Érzelmek kezelése 2.

ÉRZELMEK KEZELÉSE

Ennek az alkalomnak az a célja, hogy a fiatalok megtanulják kezelni az érzelmeiket.

KEZDŐ JÁTÉK

„Csak betűk”

Oszd a jelenlévőket két csoportra, és ültesd le őket két egymással párhuzamos oszlopba. Mindkét csapat előtt a tőlük legalább két méterre elhelyezett asztalra helyezz egy-egy pakli ábécés kártyát. (Minden lapon csak egy betű szerepeljen.) Keverd meg a kártyákat, hogy véletlenszerű sorrendbe kerüljenek a lapok.

A játék menete: jeladásodra mindkét csoport első emberének ki kell futnia az asztalhoz és meg kell fordítania a pakli tetején lévő kártyát, majd felfelé fordítva le kell tennie a pakli mellé. A következő csapattagnak ugyanez a feladata, miután az első csoporttag visszaért a helyére. (Váltófutás szerűen váltják egymást.) Egészen addig kell ennek így folytatódnia, amíg az egyik csapat valamely tagja össze nem tud állítani egy értelmes szót a felforgatott betűikből.

A kirakott szó minden egyes betűje 5 pontot ér. Egy szó kirakása és lepontozása után a játék tovább folytatható a paklikban maradt lapokkal. Ha az egész pakli elfogyott, de még van idő a játék folytatására, a paklik megkeverése után lehet a játékot elölről kezdeni.

BEVEZETÉS

„Nézőpont”

Ebben a játékban a táblára kell megadott rajzokat felrajzolnod (mint az Activity-ben). Miután egy képet lerajzoltál, nekik ki kell találni, hogy mi az. Csak miután kitalálták rajzolhatod fel a következő ábrát.

1. (69. oldal)

Válasz: eszkimó bérház

2. (69. oldal)

Válasz: egy trombitás a telefonfülkében trombitál

3. (69. oldal)

Válasz: kis tarajos sün számára pelenka

4. (70. oldal)

Válasz: kilincsgomb egy hajerősítőt előállító gyárban (vagy: egy nyitott kerék)

5. (70. oldal)

Válasz: légifelvétel egy pulykáról

„Akár hiszitek, akár nem, az elkövetkező hetekben sok olyan ábrát fogtok látni, mint ez a legutolsó volt. Ha emlékeztek még, a múltkor azt mondtam, hogy néhány alkalmon keresztül az érzelmekkel foglalkozunk. Ez a pulyka ábra segíteni fog abban, hogy megtanulhassátok milyen lépésekkel tudjátok jól kezelni az érzéseiteket, érzelmi reakcióitokat. Sőt a mai alkalmunk végére ti magatok is könnyen fel tudjátok majd rajzolni ezt a diagrammot. Remélhetőleg az elkövetkező hetekben jelentős segítséget nyújt majd nektek hurukkoló barátunk.”

BESZÉLGETÉS

„Pulyka”

Annak érdekében, hogy felidézzétek az előző héten tanultakat, kérj meg néhány ifist, hogy nevezzenek meg néhány érzelmet. Ezt követően kérdezd meg a csoporttól, hogy mit tanultak egy héttel korábban – milyen kérdést hasznos feltenni, ha érzelmi reakciók kiváltó okát keressük? (Válasz: Mi történik valójában?)

„Egy nap, amikor Jézus a tanítványaival utazott, látta, hogy egy temetési menet jön ki abból a városból, amelybe éppen igyekezett. Így ír erről a Biblia: „Amikor közeledett a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta és így szólt hozzá: „Ne sírj!”. Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: „Ifjú, neked mondom, kelj fel!”. Erre felült a halott, és elkezdett beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának. Félelem fogta el mindnyájukat, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: „Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Isten az ő népét.” (Lukács 7:12-16)

„Hallottátok és éreztétek a történetben rejlő érzéseket? Itt volt egy özvegy, akinek az egyetlen fia meghalt – teljesen egyedül maradt. Gondoljatok bele, milyen mély lehetett a gyásza. Emellett ott voltak még a gyászolók, akik vele együtt sírtak. És azt írja a Biblia, hogy Jézus megszánta az asszonyt. Micsoda kontraszt volt ehhez képest a feltámasztás utáni helyzet! Csodálkozás, istenfélelem vegyült mérhetetlen örömmel.”

„Lehet, hogy mi nem leszünk tanúi emberek feltámasztásának ilyen módon, de a mi érzelmeink is megváltozhatnak ilyen gyökeresen, ilyen rövid idő alatt. Néha úgy tűnik, mintha érzelmi hullámvasúton ülnénk – fent és lent; örömmel telve és lesújtva, szomorúan. De gondoljunk csak vissza a múlt héten elhangzottakra: nem tudjuk megválogatni a bennünk megszülető érzelmeket, de az már rajtunk múlik, hogy miként reagálunk ezekre az érzelmekre.”

„Itt lép be hurukkoló barátunk a képbe.”

Rajzold fel a pulyka ábrát a táblára (kép a 71. oldalról)

REAGÁLÁS

GONDOLKODÁS

MEGÉRTÉS

„Ha közelebbről megnézitek ezt a rajzot, láthatjátok, hogy három részből áll: a törzsből, a farktollakból, valamint nyakból és fejből.  Amikor felismeritek, hogy érzelmi megoldókulcsokkal álltok szemben és megkérdezitek: „Mi történik valójában?”, akkor az az első lépés, hogy elgondolkodtok. El kell gondolkodnotok azon, hogy milyen érzés is van bennetek. Itt jön be a törzs. (Húzz a törzsön belül három vízszintes vonalat, és föléjük írd be, hogy GONDOLKODÁS.) Ez az a hely, ahol megtalálhatóak bennetek az érzelmek.”

„A következő lépés a farktollakat érinti. Ezek a tollak az érzelmeinket kiváltó okokat szimbolizálják. Tehát ez az érzelmeink MEGÉRTÉSe.” (Írd be a farktollak alá a MEGÉRTÉS szót.)

„Végül elérünk a pulyka harmadik részéhez. Talán nem kerülte el a figyelmeteket, hogy a nyak és a fej egy felfelé mutató nyílként szerepel ezen az ábrán. Ez nem díszítésként van így J. Ez a nyíl azt jelzi, hogy a MEGÉRTÉSből fakad a „fej”, azaz valamiféle REAGÁLÁS. Más szóval valamiféle cselekedet. (Írd a nyíl fölé a REAGÁLÁS szót.) Miután ELGONDOLKODSZ az érzéseiden és MEGÉRTED a mögöttük rejlő kiváltó okokat, akkor készen állsz arra, hogy ezek fényében REAGÁLJ / CSELEKEDJ.

ELMÉLYÜLÉS

„Mi történik valójában?”

„Most nézzük meg egy konkrét példán keresztül is, hogyan működhet segítőeszközként a „pulykás módszer”. Ferenc nagyon szorgalmas családapa. Lelkiismeretesen végzi a munkahelyén a munkáját. Egyik nap különösen nehéz és fárasztó volt a munkája. Ráadásul a főnöke lehordta valami olyasmiért, amiért nem is ő volt a hibás. Hazafelé Ferenc nagy dugóba került. Amint ott araszolgatott észrevette, hogy szinte üres a tankja. Amikor végre hazaért háromnegyed óra késéssel, már az egész család megvacsorázott, és az ő adagja kihűlt. Evés után újságot olvasott, és Pamacs, a kutyája felugrott az ölébe, hogy befészkelje oda magát, de Ferenc ráripakodott, és lelökte. Amikor a gyerekei valamire engedélyt szerettek volna kérni tőle, nemet mondott, anélkül, hogy végighallgatta volna őket..”

„Mi történik valójában?

Nézzük meg az ábránk segítségével. Először is Ferencnek el kellett volna gondolkodnia az érzésein Egyértelmű, hogy mérges, frusztrált, és megbántott volt. (Írd fel a táblára a „mérges”, „frusztrált”, „megbántott” szavakat.)

Ezt követően meg kellett volna néznie, hogy mi okozhatta ezeket az érzéseit. Ha ezt tette volna, bizonyára felidéződött volna benne a főnöke igazságtalan letolása, az idegtépő dugó, a kishíjján benzinkút előtt kifogyott tank, az elkésés. (Írd fel ezeket az okokat a pulyka farktollaihoz.)

Természetesen önmagában az még nem oldaná meg Ferenc problémáját, hogy rájön milyen érzések kavarognak benne, és mi váltotta ki ezeket. De ahhoz elengedhetetlenül szükséges mindez, hogy megoldást adó cselekvésre szánja el magát. Például elmondhatta volna valakinek azt, hogy mi bántotta; Istennek vagy a feleségének, és kérhetett volna tanácsot. Vagy kiírhatta volna magából az érzéseit … elmehetett volna kocogni … vehetett volna egy forró fürdőt. Sok olyan megoldást találhatott volna, ami segített volna feloldani ezeket az érzéseket. Nem kellett volna másokon levezetnie indulatait. (Írj fel néhány megoldási lehetőséget a pulyka nyakával párhuzamosan.)”

„Lefogadom, hogy nektek is volt már részetek hasonló helyzetekben. Valami rossz történt a suliban, megbántották az érzéseidet. Amikor hazamentél, rosszkedvűen támolyogtál a lakásban, nem volt köszönet semmiben, amihez hozzányúltál. Ha édesanyád megkérdezte, hogy mi a baj, elintézed egy „Á, semmi.” válasszal.”

„Lehet, hogy reggel indulás előtt csúnyán összekaptál valamelyik tesóddal. Magaddal vitted a dühödet a suliba, és ott a barátaidon töltötted azt ki.”

„Lehet, hogy kimondhatatlanul frusztrál a megjelenésed, kinézeted. Úgy látod, semmi sem normális a testeden. Nem igazán tudod, hogy kit hibáztass, de ha őszinte vagy magadhoz, akkor Istenre vagy bepöccenve az egész miatt. És hát meglehetősen nehéz jó képet vágni ha valójában elkeseredett vagy, nem igaz?”

„Diagnosztizálás”

Ossz ki mindenkinek papírt és íróeszközt. Hajtsák a lapokat keresztben félbe. Közben fordítsd meg a tábládat, hogy ne láthassák rajta a pulyka ábrát. Kérd meg őket, hogy a lapjuk felső felére rajzoljanak egy kitöltetlen pulyka ábrát. Miután meggyőződtél róla, hogy mindenki helyesen rajzolta-e meg a diagrammot elkezdheted a diagnosztizálandó esteket. Az ő feladatuk, hogy a történet elhangzása alatt jegyzeteljenek az ábra alapján a megfelelő betűkhöz (G, M, R), a megfelelő helyekre.

  • Dóra és Szilvia már közel négy éve nagyon jó barátnők. Ez a barátságuk még a középiskolában kezdődött. Tegnap Szilvia elmondta Dórának, lehetséges, hogy szüleivel együtt másik megyébe költözik. Azt is hozzátette, hogy ez nem biztos még 100 százalékosan. Erre való tekintettel megkérte Dórát ne szóljon egyenlőre senkinek erről a tervről. Ma Dóra nem érzi túl jól magát. Elment ugyan a suliba, de szinte senkihez sem szólt egy szót sem, és még Szilviát is elkerülte.

„Mi történik valójában? Írjátok le a lapotokra.”

(Megjegyzés: Dóra szomorú, szíve tele van fájdalommal, fél, és talán haragszik is.)

Egy-két perc várakozás után kérj önként jelentkezőket válaszaik felolvasására.

G: Mit érzett Dóra?

M: Mi váltotta ki ezeket az érzéseket?

R: Hogyan tudna Dóra minderre helyesen reagálni?

„Most fordítsátok meg a lapotokat, és az alsó felére is rajzoljatok egy pulykát.”

  • Sándor a kórusban énekel. Élvezi az éneklést, de eddigi élete folyamán nem énekelt még szólót. De most pénteken a kórus minden tagjának szólót kell énekelnie a többiek előtt. Péntek reggel: Sándor alig beszél másokhoz, csak túrkál a reggelijében, pedig az édesanyja a kedvencét, bundáskenyeret készített neki. Amikor elindul otthonról, otthon felejti egy tankönyvét és az ebédjét. Félútról fordul értük vissza. Majdnem lekési így a buszt.

„Mi történik valójában? Írjátok le a lapotokra.”

(Megjegyzés: Sándor fél és zavarban van, ha a szólójára gondol.)

ÚTRAVALÓ

„Zsoltárok”

Emlékeztesd őket arra, hogy az útravaló néhány alkalmon keresztül a Biblia erősen érzelmekkel átitatott részéből, a zsoltárok könyvéből származik majd, amelyeknek többségét Dávid, Izrael legnagyobb királya írta életének több fontos eseményéhez kapcsolódóan. Emlékeztesd őket arra, hogy Dávid nagyon jó példa arra miképpen lehet a pulyka módszert hatásosan alkalmazni, ugyanis zsoltáraira jellemző, hogy Dávid tudta, mit és miért érez, és ezeket az érzéseket elmondta Istennek.

„Múlt héten az 55. zsoltárba arról olvastunk, Dávid hogyan fejezte ki fájdalmát és csalódottságát, amikor egyik legközelebbi barátja az árulójává lett. Dávid pontosan mondta el Istennek azt, amit érzett. Ma az 59. zsoltárból fogunk néhány szakaszt elolvasni. Figyelmesen hallgassátok, hogy milyen érzelmekről tanúskodnak a következő sorok.”

„Ments meg ellenségeimtől, Istenem,

védj meg támadóimtól!

Ments meg a gonosztevőktől,

szabadíts meg a vérszomjas

emberektől!

Mert ólálkodnak körülöttem,

életemre törnek a hatalmasok,

pedig se bűnöm, se vétkem, ó Uram!

Bár nincs semmi bűnöm,

Sietnek, hogy rám rontsanak.

Serkenj föl, jöjj ide, láss meg!”

(2.-5. versek)

„Milyen érzelmeket hallasz ki ebből a részből? (Válasz: félelmet és talán haragot is.) Ezt a zsoltárt Dávid akkor írta, amikor Saul király katonákkal vetette körbe a Dávid házát, hogy elfogassa és megölesse. Saul tudta, hogy Dávid nagyon népszerű az emberek között, és féltékeny volt rá. Ez a féltékenység addig fokozódott, hogy végül Saul azt hitte Dávid az ő ellensége, és ezért megpróbálta megölni őt.”

„Dávid nagyon félt. Ti hogyan éreznétek magatokat, ha az ország miniszterelnökének utasítására kiküldenék a hadsereget, hogy elkapjanak Titeket? Valószínűleg Ti is ugyanúgy félnétek, és a bajban magatokra hagyottnak éreznétek magatokat, mint Dávid. Miután Dávid elmondta az érzéseit Istennek, így folytatta:

„Te vagy az én erőm, rád figyelek,

Isten az én erős váram.

Szeretetével jön felém Istenem.

Még megengedi Isten,

hogy lássam ellenségeim vesztét.”

(10.-11. versek)

Dávid Elgondolkodott azon, amit érzett, Megértette azt, hogy mi okozta ezeket az érzéseket, és Reagált az érzéseire; Isten elé tárta a problémát és az érzéseit. És így találhatott erőt és bátorságot.”

„Volt már, hogy úgy érezted magad, mint itt Dávid … körülzárt az ellenséged? Ez meglehetősen félelmetes állapot, nem? Emlékezzetek arra, hogy odaadhatjátok ezeket a félelmeket Istennek, és akkor képesek lesztek Dáviddal együtt mondani: „Te vagy az én erőm, rólad zeng énekem. Erős váram az Isten, az én hűséges Istenem!” (18. vers) .”

BEFEJEZÉS

„Nyitott szájba esve”

Oszd az ifiseket két csoportba, és állítsd őket két, egymással párhuzamos oszlopba. A terem elejében helyezz el két tál pattogatott kukoricát. Az oszlopok első embereinek jeladásra oda kell rohanni a maguk tálkájához, és ki kell venniük valamennyi kukoricát. Ezeket a kipattogatott szemeket egyesével a levegőbe (fejüknél magasabbra) kell dobniuk, majd a kitátott szájukkal el kell kapniuk. Ha az illető sikeresen elkapott három kukoricát, visszafuthat a sor végére, és a következő csapattag futhat a tálhoz. Az a győztes csapat, ahol mindannyian vagy néhányan (ezt a számot előre meg kell határozni) sikeresen elkapták három kukoricaszemet.

Ha a feladat túl nehéz, akkor lehet úgy könnyíteni, hogy minden sorra kerülő három kukoricát dob a magasba, egyesével. Ha mind a hármat elkapta a szájával, akkor leülhet, máris a győzelem felé segítette csapatát. Ha nem tudta mind a hármat elkapni, akkor visszaáll a sor végére. A győztes csapat kiválasztása itt is történhet a fentebb leírt módon.

Befejezésként emlékeztesd őket arra, hogy az előttük álló héten használják a pulykás módszert. Ezután tekerd fel a zene hangerejét, és lehet enni-inni.

Érzelmek kezelése 1.
Érzelmek kezelése 2.
Érzelmek kezelése 3.
Érzelmek kezelése 4.


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük