Mentorlás

Nagy rajongója vagyok a régi típusú detektívtörténeteknek: Murder She Wrote, Quincy, Diagnózis: Gyilkosság, New Tricks, Rosemary and Thyme és az új kedvencem, a Monk. Van cselszövés, nem ijesztő, és nem számít, milyen horrorisztikusak voltak az eltelt események, a vége mindig mosolyra fakaszt. A férjem gyakran kétségbeesik, amint behelyezek videókazettát, hogy felvegyék a Sky ról, de gyakran ő is ott ragad a képernyő mellett. A vonzása nyilvánvalóan nem a felvillanyozó cselekmény, a borzongás és a speciális effektek. A kedvencem ezek közül a tulajdonságok közül eggyel sem rendelkezik. Ehelyett ezek a történetek a szerethető karakterekre és a gyakran csípős nyelvű, rendkívül szokatlan nyomozók közötti kitűnő dinamikára hagyatkoznak.

Végül, ezeknek a programoknak a sikere a valódi életben és a karaktereknek a show-ban az, hogy kapcsolatoktól függenek – kapcsolatoktól, amelyek kihozzák egymásból a legjobbat, kapcsolatoktól, amelyek nevetésre ingerelnek, kapcsolatoktól, amelyek inspirálnak és működnek. Ez az, ami odahúz engem egy hétköznap délután és az ilyen kapcsolatok azok, amelyek megszabják életemet a TV-programokon kívül.

Ezen kapcsolatok nézőcsalogató ereje nem meglepő, ha számításba vesszük, hogy kapcsolatra lettünk teremtve; kapcsolatban Istennel és egymással. A jó kapcsolatok gyönyörűek, és nem könnyű megtalálni őket. Akkor boldogulunk, amikor vannak olyanok körülöttünk, akik segítenek nekünk, hogy azokká váljunk, akik vagyunk, és azt tegyük, amire meg lettünk teremtve. Szerintem még a legnagyszerűbb életvezetés  sem elég. Ahhoz, hogy fejlesszük és tápláljuk Istentől kapott lehetőségeinket, szükségünk van szándékos kapcsolathálóra – egy mentor támogatására, vagy ami még jobb, mentorokéra! Jó mentor-mentorált kapcsolat támogató, megbízható, és tele van kellemes lehetőségekkel. A mentor típusú kapcsolatoknak különösen három típusából húztam hasznot; kapcsolatokat, amelyeket viszontláttam a bűnüldöző hősök között.

Coaching / Felkészítés

Anyukámmal valaha együtt néztem a Quincy-t, amikor még icipici voltam. Azt hiszem, hogy ezek a régi emlékek megragadtak bennem, és most nagyon örülök, ha együtt nézhetem ezeket a filmeket a kisfiammal! Nagy hatással van rám Quincy és Sam kapcsolata. Ebben a kapcsolatban egy fejlesztő mentor sok tulajdonságát láthatjuk meg. Quincy törvényszéki patológusként fejleszti Sam készségeit és talentumait. Quincy úgy kérdezi, hívja ki eszmecserére és bátorítja Samet, mint olyasvalaki, akinek nagy tudása és tapasztalata van Sam választott szakterületén, azért, hogy elérjenek mindent, amit csak tudnak.

A szakmai vagy fejlesztő mentornak elsősorban ahhoz van köze, amit a mentorált végez. A két alapvető készség, amit szeretnék kifejleszteni magamban, a kommunikáció és a vezetőképesség. Ezért kerestem olyan nőket, akik tapasztaltak, tehetségesek és széles körű tiszteletnek örvendenek ezeken a területeken. Az én fejlesztő mentorom segített nekem, hogy továbbfejlődjek szakmailag, és együtt dolgoztunk, és segített, hogy egyre jobb legyek abban, amit teszek. A coach számára nem a jó képességű mentorált a siker egyetlen követelménye. Stanley és Clinton szerint: „A jó coaching titka a megfigyelés (amikor lehetséges), visszajelzés és értékelés. Egy tapasztalt coach nem próbálja meg ellenőrizni a játékost vagy mentoráltat, hanem inkább azokat az alkalmakat keresi, amikor inspirálhatja és felvértezheti őt…” (1) Amikor találsz valakit, akinek megvannak ezen készségei, képes visszalépni, bátorítani és inspirálni, akkor érdemes vele némi időt eltölteni. A megszokott bemondások gondoskodnak az olyannyira szükséges motivációról, támogatásról, fejlesztésről. A sport világából jól ismerjük a minőségi edzőre való igényt. Ne féljünk attól, hogy olyan komolyan használjuk saját talentumainkat, mint a csúcson levő atléták, és hogy kívülről keressünk támogatást, hogy többet nyerjünk ki lehetőségeinkből, és még hatékonyabbá váljunk.

Tanítványság

Úgy éreztem, szülői készségeim csúcsán járok, amikor sikerült kisfiamat minden nap délután háromnegyed kettőre beállítani – kezdődik a Diagnózis: Gyilkosság! Szilárdan azon a véleményen állok, hogy Dick Van Dyke legendaszámba megy! Leginkább az olyan epizódok tetszenek, amikor táncol, énekel, görkorcsolyázik, vagy ami még jobb, több mint egy karaktert játszik! Mark Sloan (=Van Dyke) rejtélyes bűncselekményeket megoldó doktor. Ő detektív fiával, Steve-vel (aki a valóságban is a fia, Barry – zseniális), és vannak doktor Amanda, Jack vagy Jesse nevű társai. Mark Sloan ezeknek a fiatal karakterek szenior mentorát játssza. Habár ugyanaz a hivatása, nem annyira az érdekli, amit az előbb felsoroltak tesznek, hanem hogy kikké válnak valójában. Márk igen keresett ember az élettapasztalata miatt. Jól tud a másikra figyelni, és önuralommal tud tanácsot adni. Bölcs és gondoskodó.

Keresztény körökön belül őt az, akit tanítónak írnánk le. Amikor a mentorokról szóló megbeszélés be van korlátozva, az emberek már felismerték, hogy egy ilyen szerepben levő embernek van bölcsessége: valaki, aki karakterrel, lelki egészséggel és élettapasztalattal rendelkezik. Akit „tanítványságban van”,  azt Jézus követésének útjaira tanítják. Hiszem, hogy habár ez alapvető időtöltés, a személy királyi útja szélesebb értelemben van véve, mint ezek a hagyományos elfoglaltságok. Megértettem a szenior mentor iránti igényt  – egy személy, akit tisztelhetek azért, mert segítenek nekem abban, hogy azzá a személlyé váljak, akivé Isten teremtett, akit érdekel a Jézussal való járásom és a világban való hatékonyságom.

A szenior mentor olyasvalaki, aki egy másik szférában dolgozik, aki sok tulajdonságban eltér tőled, de akit te tisztelsz és inspirál téged. Nem kell tökéletesnek lennie – ha te találtál valakit, akit annak gondolsz, biztosíthatlak, hogy nem az – csak jól odaszánta magát arra, hogy követi Jézust. Az is segíthet, ha olyasvalakivel tudsz időt együtt eltölteni, aki veled egy cipőben jár, és kiszúrja a Jézussal való járásod útjelző tábláit.

Páros mentorálás

Annyira szeretem a Rosemary és Thyme-ot, hogy még az ismétléseket is megnézem. Semmi titokzatosság nincs ebben, ha már egyszer láttuk ugyanazt a részt, de kapcsolatuk melegsége és vidámsága nem évül el előttem. Rosemary Boxer és Laura Tyme partnerek kertészkedésben és bűnügyek terén, azonkívül elkötelezett barátok. Rosemary ügyes kertápolási tanácsadó, Laura szorgalmas exrendőrtiszt. Sok közös tulajdonságuk van, de egyben különböznek is. Ugyanolyan átok üldözi őket, mint Jessica Fletchert és Miss Marple-t: ahová csak mennek, gyilkosság történik. A szakértelemmel rendelkező Rosemary és a szenvedélyesen keményen dolgozó Laura általában kerti munkán vannak. Ezután, valami borzalmas dolog következik be. Akkor átváltanak bűncselekmény-megoldó stílusba, ahol Laurának van szakértelme, és Rosemary kíváncsiskodik, és bízza rá magát a másikra. A köztes időszakokban támogatják egymást, miközben felnőtt gyermekeiről, volt férjük rossz bánásmódjáról és az új szerelemről beszélgetnek. Együtt sírnak és nevetnek, foglakoznak egymással, barátságuk erősebbé és hatékonyabbá teszi őket.

A párok talán „a leginkább elérhető forrásai a kapcsolati megerősítésnek, de ez van a legkevésbé kifejlesztve.” (2) Legtöbbünk jó barát és sokunk sok időt tölt el azzal, hogy azt teszi, amit Rosemary és Thyme együtt (feltételezem, gyilkossági ügyek megoldása nélkül!). Valószínűleg kevéssé kételkedsz abban, hogy ezek a kapcsolatok jók számodra, de szeretném tudni, hogy tudnál-e többet kihozni belőlük. Ha egy kis szándékosságot viszünk ezekbe a kapcsolatokba, az valami újfajta dinamikát hoz ezekbe a korábban „rendes” barátságokba.

Talán van egy jó barátod, akinél szándékosan keresheted annak módját, hogy felelős legyél a lelki tanítványozásáért? Talán egy olyan barát, aki szándékosan kihívást jelent a Te idődhöz, pénzhez, kapcsolataidhoz való hozzáállásodban? Talán már Hozzád közelálló valaki, aki szándékosan tud téged támogatni szakmai előmeneteledben és folyamatban levő tanulmányaidban? A legjobb barátom kétségtelenül jobb személlyé tesz engem. Közös érdeklődésünk van az ételek irányába, így mindig, amikor találkozunk, egy kicsit sajnos gömbölyűbbé válok. Ahogy a derékvonalam tágul, azzal nyugtatom magam, hogy agyafúrtabbá válok.

Nagyjából ennyi, csak zavarosabb!

Sok könyvet írtak már a különböző mentori szerepekről, a mentorok és coachok közti különbségről, és egyéb hasonló kérdésekről. Számomra, a kapcsolatokon kívül még az játszik kulcsszerepet, hogy keresem a megelégített életet, de a valóság sokszor zavarosabb. Az én „fejlesztő mentorom” sokat foglalkozik azzal, hogy ki vagyok. Az én tanítóm segít abban, amit teszek. Időnként ezek az emberek egyek és ugyanazok. Az én mentoraimnak nem címkéje, hanem neve van. Ezek olyan emberek, mint Jim Wallis, Elaine Storkey, Shane Claibourne, Tony Campolo, Catherine Booth és Teréz anya. A passzív mentor szerepét tovább magyarázom a Kapcsolódás c. fejezetben (lásd lejjebb). Számomra ezek a férfiak és nők, legyenek akár élők, akár holtak, életfontosságúak voltak a fejlődésemben, még ha néhánnyal személyesen nem is találkoztam.

Az a pont, amit keresek, azon az egyszerű tényen alapszik, hogy Isten kapcsolatra teremtett minket, de nekünk szükségünk van egy kis noszogatásra, hogy szándékosan olyanná tegyük őket, amilyenekké ténylegesen válhatnak. Nem tudom, hogy tudod-e körvonalazni valójában, milyen szerepet játszanak az emberek az életedben, de azokért, akik azért vannak ott körülötted, hogy formára alakítsanak Téged, egy kis erőfeszítést kell tenned. A vas nem élesíti a vasat, ha csak együtt lógnak egy közös szobában. Semmi élesítés nem történik, ha az a két vasdarab elmegy fagyizni vagy vásárolni. Az élesítés erőfeszítést igényel. Tenned kell érte, hogy ez megtörténjen. Ez időbe telik. Alázatosság, őszinteség és odaszánás tudja az átlagos kapcsolatokat hihetetlenül hatékony, életet megváltoztató, világot formáló kapcsolatokká alakítani!

Eredeti cikk: Mentoring