29 évesen kezdtem el a pásztori hivatásomat. Az első két évben nagyon sok olyat tanultam, amellyel főiskolai vagy szemináriumi tanulmányaim során nem találkoztam. Nem okolom ezért a tanulmányaimat; vannak dolgok, amiket nem tudunk megtanulni, és nem is tanulunk meg, míg nem kezdjük el a nagybetűs életet. A következőkben néhány olyan alapelvet ismertetnék, melyeket hivatásom kezdetén fedeztem föl. Ha követed ezeket az alapelveket, az segíteni fog abban, hogy hatékony szolgálatot végezhess a jelenben, valamint hogy erővel telve végezd be elhívatásodat.
Az elhívás meg fog tartani a nehéz időkben
Nem éltem volna túl szolgálatom első két évét (és a többit sem), ha nem lett volna bennem az a meggyőződés, hogy Isten akaratában vagyok. Bizonyosodj meg arról, hogy ahol éppen vagy, az pont az a hely, ahol az Úr téged látni akar; ne azért légy ott, mert nagyszerű lehetőségnek tartod, vagy mert mindaz, amit cserébe kapsz, vonzó a számodra.
Építkezz erősségeidre! Természetes dolog, ha egy fiatal pásztor bizonytalannak érzi magát. Ez a bizonytalanság oda sodorhatja, hogy elkezd utánozni egy idősebb, sikeres pásztort vagy mást. Vedd számba, miben vagy jó és mik az ajándékaid. Fókuszálj saját erősségeidre, majd keress embereket azokra a feladatokra, amelyekben nem vagy jó.
Vess elég erős alapokat, melyek elbírják azokat a súlyokat, amelyeket Isten később helyez majd rád. A magas épületeknek mély alapozásra van szükségük. Szolgálatod korai szakaszában szánj időt arra, hogy kialakíts egy alapos szolgálati felkészülést és fegyelmet. Sok középkorú pásztor érzi úgy, hogy kiégett, mert soha nem fejlesztette ki életében az Igemagyarázó vagy hermeneutikus készségeket, a személyes imaéletet, és Igetanulmányozó szokásokat. Ez a sekélyesség saját maguk és gyülekezetük szellemi éhezéséhez fog vezetni. Szánd rá magad heti 15-20 óra tanulmányozásra.
Saját erősségeid nem lesznek elegek. Van határa annak, amit tanulmányaid, képzésed vagy ajándékaid segítségével meg tudsz valósítani. A munka, amelyben állsz, nem a tiéd, hanem Istené. Pál apostol tele volt ajándékokkal, de megértette, hogy az evangélium „nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is.” (1Thessz 1:5) A gyülekezeti szolgálat nem fog növekedni, csak akkora, ha Isten erejére támaszkodsz.
Gondoskodj a körülötted lévő dolgokról. Pásztori munkám első évében éreztem, ahogyan az Úr szól hozzám, és rámutat a gyülekezeti házunk mellett fekvő gazos területre: Ha nem tudod gondját viselni a gyepnek, hogyan fogsz tudni gondoskodni az emberekről? Napirendre tűztem a feladatot, és egyik munkanapot felhasználtuk arra, hogy új füvet ültessünk. Hat hónapon belül 100-ról 300-ra nőtt a gyülekezeti tagok száma. A frissen kinőtt fű volt az oka? Talán inkább az elv alkalmazása. Gondoskodj a körülötted lévő dolgokról. Ügyelj arra, hogy karban legyenek tartva az épületeitek, elérhető legyél az irodai nyitva tartás idején, hogy minden telefonhívásra válaszolj és minden levél írója kapjon választ. Mindent kiválósággal végezz.
Szeresd az embereket jobban, mint saját látásodat. Pásztori munkám első évében majdnem elkövettem azt a fatális tévedést, hogy szinte olyan magasságokba akartam emelni a gyülekezettel kapcsolatos látásomat, hogy átgázoltam volna embereken is azért, hogy minden megvalósuljon belőle. Kész voltam arra is, hogy megosszam a vezetőséget, valamint a gyülekezetet, csak hogy minden áron keresztül vihessem a látásomat. Hála Istennek, A Szentlélek négy szót súgott nekem: George, fékezd a nyelvedet. Az Úr segített nekem, hogy egyesítő, és ne megosztó ember váljék belőlem. Ha szereted az embereket, viszonozni fogják ezt neked és támogatni fognak a látásodban is.
Ha a vezetőség nem egységes, az az embereket is meg fogja osztani. Pásztori munkám során csak egyszer történt olyan, hogy keresztül vittem egy fontos döntést anélkül, hogy a vezetőség egyöntetűen támogatott volna benne. Az ügy természeténél fogva olyan volt, amelyben fontosabb volt az igazsághoz ragaszkodás, mint az egység megtartása. Ha viszont a vezetőségben nincs egység egy olyan döntéssel kapcsolatban, amelyet meghozol, az a gyülekezetben is megosztottsághoz fog vezetni. Ilyenkor inkább fordíts időt imádságra és böjtölésre ahelyett, hogy teljes gőzzel neki feszülnél a célodnak.
Legyen számodra első a Király és az Ő Királysága! Pásztori hivatásom első hat hónapjában 73-ról 49-re csökkent a gyülekezeti tagok száma. Egy igen nehéz időszak után a Szentlélek ezeket mondta nekem: George, én nem a te személyiségedre akarom építeni ezt a gyülekezetet. Az enyémre kell épülnie. Legyek számoda Én az első és az én Királyságom, és a többiről én gondoskodni fogok. Attól a pillanattól kezdve tudatosan törekedtem arra, hogy kihagyjam beszédemből a birtokos jelzőt: az „én” gyülekezetem, az „én” beosztottam stb. Nem is az én gyülekezetem volt – az Övé volt. Megtanultuk azt is, hogy a Nagy Misszióparancs megvalósítása a világban kell, hogy legyen gyülekezetünk legfőbb prioritása. Az Úr meg fogja áldani a missziós lelkületű pásztort és gyülekezetet.
Vélemény, hozzászólás?