TARTALOM
A Csokoládé vidám mese arról, mennyire meg tud változtatni bennünket, ha megízleljük az élet örömeit. Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, ahol az elfojtott vágyak és a félelem szenvedélyes csatába kezdenek az érzékek felszabadító és ellenállhatatlan erejével.
Lansquenet-ben ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit a faluban, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek (önmaguk előtt is) rejtett vágyait. Vianne-nek mágikus képessége van arra, hogy minden vásárlója számára kiválassza a személyre szóló finomságot, és egyesek csakhamar teljesen át is adják magukat érzékeik csábításának.
Mások viszont, mint Reynaud grófja, a nemesség helyi dísze, elszánt ellenségévé válnak. Reynaud meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Szembenállásuk meg is osztja a kisváros lakóit azokra, akik a régi rend biztonságát kívánják megőrizni, és azokra, akik végre élvezni akarják a szabadság újonnan felfedezett ízét.
ADATLAP
Megjelenés éve: 2000
Játékidő: 121 perc
Műfaj: romantikus vígjáték
Rendező: Lasse Hallström
Főszereplők:
Juliette Binoche (Vianne Rocher)
Judi Dench (Armande Voizin)
Alfred Molina (Comte de Reynaud)
Johnny Depp (Roux)
Carrie-Anne Moss (Caroline Claimont)
BESZÉLGETÉSINDÍTÓ KÉRDÉSEK A FILMHEZ
1. Mit gondoltok, honnan tudta Vianne, hogy kinek mi a kedvenc csokoládéja? – És miért nem találta el Roux kedvencét? – Vajon a film akar erre a kérdésre választ adni?
2. Miért tart Reynaud grófja Vianne-től? Hogyan és miért akarja megőrizni a kisváros lakóit a csokoládébolttól? Mit lát benne veszélyesnek vagy bűnösnek? – És szerintetek tényleg veszélyes vagy bűnös?
3. Miért zárkózott el a kisváros közössége a vízen érkezett vándoroktól? Mitől féltek – és jogos volt a félelmük?
Benned vannak előítéletek bizonyos népcsoportok, közösségek iránt? Miért? Hogyan lehet ezeket legyőzni? (Mit mutat a film példaként?)
4. Miért tiltotta el Caroline a fiát a nagymamájától? – És mi változott meg benne a film végére a saját anyja iránt?
5. Mi volt Reynaud grófjának nagy titka? És miért gondolta, hogy szégyenkeznie kellene miatta? És mi változott meg benne a film végén?
6. Vianne élete vajon megváltozott a kisvárosban töltött idő és az ott történtek hatására? Ott maradt-e, és ha igen, akkor miért döntött a „megállapodás” mellett?
7. A csokoládénak – illetve mindannak, amit Vianne megszemélyesít és közöl – kétféle megítélése van a filmben: vagy kísértés, vagy lehetőség.
Hogyan tudod megkülönböztetni a kettőt egymástól?
Hogyan lehet felismerni a kísértést, és hogyan lehet ellenállni?
Lehet-e kísértés az öröm és a szabadság? Lehet-e bűn az örömtelenség vagy az önkéntes rabság? Mitől függ mindez?
8. Vianne szerint magas árat kell fizetni azért, ha valakihez tartozni akarunk. Az emberek azonban már számítanak rá és reménykednek benne. – Mit várnának az emberek egy keresztyén közösségtől?
Hogyan lehet megváltoztatni egy olyan zárt, tradíciókra és a külső látszatra épülő közösséget, mint amilyen ennek a kisvárosnak a keresztyén gyülekezete volt?
9. El tudod-e fogadni az embereket olyannak, amilyenek, amikor bejönnek a te gyülekezetedbe, baráti körödbe – vagy elvárod, hogy alkalmazkodjanak hozzád?
Hogyan kell ebben a kérdésben Krisztus egyházának viselkednie? Mindent és mindenkit a „keblére ölelhet” vagy határokat kell húznia – és ha igen, akkor hol vannak ezek a határok?
Mit tudnál kezdeni egy Vianne-hez hasonló emberrel, akit nem különösen érdekel az, hogy te vagy a közösséged mit vár el tőle? Hogyan tudnál hatni rá (úgy, hogy az előremutató legyen, ne olyan, mint a filmbéli próbálkozások)?
Itt beszélgethettek a toleranciáról és az intoleranciáról. Milyen lehetőségei és korlátai vannak ennek a keresztyénségen belül?
10. A filmben alapvetően kétféle attitüd, életszemlélet ütközik egymással: a negativisztikus, amely mindent a negatív dolgok irányából közelít meg, ezért a saját boldogságát a rossz dolgok tagadásában keresi – és a pozitivista, amely a jó dolgok igenlésében teljesedik ki.
Rád melyik jellemző?
A világra melyik jellemző?
11. „Számomra a Csokoládé arról szól, mennyire fontos, hogy ne tagadjuk meg magunktól az élet jó dolgait” – mondja a rendező, Hallström.
Ezt a gondolatot – kicsit eltúlozva – megfogalmazhatnánk a régi klasszikus „Carpe Diem – Élvezd a napot” hozzáállásként.
Mit gondolsz erről: felvállalható-e ez a fajta életszemlélet keresztyén emberként is? Ha igen (márpedig igen! :-), akkor hogyan? Elvtelenül, korlátok nélkül – vagy csak részben? Melyik részében?
Vélemény, hozzászólás?