2004-ben a “Mission-shaped Church” („Misszióra formált Egyház”) beszámoló azt hangsúlyozta, mennyire fontos a manapság egyre dominánsabb hálózatos társadalommal foglalkozni, az azt formáló erőket elemezni, a velük való foglalkozáshoz alapelveket bemutatni, valamint az ilyen hálózatok között megjelenő új kifejezésformák példáit is bemutatni. Ebben az írásban Bob Hopkins néhány ilyen alapelvet fog megvizsgálni illetve ezek használatát a gyülekezetplántálás és friss kifejezésformák mozgalomban.
Címke: Anglican Church Planting Initiatives
A sejtgyülekezetek működése
Az egyházi élet több megfigyelője jutott el arra a megállapításra, hogy a házicsoportok „kifáradtak” és lagymatagok lettek. Robert Warren azt mondja róluk, hogy „lejárt a szavatossági idejük”. A házicsoportok vagy 35 éve jöttek nyugatra más kontinensekről, ahol mindig is jellemző volt rájuk az akítv evangelizálás, és a gyülekezetnövekedés illetve a pezsgő gyülekezeti közösségi élet alapjai és építőkövei voltak. Mi azonban a saját pásztor-központú egyházunkban alkalmaztuk ezeket. Christian Swartz a „Természetes gyülekezetfejlődés” című könyvében beszámol az 1000 gyülekezetről végzett átfogó nemzetközi felméréséről, ami azzal a céllal történt, hogy megállapítsa a minőséget és a növekedést meghatározó tényezőket. A 157 elemzett tényezőből az egyetlen kimagasló összefüggés a minőség és a növekedés között a „szándékosan szaporodó kiscsoportok sejtjei” voltak.