Evangelizáció az Interneten – A 21. század missziós közege (2.rész)

Mi mindent jelent mindez a 21. századi missziókra nézve?

A hagyományos misszionáriusnak mindig meglesz a maga helye, de együtt kell működnie majd olyan kollégákkal, akik az Internetes Evangelizációval és a Kibermisszióval foglalkoznak. Az információ átadás egyre inkább online történik, illetve az internethez kapcsolt személyi kommunikációs eszközökön. Az offline szolgálat a dinamikus dicsőítést fogja magában foglalni, a szentségek kiszolgálását, a gyógyító szolgálatot, a közösségi közbenjáró imádkozást, a tanítványképzést, a lelkipásztori problémamegoldást és a közösségi programokat.

A missziós egyház képes lesz bevonni az istentiszteletek közötti programokba a tagjait, a személyes kommunikációs eszközeikre küldött anyagok segítségével, és párbeszédre buzdítva őket a gyülekezet weboldalán található fórumokon. Az adakozás digitálisan is történhet, és a „kosárba” is.

Az online és az offline szolgálati módszerek vegyítésének az egyik elmélete a „több helyszínű” vagy „többszörös jelenlétű” gyülekezetek, mint pl. a www.lifechurch.tv, amelynek 20.000 tagja 11 helyszínen jön össze az USA területén. Mindegyik gyülekezet ugyanazt az üzenetet kapja, amelyet a vezető lelkész helyéről közvetítenek, miközben helyi dicsőítő csapat és lelkipásztori gondoskodás van náluk. Így nyilatkoznak magukról: „A LifeChurch.tv minden tapasztalata két fő elemre épül: erőteljes dicsőítés és az életet megváltoztató üzenet. A LifeChurch.tv dicsőítését egy dicsőítő pásztor vezeti egy tehetséges zenekarral együttműködve, élőben, a stílusában pedig a mai kultúrát tükrözi. Minden LifeChurch.tv helyszín ugyanazt a dinamikus és a gyakorlati életben alkalmazható üzenetet kapja, Craig Groeschel vezető lelkész, vagy a LifeChurch.tv valamelyik tanító lelkészének igehirdetéséből, műholdas közvetítés útján. A hétvégi élmény egy órás – mindig számítani lehet rá, hogy időben fog kezdődni és végződni. Ezen kívül a helyi csapat arra is szán időt, hogy a hét többi részében programot szervezzen, kapcsolatokat építsen és szolgálatokat végezzen a gyülekezet tagjai között.”

Yonggi Cho tiszteletes, a koreai Yoido Teljes Evangéliumi Gyülekezet lelkésze, hasonló megközelítésben hasznosítja a Koreában az otthonokban megtalálható, nagysebességű szélessávú internetet. Istentiszteleteket közvetítenek a házicsoportoknak és a házigyülekezeteknek, az adakozást pedig online lehet megoldani hitelkártyával vagy a Paypal útján. A Menlo Park Presbiteriánus Gyülekezet pedig azt tervezi, hogy mintegy 20 millió dollárt fognak befektetni a többhelyszínű technológia kialakítására, hogy ezzel oldják meg a helyproblémákat, és hogy a lelkészük (John Ortberg tiszteletes) igehirdetését több emberhez juttathassák el a Szilikon-völgyben. Ezek a megközelítések egyesítik a kifinomult digitális bevitelt a gondoskodással és a kiscsoportos szolgálattal. Lehetővé teszi a kisgyülekezet érzetét és a nagy gyülekezeti pásztor meglétét.

A „high tech” és a „high touch” (komoly technikai jártasság és komoly kapcsolati jártasság) ilyen kombinációja a missziókra is érvényes lesz. Az egyik ilyen lehetőség az internettel ellátott házigyülekezetek, egyszerű gyülekezetek, sejtgyülekezetek és kiscsoportok. A gyülekezetnövekedés szószólói gyakran lelkesen beszélnek az egyszerű gyülekezetmodellekről, mivel ezek lehetővé teszik a szaporodást a növekedés akadályainak az elhárítása által, melyeket fizikai struktúrákkal szoktak azonosítani (mint pl. állami engedélyek szerzése, építési programra való kiadások emelése). A kis gyülekezeteknek viszont számos tantételbeli eltéréseik és vezetőségi problémáik vannak, sőt gyakran nincsenek forrásanyagaik pl. a nők szolgálatának és a gyermekszolgálatnak a területeiről. A házigyülekezetek hálózata számára készített központi weboldal biztosíthatja a lelkipásztori hálózat működtetését és bátorítását, vezetőség fejlesztését, tantételbeli következetességet, tanítási vázlatokat, videókat, valamint szolgálati forrásanyagokat, és lehetővé tenné a hálózatban levő ajándékokkal rendelkező embereknek, hogy közzétegyék gondolataikat, információikat és forrásaikat az egész hálózat számára. Így a hivatalos egyházi struktúra sok előnyét alkalmazni lehet, de mindezt az adminisztrációs rezsiköltségek terhe nélkül.  A weboldal a kifinomult információs eszközöket biztosítja, míg a kiscsoportok vagy házigyülekezetek struktúrája a mélyebb kapcsolatokat, jobb tanítványképzést és a lelki ajándékok kifejlődését és használatát teszik lehetővé, egy biztonságosabb környezetben.

Hasonló megközelítést lehet alkalmazni a holisztikus szolgálat és a kis arányú segítségnyújtás és fejlesztés területén a harmadik világban. Gyakran történnek ismétlődések és a „spanyolviasz feltalálása” az ilyen erőfeszítések során, amit meg lehetne előzni az egyes területek legjobb eredményeinek interneten történő közzétételével. A sok különböző szervezet információi és bölcsessége lehetővé tenni mindegyik szervezet számára az optimális működést, miközben segítené a hatékonyságot, a kulturális alkalmazhatóságot és a közösségközeli érzést a kisebb, de szélesebb rétegekre kiterjedő tevékenységek során.

A közösség átformálásában az információval önmagában ritkán lehet nagy eredményeket elérni.  Viszont az életképes kiscsoportokhoz kötött információ már rendelkezik átformáló potenciállal. Ezt az alapelvet, ami a változást hordozó kiscsoportok informált hálózatáról szól, látni lehet a korai egyház dinamikájában, Wesley és a metodista sejtcsoportok kialakításában, és az egyetemi Bibliacsoportok és imacsoportok által működő diákmissziókban. Ilyen módon az internettel ellátott egyszerű gyülekezetek és a kölcsönösen informált széleskörű civil szervezetek létfontosságú részévé válhatnak a 21. századi úttörő missziós törekvéseknek.

A dezintermediáció meghatározása: A közvetítő (mediátor) eltávolítása valamilyen tranzakcióból vagy kommunikációból. Egyik példa erre egy vállalkozás lehetősége arra, hogy a termékeit közvetlenül a fogyasztóknak adja el, ahelyett, hogy kereskedőknek adná el.

Az internet egy erőteljes eszköz a dezintemediációra sok olyan dologban, amit standardnak látunk a modern misszióban. Például a hagyományos missziós társaság, mint közvetítő eltávolításra kerül akkor, amikor:

1.    a küldő gyülekezetek nyugaton közvetlenül kommunikálnak a fejlődő országokban levő gyülekezetekkel és misszionáriusokkal, ahelyett, hogy mindezt csupán a missziós társaság által tenné;

2.    az adományozók közvetlenül adakoznak az egyházaknak és segélyprogramoknak, amelyekről az interneten szereztek információt;

3.    a lelkipásztorok az interneten kapnak teológiai képzést (anélkül hogy elhagynák a gyülekezetet, és gyakran ingyenesen is), ahelyett, hogy a missziós társaság által működtetett elismert szemináriumon tanulnának.

4.    Egy keresztény, aki X országban szeretné elérni az elveszetteket, egyszerűen bekapcsolja a számítógépet, embereket keres abban az országban, és online mutatja be nekik Krisztust, ahelyett, hogy egy hosszú és fáradságos missziós kiválasztási folyamaton menne végig.

5.    Az imakérések a szolgálati területről közvetlenül jutnak el a közbenjárókhoz, anélkül hogy a missziós társaság cenzúrázná azokat, az imalevelek pedig szintén a missziós társaság közreműködése nélkül kerülnének a támogatókhoz, e-mail útján.

6.    A vízumkérelmeket és más állami papírmunkákat az interneten intézi el a független misszionárius, ahelyett, hogy egy elfogadott missziós társaság erre kijelölt tagja tenné ugyanezt. Az utazásokat, az egészségbiztosítást és más adminisztratív feladatokat (lakhatást is gyakran) egyre inkább az interneten lehet már intézni, és így egyre kevésbé van szükség arra, hogy egy missziós társasághoz tartozzon az ember.

7.    A misszionáriusok azonnal és közvetlenül kapják meg a támogatást a Paypal útján, ahelyett, hogy hónapokkal később történne meg mindez, miután számlát nyitottak egy missziós társaságnál, ahol ráadásul (gyakran nem kis összeget) le is vonnak belőle.

8.    A projektek egyre inkább társaság-közi szintűek, amelyeket egy e-csoport fog össze egy hálózatba, ahelyett, hogy társaságon belüli szintűek lennének, amelyet a házon belüli kommunikációval végeznének.

9.    A misszionáriusok önállóan választják ki, hogy melyik csoportnál akarnak dolgozni, az interneten szerzett információk alapján, (ilyen például a Joshua Project) és nem a missziós társaság jelöli ki a missziós területet nekik.

10.  A misszionáriusok pásztorolását és támogatását az otthoni gyülekezet végzi a VOIP (skype) használatával, e-mailen, és évenkénti személyes látogatások alkalmával, és mindez gyakran felülmúlja a legtöbb missziós társaság által nyújtott lelkipásztori gondoskodást.

11.  A Bibliafordítást a célterület anyanyelvű beszélője végzi, aki az USA-ban vagy más nyugati országban van, és közvetlen tesztelés alá kerül egy weboldalon, ahol misszionáriusok és az adott ország helyi vezetői kommentelhetik – ezzel egyszerűsítve a költséges külföldi Bibliafordító programokat, amiket a hagyományos missziós társaságok menedzselnek.

12.  A misszióra készülődés nagy részét online lehet végezni, köztük a nyelvtanulást és a megfigyelt etnikai csoport tagjaival való csetelést (lásd az előző rész 19. pontját).

Tehát az internet több lehetőséget ad a független misszionáriusoknak és kisebb missziós társaságoknak, és csökkenti a lehetőségeit és dezintermediálja a nagyobb társaságokat, akiknek hatalmas adminisztrációs költségeik vannak. Továbbá lehetővé teszi a kisebb helybéli missziós társaságok gyors szaporodását is a fejlődő országokban. Ez lassan, de biztosan meg fogja változtatni a misszió arculatát a következő tíz év során, mivel a Nagy Küldetésre elkötelezett keresztények fel fogják ismerni, hogy egyszerűen semmi szükségük arra, hogy hagyományos missziós társaságokhoz csatlakozzanak annak érdekében, hogy kultúrák között hirdessék hatékonyan az evangéliumot. Egyre kevesebb misszionárius-jelölt fog sorakozni a nagy missziós társaságoknál, hogy teljes idejű misszióra mehessenek. Ehelyett a Nagy Küldetésnek teljesen elkötelezett keresztények független misszionáriusként fognak menni, vagy a helyi gyülekezetük által kiküldött misszionáriusként, vagy „mustármag” típusú kis missziós társaságokkal, amelyek néhány barátból állnak, akiknek közös a látásuk. jelentős számban fogják megérteni az internet-evangelizációs látást és otthonról mutatják be Krisztust, csupán a szélessávú kapcsolatukat használva, néhány hetes utakkal kombinálva az adott területen levőkkel való személyes találkozásokhoz. Az adománygyűjtés nagy kihívást fog jelenteni ezeknek a kis társaságoknak, és sok „sátorkészítő” és missziós vállalkozási látás fog asszisztálni ehhez. Számos helybéli missziós társaság alakul és fog alakulni és fog egyre több lehetőséget kapni az új technológia segítségével.

Internet kávézók az el nem ért emberek között

Hogy milyen hatással van a 21. századi misszióra a technológia, arra egy példa az internet-kávézók, mint önfenntartó missziósközpontok az el nem ért embercsoportok között. Egy húsz számítógéppel felszerelt internetkávézót hoznak létre egy megfelelő és biztonságos helyen (például egy épület második emeletén egy iskola, főiskola vagy irodaépület mellett), amit két vagy három helybéli misszionárius vezet, akik a legálisan működő kisvállalkozásukból szereznek bevételt. A nemkeresztényekkel úgy alakulnak ki kapcsolatok, hogy rendszeresen bejönnek megnézni a leveleiket vagy szörfözni a neten. Más szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például VOIP, webkamera, CD másolás, számítógéppel kapcsolatos oktatás és fénymásolás. A bizonyságtevés visszafogott, és annyi a célja, hogy a vevőket Krisztusban hitre vezesse, és beépülhessenek egy helyi gyülekezetbe, bibliakörbe vagy házigyülekezetbe. Ezeket az internetkávézókat gazdaságosan ki lehet alakítani egy jó szerverrel, támogatásból vett felújított gépekkel és olyan technológiával, ami lehetővé teszi, hogy a régebbi gépek nagyon gyorsan futtassanak alkalmazásokat a szerverről. Így a helybéli misszionáriusok hivatalos vállalkozást működtethetnek, és ez lehetőséget ad nekik arra, hogy naponta száz vagy még több helybéli nemkereszténnyel kerüljenek kapcsolatba legalább harminc percre. Ha ezeket az internet kávézókat megfelelően működtetik, nagyban hozzájárulnak a gyülekezetplántáláshoz egyes el nem ért embercsoportok között. Számos missziós társaság tekint úgy az internet kávézókra, mint életképes missziós platformokra, és nonprofit oktatási központokat, és profitorientált önfenntartó vállalkozásokat hoznak létre. Egy csoport a Regent Egyetemen elkezdett kifejleszteni egy mikro-franchise modellt az internetkávézók számára, hogy segítsenek a pénzügyi fenntartásban. Ez tehát azt illusztrálja, hogy a technológia hogyan tud több lehetőséget biztosítani a helybéli missziók kifejlesztéséhez, és milyen erőteljes szerepe lesz a jövőben a technológiával párosított missziós vállalkozásnak a 21. század missziójában világszerte. Számos fejlődő országban van sok olyan ember (köztük helyi hívők is), akiknek jó informatikai képességeik vannak, de sajnos nincs munkalehetőségük. Így hát az IT szektor nagy lehetőséget jelent a missziós társaságok számára, akik vállalkozásokat akarnak indítani a fejlődő országokban.

A számítógépek és az evangelizációs meggyőzés

B.J. Fogg nemrég megjelent könyve, a Persuasive Technology: Using Computers to Change What We Think And Do (Meggyőző technológia: Számítógépek használata a gondolataink és viselkedésünk megváltoztatására) azt fejtegeti, hogy a számítógépeknek hat előnyösebb tulajdonságuk van az emberekhez képest, ugyanis ha a meggyőzés művészetéről van szó, akkor a számítógépek:

1.    Kitartóbbak tudnak lenni, mint az emberek

2.    Nagyobb anonimitást (névtelenséget) kínálnak

3.    Hatalmas adatmennyiséget kezelnek

4.    Sok módszert használnak a hatásgyakorlásra

5.    Könnyen készítenek felmérést

6.    Eljutnak oda, ahová az emberek nem tudnak, vagy nem látják szívesen őket

Dr. Fogg a Stanford Egyetem Meggyőzéstechnológiai Laboratóriumában dolgozik, és azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet a számítógépeket az emberi viselkedés megváltoztatására használni olyan területeken, mint pl. leszokni a dohányzásról, a tinédzser terhesség elkerülése, és a személyes higiénia ellenőrzése.

Elég egyértelmű alkalmazási lehetősége van az online evangelizáció terén! Ha a számítógépek meggyőzőbbek (vagy azzá lehet tenni), mint az emberek, akkor jobb evangélisták is lehetnének? Végig szkennelhetne egy részletes adatbázist, kellő pontossággal eldöntené, hogyan kell megközelíteni az egyént, majd megközelítené és egy biztonságos, anonim válaszlehetőséget kínálna fel az evangéliumra a saját otthonuk privát szférájában, szöveges, audio és video anyagok használatával, egyszerre érintene meg százakat, egy olyan országban, amely tiltja a hagyományos missziós tevékenységet? Hogy igazán fordítsunk a dolgon és ellentmondásosak legyünk: egy számítógéppel generált személyiség, amit úgy is ismernek, hogy „avatar”, lehetne vajon a végső személyes evangélista? (Szerintem legalább egy évtizede megvan már a számítógépes lehetőség rá, megengedhető áron, de lehet, hogy tévedek). Ha 50 évben gondolkodunk előre, mondjuk 2057-ig, ha az Úr engedi, vajon lehetnének a számítógépek által generált avatarok addigra a világméretű evangelizáció fő eszközei? Van egy érdekes említés a Szentírásban arról, hogy mesterséges intelligenciával felruházott személyiségek létezhetnek majd a nagy nyomorúság idején, és a Fenevad imádatára használják őket: Jelenések 13:15 És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.

Lehetetlen megjósolni milyen evangelizációs módszereket fogunk használni a 21. század végén, butaságnak tűnhet még csak megpróbálni is. Mégis maga az, hogy megpróbáljuk elképzelni, ráébreszt minket arra, hogy az evangélium hirdetésének a mai módszerei közül sok időszerűtlen lesz, mire a most születő gyerekek diplomázni fognak, és a mai hallgatók már középkori életkrízisüket élik meg!

Azonnali technikai kihívások a 21. századi missziós társaságok számára

Nem azt vetítem előre, hogy a missziós társaságok kommunikációs technológiát fognak tervezni vagy gyártani, vagy akár nagyobb szoftver projektekben vennének részt (mint pl. az automatikus fordító szoftver). De azt igen, hogy a misszionáriusok és a szervezeteik nagyon is érteni fognak a technológia használatához. A misszionáriusok és szervezeteik stratégiai szinten fogják bevetni a kommunikációs technológiát és az internetet a Nagy Küldetés megvalósítása érdekében. Az alábbi azonnali technikai kihívások olyan területeket is magukban foglalnak, ahol már megoldódott a probléma, de egyszerűen még nem alkalmazzák hatékonyan és arányosan a keresztény világban:

1.    Evangelizációs előadások mobil eszközökre (mobiltelefon, PDA, stb)

2.    Rövid (maximum 5 perces) videoklipek a YouTube-ra, amelyek egyértelműen mutatják be Krisztust

3.    Evangelizációs video-klipek (5-20 percesek) és online traktátusok

4.    Misszióbarát CMS (tartalomkezelő rendszer) mondjuk a Joomla vagy Drupal alapján

5.    Minőségi produkciós felszerelések az evangelizáció pod-castinghoz és video-castinghoz

6.    Egy szélessávú biztonságos szervercsoport, missziós médiacélokra elkülönítve

7.    „Linux Thin Server Protocol” kifejlesztése internetkávézók és icafé menedzselési szoftverek számára

8.    Biztonságos evangélista válaszok és utógondozási rendszerek, amelyek kezelni tudják a non-ASCII karaktereket és nagyszámú válaszadókat.

9.    Jó, nyílt forráskódú SMS-ről e-mailre átvivő kapu-alkalmazások az evangelizációk utánkövetéséhez (az érdeklődő SMS-ben ír kérdést vagy választ a mobiljáról, ebből e-mail lesz, amire a lelkész válaszol, a válasz pedig továbbításra kerül az érdeklődő mobiltelefonjára.)

10.  Olyan weboldal, ami lehetővé teszi, hogy a szolgálók saját keresztény internet állomásukat hozhassák létre

11.  Jobb online Bibliaiskolák és elektronikus tanulási rendszerek, különösen az arab és ázsiai nyelveket is használni tudó változatok, és amelyek sokkal magasabb szinten teszik lehetővé a felhasználói interaktív kommunikációt és visszajelzéseket.

12.  Internetes házigyülekezet és egyszerű gyülekezet-hálózatok, és vezetőképzések

13.  Jól kidolgozott weboldalak, amelyek a holisztikus szolgálatot és keresztény segélyszolgálatokat és fejlesztéseket hivatottak elősegíteni.

14.  A hatékony online evangelizálás széleskörű elterjedése, különösen a helyi gyülekezetek között

15.  A környezethez való sokkal mélyebb és jobb alkalmazkodás azoknál a weboldalaknál, amelyek a kultúrák között szándékoznak Krisztust bemutatni (nem csak a traktátus-szöveg lefordítása, hanem a célcsoport világnézetébe és kultúrájába való beillesztése)

Szervezeti kihívások

A világméretű missziót átformáló és dezintermediáló technológia átvétele új kihívások elé fogja állítani a hagyományos missziós társaságok struktúráját. Ez az Internet Evangelizációs és Kibermissziós Osztály kialakításától a megtérések, utógondozások, tanítványképzés és az emberek változásának a méréséhez való az új kritérium-rendszerig fog terjedni. Hogyan fognak a támogatók ilyen hírközlésekre reagálni? Az ABC misszió öt kibergyülekezetet alapított Hindi, Bengáli, Urdu és Bhojpuri nyelvcsoportokból, 80.000 Krisztus mellett hozott jelzett döntéssel, és 158.000 rendszeres online video dicsőítő istentisztelet-látogatóval.

Jelenleg még nagyon nehéz a kiberszolgálatra támogatást gyűjteni, és még akár húsz vagy annál több évbe is telhet, hogy a támogatóknak ne hangozzon szokatlanul az online döntés és a kibergyülekezet. Bár a kiberszolgálatnak hatalmas stratégiai hatása lesz, valószínűleg nem lesz nagy támogatottságú. Ez le fogja lassítani az alkalmazását, mivel a missziós társaságok, bár jobb eredményeket szeretnének elérni, nem akarnak majd anyagi öngyilkosságot elkövetni, ezért hagyományosabb szolgálatokra fogják fordítani a figyelmüket, ami a támogatóknak tetszetősebb. Ennek a jelei már láthatók sok missziós társaság weboldalán, amit alig lehet többnek nevezni egy webes brossúránál, ami a társaságot magasztalja és egy „Adakozzon most a Paypal segítségével” feliratú nagy gomb található egy jól látható helyen.

Égető szükség van komoly, jól támogatott és missziós szempontból jól informált kiber-szolgálatokra. Mintegy kilencven szervezet végez minőségi internetes evangelizációt a muszlim világban, mivel a személyes evangéliumhirdetés nagyon sok veszéllyel jár. A gyümölcs már látható, és sok beszámoló azt bizonyítja, hogy a muszlimok többsége online hozza meg a döntését Krisztus mellett. Hasonló erőfeszítéseket kell megtenni a többi vallási blokkok és kulturális csoportok érdekében is.

Az internet evangelizáció és a kibermisszió még nem került be a fő egyházi missziós képzés tanmenetébe. Csupán négy kurzus létezik, amelyből hármat én magam csinálok, amelyek során egy online MAGL kurzus részeként tartok előadásokat internet evangelizációról és a kibermisszióról a Fuller Teológián, valamint saját online kurzust vezetek a Cybermissions.Org oldalon, és átalakítottam az ingyenes Internet Evangelizációs Koalíció kurzusát a webevangelism.com oldalon. A Wheaton Egyetemen a Billy Graham Center viszi az egyetlen ilyen témájú kurzust. Ha ezt a témát tanítani kell a főiskolákon és szemináriumokon, akkor tankönyvre is szükség lesz, lehetőleg a témakör vezető szakértőinek a segítségével.

Már egy csomó hatalmas szervezet (mint pl. a Campus Crusade és különböző rádiós szolgálatok) kezdték átvenni az internet evangelizációs stratégiákat, és rengeteg kis szervezet és magányos weboldal-építő is belekezdett ebbe. Mások az információs technológia egy bizonyos aspektusát vették át, mint pl az elektronikus tanulást vagy a több helyszínű gyülekezeteket. Még nem érezhető teljes mértékben az internet hatása a 21. századi misszióban, és nagyon kevés egyházszervezet vagy nagyobb társaság tervezi azt, hogy internet evangelizációs osztályt hozzanak létre. Tony Whitaker és az Internet Evangelizációs Koalíció szponzorálnak egy Internet Evangelizációs napot minden év májusában, ami egy kicsi, de értékes lépés a tudatosság felkeltésében. Az a tény, hogy internet evangelizáció és a kibermisszió még nem működik a nagy missziós társaságoknál, még nem jelenti azt, hogy nem is fog működni. Csak egy alacsony gátat kell átlépni, és a keresztények, a Szentlélek indítása szerint, fel fognak menni az internetre és bemutatják Jézust – és ezt már ezrek teszik. Keresztények „pletykálják az evangéliumot” az egész interneten! Így az evangélium hirdetése a 21. században könnyen eltávolodhat az evangéliumi világ szervezeti óriásaitól, az egymással összekapcsolódó kis hívőcsoportok kezébe, akik evangélium-prezentációkat készítenek a saját nyelvükön, felteszik a webre, csetszobákba, videón, audión, és prezentációkat készítenek az egyre fejlettebb mobileszközökhöz is. Nem a szervezeti óriások végét hirdetem, csak azt mondom, hogy a technológia használatával, a ma elérhető eszközök és információk használatával, a Nagy Küldetés feladata egyre inkább a helybéli hívők kezébe kerül, akik szélessávú internet kapcsolattal rendelkeznek.

Referenciák

http://www.twitchspeed.com/site/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.htm – innen: On the Horizon (NCB University Press, Vol. 9 No. 5, October 2001) © 2001 Marc Prensky

It’s the ‘digital natives’ versus the ‘immigrants’ as kids go to work John Naughton Sunday October 1, 2006 http://observer.guardian.co.uk/business/story/0,,1884740,00.html

Did You Know : http://www.youtube.com/watch?v=ljbI-363A2Q Created by Karl Fisch, and modified by Scott McLeod; Globalization and The Information Age

Fogg, B.J.   Persuasive Technology: Using Computers to Change What We Think And Do, 2003, Morgan Kauffman, Boston

Evangelizáció az Interneten – A 21. század missziós közege (1.rész)

Evangelizáció az Interneten – A 21. század missziós közege (2.rész)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.