A fordító előzetes megjegyzése: Ebben az írásban a szerző megkülönbözteti a „spirit” és a „soul” szavakat, azok teológiáját illetve funkcióját az emberben, amit a magyar változatban, az egyszerűség kedvéért, hogy követhető legyen a szerző gondolatmenete, „szellemnek” és „léleknek” fordítok. Ez a Szentírás angol és más nyelvű fordításainak a sajátosságaként ismert, ezért van, hogy a szerző számára is természetes a két szó megkülönböztetése. A magyar nyelvű Szentírás az egységes „lélek” szót alkalmazza mindkettőre, de ahol a kettő megkülönböztetése történik, ott nálunk általában az „érzéki” vagy a „szív” szavakat használja a „psziché” vagyis az angol „soul” helyén. A „szellem” szó (az angol „spirit” magyar megfelelője) a mi hagyományos Bibliafordításainkban, egy-két kivétellel, szinte sehol nem szerepel. Itt viszont a tanulmány könnyebb követhetősége érdekében döntöttem a következetes „szellem” (pneuma – spirit) és „lélek” (psziché – soul) használata mellett.
–
A lelked nézőpontjából fakadó szemlélet
Három olyan „hely” van a belső emberben, ahonnan szemlélheted az életed. Először is ott az elme, a racionális részünk, amiről az előbb beszéltünk (az előző fejezetben – a ford.), és amellyel logikai úton lehet foglalkozni. Másodszor, ott van a szellem nézőpontja, ahogyan a szellemünkben és a szellemünkkel észleljük és szemléljük az életet, és ahogyan a próféták látják a világot. Ezt a következő fejezetben fogjuk átbeszélni. harmadszor pedig, ott a lélek. A lélek az életnek, az örömnek, a személyiségnek valamint a szubjektív megítéléseinknek és értékeléseinknek a helye. A szellemünk által megelevenített lelkünk tesz bennünket élő-lénnyé. Szintén a lelkünkben találhatóak azok a rakoncátlan és ideiglenes érzelmeink is, amiket a napi frusztrációnk, a szerelem, egy kellemes étkezés vagy egy gyönyörű naplemente öröme, egy megkapó dallamból fakadó mosoly, vagy egy érzelmes film váltanak ki. Itt találhatóak a háborgó érzelmi viharok is, amiket le kell csendesíteni. A lélek egyik percben fent lehet, a következőben meg már lent. [Ezzel szemben a szellem a nemes és időtlen érzelmek helye, a nagy örömöké és az átható szomorúságé. Ezt a következő fejezetben tárgyaljuk.]
A lélek viharos világának az ellenőrzése, irányítása, a keresztény élet egyik nagy feladata, az eredménye pedig az, amit a Biblia békességnek nevez. A békesség az, amikor a lélek abban az állapotban van, amelyben Isten akarja, hogy legyen. A békességet el lehet hozni a lélek számára, olyan szubjektív dolgok által, mint például egy naplemente vagy valamilyen zene, amiről William Congreve azt mondja, hogy „A zenének olyan bája van, ami lecsendesíti a szilaj szívünket”, és amiről úgy tűnik, hogy Saul Királynál is bevált. Mindazáltal az ilyen módszerek erkölcsileg semlegesek, és nem jellemformáló hatásúak, illetve nem sokat használnak hosszútávon. Valami jobbra van szükségünk. Amikor a lelkünkkel akarunk bánni, a puszta logika nem igazán válik be, amilyen mértékben az elmével kapcsolatban működni tud. „Mert a szívnek olyan érvei vannak, amiket az elme soha nem tudhat.”
A lélek törvénye a hasonlóság törvénye. A lelkünk olyanná válik, mint az általunk szeretett, nagyra becsült vagy éppen legyőzni kívánt emberek lelke, vagy az általunk tisztelt embereké, akit tekintélyesnek látunk és akinek engedelmeskedünk. Ezért lesznek a gyermekek olyanok, mint a szüleik, a tanítványok mint a mestereik, és a kutyák mint a gazdáik. A nagyrabecsülés és a tekintély úgy formálják a lelket, mintha kiöntő formába öntenék. Jézushoz válunk hasonlóvá azáltal, hogy Jézust szeretjük és neki engedelmeskedünk. Így hát négy módszert dolgoztam ki, amelyek által békességet lehet hozni a lelkünknek, és szemlélet-helyreállítót lehet adni neki: Krisztus-központú imádat, Önmagunk figyelmeztetése, A Szentírás pozitív megvallása (a megfelelő kontextusban), és az Igehelyek memorizálása.
Krisztus-központú imádat
Jézus imádata, dicsérete és a neki való hódolat egy Krisztus-alakú formába öntik a lelket. Mint ahogy egy házaspár, akik egymás „hódolói”, nagyrabecsüléssel vannak egymás felé, egymásra kezdenek hasonlítani, vagy mint egy fiatal fiúnak, aki nagyra becsüli az apját, olyan a járása, mint az apjáé, olyan a beszéde, mint az apjáé, olyan akar lenni ha felnő, mint az apja, vagy mint a kutya hasonlít a mogorva gazdájára, ugyanúgy az a fajta imádat, ami Jézusra koncentrálódik, fokozatosan olyanná tesz minket, mint amilyen ő maga. Az imádat segíthet visszazökkenteni a lelkünk életszemléletét. Íme néhány részlet a 73. zsoltárból:
(Zsoltár 73 Károli) Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek. 2. De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak. 3. Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét. … 12. Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek! 13. Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet; … 16. Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben. 17. Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát. 18. Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket. 19. Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől. … 21. Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim: 22. Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad. … 27. Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled. 28. De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
Ez a zsoltár az instabilitás és a szellemi krízis időszakát mutatja be. A zsoltáros ezt mondja: „majdnem elcsúsztak a lábaim”, „túl fájdalmas volt” (Az angol szöveg alapján. A magyarban: „nehéz dolog” – a ford.), „keseregne a szívem”, „oktalan állat volnék teirántad”. Elveszítette szellemi perspektíváját, szemléletmódját, mély érzelmi fájdalmat élt át, irigyelte a gonoszok jólétét és sikerét, és azt gondolta, nincs értelme igaz embernek lenni. Már azon volt, hogy feladja.
A fordulópont akkor jön, amikor bemegy a templomba, és Isten jelenlétében olyannak látja meg a gonoszok sorsát, amilyen az valójában – bizonytalannak. ezután a zsoltáros megvallja balgatagságát, és Istenben örvendezik, és ezt mondja: „jó dolog Istenhez közeledni”. Az imádat cselekedete volt a fordulópont a szellemi krízisben. Azzal, hogy az elméjét Isten felé fordította, neki hódolva és a szellemi valósággal kapcsolatra lépve, a lelke és a szelleme kigyógyult a benn található zűrzavaros állapotból, és visszatért a megfelelő életszemlélet.
Isten imádata által a valóságszemlélete három területen változott meg. A világról, önmagáról és istenről is megváltozott a szemlélete. Ahelyett hogy a gonoszokat látta volna sikeresnek, most már a pusztulás szélén látta őket. Ahelyett, hogy racionálisnak és igazoltnak látná a viselkedését, most már helytelennek és butaságnak látta. Ahelyett, hogy Istent olyannak látni, mint aki nem jutalmazza meg őt, fordul egyet és ezt mondja: „bizony, jó dolog Istenhez közeledni”. Az valódi imádat helyreállította a zsoltárost a hitének helyes szemléletébe.
Az igaz imádat működik. A bálványimádás nem működik. A bálványimádás érzelmi katasztrófához vezet, a lélek elsötétül, lekorlátozódik, babonás és instabil lesz. Ha bálványt imádunk, akkor a lelkünk lealacsonyodik az imádott dolog szintjére, legyen az egy szobor, egy szikladarab, egy fa vagy egy gyors autó. Ezért az imádatunk az Élő Isten imádata kell hogy legyen, Jézus Krisztusban és általa, a Szent Szellem erejében. A Szellemben és igazságban folytatott imádat működik, mert úgy vagyunk megtervezve és kialakítva a teremtés óta, hogy akkor tapasztaljuk meg az életet és a békességet, amikor az elménk Istenre koncentrál, és hódolattal szemléljük az igaz Istent, és így hasonlóvá válunk a Mennyei Atyánkhoz.
A mai világban rendelékezésünkre álló dolgok segítségével minden lehetőségünk megvan arra, hogy igaz imádatot folytassunk otthon a Biblia olvasásával, egy jó kazetta hallgatásával és néhány baráttal. Az ima és az imádat nem szükséges, hogy egy konkrét épületben történjen, egy konkrét napon, viszont szükséges, hogy Szellemben és igazságban történjen. Bizonyos gyakorlatok segíthetnek az igaz imádat légkörének a kialakításában a mindennapi életünkben. Nem akarok túlságosan szabályokban gondolkozó vagy törvénykező lenni, hiszen nagy szabadságot kaptunk Krisztusban, de bármennyire is szabadok vagyunk, szükséges, hogy Istenben maradjunk. Személyes szokásom az, hogy reggelenként és esténként imádkozom és elmélkedek. A hálaadást is kifejezetten komolyan veszem. Mindig imádkozom az étkezéseknél és Istenre fordítom a figyelmemet. Munka közben van, hogy keresztény zene megy a háttérben. Szintén nagy segítséget szoktam kapni a gondosan megválogatott, minőségi keresztény könyvekből. Vannak más gyakorlatok, szokások is, de szerintem értitek a lényeget. Isten jelenlétének a folyamatos ápolása, ami az elménk Isten igazságára való koncentrálásán alapul, és az ő dicsőséges természetének való hódolaton, az élet egyik arra vonatkozó titka, hogy hogyan lehet fenntartani egy kellemes szemléletet és jó élet-felfogást .
Hadd tegyem hozzá, hogy azt szeretném látni, hogy nagyobb figyelmet fordítunk Jézus Krisztusra és nem csak a tanításbeli dolgokra, vagy az erkölcsre, vagy akár a jó keresztény pszichológiára. A szószékről konkrétan a megfeszítet Krisztust kellene prédikálni, és rendszeresen belevezetni a gyülekezetet Jézus szemlélésébe, az Ő életében, szolgálatában és belső természetében. Ez hordozza magában a legerőteljesebb átformáló hatást az összes prédikáció közül, mert ez vetíti a lelkünk elé Krisztust a legtisztábban.
Önmagunk figyelmeztetése (Önfigyelmeztetés)
Az alábbi rész egy kitűnő prédikáció alapján íródott, amelyet akkoriban volt lehetőségem hallani Dr. Daniel Tappeiner előadásában, amikor rendszeresen jártam a Union Church of Manila-ba. Azt a meglepő kijelentést tette, hogy az ember kommunikálhat a lelkével, és felszólíthatja, hogy bizonyos érzelmi állapotot vegyen fel. A felolvasott igeszakasz a 42. zsoltár volt, ahol a zsoltáros, Kórah fia, tudatára ébredt az érzelmi állapotának, és végül az ön-figyelmeztetést alkalmazta, hogy felülkerekedjen csüggedt hangulatán.
Ő egy két-stádiumos folyamat részeként a) rákérdez az érzelem értékére, b) majd megparancsolta, hogy változzon meg. Először a zsoltáros rákérdez a jelenlegi érzelmi állapotának az értékére, amely hátráltatta őt abban a képességében, hogy vezetni tudja a tömeget az istentiszteleti felvonulásban. „Miért csüggedsz el lelkem?” ezután a zsoltáros ismétlődő parancsot ad a lelkének, hogy változtasson a hangulatán és a szemléletén: „Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki”. Ennek az a végeredménye, hogy diadalmaskodik, és újra végezni tudja a szolgálatát. Más szavakkal, a zsoltáros nem fogadta el a működésképtelen érzelmi állapotát, hanem korrigálta azáltal, hogy határozottan megszólította a lelkét, és egy bibliai, működőképes eredményre juttatta.
Mivel magunkban beszélni, vagy a saját lelkünket megszólítani elég furcsának tűnhet, és egy egész terápiát építeni egyetlen zsoltárra kissé törékeny dolog, utánajártam, hogy van-e ennek más igei bizonyítéka. Meglepően sok van! Számos igehelyet találtam, ahol az emberek közvetlenül a lelkükkel kommunikálnak, és ezekből néhányat itt felsorolok. Ezekben a kommunikációkban szerepel a saját lelkének a megszólítása, illetve a lelkének való parancs, hogy cselekedjen valamit. Hét közvetlen referenciát sorolok fel az alábbiakban, és sok hasonló stílusú található még, különösen a Zsoltárok könyvében (elég sok ezek közül a jól ismert „áldjad én lelkem az Urat” témájára.)
(Bírák 5:21) … Végy erőt én lelkem!
(Zsoltárok könyve 25:1) Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
(Zsoltárok könyve 42:5-7,12) Mikor ezekről emlékezem, megkeseredem lelkemben; mert nagy csoportban vonultam ezelőtt és ujjongó örömmel és hálaadással vezettem őket, az ünneplő sokaságot, az Isten házáig. 6. Miért csüggedsz el lelkem és nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki az ő orczájának szabadításáért. 7. Istenem! elcsügged bennem az én lelkem; azért emlékezem reád a Jordán és Hermon földjéről, a Miczár hegyéről. … 12. Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.
(Zsoltárok könyve 62:6) Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tőle van reménységem.
(Zsoltárok könyve 77:3) Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni. (arra utal, hogy megpróbál szólni a lelkéhez, hogy megvigasztalja, illetve a lelkével folytatott valamilyen kommunikációra utal)
(Zsoltárok könyve 103:1-2) Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. 2. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
(Lukács 12:19) És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!
Tehát azt látjuk, hogy ezeken a helyeken a lélek azt a parancsot kapja, hogy: legyen erős, emelkedjen Istenhez, bízzon Istenben, csendben várjon Istenre, vigasztalódjon meg, áldja Istent, és végül (a bolond gazdag embernél) hogy helyezze magát kényelembe, avagy vegye könnyedén a dolgokat. Mindannyian ismerjük a magunkban való beszédet, sőt még azt is amikor azt mondjuk magunknak, hogy fel a fejjel! Noha a Szentírás-alapú önfigyelmeztetés kissé finomabban kidolgozott, és sokkal erőteljesebb.
A Szentírás-alapú önfigyelmeztetés használatával felhatalmazod magad arra, hogy átvedd az irányítást az érzelmi állapotod felett, és parancsot adj neki isteni hatalommal, hogy változzon meg. Arra használod a hatalmat, hogy konkrét formába öntsd a lelkedet. Amikor Debóra prófétanő a fenti Bírák 5:21-ben azt mondja „Végy erőt én lelkem!”, akkor nem csak valami lelkesítő propagandabeszédet mond önmagának! A Sisera feletti győzelmet ünnepli, és egy hit-pozíciót erősít meg, mely szerint az az Isten, aki a győzelmet adta neki akkor, a jövőben is győzelmet fog adni neki, hogy továbbmehessen bizakodó elvárással isten segítsége és szabadítása iránt. Ezek mögött a figyelmeztetések, felszólítások mögött az Istennel való mély kapcsolat rejlik.
Íme tehát a személeted megváltoztatásának a folyamata, a Biblia-alapú önfigyelmeztetés által:
1. Tudatosság: Legyél tudatában a lelked állapotának – „Miért csüggedsz el?”.
2. Rákérdezés: Döntsd el, hogy istenfélő és hasznos-e. Ha nem istenfélő és nem hasznos, akkor ne fogadd el! Hozz egy döntést, hogy határozottan korrigálni kell, és összhangba kell hozni a Királysággal.
3. Indulj El Felfelé: Vidd a lelked Isten trónja elé, akár közvetlenül, akár imával és imádattal.
4. Határozottan Parancsold Meg A Változást: Parancsold meg a lelkednek, hogy változzon át egy biblikusabb szemléletre, Isten akaratának és szövetségi céljainak megfelelően.
5. Szükség szerint ismételd.
Vegyünk egy mindennapi esetet. Valami rossz okból kifolyólag csüggedtnek érzed magad. Magányos és lehangolt vagy, és elkezded megkérdőjelezni Isten jóságát. Rossz szellemi állapotban találod magad, és kezded elveszíteni az igaz szemléletet.
Tudatosság: „Kissé csüggedt és lehangolt állapotban vagyok, és Istent is kérdőre vonom…”
Rákérdezés: Ez vajon hasznos és szellemi dolog? Nem! Haszontalan, az ilyen gondolkodás ártalmas az Istennel való kapcsolatomra.
Indulj El Felfelé: Uram, a Te trónod elé jövök, és bevallom, hogy rosszul érzem magam, és lehangoltnak, és a lelkem nem Istenre figyel, ahogyan tennie kellene.
Határozottan Parancsold Meg A Változást: „Lelkem! Miért vagy ilyen? Hagyd abba! Fordulj meg és koncentrálj Istenre! Örvendezz az Úrban mindenkor! Ez parancs!”
Talán furcsának és színpadiasnak tűnhet, de akár hiszed, akár nem – működik! A fájdalmas érzelem, ami kisiklott és helytelen, ami nem a békességből fakad, gyakran annak e jelzése, hogy a lelkünk nincs teljesen Istenre hangolva, és nem a Szellemre van rácsatlakozva, ahogyan lennie kéne. Ez a folyamat arra szolgál, hogy visszavigye a lelkedet a megfelelő pozícióba – Istenre koncentrálva. Onnantól, hogy Istenre van koncentrálva, élet és békesség fog ebből fakadni, Istennek a Róma 8:11-ben és az Ézsaiás 26:3-ban tett ígéreteivel összhangban. Nézzünk meg egy másik, immár hosszabb példát a gyakori és nagyon fájdalmas problémával, a kisebbrendűség-érzéssel kapcsolatosan.
Tudatosság: „Kisebbrendűségi érzésem van, és nagyon erős a fájdalmam.”
Rákérdezés: „Miért érzem kisebbrendűnek magam?” Nincs jó okom itt és most kisebbrendűnek érezni magam, ez csupán az érzelmeim kavarodása, ami kihat a kapcsolataimra. Látom, hogy ez csupán a múlt visszaköszönése. Azt is látom, hogy ma már nem érvényes, ma már nem igaz, és nem hasznos”.
Indulj El Felfelé: Uram, eléd jövök most. Tudom, hogy ez a kisebbrendűség egy hazugság, és te szeretsz engem, de most nagyon valóságosnak érződik. Emlékeztess a te Igédre és igazságodra, hogy rád figyelhessen az elmém továbbra is. Nincsen semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak! (Róma 8:1) Isten nem kárhoztat engem, és ő az egyetlen igaz bíró. Sőt, a fiának tart engem! Lehet, hogy egyes emberek azt gondolják, hogy kisebbrendű vagyok hozzájuk képest, és lehet, hogy nem nézek ki olyan jól, nem vagyok olyan fontos vagy erőteljes, mint ők, de ez nem tesz kisebbrendűvé a lelkemben, a belső lényemben, a valódi énemben. Elfogadtam Isten kegyelmét, Krisztus Jézussal mennyei helyekre lettem ültetve. Isten kiválasztott engem, hogy az ő kegyelmének a trófeája, magasztalása legyek (Máté 11:11-13, Efézus 2:6, 1:10, 1 Korinthus 6:1-3). Nem vagyok kisebbrendű! Isten királyságában vagyok! Jézussal együtt fogok uralkodni (Jelenések 2). Dicsőség az Úrnak!
Határozottan Add Ki A Parancsot: Most pedig figyelj Istenre, én lelkem! Figyelj az ő igéjére, és hagyd abba a hazudozásaidat és morgolódásodat! Ne mondd többé, hogy méltatlan vagyok! Ez nem igaz. Lelkem, arra utasítalak, hogy hidd el az evangélium igazságát, és hogy bízzál Istenben, és utasítalak, hogy higgy abban az igazságosságban, amelyet megkaptál. Ha igazságot kaptál, akkor igaz vagy, és ha igaz vagy, akkor nem vagy kisebbrendű! Higgy Istenben és örvendezz!
Ez nem csupán egy elmegyakorlat, hanem egy szinte fizikális megragadása az ember énjének, és az élethez való hozzáállás megváltoztatása. Az adott ember önmagán kívülre, a fájdalmán és körülményein kívül helyezkedik el, és egy hitbeli döntést hoz, hogy mit fog hinni, és hogyan fogja érezni magát. Majd úgy dönt, hogy hatályba lépteti hitbeli döntését Isten igéjére való hivatkozással, és az akaratának teljes erejének az alkalmazásával. Ezáltal a fenti folyamat a fájdalomból a békességbe viszi át az embert, szinte kényszerítve a lelkét, hogy fogadja el Isten igéjének az igazságát. Dr. Daniel Tappeiner azt tanácsolja, hogy ennek a gyakorlása közben járkáljon az ember, hangosan kimondva a dolgokat, erőteljesen. Úgy tűnik, erőfeszítést igényel egy kibillent lélek visszaállítása az egyensúlyba.
Nos, tisztában vagyok vele, hogy ez kissé különösnek tűnik, és csak annyit kérek, hogy egyedül tégy egy próbát, és lásd meg, hogy megy neked. Működik, még akkor is, ha szokatlan. Kezedbe venni magadat (bibliai módon) hasznos lesz.
A Szentírás igéinek pozitív megvallása, megfelelő kontextusban
Ezzel a módszerrel a kibillent szemléletet korrigáljuk, ismét a Szentírás tekintélyét használva. Ebben az esetben nyomatékosan és ismétlődően, hangosan kihirdetjük a Szentírás igazságát az adott kontextusban. Ahogy ezt tesszük, az elménket Isten felé fordítjuk és békességet hozunk a lelkünknek. Sajnálatos módon, egyesek ezt a gyakorlatot buta, anyagi jellegű szélsőségekre alkalmazzák. Úgy vallják meg az igéket, mintha azok valami mágikus amulettek lennének, amik jó szerencsét hoznak. A gyakorlatunknak ezt a verzióját felejtsük el úgy ahogy van, és koncentráljunk arra, hogy hogyan használjuk a pozitív megvallást olyan módon, ami érzelmi átformálódást eredményez.
Tehát így érdemes foglalkozni a Biblia-alapú pozitív megvallással:
– Ismerd el a problémát
– Kutasd a Bibliát, és keress megfelelő, kontextusba illő igehelyeket
– Ismétlődően mondd el hangosan, kihirdetve, hogy azok igazak
Nézzük meg, hogyan alkalmazhatjuk a Szentírás pozitív megvallását egy helytelen, túl aggodalmaskodó életszemlélet kezelésére – azaz a krónikus aggódó szemléletére.
Első stádium: Ismerd el a problémát „Uram, problémám van az aggódással, minden apróság miatt aggodalmaskodom.”
Második stádium: Végezd el a kutatást, és tudd meg, mit mond a Szentírás az aggódásról:
(Zsoltárok könyve 37:7-8) Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ. 8. Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
(Példabeszédek 12:25 Protestáns) Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.
(Máté 6:25,27,28,31,34) Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? … 27. Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy araszszal? 28. Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; … 31. Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? … 34. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.
(Máté 8:26) És monda nékik: Mit féltek, óh kicsinyhitűek? Ekkor fölkelvén, megdorgálá a szeleket és a tengert, és lőn nagy csendesség.
(Máté 10:19) De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok.
(Lukács 10:41-42) 41Az Úr azonban így felelt neki: „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, 42pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”
(Filippi 4:6) Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.
Harmadik stádium: Fordítsd ezt egy pozitív megvallásba, vagy önfigyelmeztetésbe, az igehelyeket idézve, vagy a saját szavaiddal megfogalmazva, közvetlenül a saját életedre és körülményeidre alkalmazva azokat:
Az idegeskedés haszontalan, és nem tudja egyik hajszálamat sem fehérré vagy feketévé tenni, vagy akár egy arasznyit is hozzátenni a magasságomhoz. Értelmetlen dolog, és most abba kell hagynom.
Jézus azt parancsolta nekem, hogy „Ne aggodalmaskodj!” Ez egy komoly parancs Jézustól, és engedelmeskednem kell neki.
Megnyugszom, és egyszerre csak egy napnak fogok élni, ahogy Jézus parancsolta nekem. (Máté 6:34)
Isten megígérte, hogy gondoskodik rólam, ha az Ő Királyságát és igazságát keresem. (1 Péter 5:7; Zsidó 13:8-10, Máté 6:33)
Az idegeskedés csak bűnbe visz. Semmit nem akarok tenni, ami bűnbe visz. Most abbahagyom az idegeskedést. (Zsoltárok könyve 37)
Vagy ismétlődően olvass fel ilyen igéket, mint például: 1 Péter 5:7; Filippi 4:6-7; és Máté 6:33-34.
Az ismétlés és az akaraterő a pozitív megvallás kulcsa, mint ahogy a most következő technikáé is, ami a Szentírás igéinek a memorizálása. Szándékosan hajtod önmagadat arra, hogy megragadja Isten igazságát, és „teleharsogod magadat” vele. Ez bizonyos szempontból egy alázatos cselekedet, mert ezzel elismered a saját rakoncátlan természetedet, és annak a szükségességét, hogy meg legyen ragadva, szinte „kényszerrel”, és alá legyen vetve Isten Igéje igazságának. A probléma ilyen elismerése, a bibliai kutatás, a természetünk kézben tartásának az alázata és bölcsessége, és az Isten igazságaira való koncentrálás ereje teszik a Szentírás kontextushoz kötődő megvallását egy nagyon erőteljes eszközzé a szemléletünk korrigálásában és a felfogásunk megújításában.
A Szentírás igéinek a memorizálása
Az igehelyek memorizálása egy olyan módszer, amellyel az elménket Isten Igéjének az igazsága felé tudjuk fordítani, míg meg nem „ragad” bennünk és emlékezni fogunk rá. Menet közben az önfegyelmünket is fejleszti! Az ige memorizálása nagyon hasznos tud lenni az elménk megújításában is, a lelkünk felvilágosításában és az életünk stabillá tételében. Emellett értékes szemlélet-helyreállító is, valamint a jól megjegyzett igeversek az ember egész életében hasznosak tudnak lenni! A navigátorok és más szervezetek is szoktak készíteni igei memóriakártyákat, amelyek igen hasznosak.
A fejezet összegzése
Láttuk, hogy a valóság-felfogásunknak és az életszemléletünknek milyen sok köze van ahhoz, hogy hogyan reagálunk érzelmileg. Helyre tudjuk állítani a hasznosabb és istenfélőbb szemléletet azáltal, hogy megváltoztatjuk a magyarázati stílusunkat, ami az eseményekre és az élet működésére vonatkozó szemléletünket építi fel. Azáltal is megváltoztathatjuk az életszemléletünket, hogy a fájdalmas érzelmek mögött álló helytelen meggyőződéseket, hiedelmeket korrigáljuk. Egy még mélyebb szinten a lelkünk szemléletét és az élethez való hozzáállását is megváltoztathatjuk, azzal, hogy rendbe szedjük, Istenre koncentrálva a Biblia-alapú önfigyelmeztetés által, Krisztus-központú imádat által, pozitív megvallás által és az ige memorizálása által. Ahogy ezeket tesszük, azt fogjuk észrevenni, hogy az érzelmeink állandóbbak és istenfélőbbek, egyre több életet és békességet fogunk tapasztalni, és egyre kevesebb lehangoltságot és aggodalmaskodást. Istenre koncentráltak fogunk maradni, az elménk a Szellemre lesz ráállva, mindazokkal az áldásokkal, amit ez hordoz magában. Viszont létezik egy mélyebb észlelés is – a szellemi észlelés – amivel a következő fejezetben fogunk foglalkozni.
Megbeszélni való kérdések
1. Milyen szemlélete volt Jézusnak Jeruzsálemmel kapcsolatban? Miben különbözött más emberekétől?
2. Mennyire fontos a megfelelő felfogás és a megfelelő életszemlélet?
3. Mi a három helytelen magyarázati stílus, és milyen hatással vannak ezek az érzelmeinkre?
4. Hogyan tehetjük a bibliai és örökkévaló dolgokat az életszemléletünk részévé tenni, hogy még a valóságszemléletünket is megváltoztassa (ahogy Jézusnál is tette)?
5. Van úgy, hogy néha azt veszed észre, hogy kétségbe vonod Isten jóságát? Mi szokott történni az érzelmeiddel, amikor ezt teszed?
6. Sorolj fel három technikát, amellyel helyrehozhatod az életszemléletedet! Melyik tetszik a legjobban?
Eredeti cikk: Biblical EQ
Érzelmi intelligencia a Bibliában – 1.rész
Érzelmi intelligencia a Bibliában – 2.rész
Érzelmi intelligencia a Bibliában – 3.rész
Érzelmi intelligencia a Bibliában – 4.rész
Érzelmi intelligencia a Bibliában – 5.rész
Érzelmi intelligencia a Bibliában – 6.rész
Érzelmi intelligencia a Bibliában – 7.rész
Érzelmi intelligencia a Bibliában – 8.rész
Vélemény, hozzászólás?