Néhány évvel ezelőtt besétált a “Vasárnap este élőben!” néven szervezett, keresőknek szóló alkalmunkra egy nő az utcáról és beült az első sorba. Az alkalom végén elmondta a csapat egyik tagjának, hogy mennyire élvezte a programot, majd megkérdezte: “Egyébként, mi ez a hely?” “Ez egy gyülekezet,” hangzott a válasz. “Óh nem, ez biztos nem az!” mondta. “Voltam már egyszer egy gyülekezetben, és hidd el nekem, semmiben sem hasonlít ehhez.”
Kategória: Misszió
10 kifogás a kereszténység ellen, és hogyan tudunk ezekre válaszolni
Nemrég odajött hozzám valaki a következő problémával: „Senki sem tud lebeszélni arról, hogy keresztény legyek, de én sem tudok senkit rábeszélni, hogy az legyen.” Talán azt gondolta, hogy ő az egyetlen, aki ezzel küzd, de nekem is már százszor feltették ugyanezeket a kérdéseket. Tudod, valamikor ateista voltam, és azt próbáltam bizonyítani, hogy a kereszténység nem igaz. De a nyomozásaim során, olyan megdönthetetlen bizonyítékokat találtam, amik bemutatják a kereszténység érvényességét. És hála egy odaadó hívő embernek, aki fel volt készülve, hogy válaszoljon a kérdéseimre, elérte a szívemet.
Vallásszociológiai felmérés
Megismerhetjük a környezetünkben élők gondolkodását, és kapcsolatot alakíthatunk ki ismeretlen emberekkel annak “ürügyén”, hogy segítséget kérünk tőlük a kérdőív kitöltéséhez.
Az Egyesült Államok 10 legnagyobb gyülekezete
A számok: Ez a tíz gyülekezet kb. 230.000 ember lelki otthona. Kb. 400 millió dollárral gazdálkodnak évente (kb. 80 milliárd Ft) Bizonyára egy teljesítmény-centrikus világban sokat jelentenek a számok. Bár nem vagyok megachurch-hívő, (sőt!), sem teljesítmény-hívő, de a számok elgondolkodtatnak. Kritizálhatjuk az amerikai gyülekezeteket, bele lehet kötni talán mindegyik pásztorba – de én nagyon utálom azt, amikor valakinek döglik a gyülekezete, alig van évente pár fő növekedés, és elkezdi kritizálni azokat, akik dolgoznak és eredményeket is érnek el. Ezt nagyon szánalmasnak és kicsinyesnek tartom – pedig a világ kelet-európai (magyar) felén ez nagy divat sajnos, a keresztények között is. Ezt a cikket eredetileg hobbiból állítottam össze egy teljesen friss, 2009. júliusi lista alapján, hogy akit érdekel, annak legyen képe róla. Informálódhasson. A linkeket is kigyűjtöttem, aki keres, biztosan talál a honlapjaikon hasznos ötleteket is. Tanuljuk meg tőlük azt, ami jó, köszönjük meg Istennek, hogy ilyen emberek és gyülekezetek is vannak az Ő országában. Tisztelem a munkájukat és szurkolok nekik, hogy tovább tudjanak növekedni – miközben keresem a magam útját.
A látogatóbarát gyülekezet
A gyülekezetnövekedéssel kapcsolatos statisztikák szerint, a látogatók az első néhány perc során döntik el, hogy eljönnek-e máskor is, vagy sem. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a látogatóra az gyakorolja a legnagyobb hatást, hogy hogyan köszöntik, ami meghatározza, hogyan fog reagálni a gyülekezetben tapasztalható összes többi hátralevő dologra. Még ha a világon a legjobb tanításotok és dicsőítésetek is van, az emberek nem fognak megmaradni ott, ahol nem fogadják szívesen őket. Az első benyomás kritikus jelentőségű. Ha a gyülekezetnek nem barátságos a hangulata, akkor lassan bele fog halni a barátságtalan, kedvességet nélkülöző lelkületébe. A kedvesség a Lélek nagyon fontos gyümölcse, aminek meg kell mutatkoznia a parkolótól a mosdóig, különben ott fogtok magatokban ülni a széksorok között.
A házicsoport missziós ereje
Hosszú gondolkodás és sok imádkozás után, eldöntötte, hogy elhívja a csapatát otthonába, hogy megbeszéljék John Stott Basic Christianity (A kereszténység alapjai) című könyvét. Azt javasolta, hogy hetente találkozzanak, nyolc héten át. A barátok különbözőképpen reagálták le a meghívást, a valódi örömtől a nyílt félelemig minden előfordult. De kevés kivétellel mindenki eljött. Hétről hétre elmentek, mert vonzotta őket Jézus Krisztus életereje és a hasonszőrűekkel töltött idő hamisítatlan öröme. A sorozat végére érve néhányan eldöntötték, hogy követik Jézust. Mások pedig, akik évekig lanyha keresztények voltak, újra felfedezték az életerős hitet.