Bemelegítésként
Szituációs játék (csoportjáték)
Ahhoz, hogy egy ifi órán igazán otthon érezzük magunkat, gyakorolnunk kell, hogy hogyan is fejezzük ki önmagunkat. Most azt szeretném kérni mindenkitől, hogy az érzelmeitekre alapozva reagáljátok le a következő szituációkat. Bátran engedjétek el magatokat, és akár szándékosan túlozzátok el a reakcióitokat! (Jöhetnek az „ÓÓÓ!”-k „JÉÉÉÉ!”-k, a „Te jószagú málnabokor!”-ok, stb.)
1. Képzeld el, hogy éppen meredten nézed a Jurassic Park c. filmet, amikor jön az jelenet ahol hirtelen előbukkan a képernyőn a dinoszaurusz feje.(más filmet is alapul lehet venni, pl. horror, thriller, stb.)
2. Éppen a foci VB-én vagy, ahol a kedvenc csapatod bejutott a döntőbe. 1:1 az állás, de a második félidő már vészesen a vége felé közeleg…nagyon kellene az a gól…mindenki tűkön ül…te is őrülten drukkolsz…egyszer csak a jobb hátvéd gyönyörűen passzol, ééés…végre ott a góóól!
3. Kórházba visznek, mert kificamodott a térded, és most vissza fogják fordítani.
4. A tanár végighúzza a körmeit a táblán.
5. Koncerten vagy, izgatottan várod a fő együttest, de az iszonyat’ hamis előzenekar visszajön a színpadra, hogy ráadást adjon.
6. Koncerten vagy, és már két órája hiába várjátok az együttest a színpadra a tikkasztó hőségben. Végül azért eljön a várva várt perc, és bemondják a hangosba, hogy: „Hölgyeim és uraim, a színpadon a Bolyki Brothers!”
7. A barátodat elkapja a tanár doga közben, amint éppen a tiédről les. Mindketten egyest kaptok.
8. Megtudod, hogy a barátod vagy a barátnőd a hátad mögött mással randizott, és minderről tudott a legjobb barátod is, de neked nem szólt.
9. Apukád hirtelen meggondolja magát és mégsem adja oda az autót az esti randira. Neked viszont 30 percen belül már a megbeszélt helyen kellene lenned.
10. Éppen a kedvenc show műsorodat nézed a TV-ben, amikor betotyog a kisöcséd és átkapcsol egy másik csatornára, ahol egy régi rajzfilmet ismételnek.
„Kirobbanás” (eljátszás/megbeszélés, vita)
A) Az eljátszandó szituáció
Egy csapat fiatal az egyik ifi órát az egyik „tag” házában tartja. Az egyik fiatal, azonban, véletlenül összetöri a család antik vázáját pakolás közben. A csörömpölésre bejön a szobába a mama, és ahogy meglátja az összetört vázát dühkitörést kap. Az ifi vezetőjének meg kellene oldani valahogy a helyzetet.
B) Használjátok a következő kérdéseket a megbeszéléshez:
1. Jogos volt a szülő kicsattanása?
2. Mi a véleményetek az ifi vezetőről? Jól oldotta meg a helyzetet? Mit tett helyesen és mit nem?
3. Tényleg sikerült a gyűlöletet megszüntetni? Hogyan történt ez?
4. Téged mi hoz dühbe?
5. Hogyan szoktad kifejezni, ha mérges vagy? Nálad miben nyilvánul meg a harag?
6. Hogyan érzel ha valaki haragszik rád?
7. Haragudni rossz dolog?
8. Lehet pozitív módon is bánni a haraggal?
Szituációk
1. Egy hosszú sorban állsz, jegyet akarsz venni a ………… koncertjére. Már 12 órája állsz sorban. Már csak 8 v. 9 ember áll előtted , amikor valaki befurakodik eléd. Az első gondolatod az, hogy kilököd magad elől a befurakodót.
2. Késésben vagy a suliból, éppen a fésülködést próbálod befejezni. Anyukád rádszól, hogy elfelejtetted kiüríteni a szemetest. A húgod és az öcséd az asztalnál ül és éppen semmit nem csinál. Legszívesebben visszaszólnál, hogy küldje őket, de tudod, hogy anyukád ettől csak „beidegesedne”, mert ez a te feladatod.
3. Egy társasággal vagy, akik kereszténynek mondják magukat, és meghívtak egy társaságba. Vicceket mesélnek a szőke nőkről és a rendőrökről, és elég nyersen fogalmaznak. Éppen az egyik durva vicc közepén jár az egyikük, amikor megérkezik a szőke hajú barátnőd.
A harc ( paródia: rövid jelenet)
(Ezt a jelenetet többször el kell próbálni a bemutatás előtt. Ez nem rögtönzés.)
Bevezetésként mondd el, hogy manapság egyre több cikk jelenik meg az iskolai erőszakról. Azért, hogy bebizonyítsátok ennek az ellenkezőjét, készült egy kis felvétel egy rejtett kamera segítségével a X.Y. Gimiben, amit most közösen meg fogtok nézni.
Két diák közeledik egymás felé a terem két végéből. Az egyikük egy alacsony, vékonydongájú srác, aki inkább divatjamúlt cuccokban, „jókisfiúsan” van felöltözve. A másik egy igazi vagány csávó, bőrkabátban, stb. Ahogy elmennek egymás mellett, a vagányabbik véletlenül meglöki az alacsony fiút (tényleg csak véletlenül), mire az leejti a könyveit. A vagányabbik leguggol és segít az alacsonynak összeszedni a könyveit. Egy tanár jön arrafelé, és ő is segít. Leporolják a kisebbik srácot, és egy vállveregetéssel tovább küldik.
Ezek után visszatér a „bemondó”, és elmondja, hogy amint az a felvételből is kiderült, semmi alapja nincs annak a szóbeszédnek, hogy egyre gyakoribb az erőszak az iskolákban. Valaki azonban kétkedve fogadja ezt a kijelentést, és meg akarja nézni még egyszer a jelenetet, lassítva…csak a biztonság kedvéért…
A „bemondó” beleegyezik, hogy a jelenetet újra megnézzétek lassítva. Most azonban a vagány srác szándékosan meglöki a „kisfiút”, és még egy nyaklevest is ad neki. Ahogy a kis srác leesik a földre, a vagány srác hátracsavarja a kezét, megrugdossa, és rátérdepel a hátára. Ezután jön a tanár, aki most viszont szintén belerúg a földön a fiúba, és elveszi a pénztárcáját. Ő és a vagány srác miután kiveszik belőle a pénzt, visszaadják a tárcát a fiúnak, és végiglökdösik a folyosón, miközben azt mondják: „Hadd segítsünk!” Ezek után, a tanár és a vagány srác megfelezik a pénzt, és külön utakon tovább mennek.
Harag: közvélemény kutatás (audio kazetta)
Készíts egy hangfelvételt, amin diákok válaszolnak arra a kérdésre, hogy mi hozza őket dühbe. Ezt természetesen már az ifi óra előtt el kell készítened előre. Használj háttérzenét is, ha lehetséges.
Senkinek sincs igaza (szerepjáték)
Egy tizenéves lány egy iskolai rossz élmény után nagyon ingerülten ér haza. Mindenen kiakad, és mindenkivel vitatkozik Ráförmed a kisöccsére, mert az otthagyta a kabátját, és a könyveit a konyhaasztalon. A bátyjával is elkezd perelni, mert megkérdezés nélkül elvette a CD-it. A szüleivel azért száll vitába mert arra kérik hogy vacsorázzon a családdal péntek este.
Vitaindító kérdések:
1. Miért lesz dühös a lány a kisöccsére?
2. Tényleg az az igazi ok, hogy a kis kópé dolgai a lány útjában vannak?
3. Mit gondolsz a lány szüleivel szembeni magatartásáról?
4. Mit gondolsz, a szülőket hogyan érintette a lány kicsattanása?
5. Milyen hatással volt a lány lelkiállapota az otthoni hangulatra, légkörre?
6. Te hogyan kezeled a benned felgyülemlett dühöt?
„Késedelmes a haragra”(kiosztott anyag)
„Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát.” (Jakab levele 1:19,20.)
Kérd és hagyd, hogy Isten segítsen neked felelősségteljes módon, és józanul kifejezni a haragodat:
1. Hidd el, hogy Isten meg tud változtatni, hogy józan, belátó és türelmes tudj maradni idegesítő helyzetekben is (Filippi 1:6, 2:13.)
2. Legyen példa számodra az Úr Jézus. Törekedj arra, hogy jellemben mindinkább kezdj hasonlítani rá. (Márk ev. 3:1-6.)
3. Ne csak magaddal foglalkozz. Figyelj oda másokra is.
4. Legyél figyelmesebb: hallgass, és kérdezz többet. (Jakab 1:19,20.)
5. Kommunikálj. Ne fordulj teljesen magadba. (Efézus 4:26)
6. Tényszerűen mondd el azt, ami zavar vagy bosszant: „Mérges vagyok, mert…”. (Efézus 4:15)
Illusztrációk – Az alvó óriás(történet)
Mindannyian voltunk már megbántva. Néha talán haraggal és keserűen reagáltunk le ilyen helyzeteket. Hányszor hallottad már, hogy „Olyan buta voltam, hogy…”. Néha talán olyat is kimondtál amit később nagyon megbántál, pl. azt, hogy „Meg tudnám ölni.”
Van egy történet egy férfiről aki a II. világháborúban vált mozgáskorlátozottá. Ez a történet tökéletes példa arra, hogy mit is tud okozni a harag az emberek életében. Ezt az embert Wake szigetén kapták el, és Kínában ítélték el. Már részlegesen béna volt, amikor egy ellenséges katona megszúrta egy szuronypuskával. Ma sorra meséli el a különböző történeteket arról, hogy hogyan bántak vele. Durva szavakkal, és eltúlzott érzelmi kitörésekkel számol be arról, hogy milyen tortúrákat kellett átélnie, és hogy mennyire gyűlölte a kínzóit.
Itt van egy ember, akit kétség kívül borzasztó dolgok értek. Az állandó szenvedés és fájdalom amiben napról napra élnie kell nem mérhető. Van azonban valami más is ami elviselhetetlenné teheti az életet: a saját haragja és keserűsége.
Még mindig egy olyan harcot folytat, amit bizony már évekkel ezelőtt abba kellett volna hagyni. Ő tulajdonképpen még mindig börtönben él, egy saját maga által állított börtönben.
Valószínűleg most még sokkal nyomorultabb, mint 1944-ben volt. Nincs annál rosszabb, mint amikor valakiben belül folyik ez a kínlódás a saját engesztelhetetlen, mérges énje miatt. Az ilyen ember nem képes átadni magát a megbocsátásra és a gyógyulásra. Nem képes még felejteni sem.
Megpróbálhatod elnyomni a haragot, de úgyis mindig a felszínre kerül. „A szív teljességéből szól a száj.” Talán azt gondolod, hogy el tudod leplezni, együtt tudsz vele élni, el tudod viselni, de sajnos ez nem így működik.
Lassan-lassan a kérlelhetetlenség és a harag utat tör magának a felszínre és megkeseríti mások életét és tönkreteszi a család életét. Ironikusan szólva, éppen az kínoz másokat aki maga a legjobban szenved.
A Máté 18:21-35-ben Jézus elmond egy példázatot egy emberről, aki nem volt képes megbocsátani valakinek annak ellenére hogy neki éppen akkor engedték el egy óriási adósságát. Amiatt, hogy nem volt képes megbocsátani, ezt a keserű embert végül börtönbe zárták. Jézus ezzel fejezi be a példázatot: „Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha meg nem bocsáttok mindnyájan atyátok fiának szív szerint.”(35. vers)
Zárásként – Gondolkodj mielőtt reagálsz!
A harag legfőbb okozói közül három:
1. önzés: ha arra használod a haragot, hogy magadnak utat szerezz otthon vagy a barátaid között. Emlékszem, gyerekkoromban nagyon sokszor egy jól időzített „hiszti” segített, hogy megkapjak egy játékot, vagy plusz egy órát este lefekvés előtt. Ez egy teljesen normális „játék” gyerek és szülő között.
2. bizonytalanság: ha védekező mechanizmusként használod a haragot amikor félsz.
4. a személyes jogaidra hivatkozás: ez talán a leggyakoribb az összes ok közül: a „mert én megérdemlem, hogy…”- szindróma. Ezért van az, hogy kijövünk a sodrunkból, amikor apa mégsem adja oda az autót a randira, vagy ha a kisöcsénk a kedvenc TV műsorunk közepén átkapcsol egy másikra. „Mi jogon tette ezt?”- gondoljuk, és közben füstölgünk magunkban.
Azt hiszem, abban megállapodhatunk, hogy a fent említett okok a harag leggyakoribb forrásai, de jó dolog-e a harag? Helyes-e haragudni vagy helytelen?
Sok olyan embert ismerek, akik szerint a haragvás semmilyen esetben sem helyénvaló. „Amikor haragszol, csak azt mutatod, hogy milyen éretlen vagy”- mondják.
A Bibliában azonban azt olvassuk, hogy „…ha haragusztok is, ne vétkezzetek…”(Efézus. 4:26). Valójában nagyon sok esetben még Jézuson is meglátszott az, hogy haragszik valamiért – hogy az Ó-Szövetséget már ne is említsük, ahol nem egyszer azt olvassuk, hogy Isten haragudott az Ő népére. Belátható tehát, hogy a harag önmagában nem szükségszerűen rossz vagy bűn.
Vannak azonban esetek, amikor rosszul fejezzük ki haragunkat. Például:
– amikor rázúdítjuk a haragunkat másokra, és ezzel megsebezzük őket
– amikor rosszért rosszal fizetünk (Róma.12:17)
– amikor hagyjuk, hogy a harag csak forrjon bennünk, és nem egy egészséges módon, érett emberhez illően kezeljük (Efézus.4:26b)
A beszélgetés során megállapítottuk, hogy a harag egy olyan érzelem, ami azt a vágyat váltja ki bennünk, hogy azonnal reagáljunk a bennünket ért, külső ingerre. Sokszor ez abban nyilvánul meg, hogy ha megbántanak minket, akkor mi is visszavágunk. Azt azonban még nem beszéltük meg, hogy hogyan kezeljük a haragot. A következő lépéseket szeretném javasolni a harag kezeléséhez.
Először ismerd be, hogy mérges vagy. Ne vádold magadat amiért így érzel. Lásd be, hogy ez egy természetes érzés, de légy óvatos azzal, hogy hogyan kezeled ezt az érzést.
Másodszor, derítsd ki, hogy tulajdonképpen miért is haragszol. Jogosan haragszol? Ha nem, akkor ne engedj teret ennek az érzésnek. Nagyon fontos az, hogy tudd kontrollálni a haragot magadban azért, hogy ne bánts meg másokat az elhamarkodott reakcióiddal.
Végül pedig kérd, és engedd meg Istennek, hogy legyen segítségedre úgy kifejezni a haragodat, hogy az a józanság határain belül maradjon.
A harag fajtái (áttekintés)
A Mindannyian dühbe tudunk jönni, akár minden nap.
1. meg tudunk haragudni a testvérünkre, szüleinkre, tanárunkra, barátainkra, magunkra, és néha még Istenre is
2. vannak olyan emberek akik képesek olyan élettelen „tárgyakra” is haragudni, mint például a forgalmi dugó, egy tévedés, a magas árak, egy piros lámpa az útkereszteződésnél, vagy az egyes vagy a kettes osztályzat a suliban.
B. Az talán vigasztalást nyújthat sokaknak, hogy még Isten sem kivétel a haragvás alól.
1. a 90. zsoltár 7. és 11. verse így szól: „Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk… Ki tudhatja a te haragodnak erejét?”
2. akár mintául is vehetjük Isten haragját a magunk számára:
a, 78. zsoltár 38b v.
b, 30. zsoltár 5. v.
c, 103. zsoltár 8. v.
d, 7. zsoltár 11. v.
C. Jézus haragudott a farizeusok képmutatása miatt. Ma is rengeteg olyan dolog vesz körül minket ami miatt okunk van haragudni: bűntények, előítéletek, igazságtalanságok, gonoszság, háborúk, erkölcstelenség, csalás, stb. Krisztus haragja azonban más mint a miénk.
1. az ő haragja önzetlen volt és nem önző
2. az ő haragja építő volt és nem romboló
3. az ő haragját a szeretet irányította (103. zsoltár); ahhoz nem fér kétség, hogy az a harag amit nem a szeretet vezérel, bizony kárt tehet másokban; a Máté 5:22-ben Jézus a gyilkossághoz hasonlítja a haragot, és azt mondja, hogy bárki aki haragszik az ő felebarátjára, ítéletet von magára
4. egy másik megközelítésből, a haragot az atomenergiához is hasonlíthatjuk; az atomenergia sem rossz dolog önmagában, de nagyon nagy a hatóereje és ezért nagyon óvatosan kell vele bánni; ha viszont józanul (az önzetlen szeretet által vezérelve) használjuk, jó dologra is fel lehet használni
Lelki tartalékok
(Ezt a részt is zárásként lehet felhasználni az ifi óra végén.)
Lelki értelemben véve is rendelkezésünkre állnak bizonyos „eszközök” arra, hogy kontrollálni tudjuk az érzelmeinket. Amint Isten szerves része lesz az életednek, és nem csak egy idea szintjén marad, amiben hinni lehet, új tartalékokat fogsz találni magadban ahhoz, hogy kezelni tudd a haragot a szívedben. Amikor úgy tekintesz Istenre, mint egy szerető személyre, aki úgy fogad el téged ahogy vagy, a hibáiddal együtt (és nem csak akkor szeret, amikor „jól viselkedsz”), akkor te is szabaddá válsz arra, hogy ezt a tőle kapott szeretetet feltétel nélkül továbbadd másoknak.
A Biblia azt is mondja, hogy amikor kereszténnyé válsz, valami különleges dolog történik. Pál apostol ezt egy újrakezdésnek nevezi, amikor a múltbeli hibáid, rossz lépéseid többé már nem számítanak.
Ez az újrakezdés sokkal több annál, mint ami ebben a tekintetben emberileg lehetséges lenne. Amikor olyan emberré válunk amilyennek Isten, és mi magunk is szeretnénk válni, egy változás áll be a jellemünkben. Így megváltoztatni azonban egyedül csak Jézus képes minket.
Hogyan kezeljük a haragot?
Azt hiszem nincs itt olyan ember ebben a szobában aki azt merné állítani, hogy ő soha nem haragszik. Azzal viszont egyetértek, hogy némelyeknél rövidebb lefolyású a „dühkitörés”, míg másoknál hosszabb. Most azonban nem is a lefolyás hosszúságáról akarok beszélni, vagy arról, hogy mitől megy fel bennünk a pumpa, hanem, arról, hogy milyen módszerrel lehet kezelni a haragot. Alapvetően 3 módja van ennek:
1. nem tenni semmit
2. indirekt módon cselekedni
3. direkt módon cselekedni
Az első módszer alatt azt értjük, hogy nem teszünk semmit amikor haragszunk. Nem üvöltözünk; nem rázzuk az öklünket; nem is teszünk arról említést, hogy haragszunk; és egyáltalán nem teszünk semmit. Ennek a módszernek is megvannak az előnyei. Például, ha valaki szándékosan felbosszant, borsot törhetek az orra alá azzal, hogy úgy teszek, mintha mi sem történt volna. Amikor ezt a módszert választom, akkor a vitákat és a veszekedéseket is elkerülhetem.
Másrészről, ennek a módszernek is vannak hátrányai, amelyek közül a legszembetűnőbb az a tény, hogy az elfojtott indulatok később úgyis a felszínre kerülnek valamilyen úton. Például, ráförmedhetek a tesómra egy olyan apróság miatt, hogy horkol miközben én tanulok, miközben a valós ok az, hogy 2 héttel ezelőtt hülyeségeket beszélt a barátnőm előtt. A harag végül úgyis felszínre kerül- de sajnos sokszor indokolatlan helyzetekben. A pszichiáterek szerint, viszont ami még rosszabb, az a lelki problémák, amiket a visszafojtott harag okozhat.
A második, indirekt módszert választók kiadják a dühüket, de nem közvetlenül a kiváltó okkal kapcsolatban. Ez akkor történhet, például, ha vitatkozom egy barátommal és utána hazamegyek és azon töltöm ki a dühömet, hogy falhoz vágom a kedvenc plüssmacimat, vagy anyukámra förmedek rá.
Az is megtörténhet, hogy egy rosszul sikerült matek doga után elmegyek fallabdázni, és minden egyes ütésnél azt képzelem, hogy a labda a matek tanár.
Ennek a módszernek az az előnye, hogy időt hagyok magamnak mielőtt tényleg szembenézek a problémát okozó személlyel vagy dologgal. Ezalatt az idő alatt rájöhetek arra, hogy hogyan rendezzem a dolgot, vagy akár arra is, hogy igazából semmi okom nem volt arra, hogy haragudjam.
A hátránya az lehet ennek a módszernek, hogy túl gyakran fel kell újítanom a plüssmaci gyűjteményemet, és sokszor kell magyarázkodnom és bocsánatot kérni anyukám előtt, hogy miért förmedtem rá olyan csúnyán. Rosszabb esetben viszont lehet, hogy soha nem is találom meg a harag igazi okát, és ahogy az idő telik, a keserűség csak növekszik a kapcsolataimban.
Végül pedig nézzük a harmadik módszert, a direkt módszert. Ezzel a módszerrel az emberek azonnal reagálnak a kiváltó okra. Ennek a módszernek is vannak előnyei és hátrányai. Az előny az, hogy azonnal tisztázható a helyzet és nem utólag kell azon tűnődni, hogy mi is volt a haragot kiváltó ok. A hátrány viszont az, hogy pont egy olyan lelkiállapotban reagálok amikor nem vagyok képes józanul átgondolni a helyzetet, mert éppen az indulataimnak van nagyobb terük, azok befolyásolnak. Így fennáll a veszély, hogy csak tovább súlyosbítom a helyzetet mintsem, hogy megoldom.
Mi tehát a helyes megoldás? Minden módszernél voltak előnyök és hátrányok is.
Azt kell, hogy mondjam, hogy van egy dolog, ami a módszertől is fontosabb, ez pedig a motiváció.
Először is: miért is vagy dühös valójában? Most már tudjuk, hogy haragudni önmagában nem bűn Isten előtt, de az már igen, ha nem valós ok miatt tesszük ezt, és ha felelőtlenül viselkedünk amikor haragszunk.
Nagyon sok mindent tanulhatunk a haragról, ha megnézzük, hogy Jézus hogyan kezelte ezt a saját életében. Olvassunk fel egy történetet a Bibliából. Figyeljük meg, hogyan volt mérges Jézus a vallási szabályok miatt. (Olvassátok fel a Márk 3:1-6-ot.)
Készítsetek jegyzeteket arról, hogy mi volt a kiváltó ok, és a reakció.
1. Jézus azért lett mérges, mert azt tapasztalta, hogy a vallási vezetők teljesen közömbösek az emberek tényleges szükségei iránt. Amikor a Bibliában a haragról olvasunk, akkor az ok mindig az, hogy az ember megszegi, vagy figyelmen kívül hagyja az Isten által szabott törvényeket, rendelkezéseket. Ezt a fajta haragot „jogos haragnak” nevezzük, és ez történik a felolvasott igeszakaszban is.
2. Jézus nem engedte, hogy a harag eluralkodjék rajta. Ő egyszerűen csak tette, ami a küldetése volt, amikor meggyógyította a sorvadt kezű embert.
Végül, hadd javasoljak néhány dolgot:
– ismerd be, ha mérges vagy; ne tagadd le magad előtt
– ne engedd, hogy eluralkodjon rajtad a harag, hanem Isten segítségével tanuld meg kezelni az indulataidat
– győződj meg róla, hogy jogosan haragszol, és, hogy a szeretet motivál amikor reagálsz és nem a büszkeség vagy a bosszú
Hogyan kezeljük a haragot: áttekintés
A, FELDERÍTÉS
Vizsgáld meg a helyzetet, ami feldühít. Próbáld meg előre kiszámítani azt a pontot amikor „bekattansz”.
B, SEMMI PÁNIK
Ne akarj előre védekező mechanizmust kiagyalni. Ne ess pánikba. Légy tudatában az érzéseidnek mielőtt a vészjelző megszólal.
C, ISMERD FEL
Légy őszinte és ismerd el ha haragszol. Ne félj ettől. Krisztus azért halt meg, hogy szabaddá tegyen ettől is. Az Ő szeretete mindig a rendelkezésedre áll, hogy segítsen.
D, VEDD SZÁMÍTÁSBA
Ne fogadd el azokat az érveléseket, hogy: „Ugyan, ki ne érezne így?” vagy „Egy ilyen problémával szemben mi mást csinálhatnék?”. Ismerd be, hogy az adott szituációban a harag tényleg része az életednek.
E, CSELEKEDJ
Fogadd el önmagadat, olyannak amilyen vagy. Kérd Isten bocsánatát ha szükséges, és vedd példaként Jézus életét. Döntsd el hamar, hogy mi a helyes reakció az adott szituációban. Oldd meg a külső vagy belső krízist. Cselekedj saját belátásod szerint, vagy fogadd el mások tanácsát.
F, ISMÉTELJ
Ezt az eljárást ismételd meg annyiszor ahányszor szükséges. Ez a megközelítés szabadságot és könnyebbséget hozhat abba a módszerbe amivel te a krízishelyzeteket kezeled. Először bonyolultnak és esetlennek tűnhet ez az eljárás, de megéri kipróbálni. Sok türelmet és kitartást hozzá!
„Forráspont” – szituációs játék
Szituáció:
Vitatkozol egy barátoddal vagy egy családtaggal. Nagyon eltérőek a vélemények, és szépen, fokozatosan mindenkiben kezd felmenni a pumpa, ami alól te sem vagy kivétel. Mit teszel?
Egészségtelen reakciók
1. Ne is vedd figyelembe az érzéseidet. Beszéld be magadnak, hogy annak amit érzel nincs is semmi köze az éppen folyó vitához. Vagy ami még „jobb”, hitesd el önmagaddal, hogy te egyáltalán nem vagy mérges. Ha verejtékezel, azt tudd be annak, hogy iszonyat’ meleg van a szobában. Nyeld le a mérget, és ne engedd, hogy a felszínre kerüljön. Egyébként meg, az amúgy sem rád vall, hogy egy intellektuális megbeszélésen te „kijöjj a sodrodból”.
2. Tagadd le az érzéseidet. Mondogasd magadban: „Nem is vagyok mérges.” Ne engedd, hogy az érzéseid eltereljék a figyelmedet.
3. Csak arra figyelj, hogy jól felépített legyen az érvelésed. Beszélj szép lassan, tagoltan, ne engedj teret az érzéseidnek. Ne törődj semmi mással csak azzal, hogy ésszerű legyen az amivel cáfolod a másik véleményét.
4. Ha mégis összezavarodnál, hibáztass valaki mást érte. Említs meg valami mély jellembeli hibát a másikban amikor őt okolod. Mondd azt, pl. hogy „Veled képtelenség bármit is megbeszélni, te ahhoz túl arrogáns vagy.” (Az ilyen és ehhez hasonló általánosítások nagyon jók.)
5. Mivel még csak el sem ismerted, hogy indulatos vagy, így arra már végképp nem kell energiát pazarolnod, hogy tanulj az esetleges hibáidból. Az egyetlen megoldás tehát az, ha kisietsz a szobából, beveszel egy nyugtatót és végig az sulykolod magadba, hogy milyen ésszerűtlenek a beszélgető partnereid.
Egészséges reakciók
1. Légy tudatában az érzéseidnek. Kérdezd meg önmagadtól az adott szituációban, hogy mit is érzel valójában. Talán csak zavarba jöttél, mert a másik fél logikusabban érvel? Talán félsz a másiktól?
2. Ismerd el azt amit tényleg érzel. Jól vizsgáld meg a benned keletkezett érzést, hogy be tudd azonosítani. Próbáld megállapítani mennyire erős ez az érzés benned. (pl. itt haragról van szó, amitől mindjárt felrobbanok)
3. Derítsd fel az érzés milyenségét: honnan jött, mi okozta.
4. Szedd össze a tényeket erről az érzésről. Most tegyél félre minden magyarázatot és ítélkezést. Ne másokat okolj amiért dühbe jöttél, hiszen nagyon jól tudod, hogy ez úgysem igaz. Indulj ki inkább magadból: „Ez egyszerűen azért van, mert túl fáradt vagyok, és kezdek olyan dolgokat mondani amiket nem kellene, mert később úgyis megbánom.”
5. Értékeld ki ezt az érzést. Most már kezdj el azon gondolkodni, hogy mi lenne a helyes reakció, és a józan eszedre hallgass, amikor döntesz. (Ebben a konkrét vitában mondhatnád azt, hogy: „Szerintem inkább hanyagoljuk ezt a témát, mert kezdek túl nyűgös lenni ahhoz, hogy most bármit is képes legyek normális hangnemben megbeszélni.”)
Harag: igék a Bibliából további elmélkedéshez
2Mózes 32:19
4Mózes 14:18
Zsoltárok 4:4, 6:1, 7:11, 30:5, 78:38, 90:7-11, 103:8
Példabeszédek 14:17, 15:18, 16:32, 17:4, 19:11, 22:24-25, 27:4-6, 29:11
Prédikátor 7:8,9
Jóel 2:13
Máté 5:22, 18:21-35
Márk 3:1-6
Efézus. 4:15, 4:26, 4:31, 32
Filippi. 1:6, 2:13
Az ifi óra javasolt menete
1. eljátszandó szituáció (lásd a bemelegítő feladatoknál)
2. média és még sok más (A harc: paródia)
3. ráhangoló játékok (csoportjáték, stb.)
4. zárás
Vélemény, hozzászólás?