Sziget-szitu

Téma: Szituációs etika

Ez az összejövetel egy elképzelt szituáció tanulmányozása annak érdekében, hogy segítsen a fiataloknak meglátni az életben igazán fontos értékeket.

JÉGTÖRŐ JÁTÉK:

„Ha szeretsz drágám, mosolyogj”

Válassz ki valakit a csoportból (A). Odamegy valakihez, aki  az ellenkező nemből való (B), letérdel  és azt mondja: „Ha szeretsz drágám, mosolyogj!”.

B-nek teljesen rezzenéstelen arccal (el nem mosolyodva – már ha tudja!) azt kell felelni, hogy „Szeretlek drágám, de egyszerűen nem tudok mosolyogni”.

Ha azonban B személy elmosolyogja magát, A személy helyre megy és B próbál rávenni valaki mást a nem-mosolygásra.

Meglátjátok, mennyire nehéz rezzenéstelen arccal ülni és válaszolni!

BEVEZETÉS

Rajzold vagy tedd fel a táblára a SZIGET-ről készült képet. Fontos, hogy a gyülekező, az éneklés vagy a játék alatt ne legyen szem előtt a kép, mert akkor azon fog járni az eszük, hogy mire való, és nem arra figyelnek, ami éppen történik!

Miután készen van a rajz (megrajzolása vagy leleplezése), meséld el a következő sztorit:

Van két sziget az óceán közepén. Az egyiken van egy lány, a másikon egy fiú. Ez a két fiatal nagyon szereti egymást, de nem tudnak találkozni, hogy összeházasodhatnának (a vízben emberevő cápák vannak, stb.).

A lány szigetén ott van az édesanyja is. A leány megkérdezi az édesanyját: „Mit csináljak? Nem bírom ki a kedvesem nélkül!”

Édesanyja azt válaszolja: „VÁRNOD KELL, AMÍG A DOLGOK KIALAKULNAK!”

A lány még mindig nyugtalan a kedveséhez fűződő szerelme miatt, és nem tudja, mitévő legyen. Egyszer tudomására jut, hogy a szigeten van egy másik férfi, akinek van  csónakja. A lány odamegy ehhez a férfihoz, elmondja neki a gondját és megkérdezi, hogy kölcsönvehetné-e a csónakját.

A férfi erre azt mondja: – 1000 dollár.

– De nekem nincs pénzem – mondja a lány.

A férfi ekkor egy elég tisztességtelen ajánlatot tesz: „HA AZ ENYÉM LESZEL (SZEXUÁLISAN), ODAADOM A CSÓNAKOT.”

A lány nagyon megrendül és azon tűnődve, hogy mit tegyen, elmegy gondolkodni a dolgon.

Hosszas gondolkozás után azonban visszamegy, mert semmilyen más utat nem lát arra, hogy szerelméhez mehessen, és megfizeti ezt a meglehetősen tisztességtelen árat.

ODAADJA MAGÁT A FÉRFINAK, HOGY EZÁLTAL MEGSZEREZZE A CSÓNAKOT ÉS ELJUSSON VELE A SZERELMÉHEZ.

Csónakba száll és átmegy a másik szigetre, a kedveséhez. Nagy a boldogság, már tervezik az egybekelésüket, de a lány lelkiismerete nem nyugodt, nem bírja tovább, és elmondja a szerelmének, hogy milyen áron jutott el hozzá. Egy másik férfival kellett lefeküdnie ahhoz, hogy a felesége lehessen.

A fiú erre elkezd ordibálni, hogy hogy tehetett ilyet, ilyen áron nem is kell neki a lány, és elzavarja, vissza a másik szigetre, az anyjához meg a másik férfihoz.

A lány sírva ül vissza a csónakba, és összetörten evez haza.

FAKULTATÍV BEFEJEZÉS:

Egy másik férfit is el lehet helyezni a lány szigetén, akinek tudomására jut, hogy milyen szívtelenül kergette el a lányt a szerelme, és a szegény lány vigasztalására siet, és felajánlja neki, hogy ő hajlandó feleségül venni így is.

ESZMECSERE

Értékeljétek a történet szereplőit:

– az édesanya: mit mondhatott volna?

– a lány: meg lehet-e fizetni bármilyen árat a boldogságunkért?

– a fiú: jogos volt-e, hogy elküldte a lányt?

Kérd a fiatalokat, hogy támasszák is alá a véleményüket, és mondják el, hogy ők az adott személyek helyében mit tettek volna.

Mi volt jellemző a fiatalok, elsősorban a lány értékrendjére és magatartására?

ELMÉLYÜLÉS

Nem könnyű megoldani egy ilyen problémát. Küszködünk olyan dolgokkal, mint kísérlet a szerelem meghatározására, illetve hogy egy cselekedet helyes vagy helytelen voltát meghatározzák-e a motivációk vagy a körülmények. Sőt, a személyiséget, a világnézetet sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen egészen más a meggyőződése az emberölésről egy buddhistának, egy keresztyén katonának és egy muzulmán terroristának.

Nagy kísértés azt kimondani, hogy minden relatív. Ez a posztmodern életszemlélete, mi azonban hisszük, hogy a Szentírás egyértelműen igazít el bennünket minden körülmények között.

A sziget-ügy problémájának két pólusa:

1.) MI A SZERELEM?

Van, aki azt mondaná: „A lány megtett mindent a fiúért, mert szerette őt.” Mások azt mondják: „Ha igazán szerette volna őt, akkor nem cselekedett volna ilyet. Akkor várt volna türelmesen, és majd csak történik valami.”

Társadalmunk felfogása szerint a szerelem gyakran jelenik meg úgy, mint érzelmi sürgetés, egy személyhez fűződő kapcsolat vagy túlcsorduló érzés. De az egyik legrégebbi könyv, amely nagyon világosan beszél a szerelemről – a Biblia – sokkal inkább úgy beszél a szerelemről, mint egy felelős cselekedetről. Az érzelem természetesen része a szerelemnek, de nem a leglényegesebb része:

„A szeretet türelmes, kedves, nem féltékeny, vagy irigy, nem dicsekszik, nem fuvalkodik fel, nem  önző és nem durva. Nem keresi a maga hasznát. Nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat, szinte észre sem veszi. Soha nem örül az igazságtalanságnak, de örül, ha az igazság győz.’’ Ha szeretsz valakit, hűséges leszel hozzá bármi áron is. Mindig hiszel neki, mindig a legjobbat várod tőle és mindig megvéded őt” (1Kor 13:4-7).

Ha a szerelemből kivonjuk a felelősséget és a hűséget, akkor könnyen megtörténik, hogy az önzésünket elégítjük ki általa. S egy érzelmekkel terhelt helyzetben nehezen tudjuk azonosítani az önzést vagy a szexuális impulzusokat. Társadalmunk elhitette velünk, hogy ez a szerelem.

2. A SZITUÁCIÓ – MINT MOTIVÁCIÓ

Egy másik kérdés, amelyet fel kell tennünk, hogy vajon csak a motivációk döntik el, egy cselekedet helyes vagy helytelen voltát. Ha a motivációk helyesek, akkor helyes a cselekedet is? Ha egyetértünk ezzel az okfejtéssel, akkor a cselekedetek önmagukban se nem jók se nem rosszak., semlegesnek kell tekintenünk azokat.

Ez a szemlélet teszi tönkre a társadalmunkat. Ki tudja megítélni a motivációt, ha nem az, aki elkövette a cselekedetet? Eltekintve az erkölcsi megfontolástól, ha a társadalom csupán a rendet akarja fenn tartani, akkor bizonyos cselekedeteket jónak, másokat rosszaknak kell, hogy minősítsen.

De itt ismét azt mondja a Biblia, hogy van jó és van rossz és ez független a motivációtól.

A központi kérdés mégsem csupán az, hogy erkölcsi normákhoz ragaszkodjunk, amelyeket valahol a Bibliában vagy egyéb vallásos könyvekben találunk. Valójában az Újszövetség egyik írója szerint a Tízparancsolat még soha, senkit nem tett jóvá. Csak azt mutatta be, hogy mennyire rossz az ember.

Az alapkérdés az, hogy hogyan tekintjük magunkat és másokat. Tárgyak vagyunk csupán vagy emberek? A csónakos férfi kihasználta a lány szükségét és vágyát a maga vágyaira. De a lány is kihasználta a férfit. Esetünkben a férfi célja nem olyan „nemes”, mint a lányé, mégis, mind a ketten tárgynak tekintették a másikat, „használták” egymást.

Istennek az a terve, hogy az ember felismerje, hogy értékes.  Jézus azt mondta: „Én azért jöttem, hogy bővölködő életetek lehessen” (Ján 10:10) Ha ez igaz – és Jézus a végsőkig elment, hogy bebizonyítsa, mennyire komoly a szándéka, és életét adta, hogy legyőzze a Sátán elembertelenítő erejét – akkor el kellene fogadnunk azt, hogy aszerint is éljünk.

Nem mondhatjuk ki egy könnyed hívő mosoly után, hogy ha a  lány vár, minden jóra fordult volna. A történetnek ez a része nem ismeretes számunkra, és korántsem biztos, hogy az életben így történne. A várakozás nem mindig oldja meg a problémákat. Azt azonban tudjuk, hogy a lány megsértette Isten alapelveit. Paráználkodott és ebben úgy tekintette a csónakos férfit, mint egy tárgyat, amely által megszerezheti, amit végső soron akar.

A férfi egyáltalán nem volt jobb, ez természetes.

De mi a helyzet a lány kedvesével, az édesanyjával vagy a szigeten lévő másik férfival, aki szívesen „megvigasztalta” volna a lányt a csalódása után? Az ő szerepük is sok kérdést vethet fel – mint a megbocsátás és nemzedékek kapcsolata vagy Isten gondviselése.

A leglényegesebb kérdése azonban ennek a történetnek továbbra is az, hogy mi a jó és mi a rossz.

Az ember bűne végső soron már az Édenben is az volt, hogy kivette Isten kezéből a jó és rossz meghatározásának jogát, és úgy döntött, ő tud majd különbséget tenni. De csak ehhez hasonló szituációk sorát teremtette meg általa.

Te megoldhatod ezt a kérdést saját életedben mielőtt valaha is szembesülnél a döntéssel és mielőtt azon veszed észre magad, hogy elkendőzöl egy hibát. Most van itt az ideje annak, hogy eldöntsd, számodra mi jelent értéket. Az embereket embereknek tekinted-e vagy tárgyaknak?  Nem lesz minden helyzetben könnyű a döntés, de semmit sem vesztesz azzal, ha most elkezded a felkészülést!