Egy olyan világban, melyet az egyre növekvő elszigeteltség jellemez, és csökken az elhívatott szolgálók száma, nem meglepő, hogy újra kell gondolni a szolgálat fejlődésének kapcsolati oldalát. Az olyan szavak, mint a mentor, kiscsoport, csoportosulás és az elszámolhatósági csoportok, divatosan csengő szavak, melyek felhívják a figyelmet az olyan, már-már tünetszerűen megjelenő problémákra, melyek az igazi emberi kapcsolatok hiányából adódnak.
A szolgálat nyitott, bizalmon alapuló kapcsolatokat kíván. A helytelen érzések, viselkedési minták vagy a rossz hozzáállás szinte felgyülemlenek, amikor titokban folynak dolgok. Sajnálatos módon, ez gyakrabban esik meg, mint amit be mernénk vallani, és ez az, ami miatt az Isten embere gyakran szellemileg és érzelmileg is nyomorékká válik.
Talán az „ismerd meg és ismertesd meg magad” alapelv időszerű felhívás lehetne Urunk egyházának vezetői felé. Jézusnak három „belső kör”-höz tartozó barátja volt. Pál apostolnak is megvoltak azok a szolgálati társai, akikben megbízott – végig az Apostolok cselekedetei könyvön keresztül. John Wesley számára ott volt a „Holy Club” azaz a Szent Klub, ahol igen mély kérdések hangzottak el, összehasonlítva az olyanokkal, amiket manapság hallani, mint pl. „Hányan vagytok a gyüliben?” vagy „Mi a golf rekordod?”
Néha azon tűnődöm, KI az, aki valójában ismer engem, az érzéseimet, a küszködéseimet és bukásaimat?
Van jó néhány lelkipásztor, aki azt hiszi, hosszú ideje tartó elszámolhatósági partnerei vannak. A valóságban viszont, többnyire arról van szó, amit hajlandóak megosztani, és ami egyébként is ismert. Néhányan nyilvános platformoktól várják, hogy menedékre leljenek, mások kiscsoportokhoz csatlakoznak.
Az elszámolhatóság nem garancia semmilyen kapcsolatban, hiszen maga a kapcsolat nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy önmagától automatikusan elszámolhatóvá tegyen bennünket. Nekünk kell azzá tennünk magunkat. Amíg csak valaki nem hajlandó egy másiknak alávetni magát, a kettős élet megmarad minden sebezhetőségével együtt. Az átláthatóság, a nyitottság, az őszinteség és a hasonlók nem vethetők csak úgy ki valakire: sokkal inkább az Úr félelme hozza ki az emberből őket.
Napjainkban, mikor a keresztény szolgálók száma drasztikusan csökken, talán az, ha újragondoljuk a szolgálathoz tartozó alapvető kapcsolatokat, megfordíthatja az események sodrát. Legalább három kulcsfontosságú kapcsolat körvonalait láthatjuk, ha beletekintünk az Apostolok cselekedeteinek szolgálati modelljeibe. Talán, ha imádsággal alkalmazzuk ezeket a példákat, és saját szolgálati kapcsolatainkra nézünk, a Szentlélek rá tud világítani arra a valóságra, amiben élünk. Isten kegyelmével így megelőzhető lehet további keresztény vezetők elvesztése.
Légy Barnabás!
El lehet tűnődni azon, vajon Pálnak sikerült volna-e végigcsinálnia útját Barnabás nélkül. A damaszkuszi út pora tán még ott volt Pál saruin, és az Út követői körében még valóságos volt az a félelem, amelyet Pál gyilkos fenyegetései okoztak, amikor Barnabás elvitte Pált az apostolokhoz, és megerősítette bizonyságtételét. (Apcsel 9:26,27). Barnabásnak ez nem volt kötelessége, de ez a bátorító cselekedete megadta szükséges kapcsolódását Pálhoz, és elhívásának beteljesedését. Néhány évvel később Barnabásnak azt mondta a Szentlélek, hogy gondoskodjon Pálról (Apcsel.11:25). A damaszkuszi út bizonyságát addigra már sokan elfeledték, ez biztos, de Barnabás soha.
Ahogy a név is kötelezte, Barnabás valahogy mindig azt nézte, hogy másokat bátorítani tudjon a szolgálatban. A tarzuszi sátorkészítőt szinte már elfelejtette a megalakult egyház, és nem bíztak rá jelentőségteljes szolgálati feladatokat. Barnabás viszont nem feledkezett meg Pálról. Barnabás hatására pedig, az antiókhiai gyülekezet talált helyet Pál számára, és segítette őt, hogy bizalomra alapuló kapcsolatokat építhessen ki, valamint hogy tanító szolgálata a megfelelő tiszteletet kaphassa. (Apcsel. 11:26; 13:1,2). Ez nem az első alkalom volt arra nézve, hogy Barnabás megragadta a kezdeményezést. Emlékezünk János Márkra? (Apcsel 15:37) Minden múltbéli bukás terhét elfeledve, Barnabás ott volt és kiállt mellettük.
Hány olyan lelkész van, akinek élete során szüksége volt modern kori Barnabásokra, hogy melléjük csapódjanak, és szolgálati lehetőséghez juttassák? Hány lelkész ül „kispadon”, elutasítva, azért mert egyszer elbukott? Talán a gyülekezetük nem növekedett eléggé. Nem volt elég szavazat ahhoz, hogy maradhassanak. Valami program teljesen befuccsolt. Szétszakadt a házasságuk vagy más családi kapcsolatuk. Hol vannak a 21. századi Barnabások, a testvérek, akik megkeresik az elfelejtetteket, és akik hisznek az isteni elhívásban – akik a legjobban bíznak?
A 21. században nagyobb számban van szükség a barnabási gondolkodású szolgálókra, mint korábban bármikor! Az elhívás otthagyása szinte már univerzális jelenség. Te viszont légy Barnabás! A csendes szenvedők ott lapulnak mások sikereinek árnyékában. Te légy Barnabás! A kihívás előttünk áll. Vizsgáld át a terepet és keresd meg a félreállítottakat, az elfelejtetteket, az elutasított embereket. Légy Barnabás! Keress meg valakit, aki elbukott és el van csüggedve. Légy Barnabás! Ha megtartjuk szolgálóinkat, lelkészeinket, az biztosan segíteni fog, hogy az elhívott szolgálók számának csökkenését visszafordítsuk.
Keress egy Pált!
Sokat beszélnek mostanság mentorokról, az útmutató, tanácsadó szolgálatról. A szükség kétségtelenül egyre nagyobb, és egyre súlyosabb erejű lesz a 21. század társadalmi valóságában. Minden bizonnyal igen negatív hatással van a mai egyházi vezetés kialakulására és fejlődésére az otthonok tönkremenése, ahol fiak és lányok kerülnek távoli kapcsolatba apáikkal, vagy éppen elveszítik a velük való kapcsolatot. Régi időkben a fiak ott dolgoztak apjuk mellett, és ezzel nem csak szakértelmet és ügyességet sajátítottak el, de viselkedési sémákat és értékeket is. Hol látunk ma ehhez hasonlót? Talán osztálytermekben, ahol elméletet lehet tanulni?
A valós élet más, mint a laboratóriumi elmélet. A sok tanulás önmagában nem készít fel senkit az életre. Ahogyan repülőnek és két szárnya van, úgy a kognitív ismeretet is egyensúlyban kell, hogy tartsa a gyakorlati alkalmazás.
Gondolj azokra az emberekre az Újszövetségből, akikre hatással volt Pál apostol. Tantermek padjaiban ültek nála Titusz, Onézimusz, Lukács és Silás? Valószínűleg nem. Inkább, az alapvető Igei képzésük úgy került életszerű összefüggésbe és úgy vált alkalmazhatóvá, ahogy az apostoli szolgálati csoport városról városra járt.
Ki lehet az a 21. századi Pál, akit te megkereshetsz? A tapasztalat azt mutatja, hogy a mentori munkálatokat nem egy formális program keretein lehet leghatékonyabban véghezvinni. A mentorolás sokkal inkább két vágy egymásra találásáról szól. A „Leszel a mentorom?” valószínűleg nem a helyes kérdés. Az egésznek úgy kell történnie, hogy figyelünk, hallgatunk, szolgálunk, követünk, tanulunk, olvasunk, gyűjtögetünk és próbáljuk egymást utánozni és felülmúlni.
Illés napjaiban, ez úgy történt, hogy „mentek ketten együtt” (2Királyok 2:6). „Az élő Úrra és a te életedre mondom, hogy nem hagylak el!” felkiáltás megtestesíti azt az elszántságot, ami Elizeusban volt, hogy Illéssel mehessen.
Minden lelkésznek, szolgálónak keresnie kell valakit, aki az élet vagy szolgálat valamely területén kiválóan teljesít. A 21. századi technológiának és utazási lehetőségeknek köszönhetően az egész világ nyitva áll előttünk a nyomtatott médián, régi és mostani felvételek, interaktív CD-k, az internet, konferenciák és kapcsolathálózatokon keresztül. Ez lehetővé teszi bármely szolgáló számára – akárhol is szolgáljon – hogy a föld bármely részén élő keresztény vezetővel kapcsolatba léphessen.
A mentorolás nem olyasmi, amit valaki tesz egy másik emberrel; ez annak az eredménye, ha valaki szorgalmasan keresi és követi egy másik ember életét és szolgálatát. Tehát, keress magadnak egy Pált. Nézz körül. Figyelj olyanra, akire felnézel, akit tisztelsz. Imádsággal kérd az Urat, hogy vezessen olyanokhoz, akik másokra hatással vannak, és akik a te életedre is átformáló hatással lehetnek.
A Pálok keresése nem csak fiatalabb szolgálók tevékenysége kell, hogy legyen. Mindenki javára válhat az, ha élethosszig tanul. Keress egy Pált! Lehet, hogy így a lelkészek, szolgálók lemorzsolódása is normalizálódhat.
Képezz ki Timóteusokat!
A harmadik kulcsfontosságú, szolgálatot-alakító kapcsolat, amit szemügyre vehetünk az Újszövetségben, a szolgáló képzése során jelenik meg. Amikor szolgálóként találsz egy lelkes, motivált követőt, használd ki az időt és szánj rá energiát, fektess be az ő képzésébe.
Potenciális mentori leltár
Talán gondolkozol azon, mi van, ha arra hívattál el, hogy egy másik személy mentorává légy, és azzal szolgáld Istent. Válaszold meg magadnak ezeket a kérdéseket, amelyek segítenek kiértékelni rátermettségedet:
1. Türelmes ember vagy? Hosszútávúak az elképzeléseid?
2. Melyik az a terület, amiben jó vagy? Milyen képzettséged van, és mi a pontos szakterületed?
3. Milyen jók az interperszonális képességeid? Általában véve egészséges emberi kapcsolatokkal rendelkezel?
4. Folyamat-orientált vagy? Képes vagy az emberek mellett maradni, az idő alatt, amíg fejlődnek?
5. Hajlandó vagy kockázatokat vállalni?
6. Hajlandó vagy felelősséget vállalni abban, hogy segítesz valaki másnak, hogy növekedhessen?
7. Érdemes a te jellemedet utánozni? Tetszene Istennek, ha egy ember átvenné viselkedésedet, hozzáállásodat dolgokhoz, értékeidet, nyelvezetedet és modorodat?
8. Hajlandó vagy időt szánni valaki másra?
9. Van valamilyen bűn vagy egészségtelen szituáció az életedben, amit nem neveztél még meg, és amely károsíthatja a kapcsolatodat egy másik személlyel?
10. Elrendezted már az életedben azt a kérdést, hogy Krisztus valóban ura-e az életednek? Teljes benned az elkötelezettség arra nézve, hogy tiszteld Őt életed minden területén?
(Forrás: Howard és William Hendricks As Iron Sharpens Iron,(„Ahogyan a vas formálja a vasat”) című könyvéből. (Moody Press, 1995). Engedélyezve.)
A képzés egy ciklikus tevékenység, amely útmutatást, kivitelezést, megfigyelést és kiértékelést tartalmaz. Ebben a modellben a tanítás/útmutatás csupán egy alkotóeleme a képzési folyamatnak. A képzés további lehetőségeket nyújt a tanításban elhangzott dolgok megvalósítására és a kiértékeléssel, visszacsatolással ellátott megfigyelésre, amelyeket további tanítás, útmutatás követ, ahogyan a ciklus tovább folytatódik.
Szükséges minden szinten képezni szolgálóinkat. El kell sajátítani készségeket és a kompetenciákat finomítani kell. Sok Timóteusnak van égető szüksége arra, hogy megnövelt hatékonysággal dolgozhassanak. Jól képzettnek kell lenniük.
Míg az elsődleges eredmény az lehet, hogy a fiatal szolgáló képzetté és hatékonyabbá válik, a folyamat melléktermékeként is meg fog jelenni valami. Az is részesül a tevékenység javaiból, aki a képzést végzi. Ahogyan a tanár megosztja a diákokkal alapelveit, azok további hangsúlyt kapnak a tanár életében, és szívében, és ezzel hite tovább erősödik, és szinte mindez szinte feloldódik az emberben. Ezek mellett egyfajta elszámolhatóság is létrejön annak az életében, aki a képzést végzi „hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.” (1Korinthus 9:27). Továbbá öröm szabadul fel annak a szívében, aki energiát és időt fektet be mások képzésére, amikor csak meglátja, hogy akire hatással volt, kezd hatékonnyá válni az Isten munkájában. A korosodó János apostol így utal Gájuszra, barátjára: „Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.” (3János 4).
A jól képzett szolgálók nagyobb eséllyel maradnak hosszabb ideig a szolgálatban, hasonlatosan a jól képzett maraton futókhoz, akiknek jobb esélyeik vannak a verseny megfutására, mint a képzetleneknek. Képezz Timóteusokat! Mellette pedig ne feledd, hogy egy másik ember képzésének folyamata a képzőre is pozitív hatással van az által, hogy az igazságban megerősödik. Elszámolhatóságot és örömöt hoz az ember szolgálatába.
Befejezés
Ha minden szolgáló Barnabássá akarna válni, Pált keresne az életében, és Timóteusokat akarna képezni, sok oldalvonalra került szolgáló válhatna aktívvá újra a szolgálati feladatok terén. A mentorlás végzése során, amelyre oly nagy szükség van, a szolgálók, mint élethosszig tanuló emberek, még jobban felkészülhetnének a hosszú útra. Ha fiatalabb szolgálók mentorlást, útmutatást kapnak, hatékonyabbá válnak a szolgálati munkában. Akik pedig felajánlják magukat a képzésre, további bátorítást nyernek, és védelmet az úton „a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” (Filippi 3:14). Minél több szolgálónk van, akik nagyobb felkészítést kaptak, és akik egy életre a szolgálatban akarnak maradni, annál nagyobb lesz a szolgálók számának csökkenése is. Légy Barnabás, keress egy Pált és képezz Timóteusokat!
Paul R. Martin a First Assembly of God egyház idős pásztora volt, Rockford-ban, Illinois államban, és ő volt az Illinois District of the Assemblies of God előző szuperintendense.
Vélemény, hozzászólás?