Megduplázzuk?

Téma: A klónozás

Bevezető videoklipp:

Jurassic Park 1. > NÉZD MEG!

Felvezető kérdés:

Mit gondolsz a halott élőlények feltámasztásáról?

(Beszélgessetek erről a témáról 5-10 percet!)

VITAINDÍTÓ ÚJSÁGCIKK:

Szüleim akartak egy gyermeket. Engem Isten akart?

Karácsony másnapján született meg a világ első klónbébije – legalábbis a Clonaid biotechnológiai cég ügyvezetőjének bejelentése szerint. Brigitte Boisselier a Floridában tartott sajtóértekezleten semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá a hírt. A Szentszék szóvivője kijelentette: a Vatikán brutális mentalitást lát az emberklónozás mögött, ezért teljes mértékben elítéli. Hasonlóan nyilatkozott az izraeli főrabbi és a kairói egyetem jogtudományi professzora is. Bush amerikai és Chirac francia elnök arra szólította fel a kormányokat, hogy tiltsák be az emberklónozást.

Az első klónbébi az Eve (Éva) nevet kapta, melynek jelentése élet. Az élet – mégpedig az örök élet – áll a Clonaid társaságot megalapító Raelian Movement nevű szekta ígéreteinek homlokterében. Honlapjukon nemcsak az olvasható, hogy az emberi életet önmagukat valaha a földre klónozott idegen lények indították el, hanem az is, hogy hamarosan képesek lesznek az ember klónozásán túl az emberi emlékezet, érzelem és személyiség átvitelére is: a halál olyan lesz, mint az álom utáni ébredés – persze nem a mennyországban, hanem továbbra is a földön. Mindez mégsem feledteti, hogy mint minden vállalkozás, úgy ez is anyagi haszonszerzésre törekszik. A kétes hírű szekta tudományos-fantasztikus ígéreteivel szemben viszont tény: az első klónbébi megszületésének híre sokakban reményeket, de még többekben félelmeket ébreszt.

A reproduktív klónozást – az eredetivel identikus egyed létrehozását – a növénytermesztésben már régóta alkalmazzák. Az állatoknál és az embereknél azonban egészen a közelmúltig nem értek el sikereket. Az első jelentős előrelépést ezen a területen Dolly jelentette, akit egy hatéves nőstény juh emlőszövetéből klónoztak. A bejelentés akkor elsősorban azért váltott ki heves politikai és etikai vitákat, mert sokak számára előrevetítette az embereken történő alkalmazás lehetőségét. 1998-ban egy koreai meddőségi központ munkatársai jelentették be, hogy emberi testi sejtek magjának felhasználásával sikerült létrehozniuk az első emberi előembriót, amelyet a megtermékenyített petesejt második osztódása után megsemmisítettek. Ami 1997-ben még csupán lehetőségnek tűnt, úgy látszik, 2002 karácsonyára valósággá vált. A bejelentés akár igaz, akár nem, az ember klónozásával kapcsolatos alapkérdés mégis ez: etikailag elfogadható-e mindaz, ami technikailag kivitelezhető?

A klónozásról folytatott tudományos vita korántsem csupán a 90-es évekhez fűződik. Joshua Lederberg genetikus 1966-ban megjelent írásában annak lehetőségét boncolgatta, hogy az akkoriban meglévő klónozási technikák vajon alkalmazhatóak-e az embereknél is. A 70-es évek elején Joseph Fletcher és Paul Ramsey, két protestáns teológus, az ő állításaiból kiindulva folytatták a párbeszédet. Míg Ramsey Lederberghez kapcsolódva az ember klónozása ellen szólt, addig Fletcher bizonyos körülmények között megengedhetőnek tartotta azt. Az akadémiai vitát mindeközben erősen befolyásolta a science-fiction irodalom, mindenekelőtt Aldous Huxley már 1932-ben publikált regénye, a Szép új világ. Ebben a műben öt társadalmi osztályba sorolható klónokat hoznak létre, és speciális feladatokkal látják el őket. De megemlíthetjük Ira Levin regényét is, melyben Josef Mengelének sikerül elkészítenie Adolf Hitler 94 klónját. A tudományos-fantasztikus irodalom részben már előrevetítette a közvélemény által gyakran hangoztatott félelmeket, ugyanakkor a valóságot is eltorzította. Mindeközben Fletcher és Ramsey álláspontja – a határozott elutasítás és a bizonyos körülmények közötti megengedés – domináns maradt a későbbi viták során.

A klónozás azt a folyamatot jelenti, melynek során egy sejtből vele genetikailag azonos sejtet, szövetet vagy szervezetet hoznak létre. Bár a klónozás szó hallatán sokan az eredetivel azonos egyed világrajöttére gondolnak, nem szabad megfeledkeznünk az ún. gyógyászati célú klónozásról sem, amely igen ígéretes módszer lehet a szervek pótlásában az elkövetkező évtizedekben. Bármelyik felhasználás legyen a cél, a módszer ugyanaz: az egyed valamely testi sejtjének magját egy magjától megfosztott petesejtbe juttatják. Eve esetben feltételezhetően a petesejt és a sejtmag is ugyanattól a személytől származhatott – Eve édesanyjától, vagyis ikertestvérétől. Mindenekelőtt el kell oszlatnunk azt a félreértést, hogy egy élő vagy már meghalt személyt le lehet másolni a testi sejtmagjából létrehozott klónjának segítségével, hiszen a felhasznált petesejtnek is jelentékeny szerepe van a genom kialakulásában. Ugyanakkor gondoljunk az egypetéjű ikrekre, akik ugyanazt a genetikai információt hordozzák, mégis különböző személyek. Ezért az sem bizonyítható egyértelműen, hogy az azonos genetikai információ sértené valamelyik fél méltóságát, mivel erről ikrek esetében sem beszélhetünk. Nem is az állítólag megszületett klónbébi élethez való joga és méltósága a kérdéses, hanem maga a módszer és a vele kapcsolatban felmerülő orvos- és szociáletikai problémák.

Orvosi szempontból a klónozással „fogant” gyermeknél olyan magas a genetikai rendellenességgel születés rizikója, hogy ennek akarása barbarizmus lenne. Gondoljunk Dolly esetére: akkor 277 próbálkozásból egy volt sikeres. Az eljárás nem eléggé biztonságos, még akkor sem, ha Eve egészségesen született. Életében mindvégig súlyos genetikai veszélyeknek, gyors öregedésnek lesz kitéve. Továbbá nem tudhatjuk, hány sikertelen klónozási kísérlet, mennyi torzszülött kell – kellett – ahhoz, hogy egy egészséges gyermek születhessen. Az a tudós, aki ilyet végrehajt, nem más, mint a 21. század Mengeléje: etikátlan és brutális dolog valakin a beleegyezése nélkül kísérleteket végrehajtani – még akkor is, ha ezt a szülei teszik meg helyette, akik nincsenek, nem lehetnek tudatában a kockázatoknak.

Az ember klónozása olyan lehetőségeket ígér, minthogy akár teljesen meddő, akár homoszexuális, leszbikus pároknak vagy a „szingli” (egyedülálló) életvitelt folytató nőknek is lehet „saját” gyermekük, természetesen aszexuális úton. További kérdések merülnek föl a családi kötelékek kapcsán Eve esetében: ha az édesanyja az ikertestvére, akkor a nagyapja az apja? A megszületett klónbébinek olyan genetikailag determinált jövőképpel kell szembesülnie, amelyet már előtte megéltek. Ennek kapcsán Joel Feinberg a „nyitott jövőhöz” való jog sérüléséről beszél. Az Ausztriai Evangélikus Egyház nyilatkozatában, amelyet a reproduktív klónozással kapcsolatos párbeszéd során 2001. március 20-án tett közzé, a következőképpen fogalmaz: „Eltekintve attól a tudományos hiúságtól és becsvágytól, hogy azt tegyük, ami technikailag lehetséges, semmiféle elfogadható ok nincs az ember klónozására. Az ebben az irányban tett kísérletek következésképpen etikátlanok, és továbbra is meg kell tiltani őket. A reproduktív klónozás az emberi méltóság elleni csapás.”

Magyarországon – a legtöbb európai országhoz hasonlóan – az Európa Tanács emberi jogokról és a biomedicínáról szóló egyezményének az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő jegyzőkönyve alapján tilos az ember klónozása. „Tiltott minden olyan beavatkozás, amelynek célja egy másik élő vagy holt emberi lénnyel genetikailag azonos emberi lény létrehozása.” A tiltások és elutasítások ellenére a Clonaid bejelentette, hogy a második klónozott gyermek Európában fog megszületni. (Brigitte Boisselier azóta bejelentette, hogy egy „Belgiumhoz közeli országban” világra jött Európa első klónbébije – szerk. megj.) A római nőgyógyász, Severino Antinori – miközben vitatja Brigitte Boisselier állításainak igazát – január végére ígéri az első igazi klónozott embert.

Végül a Holland Katekizmus egy során röviden elgondolkodva: „Szüleim akartak egy gyermeket, engem Isten akart” – vajon egy lelkész válaszolhatna-e nemmel a következő kérdésre: „Lelkész úr, megkeresztelné a klónomat?”

Orosz Gábor Viktor

Evangélikus Élet 2003/2/61.

KÉRDÉSEK A BESZÉLGETÉSHEZ:

1. Milyen messzire mehetünk el a tudomány nevében? Milyen határokat léphetünk át – és melyeket nem lenne szabad?

2. Mi a véleményetek a klónozásról?

– Mik lehetnek az előnyei?

– Mik lehetnek a hátrányai?

3. Amint láttuk, növénynemesítésben már évek óta használják a klónozást. Néhány éve, Dolly bárány híres-hírhedt esete óta már az állatok klónozása áll a tudósok érdeklődésének középpontjában. Ez év márciusáig pedig (állítólag) már négy klónozott ember-gyermek is született a Clonaid kutatóhajóján.

Örültök ennek vagy félelemmel tölt el?

Elősegíti ez az emberiség jövőjét?

NÉZZÜK MEG, MIT MOND A BIBLIA ERRŐL A KÉRDÉSRŐL?

Igeszakaszok:

Hóseás 5:15 – 6:6

Zsoltár 50:7-15

Róma 4:13-25

Máté 9:9-13. 18-26

Mennyiben változtatnak a véleményeteken ezek az igeversek?

TOVÁBBI FELDOLGOZHATÓ CIKKEK:

A klónozás kora

Tapasztalat és tudomány a Bibliában

Mint rendszeres bibliaolvasó-tanulmányozó ember már rég felfigyeltem a Szentírás egyes részeire, amelyek mögött valamilyen természettudományos vonatkozást lehet sejteni. Ilyenek például a Mózes III. könyve 19,19-ben felsorolt tiltások a hibridizációval kapcsolatban, továbbá, hogy nem szabad kétfajta anyagból készült szövetet hordani; hogy az ötévesnél fiatalabb gyümölcs még “körülmetéletlen”, ezért tilos a fogyasztása. Továbbá: Gedeon (Bírák könyve 6) kétféle kondenzációt kíván az angyaltól, azért, hogy megbizonyosodjék, hogy őt valóban az Isten választotta ki. Nagyon érdekes az is, hogy Jákob hogyan szaporította a tarka állatait (Mózes I. könyve), vagyis: a meghántott faágak milyen hatást gyakoroltak a kosokra. Meglepő a zsoltáros hidrológiai ismerete (Zsoltárok könyve 8:8,9) a tengerek különböző áramlásaival kapcsolatban, amit a modern hidrológia csak az 1800-as években fedezett fel.

Számos hasonló tapasztalati észrevétel van a Bibliában, amelyeken érdemes elgondolkodni még egy modern mérnöknek, biológusnak, fizikusnak, más szaktudósnak is.

Aztán megtalálható a sok tanács a házépítéssel, a földműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatban. Se szeri, se száma annak a megannyi hasznos tudnivalónak, amit a Szentírásból meríthetünk. Bár nyilvánvaló: a Biblia nem tudományos kézikönyv…

Egyelőre azonban maradjunk csak a hibridizáció tiltásánál. Mózes III. könyvének idézett helyén ez olvasható: “Állatodat ne pároztasd másfajta állattal.” Ami azt jelenti, hogy például tilos öszvért létrehozni. Keresztyén teológusokat kérdeztem meg egyszer, hogy mi a véleményük erről a tiltásról; érvényben van-e ma is? A válasz az volt, hogy a törvény elavult és nincs semmi akadálya az ilyenfajta hibridizációnak. Aztán felkerestem kérdésemmel a malmöi ortodox zsidó rabbit is. Ő viszont határozottan kijelentette, hogy a törvény ma is érvényes – nem csak zsidókra, de keresztyénekre is. Indokai nagyon egyszerűek, ám hitből fakadóak voltak: “Isten megteremtette külön a lovat, és látta, hogy jó, s megáldotta. Aztán megteremtette külön a szamarat, és látta, hogy az is jó, s azt is megáldotta.” Konklúziója ez volt: isteni áldás az, ami meg kell hogy gátoljon bennünket abban, hogy ezt a két állatot mi egymással párosítsuk.

Ha a hibridizáción kicsit túllépünk, eljutunk a klónozáshoz és a génmanipulációhoz. Mindkét eljárás – főként az utóbbi – igen alapos beavatkozást jelent az állatok örökösödési biológiájába, szemben a hibridizációval, ami például a tyúkfajtáknál a természetben is előfordul, a növényeknél pedig egészen gyakori.

Amennyiben Isten a hibrideket is megtiltotta, akkor minden bizonnyal tilos szerinte a génmanipuláció is.

Mit tehet a keresztyén ember? Ki tudná leállítani a mai, hatalmas géntechnikát, ami már az egész világot elborította? Van-e a keresztyén embernek joga és mersze, hogy ez ellen tiltakozzék? Olyan kérdések ezek, melyekre kinek-kinek magában kell megtalálnia a választ.

Ide vonatkozóan több évvel ezelőtt Svédországban vizsgálatot végeztem. Ötven tudóst, tanárt, diákot, mérnököt, földművest kerestem meg telefonon, s a következő kérdéseket tettem fel nekik:

1. Ismeri-e a Mózes III. könyvében olvasható tiltást? – A megkérdezettek 70%-a nemmel válaszolt, és a 30% között is volt néhány bizonytalankodó.

2. Mi a véleménye: érvényes-e ez a tiltás egy ma élő hívő zsidóra vagy keresztyénre? – Érdekes módon a megkérdezettek 54%-a azt válaszolta, hogy érvényesnek kell lennie. (Megjegyzem, kérdezettek között volt több materialista és ateista is.)

3. Ha az ENSZ nemzetközi népszavazást szervezne a génmanipulációval kapcsolatban, ön hogyan szavazna? – Ilyen válaszokat kaptam: 52% véleménye szerint le kell állítani azonnal. (A válaszolók között volt egy géntechnológiával foglalkozó kutató is.) 12% így vélekedett: biztosítsanak szabad teret a kutatásnak, ne gátolják. (A válaszolók valamennyien génkutatók voltak.) 30% szerint: a kutatást csakis növényekkel és baktériumokkal kapcsolatban engedélyezzék. (Hangsúlyozták: szigorúan ellenőrizendő, hogy génszemét ne kerüljön a természetbe.) Végül: 6% “nem tudott dönteni”. (Volt köztük egy püspök is.)

Annak ellenére, hogy csak 50 személy vett részt ebben a véleménykutatásban, az eredmény mégis igen-igen figyelemre méltó. Jellemző, hogy a megkérdezettek 70%-a nem is tudott arról, hogy a Bibliában van egy komoly erkölcsi tiltás a hibridizációt illetően. És sokatmondó, hogy 54% továbbra is érvényesnek tartotta a szóbanforgó mózesi törvényt. Tehát sokan ellenzik a génmanipulációt. Sajnos, sem a politikában, sem a tudományban (a médiáról nem is beszélve) ez a közvélemény nem hallatja a hangját. (Helyesebben: akik így vélekednek, azokat nem engedik szóhoz jutni.) A többség – 52% – arra szavazott, hogy azonnal le kell állítani a génmanipulációval kapcsolatos kutatásokat. Csak megkérdem: a tévékben miért nem interjúvolnak meg olykor olyanokat is, akik ellene vannak a géntechnikának? Hogy miért? Mert a “multik” érdeke így kívánja…

Ha valaki naivitásnak vélné az imént elmondottakat, hadd figyelmeztessem: az ember túlságosan túllépte immáron a saját hatáskörét, túlzottan “nyeregben érzi magát” a tudomány, a biológia terén. Pedig inkább félnie kellene “nagyságának” súlyos következményeitől.

Napjainkban éljük át a kergekór legsúlyosabb gazdasági, biológiai, sőt bátran mondhatjuk: pszichológia hatásait is. A kergekór nyilván kapcsolatban van a ledarált és állati táplálékként forgalmazott állati tetemek proteinjeivel, s ez az eljárás is azt mutatja, hogy a tudomány – a technikával karöltve – fütyül a természet rendjére és szabályaira. Mert: a tehenek kétségtelenül növényevők. S ki mer magának jogot formálni arra, hogy gazdasági megfontolásból (nyerészkedés végett) “húsevésre” kényszerítse őket! Mintha ragadozók lennének! Nagyon valószínű, hogy a kergekór az elhullott birkák és más, esetleg már előbb kergekórral fertőzött állatok húsából származik.

Íme: a természet bosszúja!

Dr. Bartha István

REFORMÁTUSOK LAPJA, 2001. május 13.

Klónozott idegenek?

2003. január 4-én megszületett a második klónozott földönkívüli lény … vagyis ember. Bár mindegy, hiszen a klónozást végrehajtó Clonaid cég mögött álló raelista szekta szerint mi emberek az idegenek klónjai vagyunk. Legalábbis ezt állítja Claude Rael, francia exújságíró, jelenlegi szektavezér, akit erről épp idén harminc éve világosítottak fel egy repülő csészealj fedélzetén. Mindezt meg is írta az „Isten igazi arca” című könyvében, amelyben azt állítja, hogy Ábrahám, Mózes, Mohamed, Buddha vagy épp Jézus mind egy-egy apostola volt a teremtményeiket tanítgatni kívánó teremtő idegeneknek. És ebbe a sorba lép most Rael atya … nos, ezt az utat végigjárták már számosan őelőtte is. És nem tanulnak az önjelölt próféták nagy bukásaiból sem a mesterek, sem a követőik.

Ami viszont tény:

· hogy a kanadai jegyzésű Raelista szektát immáron hivatalosan is vallássá minősítették

· hogy (honlapjuk szerint) immár 85 országban, kb. 55.000 taggal rendelkeznek, akiknek jövedelmük 3-7%át kell rendszeresen átutalniuk a szekta számára

· hogy számos tudós és üzletember, többek között a klónozásról elhíresült Clonaid cég teljes kutató csoportja a szekta tagjai közé tartoznak

· hogy nemzetközileg jelentős anyagi hatalommá nőtte ki magát a szekta, éppen biokémiai vállalkozásai és szigorú tagdíjai által

· hogy Jeruzsálemben diplomáciai követséget szándékoznak nyitni a földönkívüliek számára

· és hogy a klónozást az örök élet titkának és kulcsának tartják.

Ők klónoztak.

No és azt is érdemes észrevenni, hogy kik az épp most született klóngyermek szülei. A Sátánnak ugyanis nagyszerű taktikája volt mindig az, hogy a bűnt egy még nagyobb bűn árnyékában próbálja meg elfogadtatni. Mert miközben a klónozás etikájáról kezd el vitatkozni a média, már szinte említésre sem méltó, hogy egy leszbikus pár klóngyermekéről van szó.

Mi a klónozás?

Amikor a két ivarsejt találkozik, akkor a két sejtmag genetikai állománya véletlenszerűen keveredik, amiből megszületik az utód. A klónozás során a kromoszómák osztódása utáni utód sejtmagját kicserélik az egyik szülő eredeti kromoszómaállományát tartalmazó sejtmagra, és ennek következtében a megszülető gyermek a szülővel teljesen megegyező genetikai tulajdonságokkal fog világra jönni. Így lehet embert „másolni”.

Hogyan vélekedjünk erről keresztyénként?

Nos, a Biblia kijelentése szerint minden ember Isten megismételhetetlen, copy right-os teremtménye. Nem csak a szellemünk, hanem a testünk, és – biológiai nyelven – génállományunk is az Úr akarata szerint „keveredik” a kromoszómaosztódás során. Aki ezt így tartja, az nem fogadhatja el a klónozást, mert ezzel az ember valóságosan belenyúl és átszabja Isten alkotását és tervét. Aki ezt nem így gondolja, az természetesen nem lát benne semmi rosszat.

A klónozás etikai megítélését valószínűleg nem a technikai megoldása, nem a biokémia tudománya dönti el, hanem az az egyszerűen megválaszolható kérdés, hogy az embernek mi a célja ezzel?

A raelista szekta számára, és így a Clonaid cégnek egyaránt a klónozás az örök élet kulcsát jelenti. Ők maguk mondták ezt ki. A Szentírás viszont azt mondja, hogy az örök élet kulcsa és letéteményese Jézus Krisztus. Akinek nem kell Jézus, aki az örök életét nem Isten kegyelmének elfogadása és az újonnan születés által kívánja megtalálni és elérni, annak marad a klónozás. Igaz, hogy a Clonaid cégnél ez 300.000 angol fontba kerül – de legalább nem kell megtagadni önmagunkat, nem kell, hogy megváltozzon az életünk.

Ha elfelejtjük a raelistákat, akkor marad a kérdés: mire jó még a klónozás?

Arra, hogy kiváló egyedekből tömegtermékeket gyártsunk? Ezzel az embert legfontosabb tulajdonságától fosztanánk meg: az istenképűségétől. Lennének helyette emberképű emberek tömegei, akiket egy bizonyos tulajdonságaik miatt sorozatban gyártanának. Ezt már évek óta csinálják növényekkel és állatokkal: a legjobb tulajdonságokkal rendelkező egyedeket klónozzák, így nemesítik a fajt. Erre a gondolatra épült a nácizmus is. Gordon Rattray Taylor biológus professzor már 1968-ban megírta erről a nagyon is tanulságos, nyomasztó vízióját a Biológiai pokolgép című könyvében. Aki hozzájut, érdemes elolvasnia.

Az ember mindig is vágyott arra, hogy a maga módján tökéletesítse magát, a maga módján váljon halhatatlanná, a maga módján váljon a mindenség urává. És még mindig elfelejti, vagy csak nem hiszi el, hogy Isten mindezt felajánlotta a maga módján: Jézus Krisztuson keresztül. És Ő mindent megtesz, hogy tökéletesekké váljunk, hogy az örök életet ajándékba megkaphassuk, hogy minden a javunkra legyen, sőt, még az uralkodásába is bevonna minket. – Miért bonyolítjuk túl azt, amit egyetlen imádsággal megkaphatnánk?

Szűcs Sándor

Jelige Magazin, 2003/3.

BEFEJEZŐ KÉRDÉSEK:

1. Mit gondoltok, mi az örök élet kulcsa: a klónozás vagy a hit?

2. Mibe érdemes vetnünk a reménységünket: a tudományba (ezt már sokszor megtettük, de az eredménye erősen vitatható, ld. Pl. atombomba) – vagy Istenbe (ezt pedig sokan megtették – kérdezzétek meg őket, megbánták-e?)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.