Amélie Párizs híres negyedében, a Montmarte-on él. A lány pincérnőként dolgozik a helyi bisztróban, a sarki zöldséges perlekedését figyelmesen végighallgatja, szomszédainak pedig ismerősként köszön. Semmi különös nem történik az életében, és ezzel nem is lenne semmi baja, ha egy későnyári nap meg nem változna minden. Éppen Diana hercegnő halálos autóbalesetéről tudósít a híradó, amikor Amélie egy elrejtett dobozkára bukkan a lakásában: egy régesrégi bérlő gyermekkori kincseire. Amikor felkutatja a tulajdonost, és visszaadja neki rég elfeledett relikviáit, a lecsúszott, középkorú férfi élete megváltozik – és ezt látva Amélie-é is. A trafikoslányt új udvarlóval hozza össze. Ellopja apja kerti törpéjét, és elküldi egy világ körüli utazásra. A házmesternőnek leveleket ír halott férje nevében. Egy szép napon aztán megpillant egy fiatalembert, aki eltépett igazolványképeket gyűjt a Gare du Nord fotóautomatájánál. A férfi elfut, de közben elejti a naplóját. Amélie felveszi, és nagyot dobban a szíve. Amélie és Nino tökéletes pár lennének. De vajon egymásra találnak-e?
Alfie
Jómagam az európai filozófiát vallom. Nálam elsőbbséget élvez a jó bor, a jó bőr és nagyjából ennyi. Jó bor és jó bőr. – Alfie Elkins
Alfie Elkins limuzinsofőr, fuvarozgatja a gazdagokat a manhattani utcákon, és alkalmanként a hátsó ülésen vigasztalja elhanyagolt női ügyfeleit. Noha vannak ambíciói, beéri annyival, amiből pont kijön, és főként az élet örömeire koncentrál – mindenféle felelősség nélkül. Igen, Alfie Elkins a lézengő agglegény playboy archetípusa. Ám az elbűvölő külső, a lehengerlő duma, a laza hetykeség mögött ott rejtőzik egy másik férfi, aki – mint azt Mick Jagger filmdalszövege is megfogalmazza – “nem engedi be a szerelmet”.
A legyek ura
Mi történik egy lakatlan szigeten egy magárahagyott gyermeksereggel? Egykor Isten áldását kérték a kadétiskola növendékei és Shakespeare-t olvastak. “Nem vagyunk mi vademberek, angolok vagyunk” – hangzik el egy gyermekszájból. A gyermekek eleinte megpróbálnak valamiféle demokratikus rendet tartani: akinél a kagyló, az szólhat. A megpróbáltatások, az éhség, a magáramaradottság azonban hamarosan kikezdi a józan, s egyben játékos gyermeki gondolkodást. A rend felbomlik, s a fiúk két táborra szakadnak. Természetesen az a csapat népszerűbb, amelyikben nem kell semmilyen szabálynak megfelelni. A másik csapat parancsnoka, Ralph félelemmel tapasztalja, hogy már csak néhányan maradtak a fékezhetőbb gyermekek közül. A két tábor között végeláthatatlan küzdelem kezdődik.
A kísérlet
A film alapjául az 1971-es hírhedt Stanford-i börtönkísérlet szolgál. A kutatólaborban egy valódi börtönt modelleznek, cellákkal, rácsokkal és megfigyelő kamerákkal felszerelve. Két héten keresztül 20 férfi játssza el a börtönőrök és a rabok szerepét, miközben a tudósok az agresszív viselkedést vizsgálják. A rabok el vannak zárva, és látszólag enyhe megkötések vonatkoznak rájuk, az őrök pedig azt az utasítást kapják, hogy fizikai erőszak nélkül próbáljanak meg rendet tartani. A résztvevők közül bárki bármikor kiléphet, de a szereplőknek fizetett díjat ebben az esetben nem veheti fel.
A kismenő
A világon majdnem mindenki gazdag szeretne lenni. Longfellow Deeds (Adam Sandler) kivétel: ő csupán arra vágyik, hogy idétlen szerelmesversikéit születésnapi üdvözlőlapok hátára nyomtassák. Egyébként szereti a csendes kisvárost, ahol, és zsúfolt pizzériát, amiből él. De az élet igazságtalan, és pont Deeds örököl 40 milliárd dollárt egy nagybácsikájától, akit nem is ismert. Az ártatlan fiatalember felkerül a nagyvárosba, ahol minden egész másképp van, mint megszokta. A pökhendi városlakók persze vagy ki akarják semmizni a vagyonából, vagy el akarják csábítani a vagyonáért, vagy információkat szeretnének kicsalni belőle a vagyonáról. Csakhogy a jövevényt sem ejtették a feje lágyára. Igaz, sok mindent másképp csinál, mint azt elvárnák tőle, de a szíve jó, az agya kicsi, és akik a vesztére törnek, azokat vagy felpofozza, vagy beléjük szeret…
A kilencedik kapu
Dean Corso könyvkereskedő a ritka, régi és ennél fogva természetesen drága könyvekre specializálódott, afféle könyvdetektív. Egy nap Boris Balkan New York-i könyvgyűjtő felfogadja, hogy frissen szerzett könyvét, A sötétség fejedelmének kilenc kapuját összehasonlítsa az Európában fellelhető másik két példánnyal, hogy saját példájának eredetiségét bizonyítsa. Egyszerű ügynek tűnik, mégis halálos játszma lesz belőle. A sátáni könyvek nyomozása során biztosra vehető, hogy Corso jó úton jár, hiszen a könyv tulajdonosainak halálozási aránya jelentősen megnő (természetesen nem végelgyengülésben). Corso mindamellett, hogy igyekszik kideríteni, mi is a három könyv rejtvényének a megfejtése, elsősorban igyekszik életben maradni.
A jövő kezdete
Az iskolába érkező új tanár nem túl egyszerű házi feladattal lepi meg diákjait: váltsák meg a világot! Aki jó jegyet akar év végén, az tesz valamit, amitől jobbá válnak a dolgok… Ez persze csak vicc. De Trevor komolyan veszi. Fantasztikus tervet eszel ki, amely ha beválik, fokozatosan tényleg mindent átalakíthat. Csupán három emberen kell segítenie hozzá, és meg kell ígértetnie velük, hogy köszönetképpen ők is segítenek három-három másik rászorulón. Az akció első lépéseként Trevor befogad házukba egy hajléktalant. Anyja persze nem tűri a hívatlan vendéget, és rövid úton kidobja, de ezzel nem veszi el fia kedvét. Sőt: a fiú újabb segítő-akciót tervez, és még ő sem sejti, tettei mekkora hatással lesznek mindannyiuk életére.