Érzelmek kezelése 1.

ÉRZELMEK FELISMERÉSE

Ennek az alkalomnak az a célja, hogy a fiatalok megtanulják felismerni a különböző érzelmeiket, és annak alapján körül tudják írni, hogy mi zajlik bennük.

KEZDŐ JÁTÉK

„Fent és lent”

A jelenlévők létszámától függően ültess mindenkit egy olyan körbe, ahol mindannyian arccal a kör közepe felé fordulnak, vagy egy saját farkába harapó kígyóformába.

Kérdezd meg őket, hogy hányan ismerik a „hullámzást”. Mondd meg nekik, hogy szeretnéd látni, hogy ez a csoport ilyen alakzatban ülve meg tudja-e valósítani. (Magyarázd meg, hogy a megvalósításhoz együttműködésre és koncentrálásra van szükség.)

A lánc megvalósítása: az első ember lassan feláll, felemeli a magasba mindkét kezét miközben kiált egyet, majd lassan elül (a kiáltás egyre hangosodik amikor az illető feláll, és  folyamatosan elhalkul amikor leül). Egy töredék másodperccel az után, hogy az első ember elkezdte a mozdulatsort a jobbról mellette ülő követi. Ez így folytatódik végig a soron vagy körön folyamatos hullámmozgást eredményezve. Mivel a fiatalok körben ülnek vagy a kígyó feje és farka összeér, a hullámzás több körön át, folyamatosan megvalósítható.

Miután ezt a hullámmozgást megakadás nélkül sikerül megvalósítaniuk, a hullámzási irányt ellenkezőjére lehet fordítani. Lehet a hullámzási sebességet is növelni vagy csökkenteni. A csoport összetételétől függően a hullámzási irány váltakoztatását össze lehet kötni kétféle (általuk ismert és szeretett) zene váltakozó bejátszásával. A hullámzás sebességének váltakoztatását lehet a zene sebességével diktálni, amennyiben ez megvalósítható.

Néhány perc sikeres hullámzás után gratulálj nekik a nagyszerű összjátékhoz és koncentráláshoz, és kérd meg őket, hogy forduljanak arccal a szoba eleje felé.

BEVEZETÉS

„Szópárbaj”

Oszd a jelenlévőket két csoportra. Hívd fel a figyelmüket, hogy a következő játékban gyorsaságra és egymásra való odafigyelésre van szükség.

A két csoportnak egymással szóban egyfajta ping-pong játékot kell játszania. Az a feladatuk, hogy érzelmekkel kapcsolatos szavakkal és kifejezéssekkel ping-pongozzanak. A játékot kezdő csapatból egyvalaki bekiabál egy szót vagy kifejezést, és erre a másik csapat úgy válaszol, hogy egy másik kifejezést vagy szót kiabál be egy tagja. Ezután ismét ez első csapatnál van az „ütés”. Mondd meg nekik, hogy lehetőleg tartalékolják az energiáikat, és próbáljanak arra figyelni, hogy egyszerre csak egy csapattag válaszoljon az ellenfél „labdájára”, de jobb az, ha többen egyszerre kiabálnak be egy szót vagy kifejezést, mint ha az egész csoport hallgat. Az a csapat veszít, amelyik három másodpercig nem tud új szót vagy kifejezést bekiabálni.

Ha a folyamatosan röpködnek a szavak és kifejezések mindkét csapat oldaláról tetszőleges idő után leállíthatod a játékot.

Összekötő

Mondd el a jelenlévőknek, hogy az elkövetkező alkalmakon az érzelmek felismerésével és kezelésével fogtok foglalkozni.

„Ki tette?”

A következő feladatban történeteket kell elmondanod az ifiseknek. Az a feladatuk, hogy úgy figyeljenek a történetekre, hogy az abban megadott nyomok (kulcsok) alapján meg tudják majd válaszolni az általad feltett kérdést, és így meg tudják oldani a rejtélyt. Egyesével mondd el vagy olvasd fel a történeteket, és csak a kérdés megválaszolása után térj át a következőre.

1.       történet

Kassainének van egy nagyon értékes vázája, amit a nappali dohányzóasztalán tart. Minden egyes alkalommal, amikor Judit vigyáz a Kassai gyerekekre (Dóra 3 éves, Csilla 5 éves), Kassainé felhívja a figyelmét arra, hogy úgy vigyázzon a vázára, mint a szeme fényére. A Kassai családnak van még egy kutyája és egy macskája is. Egyik este, amikor Judit vigyázott a gyerekekre elkezdett csörögni a telefon, miközben a gyerekeket fektette le. Dóra éppen mászott be az ágyba, és Csilla még mosta a fogát. Judit pont elindult a telefon felé, hogy felvegye a kagylót, amikor csengettek. Ezzel egy időben a kutya ugatni kezdett az ajtón kívül várakozóra. Judit felvette a telefont, megkérte az illetőt, hogy egy kicsit tartsa a vonalat, lerohant az első szintre, hogy megnézze ki csenget az ajtónál. Az édesanyja volt ott, aki áthozta neki a tanulni valóját. Judit megragadta a könyveit, elköszönt, és felrohant a lépcsőn, hogy felvegye a félretett kagylót. Lépéseket hallott, és arra gondolt, hogy Csilla most megy az ágyához. Miközben a Kassainének szóló telefonüzenetet írta fel, valami csattanást hallott lentről. Amilyen gyorsan csak tudta befejezte a telefonbeszélgetést, és leviharzott a földszintre. A váza ripityára törve hevert a földön. „Jaj, ne!” kiáltotta, és lehajolt, hogy összeszedegesse a szilánkokat. Ekkor Csilla, a kutya és a macska is beléptek a szobába.

KI TÖRTE EL A VÁZÁT?

Mik a megfejtéshez szükséges kulcsok?

Az elhangzó nyomravezető jeleket írd fel a táblára, és hallgass meg néhány megfejtést. Itt van néhány megoldási lehetőség: a kutya nekiment az asztalnak, ahogyan visszafutott a bejárati ajtótól; Csilla lejött az emeletről, megijesztette a macska, és nekiesett a vázának; Judit nem jól csukta be az ajtót, az kinyílt, és az erős huzat lesodorta a vázát az asztalról; stb. Ezután olvasd fel a következő megoldandó szituációt.

2.       történet

Béla megragadja a reggeliét, gyorsan magába préseli, és elindul az ajtó felé. Miklós a sarkon várja, hogy együtt gyalogoljanak a suliba, és ő nem akar elkésni. Az úton Miklós odakínál Bélának egy cukorkát, amit ő el is fogad, majd elfogyaszt sétálás közben. Az iskolától körülbelül háromsaroknyira eszébe jut Bélának, hogy birkózó edzésre kellett volna mennie korán, a tanítás előtt, ezért futásnak ered és még éppen a kezdésre beesik. Mielőtt belépne a terembe nagyot iszik a vízcsapnál. Az edzés alatt az edző Bélán mutatja be az új mozdulatsorokat és fogásokat. Edzés után Béla az első órájára siet, ami történetesen kémia. A kémia terembe lépve a különböző kémiai anyagok erős illata csapja meg. Az órakezdés után körülbelül öt perccel Béla kikéretszkedik az orvosi szobába – rosszul érzi magát.

MIÉRT ÉRZI BÉLA ROSSZUL MAGÁT?

Mik a nyomravezető jelek?

Ezúttal is írd fel az összegyűjtött megoldási kulcsokat a táblára, és engedd meg, hogy néhányan kifejtsék mi idézhette elő Béla rosszullétét. (pl.: habzsolva ette a reggelijét, megette a cukorkát és rögtön azután futott az iskoláig, ivott a futás után és közvetlenül ezt követően birkózó mozdulatokat mutattak be rajta, belélegezte a kémiai anyagok erős szagát, mindezek együttes hatása; csak tettette a rosszullétet, hogy kilóghasson a kémiáról, stb.)

Mondd meg az ifiseknek, hogy általában több kiváltó oka is van a következményeknek, ezért hallgassanak figyelmesen. Majd olvasd fel nekik a következő szituációt.

3.       történet

Mariann sokáig volt fent az éjjel, mert a házi feladatán dolgozott. Reggel nem ébredt fel az ébresztő óra hangjára, hanem az ébresztette fel, hogy a kutyája az arcát nyalogatja. Az elaludt haját fésüléssel sem sikerült helyére igazítania, közben még a pirítósát is odaégette. Az édesapja pont ezen a reggelen vette elő azért, hogy nem elég jók a jegyei. Mariann csak magára dobta a kabátját, megragadta a könyveit, és futó lépésben megindult a buszmegálló felé, hogy még elcsíphesse a sulibuszt. De a nagy siettség közben megbotlott, majdnem hasra esett, végül csak a könyvei szóródtak szét. Mire összeszedte őket éppen hogy csak fel tudott ugrani a buszra. Amikor az iskolába ért barátnője, Cecília rohant oda hozzá, hogy valami nagyszerű eseményről számoljon be neki. Mariann ironikus „Hát ez nagyszerű!” megjegyzéssel faképnél hagyta barátnőjét.

MIÉRT ÍGY VISZONYULT MARIANN CECÍLIÁHOZ?

Mik a megoldást adó nyomok?

„Nagyon jók voltatok abban, hogy megtaláljátok a megoldáshoz vezető kulcsokat. Sokszor jobban megértünk dolgokat, ha kívülállóként figyeljük őket, mert tisztább a rálátásunk. De amikor mi vagyunk egy adott helyzetben, lehet, hogy sokkal nehezebb számunkra tiszta fejjel gondolkodni.

„Idézzük fel Mariann esetét. A reggel folyamán történt események miatt nagyon dühös volt…, és mérgét Cecílián vezette le Cecíliának fogalma sem volt arról,  hogy valójában mi zajlott, és lehetséges, hogy Mariannak sem.”

„Néha Mariannhoz hasonlóan teszünk számunkra is meglepő dolgokat, vagy érzünk olyan érzéseket, amelyeket fogalmunk sincs mi idézett elő.  Lehetséges, hogy azon gondolkodunk ilyenkor „Miért csináltam ezt?” vagy „Miért érzek most így?”. De ha felismernénk a megoldást adó kulcsokat, akkor tudnánk a választ a „miért”-re, és megoldanánk a „rejtély”-t!

„Ezt fogjuk ma megtanulni. A mai alkalom folyamán meg fogjátok tanulni mi módon ismerhetitek fel az életetekben az érzelmi nyomokat, és képesek lesztek körül írni, hogy mi zajlik bennetek… miért tesztek valamit bizonyos szituációkban. De először nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mit is értünk az „érzelmek” szó alatt.”

BESZÉLGETÉS

„Kulcsok tárháza”

Kérd meg az ifiseidet, hogy soroljanak fel különböző érzelmeket. Az általuk mondott érzelmeket írd fel a táblára. „Itt van előttünk egy gazdag lista. Biztos vagyok abban, hogy sokunk átélte már ezeknek az érzéseknek a többségét. A legkülönfélébb dolgok válthatnak ki érzéseket, érzelmi reakciókat bennünk. Például elszomoríthat ha egy jó barátod elköltözik, ha a barátod vagy barátnőd szakít veled, ha nem neked osztják az áhított szerepet a darabban, ha meghal egy hozzátartozód vagy bármi ezekhez hasonló történik veled. De lehet, hogy azért vagy szomorú, mert kialvatlan vagy, mert nem tudtál aludni az éjszaka, és másnap esik az eső.”

Sok évvel ezelőtt élt egy ember, akit Jóbnak hívtak. Mindene megvolt… szép és népes család, jól menő vállalkozás, jó hírnév, népszerűség, egészség… a dolgok nagyon jól mentek. De azután tragédia, vagy inkább úgy kéne mondanom tragédia sorozat érte. Mindent elveszített – a családját, a házát, és minden vagyonát. Amikor eljöttek hozzá a barátai azt mondták neki, hogy bizonyára azért történt meg vele mindez, mert valami rosszat tett, és Isten így büntette meg. De Jób istenfélő jóember volt – tudta ezek a vádak nem igazak.

Elképzelhetitek hogyan érezhette magát Jób, milyen érzelmek dúlhattak benne. Mérhetetlenül szomorú és magányos volt. Emellett dühös is volt. Annyira bedühödött, hogy elmondta Istennek mit érez, pontosan úgy ahogy érzett. Továbbra is bízott Istenben, és továbbra is csak Istenben bízott, de azt a kérdést szegezte Istennek, hogy miért történhetett meg vele mindez a szörnyűség – válaszokat akart. Végül Isten válaszolt Jóbnak a történet végén. Isten sok mindent mondott neki, de sohasem mondta azt Jóbnak, hogy nem volt helyes szomorúnak, magányosnak és mérgesnek lennie. Ezek az érzelmek nem helyesek vagy helytelenek voltak; egyszerűen csak voltak. Ha akarjátok, el tudjátok olvasni a történet egészét a Bibliából. Közben emlékezzetek arra, hogy nem válogathatod meg milyen érzelmek születnek meg benned, de az már rajtad múlik, hogy miként reagálsz ezekre az érzelmekre.

Időnként, ahogyan Mariann esetében is láthattuk, az érzelmeink (talán önmagunk számára is) meglepő reakciókat válthatnak ki belőlünk. Hadd adjak most elő nektek néhány lehetséges reakciót – ti pedig mondjátok meg nekem, hogy melyiket milyen érzelem válthatta ki.

(A következő reakciókat egyesével mutasd be, és minden egyes bemutatott reakció után hagyd, hogy mindannyian bekiabálják milyen érzelem válthatta ki az általad bemutatott reakciót.)

• széles mosoly és ujjongva magasba emelt kezek – BOLDOGSÁG vagy ÖRÖM

• temesd az arcod a kezedbe, vegyél elő egy zsebkendőt, fújd bele az orrod, és utána kezdj el vigasztalhatatlanul zokogni – SZOMORÚSÁG

• remegjél úgy, hogy összekoccannak a térdeid, és vacognak a fogaid – FÉLELEM

• az egyik ökölbeszorított kezeddel üss bele a másik tenyeredbe – HARAG, DÜH

Fontos, hogy pontosan beazonosítsák a háttérben rejlő érzelmeket. Majd kérdezd meg tőlük, hogy milyen más módokon hathatnak rájuk érzelmek. Más szavakkal, ha nagyszerű napjuk volt a suliban és ezért örülnek, miként hat ez rájuk utána otthon. (Legnagyobb valószínűséggel hogyan fognak viselkedni?) Ha mélységesen szomorúak az hogyan befolyásolja őket? Stb.

ELMÉLYÜLÉS

„Mi történik valójában?”

Amikor figyelmeztető jeleket vagy megoldáshoz segítő kulcsokat akarunk felismerni, fontos megkérdeznünk, hogy „Mi történik valójában?” Írd fel a következő jeleket, és a lehetséges kiváltó érzelmeket a táblára.

• rosszkedv… haragszik mindenkire és mindenre – DÜH, HARAG
• szomorú… padlón érzi magát – SZOMORÚSÁG vagy FÉLELEM
• depresszió – SZOMORÚSÁG, MAGÁNY vagy HARAG
• étvágytalanság vagy gyomorfájás – FÉLELEM, SZOMORÚSÁG vagy HARAG
• fejfájás – FÉLELEM, AGGODALOM
• álmatlanság – FÉLELEM, HARAG
• mindig aludna / folyton álmos – SZOMORÚSÁG

Kínáld fel nekik a lista kiegészítésének a lehetőségét. Majd a következő illusztrációkat oszd meg velük.

• Miklós nem tudott éjszaka rendesen aludni. Hiába feküdt le már tíz órakor, csak álmatlanul forgolódott sokáig, és éjfélnél hamarabb nem tudott elaludni. Miután megértette, hogy ez valamire utaló jelzés elgondolkodott. Rájött, hogy aggodalmai és félelmei tartják ébren. Akkoriban sok nehéz feladat állt előtte… egy gigantikus vizsga, kiselőadás és a nagybátyja szívinfarktus után lábadozott.

• Kincső nagyon levertnek érezte magát, a depresszió kerülgette, annak ellenére, hogy az utóbbi időben semmi igazán rossz dolog nem érte. Mivel tudta, hogy a depresszió jele valaminek, átgondolta az utolsó heteinek történéseit. Ekkor tudatosodott benne, hogy mennyire kihozta a sodrából valami, ami a suliban történt. Mivel senkinek nem beszélt erről a problémáról a harag eltemetődött benne és depresszióvá vált.

• Tamás egész nap csak panaszkodott és zsörtölődött. Senkivel nem tudott szót érteni. Amikor egy jó barátja felhívta a figyelmét arra, hogy oda kéne figyelnie erre a hozzáállására, mert ez valami kiváltó okot takar, Tamás végig pörgette emlékezetében a közelmúlt eseményeit. Felismerte, hogy azért volt olyan kiállhatatlan, mert nagyon haragudott a szüleire. Ezt a haragját vezette le mindenkin, aki csak az útjába került.

„Jelek és jeladások”

Ossz ki mindenkinek egy darab papírt és egy ceruzát vagy tollat. „Több olyan történetet is hallottatok, amelyekben a kiváltó érzelmek felismerése jelentette a reakciók, viselkedésmódok megértését. Szeretném, ha most mindannyian visszagondolnátok az elmúlt hetetekre, és leírnátok egy helyzetet vagy viselkedést, amely kapcsán azt kérdeztétek magatoktól: „Miért tettem ezt?” vagy „Miért érzek így?”, és megpróbálnátok megfejteni, hogy milyen kiváltó érzelem lehet mögötte. A leírt helyzet lehet pozitív is, például öröm váltotta ki. Lehet olyan helyzet is, amelyben valaki veled szemben viselkedett számodra érthetetlen módon. Ekkor értelemszerűen azon kéne gondolkodnod, hogy a másikban mi játszódhatott le.”

Adj nekik néhány percet a feladat végrehajtására. Ha szükséges, járj körbe, hogy megbizonyosodhass arról, hogy mindenki komolyan veszi-e a feladatot.

Miután befejezték az írást, kérd meg őket, hogy keressenek maguknak egy párt, akivel szívesen megosztják azt, amit papírra vetettek.

ÚTRAVALÓ

„Zsoltárok”

Az újak kedvéért megemlítheted, hogy az alkalmat mindig egy játék zárja, ami előtt szeretnél nekik egy kis útravalót adni; egy olyan gondolatot, amiről majd otthon is gondolkodhatnak.

„Mivel most néhány alkalmon keresztül az érzelmekkel fogunk foglalkozni, az „útravaló” forrása a Biblia erősen érzelmekkel átitatott részéből, a zsoltárok könyvéből származik majd. A zsoltárok többségét Dávid, Izrael királya írta életének több fontos eseményéhez kapcsolódóan. Lényeges jellemzője a zsoltároknak, hogy Dávid tudta, mit és miért érez, és ezeket az érzéseket elmondta Istennek.”

Ma az 55. zsoltárt fogjuk elolvasni. Ezt a zsoltárt Dávid akkor írta, amikor egy közeli barátja ellene fordult. Képzelhetitek mit érzett! Ahogyan felolvasom a zsoltár egy részét (2.-9., 13.-15., 23.-24. versek) figyeljetek arra, hogy Dávid hogyan önti ki a szívét Istennek!

Istenem, figyelj imádságomra,

ne zárkózz el könyörgésem elől!

Figyelj rám, hallgass meg engem!

Bánatomban bolyongok,

és sóhajtozom

az ellenség hangoskodása,

a bűnösök nyomorgatása miatt.

Mert bajt zúdítanak rám,

és haraggal támadnak rám.

Szívem vergődik kebelemben,

halálos rémület fogott el.

Félelem és reszketés lepett meg,

borzongásjárt át.

Ezért így szóltam:

Miért is nincs szárnyam,

Mint a galambnak,

hogy elrepülhetnék, és nyugton

lehetnék?

Messzire bujdosnék,

a pusztában laknék.

Sietve keresnék menedéket

a szélvész és a vihar elöl.

Nem az ellenség gyaláz engem,

azt elszenvedném.

Nem gyűlölőm hatalmaskodik rajtam,

előle elrejtőzném.

Hanem te, magamfajta ember,

bizalmas jóbarátom,

akivel meghitt barátságban voltam;

az Isten házába együtt jártunk

a gyülekezet körében.

Vesd az Úrra terhedet,

és ő gondot visel rád!

Nem engedi sohasem,

hogy ingadozzon az igaz.

Istenem, te taszítod őket

a sírnak mélyére.

A véreskezű és álnok emberek

az emberélet felét sem érik el.

De én benned bízom!

„Dávid tisztában volt azzal, hogy mit érez – szomorúság, fájdalom, csalódottság, félelem-, és azt is értette, hogy mi váltotta ki ezeket az érzéseket benne. Ahelyett, hogy magában őrizgette volna ezeket az érzéseit elmondta őket Istennek és Isten segítségét kérte. Figyeljetek erre a fontos mondatára újra: „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” (Az angol nyelvű Bibliában ez így hangzik: Vesd az Úrra terheidet, és ő fogja hordozni azokat.”) Teljesen mindegy, hogy milyen jellegű és milyen súlyú érzelmi terhet cipelsz, Isten segíteni akar. Ezt a gondolatot vigyünk magunkkal a következő hétre.

BEFEJEZÉS

„Dünyörésző úr”

A létszámtól függően vagy kérd meg az ifiseidet, hogy alkossanak egy kört, vagy ha ehhez túl sokan vannak, állítsd őket oszlopokba.

A játék menete: Az első ember odafordul a következőhöz és azt mondja: „Mondd utánam, láttad Dünyörésző urat?”. A feladat nehézsége, hogy az illetően mindezt úgy kell elmondania, hogy NEM LÁTSZÓDHATNAK A FOGAI közben. Más szóval be kell húznia/szippantania az ajkait úgy, hogy beszéd közben eltakarja velük a fogait.

A megkérdezettnek szintén fogai eltakarásával kell a következő képen válaszolnia: „Nem tudom. Meg kell kérdeznem.” Ezután oda kell fordulnia a harmadik emberhez, és fel kell tennie a kérdést. Így megy végig a soron a párbeszéd.

Beszéd közben tilos nevetni és a fogakat kivillantani. Ha valaki ezt nem tudja betartani, az vagy kiesik vagy a sor végére kell állnia. Ha kieséssel játsszátok, az a győztes, aki utolsónak bent marad.

Az alkalom befejezéseként emlékeztesd őket a háttérben rejlő érzelmek/jelek figyelésére, és arra, hogy ne felejtsék el feltenni a kérdést: „Mi történik valójában?”

Érzelmek kezelése 1.
Érzelmek kezelése 2.
Érzelmek kezelése 3.
Érzelmek kezelése 4.