Hét biblikus lépés egy kapcsolat helyreállításához

„A kapcsolatokat mindig megéri helyrehozni.”

Egész életünkben tanuljuk, hogyan kell szeretni. Isten azt szeretné, ha értékelnénk a kapcsolatainkat, s mindent megtennénk azért, hogy megmaradjanak, s nem adnánk fel őket, mihelyt egy konfliktus vagy sértődés megzavarja azokat.

A Biblia beszél arról, hogy Isten ránk bízta a kapcsolatok helyreállításának szolgálatát. Ennél fogva az Újszövetség jelentős része szól arról, hogy hogyan viszonyuljunk egymáshoz.

Pál ezt írta: „Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.” (Fil 2:1-2). Pál azt tanította, hogy a szellemi érettség jele az, ha egymással jól kijövünk.

Mivel Krisztus azt szeretné, ha a családját arról lehetne megismerni, hogy a tagjai szeretik egymást, a tönkrement kapcsolatok szégyenletes bizonyságtételek a nem hívők felé. Ezért volt Pál annyira megdöbbenve, mikor a korintusi gyülekezet tagjai egymással szemben álló csoportokra szakadtak, s még bíróság elé is vitték az ügyet. Ezt írta nekik: „Megszégyenítésül mondom nektek! Ennyire nincs közöttetek egyetlen bölcs sem, aki igazságot tudna tenni testvérei között?” (1Kor 6:5). Megütközött azon, hogy a gyülekezetben nem volt senki elég érett ahhoz, hogy békésen megoldja a konfliktust. Ugyanebben a levelében írja: „ne legyenek közöttetek szakadások” (1Kor 1:10).

Ha szeretnéd Isten áldását az életedre, s szeretnéd, ha Isten gyermekeként ismernének, meg kell tanulnod békét teremteni. Jézus ezt mondta: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Mt 5:9). Vedd észre, hogy Jézus nem azt mondta, hogy „boldogok a békeszeretőek”, mert mindenki szereti a békét. Nem is azt mondta, hogy „boldogok a békések”, akiket soha semmi nem zavar. Jézus azt mondta, hogy „boldogok azok, akik dolgoznak a békéért” – akik aktívan keresik a konfliktusok megoldását. A béketeremtők ritkák, mert békét teremteni nehéz.

Mivel Isten családjába tartozónak lettél formálva, a béketeremtés az egyik legfontosabb képesség, amit fejleszteni tudsz. Sajnos legtöbbünknek soha nem tanították meg, hogyan kell megoldani a konfliktusokat.

A béketeremtés nem azt jelenti, hogy elkerüljük a konfliktusokat. Elfutni a probléma elől, úgy tenni, mintha nem is létezne, vagy félni beszélni róla gyávaság. Jézus, a béke fejedelme sose félt a konfliktusoktól. Volt, mikor mindenki érdekében kiprovokálta. Néha el kell kerülnünk a konfliktust, néha nekünk kell előidézni, néha meg kell oldanunk. Ezért kell imádkoznunk a Szentlélek folyamatos vezetéséért.

A béketeremtés nem meghunyászkodás. Mindig feladni, úgy viselkedni, mintha lábtörlők lennénk, megengedni másoknak, hogy fölénk kerekedjenek – ez nem az, amire Jézus gondolt. Sok esetben nem hátrált meg, hanem „állta a sarat” a rosszindulatú ellenfelekkel szemben.

Hogyan állítsunk helyre egy kapcsolatot?

Íme hét Bibliára alapozott lépés a kapcsolatok helyreállításához:

1. Beszélj Istennel, mielőtt beszélsz az illetővel! Beszéld meg a problémát Istennel! Ha először imádkozol a konfliktusért ahelyett, hogy elmondanád egy barátodnak, gyakran megtapasztalhatod, hogy Isten vagy a te szívedet fogja megváltoztatni, vagy megváltoztatja a másik embert a te segítséged nélkül. Minden kapcsolatod simábban alakulna, ha többet imádkoznál értük.

Irányítsd felfelé az imádságaidat, ahogy is Dávid tette a zsoltáraival! Mondd el Istennek a gondjaidat! Kiálts Neki! Őt nem dühíti fel, s nem lepi meg a haragod, megbántottságod, bizonytalanságod, vagy bármi más érzésed. Mondd el neki pontosan, hogy hogy érzel!

A legtöbb konfliktus a betöltetlen szükségekben gyökerezik. Ezek közül néhányat csak Isten tud betölteni. Ha elvárod valakitől – baráttól, házastárstól, pásztortól, családtagtól – hogy betöltsön olyan szükséget, amit csak Isten tud, csalódottságnak és keserűségnek teszed ki magad. Senki nem tudja kielégíteni minden szükségedet, csak Isten.

Jakab megjegyezte, hogy sok konfliktusunknak az az oka, hogy nem imádkozunk: „Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek?…  Kívántok valamit, és nem kapjátok meg… Mégsem kapjátok meg azért, mert nem kéritek.” (Jak 4:1-2) Ahelyett, hogy Istenre néznénk, másoktól várjuk, hogy boldoggá tegyenek minket, s dühösek leszünk, ha nem teszik meg. Isten ezt mondja: „Miért nem hozzám jössz először?”

2. Mindig tedd meg az első lépést! Nem számít, hogy téged sértettek meg, vagy te sértettél meg valakit. Isten azt várja, hogy kezdeményezz. Ne várj a másikra! Menj te oda hozzá! A tönkrement kapcsolatok helyreállítása annyira fontos, hogy Jézus megparancsolta, hogy legyen fontosabb még az áldozásnál is. Ezt mondta: „Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat.” (Mt 5:23-24).

Mikor egy barátság megsérül vagy tönkremegy, rögtön kezdj el szervezni egy békítő beszélgetést! Ne halogasd, ne keress kifogásokat, ne tegyél ígéreteket: „majd valamikor helyrehozom”! Szervezz meg egy négyszemközti beszélgetést, amilyen hamar csak lehet! A késlekedés csak mélyíti a problémát. Konfliktus esetén az idő nem old meg semmit, a sérelmeket csak fokozza.

Ha gyorsan cselekszel, az benned is csökkenti a lelki károkat. A Biblia azt mondja, hogy a bűn, beleértve a meg nem oldott konfliktusokat is, akadályozza az Istennel való kapcsolatunkat, az imádságaink megválaszolását, s mindemellett rosszul is érezzük magunkat tőle. Jóbot egy barátja figyelmeztette: „Mert az ostobát megöli a bosszúság, és a balgát halálba kergeti a heveskedés.” (Jób 5:2) és csak „magadat marcangolod haragodban” (Jób 18:4).

A békítő beszélgetés sikere sokszor attól függ, hogy megfelelő helyet és időpontot választottatok-e. Ne találkozzatok olyankor, mikor valamelyikőtök fáradt, siet, vagy ott, ahol félbeszakíthatnak titeket. Olyankor a legalkalmasabb, mikor mindketten a legjobb formában vagytok.

3. Érezz együt vele! Többet használd a füledet, mint a szádat! Mielőtt megpróbálsz valakivel egyetértésre jutni, először is figyelned kell az érzéseire. Pál azt tanácsolja, hogy: „senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is” (Fil 2:4). A ’nézze’ szó görög megfelelője a skopos, amiből a teleszkóp, mikroszkóp szavunk származik. Azt jelenti, nagy figyelmet szentelni valaminek. Az érzéseire koncentrálj, ne a tényekre! Szimpátiával kezdj, ne megoldással!

Kezdetnek ne akard, hogy az illető az érzésein kívül másról is beszéljen! Csak figyelj rá, hagyd, hogy kibeszélje az érzéseit anélkül, hogy védekező álláspontba helyezkednél! Bólints, hogy érted, még akkor is, ha nem értesz vele egyet! Az érzések nem mindig logikusak. A megbántottság eredményeképpen bolond módra cselekszünk és gondolkodunk. Dávid elismerte, hogy „ha keseregne a szívem, és sajogna a bensőm, akkor olyan ostoba és tudatlan volnék veled szemben, mint az állat.” (Zsolt 73:21-22) Mindannyian szörnyen viselkedünk, ha megbántanak.

Ezzel ellentétben a Biblia azt mondja, hogy „az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket” (Péld 19:11) A türelem a bölcsességből fakad, a bölcsesség pedig mások nézőpontjának a felismeréséből. Ha meghallgatom a másikat, az azt mondja neki: „Értékelem a véleményedet, törődök a kapcsolatunkkal, s fontos vagy számomra”. Igaz a közhely: „Az emberek nem foglalkoznak azzal, mit tudunk, amíg nem tudják, hogy  foglalkozunk velük.”

Ahhoz, hogy helyreállítsunk egy kapcsolatot, „el kell viselnünk azt a terhet, hogy figyelembe vesszük mások kételyeit és félelmeit”, hogy „mindegyikünk a felebarátjának kedvezzen, mégpedig annak javára, épülésére” (Róm 15:2). Áldozatot jelent türelemmel elhallgatni mások dühét, főleg, ha alaptalan. De ne felejtsd el, hogy Jézus pont ezt tette érted! Elviselte a rosszindulatú, alaptalan haragot, hogy megmentsen téged. „Hiszen Krisztus sem magának kedvezett, hanem ahogyan meg van írva: „A te gyalázóid gyalázásai énreám hullottak.” (Róm 15:3)

4. Ismerd el a konfliktus rád eső részét! Ha komolyan helyre akarsz hozni egy kapcsolatot, azzal kell kezdened, hogy elismered a hibádat, bűnödet. Jézus mondta, hogy ez az útja annak, hogy tisztábban lássunk: „vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.” (Mt 7:5).

Mivel mindannyiunknak vannak olyan területei, amiket nem látunk tisztán, talán szükség lesz egy harmadik személyre, aki segít felmérni a mi tetteinket, mielőtt találkoznánk azzal, akivel konfliktusunk van. Most is kérd Istent, hogy mutassa meg, mennyire keletkezett a te hibádból a probléma! Kérdezd meg: „Én vagyok a probléma? Én vagyok túl irreális, érzéketlen, esetleg túlérzékeny?” A Biblia azt mondja: „ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság” (1Jn 1:8).

A beismerés hatékony eszköze a békülésnek. Sokszor az, ahogy kezeljük a konfliktust, nagyobb károkat okoz, mint az eredeti konfliktus. Ha azzal indítasz, hogy alázatosan elismered a hibáidat, az lecsendesíti a másik ember haragját, s elejét veszi a támadásának, mivel valószínűleg azt várta, hogy te is támadó magatartást veszel föl. Ne keress kifogásokat, vagy hárítsd a felelősséget, csak őszintén vállald föl a konfliktus rád eső részét. Vállalj felelősséget a hibáidért, s kérj bocsánatot!

5. A problémát támadd, ne az egyént! Nem fogod tudni helyrehozni a problémát, ha a felelőst keresed. Választanod kell a kettő között. A Biblia azt mondja, hogy: „a higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt” (Péld 15:1). Soha nem fogod tudni elismertetni az álláspontodat, ha durva vagy, szóval válogasd meg bölcsen a szavaidat! Egy visszafogottabb válasz mindig jobb, mint egy cinikus.

Egy konfliktus megoldásakor az, hogy hogy beszélsz, ugyanolyan fontos, mint az, hogy mit mondasz. Ha támadóan mondod, a másik védekezni fog. Isten azt mondja: A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, minél kedvesebbek a szavai, annál meggyőzőbbek. (Itt az angolt fordítottam, nem a Bibliából másoltam át az igeverset, mert kicsit más a kettő. Válassz te!) (Péld 16:21). A zsémbelés soha nem vezet eredményre. Nem vagy meggyőző, ha durván viselkedsz.

A Hidegháború alatt a két fél megegyezett abban, hogy bizonyos fegyvereket nem használnak, mert túl nagy volt a pusztítóerejük. A testvériség érdekében neked is el kell pusztítanod a nukleáris fegyverarzenálodat, beleértve az ítélkezést, lekicsinylést, hasonlítgatást, beskatulyázást, sértegetést, leereszkedést és a cinizmust. Pál ezt így foglalja össze: „semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják” (Ef 4:29).

6. Működj együtt, amennyire csak lehetséges! Pál azt mondta: „ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben” (Róm 12:18). A békességnek mindig ára van. Talán a büszkeségünkbe kerül, talán az énközpontúságunkba. A jó viszony érdekében, amennyire tőled telik, köss kompromisszumot, alkalmazkodj a másikhoz, s tulajdoníts fontosságot az igényeinek. Jézus hetedik boldogmondásának a részletezése azt mondja, hogy „áldott vagy, ha meg tudod mutatni az embereknek, hogyan működjenek együtt, ahelyett hogy versenyeznének vagy harcolnának. Ilyenkor fedezed fel, hogy ki is vagy te, s hogy hol is van a helyed Isten családjában.”

7. A békülésre fektesd a hangsúlyt, ne a megoldásra! Nem reális azt várni, hogy mindenki mindenben egyetértsen. A kibékülés a kapcsolatra koncentrál, míg a megoldáskeresés a problémára. Ha a békülésre fektetjük a hangsúlyt, a probléma veszít a jelentőségéből, s gyakran lényegtelenné válik.

Helyreállíthatunk egy kapcsolatot akkor is, ha nem vagyunk képesek megoldani a nézeteltéréseinket. A keresztényeknek gyakran van eltérő véleményük, de lehet véleménykülönbségünk úgy is, hogy nem válunk ellenszenvesekké egymás számára. Ugyanaz a gyémánt más szemszögből másképp néz ki. Isten egységet vár el, nem egyformaságot, s járhatunk kéz a kézben úgy is, hogy nem mindenben értünk teljesen egyet.

Ez nem jelenti azt, hogy add fel a megoldás keresését. Talán folytatni kell a beszélgetéseket, esetleg vitákat, de mindezt harmonikus szellemben. A kibékülés a csatabárd elásását jelenti, nem a témáét.

Kivel kell helyrehozni a kapcsolatodat? Ne késlekedj egy másodpercet se! Most tarts szünetet, s beszélj Istennel arról a személyről! Aztán emeld fel a telefont, s vágj bele! Ez a hét lépés egyszerű, de nem könnyű. Sok erőfeszítésbe kerül helyreállítani egy kapcsolatot. Ezért bátorított Péter arra, hogy „Dolgozz keményen azon, hogy békességben élj másokkal!” (Ez megint az angol fordítás, mert a Bibliában nem így hangzik.)  (1Pt 3:11). De mikor a béke érdekében cselekszel, azt teszed, amit Isten is tenne. Ezért hívja Isten a béketeremtőket a gyermekeinek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.