„… A családok szerepeket alakítanak ki a tagjaik számára. Vannak határozott szerepek, mint anya, fiú, nővér, de sok hallgatólagos szerep is létezik. Ezek olyan szerepek, mint a hős, a bűnbak és a kedvenc. Az egészséges családokban ezek a szerepek felcserélhetőek, minden családtag részesedik belőlük. A függőséggel küzdő családokban ezek a szerepek a család egyes tagjainál állandósultak. Amikor ez történik, az behatárolja az adott családtag és az egész család növekedését. A saját családunk az a hely, ahol lehetőségünk van az önmagunk megismerésére és a bizalom begyakorlására másokkal. Hogy ezt tehessük, biztonságban és gondoskodásban kell éreznünk magunkat. Határok, szabályok és szerepek, amikor egészségesen vannak előttünk felállítva, segítenek, hogy biztonságban és gondoskodásban érezzük magunk. Amikor azonban a gyerekek nem tanulják meg ezeket a családban, úgy kell majd kilépniük az életbe, hogy nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel arra, hogy kifejezzék magukat, vagy kapcsolatot teremtsenek másokkal. És mindez természetesen oda fog vezetni, hogy felnőttként csak küszködni és szenvedni fognak.”
Címke: Fuller Youth Institute
Érjük el a hip-hop generáció fiataljait! – Alapelvek, ötletek, módszerek
A hip-hop felé való kommunikáció kulcsa az őszinteség és a világos beszéd. Nem szeretik a „nem igazi” embereket. Ezalatt azt értem, hogy nem tűrik el az ellentmondásokat és a nem kezelt feszültségeket. A gyülekezeteknek van egy olyan hajlandóságuk, hogy szeretik a dolgokat leegyszerűsíteni, vagy csak egyszerűen mindent a jó és a rossz végleteiben bemutatni. A legtöbb gyülekezet nem tudja kezelni, amikor a „szürke” dolgokról van szó. Az egyház kultúrája hajlandó az tettetni, hogy a gyülekezeti embereknél minden rendben, főleg a közép- és felső-osztály gyülekezeteiben. Igazából egyik gyülekezet sem mentes a bűntől, csak van egy fantasztikus vasárnap reggeli takaródzás. Amikor a gyülekezetek a bűnről beszélnek, általában korlátozzák a szexet, dohányzást, rágózást, ivást – és a médiakultúrát az egyház ellenségének állítják be. A bűn, a kísértés, és a bűnbeesés azonban egy nagyon összetett téma, sokkal mélyebb, mint amilyen mélyre a legtöbb gyülekezet le akar ásni. A hip-hop szeretné, ha az egyház foglalkozna a bűn összetettségével és ellentmondásaival, és azokkal az időkkel, amikor mindannyian elbukunk valamilyen bűnben.
Nyugalom a nagyvárosban
Mi a közös az imádságban és a nyugalomban? Számos ifjúsági munkásnak az első gondolata az, hogy bárcsak mindkettőt rendszeresebben tudnánk gyakorolni. Kimerültnek érezzük magunkat, és hibásnak is, hogy mennyire kevés időt szánunk ezekre. Valójában szorosabb a kapcsolat a kettő között, mint először gondolnánk.
Elmélyülés a teológiában és a szolgálatban
„Az őrült ugyanazt ismétli újra és újra, mindig más eredményre számítva”, mondja Albert Einstein. Ilyen vagyok én és ilyenek vagytok ti is. Ifjúsági munkások vagyunk, akik ugyanazt a szolgálati programot ismételjük el számtalanszor, reménykedve, hogy ez alkalommal mégis sikerrel fogunk járni. És néha sikerül is. Isten, igyekezetünkből kifolyólag (vagy éppen annak ellenére) jelen van és munkálkodik a fiatalok között. Ezek azok az alkalmak, amikor dicshimnuszokat zengünk arról, mennyire jó ifjúsági munkásnak lenni. Sokszor azonban mégsem megy ilyen módszerekkel. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, szolgálatunk talán már éppen hogy csökkent hatásában és már nem olyan, mint régen. Szolgálatunk lapos, fiataljaink unatkoznak, mi pedig fáradtak vagyunk.