Miért olvassunk puritánokat?

A puritánok 16. századi angol protestánsok utódai voltak a 16. és 17. században New Englandben. Az eredetileg becsmérlő „puritán” jelzőt az egyházi reformokkal és lelki megújulással való törődésük miatt kapták. Sajnálatos módon a legtöbb ember számára ez a kifejezés a legalizmussal (külső vallásossággal), álszentséggel, képmutatással és a boszorkányüldözéssel egyenértékű, „köszönhetően” Nathaniel Hawthorne Skarlát betű c. művének is.

Természetesen, a puritánok nem voltak tökéletesek, ennek ellenére sokat tanulhatunk tőlük. J.I. Packer Kalifornia gigantikus cédrusfenyőihez hasonlította őket, mondván:

„Ahogy a cédrus magára vonzza az ember tekintetét, mivel kimagaslik a többi fa közül, ugyanígy a puritánok érett szentsége és kipróbált állhatatossága mint egyfajta irányfény világítanak nekünk, a legtöbb korban a keresztények fölé emelkedve képességeikkel… és ez minden bizonnyal ma is így van, amikor a nyugati keresztények néha úgy érzik magukat, és úgy néznek ki, mint a hangyák a bolyban”. {1}

A puritán írások „kóstolgatása” közben szívem segítséget kapott, lelkem ösztönzést nyert. Szerintem a következő okok miatt a lelkészeknek megújult figyelmet kellene a puritánok írásai iránt szentelni:

1.Tekintetünket Isten nagyságára és a Benne való élet gyönyörűségére emelik.

Mi velünk születetten emberközpontúan gondolkodunk Istenről. Ahogy egyszer valaki mondta: „Isten az embert a saját képmására teremtette, és az ember ezért gratulált neki”.

A puritánok, ellentétben sok más emberrel, felemelik tekintetünket, hogy meglássuk Isten lelket-kielégítő transzcendenciáját. Sosem felejtem el félelemmel vegyes tiszteletemet Isten iránt, miután alaposan tanulmányoztam Stephen Charnock: Isten lénye és tulajdonságai (The Existence and Attributes os God) c. művét, vagy azt az Istenben való mély örömöt, amit Thomas Brooks és Jonathan Edwards műveiben fedeztem fel. Edwards például ezt írja: „Isten birtoklása az egyetlen boldogság, amivel lelkünk megelégedhet. A mennybe kerülni, teljesen birtokolni Istent összehasonlíthatatlanul jobb, mint a legkényelmesebb szállás itt a földön. Apák és anyák, férjek, feleségek vagy gyerekek, vagy a földi barátok társasága – mind csak árnyék; Isten birtoklása a legfontosabb. Ezek csak fénysugarak – Isten a Nap. Ezek csak patakok, Isten a forrás. Ezek csak cseppek, Isten az óceán”.

2. Megnyitják szemünket Krisztus szépségére és hogy mennyire szeretetreméltó.

A puritánok ugyanúgy voltak Krisztus-központúak, mint Isten-központúak. Szenvedélyesen szerették Krisztust, és fáradhatatlanul keresték dicsőségét. Thomas Goodwin írja: „Ha a mennybe kerülnék, és azt látnám, hogy Krisztus nincs ott, azonnal elmennék, mert a menny Krisztus nélkül pokol lenne számomra” {3}

Gyakorlatilag a Szentírás minden oldalán Krisztust látták. Thomas Adams így ír: „Krisztus az egész Biblia „netovábbja”: előre megjövendölt, kiábrázolt, megmutatott. Megtalálható minden lapon, szinte minden sorban, a Biblia mintha a gyermek Jézus pólyája lenne” {4}

A puritánok exegézisét meg lehet kérdőjelezni, de Krisztus-központúságukban nem találunk hibát.

Különösen büszkélkedtek Krisztus jóvátételének mindenre elégséges voltával. Jonathan Edwards az Ézsaiás 32:2-ről szóló prédikációjában ezt mondta:

Krisztus, engedelmessége által, azzal az engedelmességgel, amit a mi javunkra vállalt, sokkal jobban megdicsőítette Istent, mint amennyivel a mi bűneink meggyalázták őt, bármilyen is, bármilyen nagy legyen is az… Isten gyűlöli a bűneinket, de nem jobban, mint amennyire örömét leli Krisztus engedelmességében, amit Ő helyettünk vállalt. Ez édes fűszer a számára, a megnyugvás fűszere. Istent bőségesen kárpótolta, nem kíván többet; Krisztus tisztessége végtelen méltóságából és jóságából fakad” {5}

3. Lelkiismeret furdalásunkat felébresztik, amikor a bűnt kisebbítjük és tagadjuk létezését

Manapság nem sok keresztény könyvcím tartalmazza a „bűn” szót, de a puritánok komolyan vették a bűn létezését, és gyakran írtak róla, amint azt néhány címből is láthatjuk: (Ralph Venning: A bűn bűne, Jeremiah Burrough: Gonoszok gonosza, Thomas Watson: A bűn gonoszsága). {The Sinfulness of Sin, The Evil of Evils, The Mischief of Sin}

A legnagyobb segítséget talán John Owen’s klasszikusa jelentette számomra a bűn leleplezéséről. Owent olvasni olyan, mint a lélek orvosát műtőbe engedni. Azt mondta: „Öld meg a bűnt, különben az öl meg téged”. {6} A „hogyan”-ról, és a kísértés elkerüléséről szóló tanácsa a legjobb, amit valaha is olvastam.

4. Megragadják és gyönyörködtetik a lelket a kegyelem hatalmával és dicsőségével.

A puritánokat néha azzal vádolják, hogy törvényeskedők és néha talán igaznak is bizonyul ez a vád – végül is a 16. században a teológia még eléggé hiányos, befejezetlen volt. De olyan dimenzióban értették meg a kegyelem és a dicsőség átalakító hatalmát, ami számunkra gyakran idegen.

Sok kortárs bűnnel foglalkozó könyv egyszerűen listát ad nekünk, hogy mi szerint éljünk – dolgokat, amiket tegyünk, vagy ne tegyünk. Sőt néha még a spirituális tanulmányok is teljesen függetlenek a kegyelemtől. Hasonlítsd össze ezt Owens szavaival:

„Krisztus halála nélkül a bűn halála is elképzelhetetlen. Vesd hitedet Krisztusba, hogy megöldököld bűneidet… Hit által töltsd meg lelked annak a gondviselésnek a kellő megfontolásával, ami Jézus Krisztusban ennek a vége és a célja, amivel minden vágyad fölött, ami megkötöz, uralkodni tudsz.{7}

Owen nem mulasztja el, hogy a bűnnel küszködő hívőt Krisztushoz irányítsa. Világosan rámutat, hogy a bűn feletti győzelmünk csakis Krisztustól és keresztjétől függ.

5. A lélek mélyére hatolnak beható bibliai, gyakorlati és pszichológiai érzékkel

Nem voltak teológusok; lelkészek, a lélek orvosai és rendkívül jó tanácsadók voltak. Feleségem, aki történetesen olvasta írásaikat, megjegyezte, hogy a puritánok értették az embereket és ismerték azt, hogy hogyan gondolkoznak.

Az egyik leggyakorlatiasabb puritán írás Richard Baxter „Keresztény Útmutató”-ja (A Christian Directory). Tim Keller „a bibliai tanácsadásról valaha írott legnagyszerűbb kézikönyvnek tartotta”. {8} Ez a 900 oldalas kötet 4 részből áll: Keresztény etika, keresztény közgazdaságtan, keresztény prédikációk és keresztény politika. Laikus kifejezéssel élve, ezek a keresztény ember egyéni, lelki, otthoni, egyházi és társadalmi életével foglalkozik. Íme néhány gyakorlati téma és pásztori tanács, amit Baxter ad:

A keresztény etikáról:

  • 20 útmutatás, hogy a hitben gyenge keresztények megerősödjenek és növekedjenek
  • 5 útmutatás, hogy „visszaszerezzék és gazdagítsák az időt” (benne a tolvajok vagy időrablókkal szembeni éberséggel, amiből Baxter 12-t sorol fel)
  • 10 segítség „az indulatok feletti uralomhoz”

A keresztény közgazdaságban hasonló útmutatások vannak férjeknek, feleségeknek, szülőknek és gyerekeknek az egymás iránti kötelességeikről. 10 tanácsot áttanulmányoztam, ami abban segít, hogy a férfiak és a feleségek „nyugalomban és békében éljenek, és minden olyan alkalmat elűzzenek, ami haragot vagy viszályt szít”, és még nem láttam ennél gyakorlatibb és időszerűbb könyvet a házasságról.

6. A szenvedések idején Isten hatalmával maradtak fenn és erősítették a lelket

Mivel a puritánok az angol mártírok leszármazottai voltak és üldözték őket (puritán prédikátorok ezreit távolították el szószékeikről 1662-ben), nagyon is jól tudták, hogy mi az a szenvedés. Ennek ellenére bíztak Isten gondviselésében a szenvedés idején és utána is. Szerintük/számukra a szenvedésnek célja volt.

Thomas Watson azt mondta: „Isten vesszője ceruza, amivel Krisztus vonásait ránk írja” {9}, míg John Flavel így ír: „Ha egy keresztény 2 vagy 3 évig szenvedés nélkül van, majdnem semmire sem jó” {10}

Egy másik kötetben Flavel ezt mondja: Ó, hogy mennyit köszönhetek Jézus reszelőjének, kalapácsának, és kohójának!, aki megláttatja velem, hogy milyen jó, ha Krisztus búzája átmegy az ő malmán, sütőjén, hogy kenyér lehessen belőle az asztalra. A kipróbált kegyelem jobb és több, mint csupán a kegyelem. Már a kezdetén ott van a dicsőség”. {11}

Kevés könyv tud a keresztények számára nagyobb segítséget adni, mint John Flavel: A gondviselés titka, Thomas Watson: Minden a javunkra, Thomas Brooks: Némán a vessző alatt vagy Thomas Boston: „Vakvágányok a sorsban”

7. Örökkévaló dolgokra emelik és ott tartják tekintetünket

A puritánok úgy éltek, hogy szemük előtt egyaránt ott volt a menny és a pokol. Írásaikat az eljövendő világ zamata hatja át. Richard Baxter: A szentek örökkévaló nyugodalma c. művében megmutatja az okát, amiért oly sok keresztény ember Krisztus iránti szeretete meghidegült. Ez pedig az, hogy nem gondolnak a mennyre. Ezt írja:

„Ha fényt és meleget szeretnél, miért nem mész a napfényre? A mennyre való figyelem hiányában lelked olyan, mint a meg nem gyújtott lámpa, és feladataid mint a tűz nélküli áldozat. Hozz naponta egy darab szenet erről az oltárról, és meglátod, áldozatod fog-e égni. Gyújtsd meg lámpádat ennél a parázsnál, tápláld mostantól fogva minden nap olajjal, és meglátod, dicsőségesen fog égni. Maradj közel ehhez az éltető tűzhöz, és meglátod, szereteted meleg lesz” {12}

Legtöbbünk előtt ismerős Johathan Edwards ijesztő írása a pokolról: „Bűnösök egy dühös Isten kezei között”, de a mennyről való írása legalább olyan élettel teli, mint amilyen a pokolról való. A „Vegyes írások” – ban megdicsőült szentekről ír:

„Tudásuk az örökkévalóságig növekszik; és ha tudásuk, akkor szentségük is; mivel Isten ismeretében és munkájában növekednek, és minél inkább meglátják nagyságát és minél többet látnak nagyságából… annál jobban fogják szeretni, és minél jobban szeretik Istent, annál nagyobb lesz gyönyörűségük és örömük {13}

A puritánok emlékeztetnek bennünket, hogy a menny nem testetlen mennyei boldogság, és pengetett hárfa egy felhő- borította, éteri környezetben, hanem egy folyamatosan gazdagodó ismeret Istenről és örökké növekedő öröm Istenben.

Zárszó

A puritánok értették Istent, szerették Krisztust és rettegtek a bűntől; a kegyelem átalakította őket, gyakorlatiasak voltak a tanácsadásban, állhatatosak a szenvedésben, és az örökkévalóságért éltek. Amikor olvasom őket, mindig úgy érzem, mintha a lelkem „fogat mosna”, és képességeim megnőnek, hogy „megízleljem és meglássam, hogy jó az Úr” (Zsolt. 34:8)

Testvéreim, olvassátok a puritánokat! Szívetek segítséget kap, és lelketek megélénkül!

Jegyzetek

{1} J. I. Packer: A jámborság keresése: a keresztény élet a puritán látásmód szerint /A Quest for Godliness: The Puritan Vision of the Christian Life/ (Wheaton, IL: Crossway Book, 1990) 11-12.

{2} Jonathan Edwards művei /The Works of Jonathan Edwards/ (Edinburgh: Banner of Truth Trust, 1974 reprint) 2:244

{3} Idézi Don Kistler: Miért olvassuk ma a puritánokat?/Why Read the Puritans Today?/ (Morgan, PA: Soli Deo Gloria Publications, 1993) 3.

{4} Idézet Joel R. Beeke & Randall J. Pederson: Találkozás a puritánokkal: útmutatóval a mai reprint kiadásokhoz /Meet the Puritans: With a Guide to Modern Reprints/ (Grand Rapids, MI: Reformation Heritage Books, 2006) xxi-xxii.

{5} Edwards, 2:930

{6} Joh Owen: A /hivőkben levő/ bűn haláláról, /Of the Mortification of Sin in Believers/, John Owen műveiben /The Works of John Owen/ (Edinburgh: Banner of Truth Trust, 1995 reprint) 6. kötet, 9. old. Owen gondolkodásának kortárs összefoglalásáért lásd: „John Owen lelkisége” /The Spirituality of John Owen/ J.I. Packer művében (A jámborság keresése: a keresztény élet puritán látásmódja) /Wheaton, IL: Crossway Books, 1990) 191-218 és Sinclair B. Ferguson: John Owen a keresuzyén életről /John Owen ont he Christian Life (Edinburgh: Banner of Truth Trust, 1995). Még érthetőbb Kris Lundgaard: A bennünk lévő ellenség: őszinte beszéd a bűn hatalmáról és legyőzéséről /The Enemy within: Straight Talk about the Power and Defeat of Sin/ (Phillipsburg, NJ:P&R Publishing, 1998)

{7} Owen, 6:33, 79

{8} Richard Baxter: R: Baxter gyakorlati munkái /The Practical Works of Richard Baxter/ l. köt: Keresztény útmutató /A Christian Directory/ (Morgan, PA: Soli Deo Gloria Publications, 1997 reprint) fülszöveggel a borítón

{9} Thomas Watson: Minden a javunkra /All Things for Good/ (Edinburgh: The Banner of Truth Trust, reprint) 28

{10} John Flavel: A gondviselés titka /The Mystery of Provedence/ (Edinburgh: The Banner of Truth Trust, 1963, reprint) 202

{11} John Flavel: Az élet forrása /The Fountain of Life/ (Grand Rapids, MI:Baker, 1977 reprint) 322-323.

{12} Richard Baxter: A szentek örökkévaló nyugodalma /The Saints Everlasting Rest/ (Welwyn, UK: Evangelical Press, 1978 reprint) 288

{13} Vegyes írások /Miscellanies, #105 John Edwards műveiből /The Works of Jonathan Edwards, 13. köt. Kiadó Thomas Shafer (New Haven: Yale University Press, 1994) 275.

Eredeti cikk: Why Read the Puritans?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.