TARTALOM
1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido – a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette – beleszeret visszafogott tanárnőjébe, Dorába. A csodaszép lány azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya, Guidot pincérként látjuk viszont az eljegyzésen. Mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse … Meseszerű szerelmi történet kezdődik.
Öt év múlva Guido és Dora házasok és született egy fiuk, Giousé is. A politikai légkör egyre romlik, végül Guidot, aki félzsidó, táborba viszik családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találja ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők. Benigni az önfeláldozás, a szeretet és a védelmezés filmjét készítette el. Komikusi képességei és chaplini stílusa igen élvezetessé teszik az alkotást, amely mindazonáltal megrázóan drámai módon mutatja be a fáradhatatlan emberi lélek küzdelmeit.
ADATLAP
Megjelenés éve: 1997
Játékidő: 122 perc
Műfaj: dráma
Rendező: Roberto Benigni
Főszereplők:
Roberto Benigni (Guido Orefice)
Nicoletta Braschi (Dora)
Giorgio Cantarini (Giosué)
BESZÉLGETÉSINDÍTÓ KÉRDÉSEK A FILMHEZ
Az élet szép? Miért / miért nem?
Hogyan lehet széppé – szebbé tenni? Milyen választ ad erre a film?
A film saját magát mesének nevezi. Mi is a mese? És mitől lesz ez a film mese? Ennek a fényében hogyan hat ez ennek a komor témának az értelmezésére és bemutatására?
A narrátor így kezdi a filmet: „Ez egy egyszerű történet, de nem olyan egyszerű elmesélni. Mint a mesékben, lesz bánat. És mint a mesék, tele lesz csodákkal és boldogsággal.” És így fejezi be: „Ez az én történetem. Ezt az áldozatot hozta értem az apám. Ez volt az ő ajándéka nekem.” Ki volt a narrátor, és hogyan segít ez megérteni a filmet? Segített ez megérteni az első jelenet célját?
Mi a központi gondolata a filmnek?
Valaki azt mondta: „az hogy az emberek mindent megtesznek, ami szükséges, hogy megvédjék, ami a legfontosabb nekik”. Mi a te véleményed?
Csodáltad Guido lelkesedését az életért az első jelenetben? Ismersz valakit, aki olyan, mint ő?
Mi akadályozza meg az embereket abban, hogy így álljanak hozzá az élethez? Mert nem valószínű, hogy nagyobb nyomorúságban élnek (legalábbis az átlag magyar – ha erre gondolunk), mint ők a koncentrációs táborban! ha neki ment, nekünk miért nem megy?!
Hogyan közelítette meg Guido a munkáját, a pincérkedést? Jó volt abban, amit csinált? Te hogyan áltál a „szolgai” munkádhoz, ha volt ilyen az életedben?
Volt olyan szereplő, akiről úgy gondolod, hogy a kiválóság mintaképe a filmben? Ha igen, ki?
A film első jelenete nagyon eltér a másodiktól. Valaki azt mondta, hogy ez a filmet nagyon skizofrénné teszi. Mit gondolsz miért készítette el Begnini így a filmet? Szerinted a két különböző jelenettől jobb vagy rosszabb lett a film?
Vélemény, hozzászólás?