Az ifjúsági munka filozófiája és stratégiája 1.

I. A fiatalok világának megértése

Írta: Bob Tanner nyomán Szűcs Sándor

A POSZTMODERN VILÁG

Az emberiség még sohasem jutott oly közel legdédelgetettebb vágyai megvalósulásához, mint napjainkban. Tudományos felfedezések és technikai teljesítmények bíztatnak bennünket azzal, hogy eljön a nap, amikor minden éhezőre terített asztal vár, amikor az addig egymástól elzárkózó közösségek eggyé forrnak össze. Kétségtelen, hogy számos olyan eredményt sikerült elérnie az emberiségnek az elmúlt két-háromszáz évben, amiről talán álmodni sem mert, viszont ezek az eredmények újabb kérdéseket vetettek fel, amikre válaszokat kell találnunk – elég ha csak például a klónozás és a genetika által felvetett etikai kérdésekre gondolunk.

Évezredekre volt szükség, hogy feltáruljanak az ember intellektuális és társadalomszervező képességei, hogy képes legyen erejét és energiáit célszerűen összpontosítani. Az ember új világot teremtett, saját törvényekkel és saját végzettel. Alkotásának nagyságára nézve meg kell állapítanunk: szép munka volt.

Önmagára tekintve azonban mit is mondhatna? Vajon közelebb került-e az emberiség a  másik nagy álmához, az ember tökéletesedéséhez, az embertársát felelősen szerető, igazságot szolgáltató, igazat beszélő és cselekvő emberhez, Isten képmásához? Már a kérdés feltevése is zavarba-ejtő, mert a válasz oly fájdalmasan egyértelmű. Miközben csodálatos dolgokat teremtettünk, elmulasztottuk önmagunkat érdemessé tenni ezekre az eredményekre. Életünk nem a testvériség, a boldogság, a szeretet, az elégedettség – hanem a lelki zűrzavar és bizonytalanság jegyében zajlik, és sokban hasonlatos valami sajátos elmebajhoz, amelyben szorongás és félelem keveredik sokszor fékezhetetlen indulatokkal.

Elég, ha csak belepillantunk az esti újságokba vagy a tévéhíradóba. Erőszak, pusztulás, káosz mindenütt. A gyilkossági hírek és a politikai botrányok között tudósok arról vitatkoznak, hogy vajon az emberiség fogja elpusztítani önmagát, vagy a már amúgy is visszafordíthatatlan ökológiai katasztrófa végez velünk. Egyik lapban megjelent egy pillanatkép, mely egy útkereszteződésben a zöld jelzésre várakozó gyalogosokat ábrázolt. A képen az volt az igazán megrázó és döbbenetes, hogy ezek a kábult és rémült emberek nem egy szörnyű baleset szemtanúi voltak, hanem egyszerű járókelők.

Értékeink fokozatosan átértékelődnek, relativizálódnak, emberi kapcsolataink széthullanak. Az igazságról, erkölcsről nem lehet többé abszolút kijelentést tenni, egyénivé, szubjektívvé vált, és meg kell tanulnunk igaznak hinni egyszerre több, akár egymásnak ellentmondó dolgot is. Az információ robbanásával életmódunk kapkodóvá, részismeretekre korlátozódó, csak a mindennapi élet problémáira odafigyelő lett.

Foggal-körömmel ragaszkodunk saját boldogságunkba és boldogulásunkba vetett hitünkbe; arra tanítjuk gyermekeinket, hogy többre jutottunk, mint bármely korábbi nemzedék, végül is ma már talán nem is létezik számunkra teljesíthetetlen kívánság vagy beteljesületlen vágy. A látszat ezt a szüntelen belénk sulykolt hitet erősíti és táplálja.

De vajon a mai fiatalok meghallják-e azt a hangot, amely megsúgja nekik, merre tartsanak és miért éljenek? Ők is – mint ahogyan minden ember – érzik valahol, hogy ez az élet értelemmel és céllal bír – de mi lehet ez? Vajon meglelik-e ezt a lépten-nyomon rájuk zúduló ellentmondások, mellébeszélések és a cinikus beletörődés közepette? Boldogságra, szeretetre, őszinteségre, igazságra és odaadásra vágynak – de be kell ismerni, szüleik ugyanolyan tanácstalanok, mint ők. Úgy viselkedünk, mintha életünk szilárd alapokon állna, s megpróbáljuk nem észre venni az állandó kísérőnkül szegődött rossz közérzet, a szorongások és zavarodottság vetette árnyakat.

Milyen ez a bennünket körbevevő, életünket meghatározó posztmodern világ? Hadd foglaljuk össze címszavakban:

  • Hihetetlen technikai fejlődés megy végbe. Az emberiség másfél évente megduplázza a tudását;
  • A tekintélytisztelet egyre kisebb a családokban, az iskolában, a munkahelyen egyaránt;
  • Az igazság relatív: mindenkinek igaza lehet;
  • Az erkölcs egyetlen viszonyítási alapja a lelkiismeret, amit teljesen szubjektív;
  • Az emberek elidegenednek egymástól, a szomszédok gyakran még névről sem ismerik egymást;
  • A családi kötelékek lazák. Mindenki dolgozik, tanul, gyakran még hétvégén sem találkoznak egymással;
  • Egyre jobban terjed a misztika, a transzcendentálisba vetett hit. Erősödnek a keleti vallások, divat az asztrológia és az UFO-hit.

EGY KIS STATISZTIKA

Számszerűleg is gyorsan változik a világ. Jelenleg mintegy 5,8 milliárd ember él a földön és becslések szerint ez a szám 2025-re eléri a 8,5 milliárdot. A városi lakosság létszáma 45%-ról 60%-ra fog emelkedni és a városok még nagyobb kiterjedésűek lesznek. Ma a világ népességének több, mint a fele 20 éven aluli és ez az arány is növekedni fog.

De nézzünk közelebbi, hazai statisztikákat! Az Ifjúsági és Sportminisztérium kiadott egy tanulmányt „Jelentés a magyarországi ifjúság helyzetéről 2000-ben” címmel. Ebben 1998-as lezárt adatokkal és ’99-es felmérésekkel dolgoznak, ezekből állítottunk össze néhányat:

Magyarország lakossága 1998. végén alig lépte túl a tízmilliót. Ebből a 10-24 éves korosztály, amely az ifjúságaink korcsoportját alkotják, kb. 2,2 millió főt jelent, ami a népesség 23%-a. A középiskolás korosztály ebből közel 750.000 fő.

1998-ban 97.000 csecsemő született élve – viszont a művi abortuszok száma 69.000 volt! A házasságon kívüli születések egynegyede tizenévesektől, több, mint 60 %-a 25 év alatti nőktől származik, ami azt mutatja, hogy az élettársi kapcsolatnak egyre nagyobb szerepe van. Házasság terén amúgy is nagyon rosszul állunk, mert a válások aránya 57,6 %-os, ami azt jelenti, hogy a házasságok több, mint fele felbomlik, általában 20-24 éves korban, és a házasság első három évében.

Néhány adat a drogfogyasztással kapcsolatban. Az egészségügyi intézménybe jelentkezett drogosok 68%-a 24 évnél fiatalabb! Ezen belül a középiskolás korosztály 20%-al képviseli magát. Egy reprezentatív felmérés szerint 1999-ben a 15-19 évesek majd 30%-a kipróbált már valamilyen drogot. Az első kipróbálás ideje a 13-14. életévre csúszott le, a szipuzást általában már egy évvel korábban megkezdik, bár általában csak a fiúkra jellemző.

Néhány más jellegű statisztikai adat a középiskolás korosztállyal kapcsolatosan. A megkérdezettek 74%-a dohányzott már, és kb. 30%-a rendszeresen cigizik. 91%-uk ivott már alkoholt, 55%-uk volt már részeg, a rendszeresen alkoholt fogyasztók 11%-ot tett ki.

Egy diszkók látogatói között végzett felmérés szerint a vizsgált személyek fele használt az elmúlt 30 napban marihuanát. A megkérdezettek átlag életkora egyébként 20,6 év volt. Az amfetamin használatának aránya 26%, az LSD-é 16%, az Extasyé 13%, heroint pedig 4%-uk használt az utolsó egy hónapban.

A FIATALOK VILÁGÁNAK FELTÉRKÉPEZÉSE

A fiatalok közötti szolgálatunkat elsősorban az határozza meg, hogy hogyan viszonyulunk az ő világukhoz és gondjaikhoz. Ha befolyással akarunk lenni az életükre, akkor képesek kell, hogy legyünk az ő szemükkel látni a világot. Ha a világ gyors léptekkel változik körülötted és alig, vagy egyáltalán nem fogózkodhatsz semmibe, akkor nagyon könnyen bizonytalanságban érezheted magadat. Ha zilált a családi háttered, ha nem vagy beépülve egyetlen gyülekezetbe sem és ráadásul az országban, ahol élsz, politikai nyugtalanság van, akkor az élet nagyon bizonytalan tud lenni. Vegyük hozzá az álláskeresést, iskolai képesítés megszerzését, háborút, AIDS-t! Minden olyan komplikált! Hogy lehet feldolgozni mindezt? Kétségtelen, hogy sok fiatal össze van zavartodva és elveszettnek érzi magát.

Nincsen egy mindenhol ugyanolyan hatékonyan alkalmazható recept arra, hogy miképpen kezeljük mindazt a nyugtalanságot, amely a tizenévesek életében (és sokszor a miénkben is) van. A legtöbb, amit tehetünk, hogy nyitva tartjuk a szemünket. Kísérd figyelemmel önmagad és a fiatalok világát. Figyelj, olvass, vizsgálódj, fülelj, értékelj, majd keresd meg a Szentírásban azokat az alapelveket, amelyeket alkalmaznod kell. Kérj bölcsességet Istentől, hogy úgy láss dolgokat, mint ahogyan Ő látja, hiszen ezt jelenti a bölcsesség, nemde? Isten szemével látni a dolgokat. Íme, néhány kérdés, amelyeket fel kell tenni és amelyek jó alapul szolgálnak a vizsgálódáshoz…

  • Ne globálisan kezeld a csoportodat, hanem, mint egyéneket tekintsd őket. Figyeld egyéni életüket!
  • Hol tartanak a fejlődésben fizikai, érzelmi, szociális és szellemi téren? (Erről lesz szó a következő részben!)
  • Milyen a családi helyzetük? Egy biztonságos hely-e az otthonuk, ahol szeretik és elfogadják őket? Érzelmileg biztonságban vannak-e ott?
  • Mit gondolnak önmagukról? Helyes-e az önértékelésük?
  • Milyen erők formálják az életüket?

o         A médiák?

o         Társaik vagy azok kényszere?

o         A család?

o         Az iskola és a tanárok?

o         A gyülekezet?

o         A zene?

o         Példaképek?

o         Konkrét csoportosulások?

  • Mi a hobbijuk, az érdeklődési területük?
  • Milyen gondokkal küzdenek és hogyan kezelik ezeket?
  • Mi az, ami reális szükségletük és szerintük mi az, amire szükségük van?
  • Milyen kilátásaik vannak a jövőre vonatkozóan?
  • Milyen a viszonyulásuk másokhoz? A szüleikhez? Az ellenkező nemhez?
  • Kivel vannak a legjobb viszonyban?
  • Van-e vezetői hajlamuk, képességük?
  • Gyülekezetünk és az ifjúsági csoport mit tud nyújtani nekik?
  • Mi az, ami fontosnak látszik az életükben?
  • Annak alapján, amit jelenleg látsz, milyen jövőbeli problémák tűnnek a legégetőbbnek a jövőben?
  • Te, mint vezető, mit tudsz nekik ajánlani?
  • Gyülekezeted és az ifjúsági csoport mire helyezze a hangsúlyt, hogy segíthesse a növekedésüket?
  • Kik a példaképeik?
  • Hol és mivel töltik szabadidejük nagy részét?

(Mellékesen jegyezzük meg, hogy ugyanazok a dolgok hatnak a gyülekezeten kívüli fiatalokra, mint a gyülekezeten belüliekre. A felmérések nagy része nem talál különbséget a fiatalok ezen két csoportja között. Ugyanazokkal a dolgokkal és gondokkal találják szembe magukat.)

A FIATALOK JELLEMZŐI

A fiatalok jellemzőit két korosztály szerint mutatjuk be, először a „tiniket”, azután a ’fiatalokat” jellemezzük. A két korcsoport közötti átjárás a 16-18. életév, az érettségtől függően. Amely gyülekezetben nagy ifjúság van, általában erre a két csoportra bomlik a fiatalság, mivel egyes tulajdonságaik jelentősen eltérnek egymástól, így a szolgálatunk is velük kapcsolatban más és más lehet.

A tinik csoportja 13-16 éves korig

1. Fizikai jellemzés:

  • Ebben a korban csökkennek a gyerekkorra jellemző féktelen energiaforrások. A szervezet nagy változásokon megy keresztül, s ez a gyors fejlődés felemészti a test és az agy energiájának nagy részét. Ez okozza azt, hogy  a serdülő fiatal sokszor kedvetlen és lusta – még ifjúsági órán is.
  • A serdülők gyakran a lustaságukból kifolyólag figyelmetlenek és hanyagok.
  • Gondatlanok és roppant érzékenyek, mivel nem tudnak lépést tartani szervezetük gyors fejlődésével.
  • Bizalmatlanok, különösen a leányok félénkek, a világtól elhúzódóak, míg a fiúk inkább felelőtlenek és vakmerőek.
  • Önteltek: a serdülő gyorsan elnyerte a felnőtt erejét és értelmét, de nincs ítélőképessége (!). – Éppen erre, a tapasztalat adta ítélőképességre van a leginkább szüksége.
  • Kisebb vétkeket követnek el, amelyeket inkább az alkalom szüli, mint a tervezés. Sok dolgot csak úgy „kipróbálnak”, mert úgy gondolják, csak a személyes tapasztalatból tanulhatnak. Ez áll a rosszra is.
  • Gyakran különböznek össze felnőttekkel: szülőkkel, tanítókkal. [Ebben a korban maradnak ki a legtöbben a gyülekezetből is!]

Hogyan bánjunk velük: megértéssel, türelemmel. Soha ne bírálgató kritikával vagy büntetéssel. Mivel a tanuló öntelt és nélkülözhetetlennek érzi magát, legyünk elismeréssel iránta, alkalmazzuk őket valami szolgálatra.

2. Értelmi jellemzés:

  • Nagyon megerősödik az önkéntes figyelőképesség – ha le tudjuk kötni az érdeklődését! Egyébként nem lesz figyelő készség!
  • Kifejlődött az önálló, fejlett gondolkodóképesség. Az ésszerű gondolkodás a helyes következtetésekben, egy adott tétel logikus levezetésében nyilvánul meg.
  • Napvilágra jönnek rejtett tehetségeik – segítsük ennek kibontakozását!
  • Az érdeklődésük erősen orientálódik – építsük be ezt a tanítás anyagába!
  • Kifejlődik az önálló kutatás szelleme (pl. szabad természet tanulmányozása, műszaki dolgok iránti érdeklődés …) – használjuk ki ezt a tudásszomjat és kutatás-vágyat a Szentírás kutatásával kapcsolatban!
  • A kívülről való tanulás inkább képzettársítások révén történik. Nem szereti a magolást, inkább az összefüggések megértésére törekszik. – Ilyenkor lehet áttérni a történetes tanítási módról a Biblia mélyebb, elvontabb igazságainak tanítására.
  • A serdülő az elképzelt dolgokkal foglalkozó irodalmat kedveli, minden ilyenbe beleéli magát.

3. A serdülő, mint társas lény:

  • Szervezett csoportokat szeret, ahol együttműködhet másokkal. Saját magát már alá tudja rendelni a közösség érdekében.
  • Öntudatos: megpróbál alkalmazkodni a körülötte lévő társadalmi rendhez.
  • Felébred benne a másik nem iránti vonzódás. Ezért igyekeznek a jó megjelenésre, magatartásukban is szeretnek ki- vagy feltűnni.
  • Társas életükben megjelennek a szélsőségek: valaki félénken emberkerülő lesz, másik arcátlanul feltűnő, arrogáns.

4. Szellemi jellemzés:

  • A lelki válságok ideje – a vallásos élet is válságban van!
  • A szokások ebben a korban kezdenek kialakulni. Ha az életelgondolások rosszak, a szokásuk is azzá lesznek. A kísértés erősebb, a bűn jobban csábít (elsősorban szexuális téren), a test most jut birtokába életerejének és szenvedélyeinek.
  • Ez a kor a bizonytalanság és kételkedés kora, megrendülnek az addig biztos értékek, kapcsolatok, ideológiák.
  • Ez a kor a küzdelmek kora – ebben a korban lehet legkönnyebben a züllés útjára lépni

A fiatalok csoportja 17-24 éves korig

1. Fizikai jellemzés:

  • Erősen kifejlődött testi erő.
  • Ebben a korban válik a leány nővé, a fiú férfivá. Törekednek is a férfiasság ill. nőiesség elérésére.
  • Kezeljük őket erejük és képességeik szerint: már ne kérjük, hanem bízzuk meg őket!
  • Az ifjak önmagukban bízók. A jellem csaknem kifejlődött, a szokások kialakultak, az ítélőképesség is a helyén van: megismerték már önmagukat, tudják, mire képesek.

2. Értelmi jellemzés:

  • Figyelőképességük elhat a dolgok gyakorlati alkalmazásáig, képesek függetlenül gondolkozni, továbbá emlékezése a hasonlóság-ellentétek megfigyelésére épül fel, végül rendelkezik eszméket termelő erővel
  • Következtetőképesség gyors fejlődésének bizonysága, hogy örömöt talál a vitatkozásban
  • Az akaraterő és az önuralom képessé teszi önálló szellemi munkára is
  • Hűséget és odaadást tanúsít a kitűzött cél irányában
  • Egyénisége határozott és önálló. Nem utánoznak többé.
  • Az értelmi erők eredményesek
  • Logikus emlékezőtehetség, amely a kapcsolatokra és összefüggésekre épül.
  • Már nem fantáziál, hanem eszméket termel, amelyek megvalósításáért áldozatot is hoz.

3. Az ifjú, mint társas lény:

  • Az ifjú erejével és ügyességével igyekszik kitűnni
  • Önfeláldozó: nagy elhatározásokra képesek, amelyekért hatalmas erővel tudnak dolgozni.
  • [Ebben a korban a párkapcsolat a jellemző: szerelem vagy barátság]

4. Szellemi jellemzés:

  • Ebben a korban a megtérés nehezebb, mint az előző korcsoportban. A szív könnyen megkeményedik, a bűnös szokások gyökeret vernek.

·          A megtért ifjakat a szolgálatra való kiképezéssel lehet (és kell) leginkább lekötni

Az ifjúsági munka filozófiája és stratégiája 1.

Az ifjúsági munka filozófiája és stratégiája 2.

Az ifjúsági munka filozófiája és stratégiája 3.


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük