés kérdése, és lehetséges egy vezetőnek úgy szenvedésen átmennie, hogy azt nem büntetésként éli meg.
Az emberek olyan példaadókat követnek inkább, akik szenvedélyesek az életvitelükkel kapcsolatban, szemben azokkal, akik érzelemmentesek példájukat illetően. Tanulj meg lelkesedést vinni az életedbe, és nagyobb hatást gyakorló vezető leszel.
Az emberek nem azonnali jutalom vagy személyes előnyök miatt követnek példákat. Meggyőző kutatások mutatják, hogy erős vezetők követői nem törődnek a jutalommal vagy azzal, hogy „mi hasznom származhat ebből”. Készek hihetetlen fokú áldozathozatalra, részben azért, mert látták, hogy a példaadójuk vagy a vezetőjük kész önmagát feláldozni. A keresztény célkitűzések felé való magas fokú elkötelezettség, beleértve a személyes áldozathozatalt is, a hatékony példamutatás kulcsa.
A példaadókat nem követik, ha az emberek beléjük vetett bizalma meginog. A bizalomvesztés akkor jelenik meg, amikor a példaadók hiteltelenné válnak, nem feltétlenül akkor, amikor elbuknak. Ahogy Gallup mondja, „Az emberek a vezetőket sokkal inkább azért csodálják, amit azok megpróbálnak tenni, nem azért, amit valóságosan tesznek.” Becstelenség vagy személyes meggazdagodás (a látható, vezetői posztból való haszonhúzási szándék) erősen hitelt vesztetté teheti a példaadókat.
Közvetlen befolyás:
Látás kialakítása – amikor Istennel együtt időt töltünk azzal, hogy elképzeljük: a másik személy hogyan részesülhetne jobb jövőben – Ez magában foglalja azt, hogy gondolkodunk arról a másikról, amikor ő nincs jelen, és közbenjárunk érte imádságban.
A Szentírás arra tanít minket, hogy lehetnek olyan esetek, amikor fel kell szólítanunk embereket, hogy ültessék át a gyakorlatba, amiről már tudják, hogy helyes. Nem lehet mindig azt feltételeznünk, hogy az emberek megértik a finom utalásokat, vagy levonják a megfelelő következtetéseket. A Szentírás és a tapasztalat azt mutatja, hogy néha szükséges a vezetőnek konkrét kéréseket megfogalmazniuk az emberek felé, mielőtt azok cselekednének.
Krisztus és Pál életében látunk példákat arra, hogyan lehet embereket közvetett módon kihívás elé állítani. Például, van, amikor Pál a maga életéről és az általa követett értékekről beszél, vagy rámutat a macedón gyülekezet jótetteire (2Korinthus 8.)
A hatás kiváltása érdekében bemutatott példaadó viselkedés nagy ösztönző erő. Próbáld meg magaddal vinni a tanítványaidat, és tedd lehetővé számukra, hogy lássák te hogyan teszel bizonyságot, vagy hadd lássák hogyan utógondozol egy új gyülekezeti tagot.
A reakciók olvasása: A vezetőnek, amikor kihívás elé állít valakit, vagy felszólítást intéz valakihez, kellő érzékenységgel kell rendelkeznie ahhoz, hogy olvasson az illető válaszreakcióiból. Az adott válaszreakciótól függően a vezető vagy visszavonul vagy tovább halad előre.
Visszatérve a tűzrakásos példánkhoz, egyértelmű hasonlóságot láthatunk. A kicsi, éppen pislákoló tűzre nem dobálunk rá újabb tűzifát. Csak akkor dobunk további fahasábokat a tűzre, amikor azt látjuk, hogy a tűz egyre nagyobb biztonsággal ég. Ehhez hasonlóan, a vezetők is megtanulják, hogy az igenlő reakciók után állhatnak csak elő még több fejlődést segítő javaslattal, és azt is, hogy a nem fogékonyságot tükröző válasz esetén vissza kell vonulni.
Pozitív mozgás serkentése:
Amikor olyanokat bátorítunk, akik már a lelki növekedéshez vezető vonalak mentén mozognak, akkor már láthatóvá válik a kitűzött célok fontossága, és ez a bátorítás hozzájárul az adott személy érzelmi erősítéséhez, annak érdekében, hogy tovább haladjon a megkezdett úton.
A bátorítás nagymértékben hatékony eszköz egy már elkezdődött folyamat (viselkedés mód stb.) fenntartásában, de sokkal eredménytelenebb egy folyamat elindításában.
Az első lépéseknél soha nem szabad elmulasztanunk a bátorítás lehetőségét, ha valamiféle kívánatos változás indult el. Azonban, rövidebb időn belül tovább kellene lépnünk az időszakos dicséret felé. Ez azért lényeges, mert az időszakos dicséret sokkal hatékonyabb, mint a folyamatos dicséret (időszakos vagy váltakozó idő közönkénti megerősítés).
Gondolj ki különböző bátorítási lehetőségeket:
– Közvetetten, mások mozgósításával (valaki megjegyzi, hogy egy személy gyülekezetben elhangzott gondolata milyen nagy segítség volt neki, és te arra bíztatod az illetőt, hogy ezt mondja el annak is, aki őt így a megjegyzésével segítette)
– Nyilvánosság előtt. Ha mások jelenlétében dicsérsz meg valakit, az sokkal erőteljesebb, mintha csak négyszemközt hangzik el az elismerés.
– Ha konkrét dolgokat említesz meg, amik rád nagy hatást gyakoroltak, erőteljesebb a dicséreted, mintha csak általánosságban mondasz valamit.
– Őrizgesd a dicséretet azokra az alkalmakra, amikor előrelépés történik, és ne pazarold el a már rutinos teljesítményekre.
– Az írásbeli dicséret időnként különleges súllyal bír. Ha valakinek küldesz egy lapot, és abban adsz hangot elismerésednek, messze kiemelkedik az átlagos dicséretek közül.
3. Problémamegoldás – a motiváció útjában álló akadályok legyőzése
A Szentírás azt tanítja, hogy vannak idők , amikor szükséges megdorgálnunk vagy rendreutasítanunk az instrukció adás mellett
Úgy készülj fel a feddésre, hogy a következő pontokat nagyon alaposan átgondolod:
– Okok, amik miatt az illetőnek változtatnia kell a szívbeli hozzáállásán
– Lépések, amelyek segítségével az illető legyőzheti az adott bűn problémáját
– Következmények, amelyek azzal járnak, ha az illető nem változik
– Előnyök, amelyek abból származnak, ha az illető változik
– Távlati kép, amivé az illető válhat, ha érettebbé lesz
Válaszd meg a helyet és az időpontot – ne olyan helyet válassz, ahol megzavarhatnak
Készülj fel visszavonulásra vagy panaszra és a szembeszegülő személyiségtípusokra is! (A dolog iróniája: elképzelhető, hogy a visszavonuló személyiségtípusokkal sokkal direktebbnek kell lennünk, mint a szembeszegülésre hajlamosakkal.)
Akár konkrét instrukciót adunk valakinek, akár megdorgáljuk az illetőt, mindig úgy kell ezt tennünk, hogy a másik személy önállóságát és függetlenségét tiszteljük, soha nem szabad zaklatnunk vagy megfélemlítenünk a másikat
4. A már változás eredményező motiváció ápolása
Amikor az emberek továbbra is cselekszenek, de már nem nagyon vannak megerősítve, akkor krízis állhat elő. Az illető elkezd azon gondolkodni, hogy tulajdonképpen miért is él úgy, ahogy él, ha senki sem értékeli ezt. Ez a krízis nagyon heves lehet, ha a motivációjuk nagy része emberi-érzelmi támogatáson alapult, vagy ha nem igazán értik, hogy miért teszik azt, amit tesznek, vagy ha kismértékű a személyes meggyőződésük
Ezen a ponton, lehet, hogy szükséges az illetőt lelkigondozásban / tanácsadásban részesíteni, hogy segítsünk neki abban, hogy megértse az érzéseit, amint a rossz motivációról a helyes motivációs alapra vált. Ez az időszak olyan elválasztási folyamatot foglal magában, amikor az emberek megtanulnak Isten akaratára építve élni a társadalmi okok nyomása helyett.
Amikor az emberink átfogó és biblikus módon motiváltak, és nem egyfajta „majom lát, majom cselekszik” módon, vagy nem divat alapján, akkor lehetővé válik a valóságos duplikáció és a csoport-sokszorosítás. De ha szociológiai manipulációra alapozunk, az emberek azonnal elveszítik a motivációjukat, amint kikerülnek a látószögünkből, és nem merjük majd elengedni őket a saját szolgálatukba.
Eredeti cikk: How to Motivate People
Vélemény, hozzászólás?