Üdvözöllek a Lakeside Gyülekezetben, a statisztikailag átlagos amerikai gyülekezetben. Ezen a héten:
- A Lakeside-ban a felnőtt gyülekezetlátogatók 61 százaléka nő lesz, 39 százaléka férfi.
- A Lakeside-ba járó házas nők majdnem 25 százaléka a férje nélkül jelenik meg.
- A vasárnapi istentiszteleten éppen megjelenő férfiak többsége csak testben van ott. Egyszerűen nincs ott a szívük.
- A hét során közülük csak kevesen fognak bármit is tenni a hitük táplálása érdekében.
A Lakeside általános a kereszténységben – Amerikában, és az egész világon is. A te gyülekezeted profilja is hasonló valószínűleg. Számold meg az embereket következő vasárnap – meg fogsz lepődni. Valószínűleg egy 60/40 arányú nemi eloszlás érezteti hatását az istentiszteleten, a hétközbeni találkozókon, a bibliatanulmányozáson, szolgálati csoportokban, ifjúsági csoportban, stb. A mai egyházban a nők a résztvevők, a férfiak a nézők.
Hogy jutottunk ide? Hogyan lett az a hit, amit egy férfi alapított 12 férfi tanítványával, elrettentő a férfiak számára? Miért élnek át a gyülekezetek világszerte krónikus férfi-létszám csökkenést, amikor a zsidó templomok és a mecsetek nem? Miért vonakodnak annyira a gyülekezetbe járó férfiak megélni a hitüket, miközben más vallások férfiai készek meg is halni az övékért?
Gyülekezetvezetőként lehet, hogy nem a férfiak részvételének a hiánya fog a legjobban foglalkozatni. Végül is ha egy simán működő gyülekezetet akarsz, a nők a kulcsszereplők. A nők tartják működésben a szolgálati gépezetet. A kórusban énekelnek, gyerekekre vigyáznak, vasárnapi iskolában tanítanak, főznek a rögtönzött közösségi vacsorákra, felszolgálnak a bizottságokban. George Barna így fogalmazza meg ezt: a nők alkotják a keresztény gyülekezet gerincét. A férfiak olyanok, mint az autók motorháztetőjén a díszek: jól mutatnak, de igazából nem szükségesek.
Hosszú távon viszont a férfiak hiánya miatt halálra lesz ítélve a gyülekezet. A nemek közötti arányeltérés a legújabb tanulmányok szerint mindig a gyülekezet hanyatlásával párosul! A legkevesebb férfit számláló felekezetek ugyanazok, amelyek az utóbbi időben folyamatosan csökkennek létszámukban, és amelyek gyülekezeteket zárnak be. Másfelől viszont, ahol jelentős a férfiak részvétele, ott általában növekedés van.
Ha hosszútávon egészséges gyülekezetet akarsz, a férfiak figyelmét kell felkeltened! Ez volt Jézus stratégiája. És ma is működik.
Csak egyetlen apró gond van: a férfiak utálnak gyülekezetbe járni.
Miért utálnak a férfiak gyülekezetbe járni?
Az amerikai férfiak kilencven százaléka hisz Istenben. Hatból öt kereszténynek tartja magát. viszont az ötből csak kettőt találsz gyülekezetben egy átlagos vasárnapon. Azok a férfiak, akik el is jönnek, gyakran tűnnek passzívnak, unottnak és nem odaillőnek. A Doobie Brothers-höz hasonlóan[1], a férfiak úgy gondolják, hogy Jézussal nincs semmi bajom, de a gyülekezetbe járás puszta gondolatától is kirázza őket a hideg. Egyes férfiaknak konkrét negatív élményük volt gyülekezettel kapcsolatosan, másoknak viszont egyszerűen egy általános kényelmetlenséget jelent. Gyakoriak az olyan férfiak, mint Lance: „A feleségem, Laura, nagyon szereti a gyülekezetet, de nálam nem működik a dolog”, mondja Lance. „Az egész légkör egyszerűen nem jön be nekem.”
Miért van, hogy Laurák milliói érzik otthon magukat a gyülekezetben, miközben több millió Lance nem érzi odaillőnek magát, hasonlóan, mint egy sonkás szendvics egy bar-micván?
Nézzük meg a kérdést társadalmi szempontból! Milyen viselkedéseket kerülnek a férfiak? Milyen helyeken érzik kényelmetlenül magukat?
A válasz nyilvánvaló: a férfiak minden olyan viselkedést (és helyet) kerülnek, ami megkérdőjelezi a férfiasságukat. Például, a férfiak nem járnak babalátogatóba, méteráru boltba, vagy romantikus filmekre. Így van ez a gyülekezettel is: a férfiak úgy hiszik a szívük mélyén, hogy a gyülekezet az a nőknek való. A férfiak ugyanazzal a közönnyel és kényelmetlenséggel közelítik meg a kereszténységet, mint amikor arra kényszerítik őket, hogy nézzenek végig egy Meg Ryan filmet. Egyszerűen nem áll közel hozzájuk.
Talán azt gondolod: Még hogy a gyülekezet nőknek való? Hogy gondolhatják ezt a férfiak? Hát nem azt halljuk évtizedek óta, hogy az egyházban a férfiak vannak domináns szerepben? Ha a képzett szolgálórétegről beszélsz, akkor igen, az egyházban a férfiak vannak domináns szerepben. Egyes gyülekezetek vezetősége kizárólag férfiakból fog állni ezután is. Viszont a gyülekezeti élet szinte minden más területén a nők vannak domináns szerepben. Nők hada.
Mint a kesztyű, ami fokozatosan átveszi a viselőjének a kézformáját, úgy alkalmazkodott finoman a kereszténység az évszázadok során a leghűségesebb vevőköréhez, a 40 éves vagy annál idősebb nőkhöz. Tehát ahelyett, hogy felvállalták volna a Jézus által a tanítványainak ígért hősies küzdelmet, a mai gyülekezetek arra összpontosítanak, hogy egy barátságos, gondoskodó környezetet teremtsenek, ahol a legfontosabb az, hogy mindenki érezze, hogy szeretik és elfogadják. Összegyülekezünk. Dicsőítünk. Szeretjük egymást. Énekelünk. Gyermekeket oktatunk. Vigasztaljuk a megsebzetteket. Ez a felsorolás hasznos is, biblikus is, de ezek a dolgok önmagukban nem fogják felvillanyozni a férfiakat.
Miért nem? Úgy gondolom, John Eldredge mondta a legjobban: a férfiaknak vad szívük van. Bár a férfiak látják a keresztény hit jó oldalát, mégsem ragadja magával őket, mert a gyülekezeti élet túl lágy és kellemes a számukra. A mai egyház figyelmes, érzékeny kultúrája nem tudta összeegyeztetni magát a legtöbb férfiban található kalandvágyó szellemmel. Ezzel szemben a nők és az idősebb emberek inkább hajlamosak a gyülekezet által nyújtott biztonságra és kiszámíthatóságra vágyni. Besereglenek a széksorok közé, kiérdemelve gyülekezeteink számára azt kétértelmű hírnevet, hogy egy olyan hely, ahová ”mindkét nemből már csak a nénik járnak.”
A férfiak felé közvetített jelzéseink
Anélkül, hogy észrevennénk, minden vasárnap finom jelzéseket küldünk a fiúknak: női felségterületen jársz!
A jelzések a vasárnapi iskolában kezdődnek. Gondoljatok a Jézus-képekre, amiket gyermekkorotokban láttatok. Vajon nem egy gyengéd, kedves embert közvetítettek, ragyogó fehér ruhában? Ahogy felnőnek a fiaink, kit fognak szerep-modellnek választani: a kedves Jézust, aki szelíd és gyengéd, vagy Arnold Schwarzeneggert, az akcióhőst? A vicc az egészben az, hogy Jézus az igazi legnagyobb hős, aki bátor és merész, mint bármelyik férfi a földön, de mi egy gyenge és határozatlan lepelbe öltöztetett alakot csináltunk belőle.
Vannak jelzések az összejöveteli teremben is. Mondjuk, hogy egy egyszerű munkásember, akit úgy hívnak, hogy Norbi, ellátogat a gyülekezetedbe. Mi az első, amit Norbi meglát? Friss virágok a pulpitus előtt. Puha párnázott székek, és papírzsebkendős dobozok a székek alatt. Semleges színű szőnyeg, ami a levendulaszínű falig ér, amit steppelt zászlók díszítenek (vagy ami még rosszabb: Thomas Kinkade festmények[2]). Őszintén: hogy várhatjuk el Norbitól, hogy Istennel kapcsolódjon egy olyan helyen, ami teljesen nőies benyomást kelt?
Norbi körbenéz a férfiakon. Néhányan láthatóan akaratuk ellenére vannak ott, akit a feleségük vagy anyukájuk hurcol magával. A többiek puhányok. A kutatások azt mutatják, hogy azok a férfiak, akiket érdekel a kereszténység, kevésbé férfiasak az átlaghoz képest; a lelkészképzőbe járók is általában feminin tulajdonsággal rendelkeznek, sokkal inkább, mint a tipikus férfiak. A gyülekezetbe járó férfiaknak még a szóhasználatuk is lágyabb. A keresztény férfiak olyan szavakat használnak, mint a drága, megosztani, és kapcsolat, amik olyan szavak, amiket soha nem hallasz egy tipikus férfi szájából.
A jelzések tovább jönnek az alkalom alatt. Lehet, hogy megkérik Norbit, hogy fogja meg a mellette álló kezét. Lehet, hogy megkérik, énekeljen el egy szerelmes dalt Krisztusnak, mint például azt, hogy „Uram, te szép vagy”, vagy „Jézus, én annyira szeretlek Téged”. Talán néhányan sírva is fakadnak. Ezután Norbinak az átlag 8 perces férfias koncentrálóképességét próbára teszik egy 30-60 perces prédikációval. Amikor ez a gyötrelmes próbatétel véget ér, Norbit előrehívják, hogy lépjen személyes kapcsolatra Jézussal.
Egy pillanatra figyeljük meg ezt a legutóbbit: személyes kapcsolat Jézussal. Ez a kifejezés sehol nem szerepel a Bibliában. És mégis, az elmúlt 50 évben ez lett az elsődleges módja annak, ahogyan az evangéliumi egyház bemutatja a keresztény életet. Ez tette az evangéliumot rejtélyessé a férfiak számára, ugyanis a legtöbb srác nem kapcsolatokban gondolkodik. Mondjuk, hogy Balázs odamegy Norbihoz, és ezt mondja: „Norbi, szeretnél személyes kapcsolatra lépni velem?” Fújj! A férfiak nem így beszélnek és gondolkodnak, mi mégis ebbe a férfiak számára visszataszító csomagolásba raktuk bele az evangéliumot.
De még mindig nincs vége: Norbi élve kijön az épületből, viszont a gyülekezeti élet 99%-a a gyülekezeti épületen belül történik. Norbi soha nem volt valami jó tanuló, de a bibliaórák, a bibliaolvasás és a könyvek tanulmányozása az élő hit alapköveiként vannak elé tárva, ami azt jelenti, hogy ha ezeket nem teszi, nem is lehet belőle sosem jó keresztény. Nem tud elég jól fogalmazni a hangos imához, vagy ahhoz, hogy egy körben ülve megossza az érzéseit másokkal.
Mondjuk, hogy Norbi átvergődik ezen az aknamezőn is, és úgy dönt, hogy önkéntes szolgálatot vállal. Egy tipikus gyülekezetben arra kellenek emberek, hogy kisgyerekekre vigyázzanak, hogy a gyerekeket és az ifjúságot tanítsák, hogy énekeljenek, hogy főzzenek, hogy bizottságokban felszolgáljanak és ajtónállók legyenek. Ebből a listából mit gondolsz, hová fog Norbi feliratkozni? Valahol az egyháztörténelemben, a férfias szerepek legtöbbjét elhanyagolták (vagy átvette a képzett szolgálói réteg), miközben a hétköznapi női tagok szerepei megsokszorozódtak. Manapság a keresztény szolgálat olyan feladatok körül forog, amiket már hagyományosan nők látnak el. A férfiak is akarják szolgálni Istent, de sokan érzik magukat felkészületlennek, vagy akár férfiatlanná téve a nekik kínált szolgálati lehetőségek miatt.
A lényeg: a mai egyház már nem úgy van kialakítva, hogy azt tegye, amit Jézus tett: férfiakat elérni az örömhírrel. A reklámszakmából kölcsönözve a kifejezést: a modern egyház célközönsége a nők. A gyülekezeteink nőies atmoszférája miatt a nők azt érzik, hogy szeretik őket és törődnek velük, a férfiak viszont vonakodnak és korlátozva érzik magukat. Egyedül azok a férfiak tudnak felszabadulni ebben a nőies miliőben, akik kifejezetten érzékenyek, beszédesek, szorgosak vagy tanulósak. Minél férfiasabb egy férfi, annál inkább idegennek érzi magát a modern gyülekezetben.
Hogyan fordíthatjuk meg a helyzetet?
A Miért utálnak gyülekezetbe járni a férfiak című könyvemben több mint 60 oldalnyi gyakorlatias, kipróbált javaslatot adok ahhoz, hogy hogyan tedd a gyülekezetedet jobban férfibaráttá. Itt van ezek közül néhány:
Hagyjátok abba az olyan jelzések küldését Norbinak, hogy a gyülekezet nőknek való. A terembe való belépés pillanatától Norbi azt kell, hogy érezze, hogy ez egy olyan dolog, ami neki való, és nem csak a nagymamájának, a feleségének és a gyerekeinek. Vizsgálj át mindent a gyülekezeteddel kapcsolatban: a berendezési tárgyakat, a szóhasználatotokat, az énekeiteket, az elvárt viselkedést. A férfiak reagálni fognak, ha útközben találkoztok.
Tanulmányozd a férfiakat. Kérlek ne sértődj meg ezen, de az igazság az, hogy sok pásztor a nőkkel való kapcsolódási képességére építette a szolgálatát. Mivel a férfiak annyira szükségtelenek a gyülekezeti munkához, a lelkészek nagyon kevés ösztönzést éreznek arra, hogy utánuk menjenek. Ennek meg kell változnia. Felszólítok minden pásztort, hogy tanulmányozza a férfiakat! Egy jó kiindulási pont: olvassátok el John Eldredge sikerkönyvét, aminek a címe: Wild at Heart (Vad szívű).
A férfiaknak nagyszerű vezetőségre van szükségük! A férfiakat a látás és a célkitűzés vonzza, az eredmény és a hatalom. Azok a gyülekezetek, amelyek lelkes férfiakat vonzanak, azzal teszik, hogy kockázatot vállalnak, nagy álmaik vannak, és egy adag kalandot is visszahoznak a keresztény életbe. Gyülekezetvezetők, arra bátorítalak titeket, hogy legyenek nagy álmaitok a következő évben. Kérjetek Istentől egy „Nagy Borostás Vakmerő Célt”, amit csak az Ő erejével lehet megvalósítani. Mindazáltal számíts ellenállásra is a nyáj részéről – a kosoktól és a nőstény juhoktól egyaránt. A bátor vezetők mindig változással foglalkoznak, az egyik kutató pedig azt állapította meg, hogy a keresztények 85%-a a változásnak ellenálló személyiséggel rendelkezik. A nagyszerű vezetőség ellenkezést vált ki, de hosszútávon reményt hoz a férfiak szívébe.
Segítsünk a tanulásban a férfiaknak. A férfiak agya kevésbé verbális, mint a nőké, úgyhogy más megközelítést kívánnak. A férfiak 6-8 perces koncentrálásra vannak edzve (a tévéreklámok közötti időtartamra). A hosszadalmas monológ prédikáció, ami annyira hatékony volt a Viktória-korabeli időben, nem tudja elérni a mai férfiakat. A Céltudatos Gyülekezet szerzője, Rick Warren, talán tudja a választ: ő gyakran osztja fel a prédikációit 5-7 perces szakaszokra, egy-egy videót, jelenetet vagy dalt közéjük iktatva. A tárgyi tanulságok pedig létfontosságúak: soha ne menj a pulpitushoz úgy, hogy ne lenne egy tárgy a kezedben. Jézus példázatoknak hívta ezeket, és a mai napig megmaradtak, mert a férfiak emlékeztek rájuk. A hatékony pásztorok és tanítók a sport, az üzlet, a háború és a túlélési helyzetek témaköréből használnak fel hasonlatokat és illusztrációkat.
Segítsünk a dicsőítésben a férfiaknak. A férfiaknál minden a minőségről szól. A férfiak nagyra értékelik a tehetséges zenészek jó zenéjét, amit az ő hangtartományukban játszanak. Amikor csak lehetséges, válassz olyan dalszövegeket, amik férfiasak. A mai dicséretek között sok a „szerelmes galambocskám” szövegű, amit romantikus dallamra írtak. Norbi számára valószínűleg kényelmetlen ezeket énekelni Jézusnak, és olyan férfinak, aki ma is él. Valamint, amikor csak lehetséges, hozzál előre férfiakat is a dicsőítésbe. Semmi sem hasonlít ahhoz, amikor egy nagy tábortűz mellett egy csillagos éjszakán kapcsolódik a férfi a Teremtőjével.
Segítsünk a szolgálatban a férfiaknak. Az Ohio-ban élő Roger ezt mondja: „Ha a gyülekezeti szolgálatban több szöget kéne kalapálni, mint amennyit a könnyeket törölgetni, akkor talán érdekelne.” A férfiak örömest szolgálnak, ha hagyjuk, hogy azt csinálják, amihez értenek. Mi lenne, ha kocsikkal foglalkoznátok? Az egyik illinois-i gyülekezetnek van egy autójavító műhelye a gyülekezetnél, ahol önkéntesek dolgoznak, ami az egyedülálló anyáknak és a dolgozó szegényebb embereknek jelent segítséget. Még egy kisebb gyülekezet is meg tudja engedni magának az ingyenes olajcserét a gyülekezet parkolójában. A mi gyülekezetünk évente kétszer kezdte el csinálni ezt; az ilyen alkalmakkor több mint ötvenen jönnek el a srácok, akik feláldozzák a szombat délelőttjüket Isten szolgálatáért. Ami még figyelemreméltóbb, szinte mindig van egy pár hitetlen férj is, a gyülekezetbe járó asszonyok férjei közül.
A férfiak legnagyobb szükségletével törődni
Mindazáltal a férfiak legnagyobb szellemi éhségét nem lehet betölteni semmivel sem ezek közül. Az, hogy a vasárnapi istentiszteleteket férfibaráttá tesszük, segíteni fog, de ha azt akarjuk, hogy a férfiak tényleg életre keljenek, fel kell elevenítenünk két ősi szabályt, amit a hitünk alapítói értettek, de mi elvesztettük. A férfiaknak szellemi apákra és testvérek csapatára van szükségük.
A szellemi apa egy egyszerű gyülekezeti tag, aki felelősséget vállal azért, hogy más férfiakat a hitben való érettségre vezet. Jézus és Pál tanítványi modelljére alapul (1Korintus 4:14-15). A szellemi atyaság most van visszatérőben az amerikai gyülekezetekben. Nemrég ellátogattam egy texasi gyülekezetbe, ami a szellemi atyaságra épül; el nem tudod képzelni azt a lelkesedést a gyülekezeti férfiakban. Ha tényleg a Krisztusban való életre akarod vezetni a férfiakat, akkor annak a szellemi atyaság a módja.
Másodszor, minden férfinak szüksége van egy testvéri csapatra. Jézus azzal kezdte a szolgálatát, hogy összeszedett egy csapatot. Együtt készültek, együtt dolgoztak, együtt szenvedtek. A férfiak nem boldogulnak Jézus követésében, ha nincs körülöttük egy team. Akármilyen velősek a prédikációk, akármilyen tartalmasak a személyes csendességben töltött idejük, a férfiak nem fognak érettségre jutni Krisztusban a körülöttük levő testvéri csapat nélkül, és az irányítást adó szellemi apa nélkül.
A következő lépésed…
Egyszerű, hétköznapi munkás férfiak, abban a pillanatban, hogy meglátták Jézust, tudták, hogy ő egy olyan ember, akit követni tudnának. Ugyanígy, a Norbihoz hasonló férfiaknak is meg kell érezniük, amint belépnek a gyülekezeti épületünkbe, hogy ez egy olyan dolog, amit követni tudnának.
[1] Amerikai rock együttes
[2] Amerikai festő, akinek nagyon népszerűek az idilli képei
Eredeti cikk: Church For Man – Info For Pastors
Vélemény, hozzászólás?