TARTALOM
Christine Daae (Emmy Rossum), a fiatal szopránénekesnő a párizsi Opera Populaire tagja. Egy napon titokzatos pártfogóra talál, s azt hiszi, hogy ő a „Muzsika Angyala”, akiről korán meghalt apja beszélt neki. Az idegen azonban nem az Angyal, hanem a rejtélyes Fantom (Gerard Butler), aki rettegésben tartja a színház művészeit. Csak Madame Giry, a balett-tanárnő (Miranda Richardson) tudja, hogy aki a színházépület katakombái között rejtőzik, valójában egy torz arcú zenei géniusz.
Az operaház temperamentumos dívája, La Carlotta (Minnie Driver) az új előadás próbáinak közepén távozik, a színház menedzserei pedig nem tehetnek mást, mint az újonc Christine-t állítják helyette a rivaldafénybe. A varázslatos bemutatkozás nemcsak a közönséget bűvöli el, hanem a Fantomot is. Ezentúl csak a lány érdekli, és mindent elkövet, hogy pártfogoltja az opera új csillaga legyen. Szereti és bátorítja, egyengeti a karrierjét, de nem ő az egyetlen férfi, aki felfigyelt a fiatal énekesnőre. A színház gazdag patrónusa, Raoul de Chagny (Patrick Wilson) is körüludvarolja a lányt szerelmével. Christine-t rabul ejti ugyan karizmatikus és rejtőzködő mentora, de kétségkívül jobban vonzódik a rámenős és jóképű Raoulhoz, ami felbőszíti Fantomot…
ADATLAP
Megjelenés éve: 2004
Játékidő: 143 perc
Műfaj: musical
Rendező: Joel Schumacher
Főszereplők:
Emmy Rossum (Christine)
Gerard Butler (Fantom)
Patrick Wilson (Raoul)
BESZÉLGETÉSINDÍTÓ KÉRDÉSEK A FILMHEZ
1. Mit gondoltok a fantomról? Kimondottan negatív vagy szánalomra méltó, sajnálni való, de azért pozitív figura a filmben?
2. Mit mond a film a szerelem, az elfogadás iránti egyetemes emberi szükségről?
3. Mennyire jellemző a büszkeség a film egyes szereplőire? A fantomra, Carlottára, Christinre vagy Raoulra? Melyikükben hogyan nyilvánult meg?
Van-e jogos és szükségszerű, illetve jogtalan büszkeség az életben?
Mire vagy büszke és mire nem?
4. A fantom és Raoul is szerelmes volt Christine-be. Hogyan szerették őt? Melyiküknek lehetett tisztább és őszintébb a szerelme? Miért?
5. Miért bújt álarc mögé a fantom? Mit akart eltitkolni?
Milyen sebeket nehezebb feldolgozni – vagy melyeket titkolják jobban az emberek: : a fizikaiakat vagy a lelkieket?
6. Vannak-e fantomok a való életben? Rejtünk-e álarc mögé valamit az életünkből? Mit tudunk kezdeni ezzel? Hogyan lehet segíteni az álarcos embereknek, hogy levegyék az álarcukat?
7. Mennyire tartod képmutatásnak – vagyis negatív jellemvonásnak – az álarcok viselését? Főképpen a fantom esetében?
8. A fantomon kívül hordott-e más is álarcot a film szereplői között – függetlenül attól, hogy nem látszott, mert nem valóságos maszk volt, hanem egy felvett viselkedésminta? Ki, és milyen területen?
Vélemény, hozzászólás?