Részlet a 9. fejezetből: „Szaporodó házicsoportok alapítása” (CCS Publishing, 2009).
Elég régóta éltünk már Moreno Valleyben ahhoz, hogy házak sokaságát lássuk felépülni. Ahogy elhaladtam mellettük, gyakran álmodtam arról a napról, amikor ezek az otthonok kettős célt szolgálnak majd: hétköznapi lakóhelyek lesznek, és ugyanakkor az elveszett világ helyszínei Jézus számára. A szokás az, hogy az emberek elmennek otthonról a templomba és aztán hazatérnek, hogy ott éljenek. Áhítom azt a napot, amikor az otthon templommá lesz, és az új gyülekezetek létrehozására elsősorban a már létező otthonokat használják fel. Az ősegyházi mozgalom ilyen módon virágzott fel.
Lehetséges olyan otthonokban vagy más helyen egyszerűen összegyűlni, amelyek csak kis létszámú csoportot tudnak befogadni? Pontosan ez az, amit ez a gyülekezeti stratégia tenni akar. Az Újszövetségben sok példa van a házi gyülekezetre:
- Mária házában (ApCsel 12:12)
- Priscilla és Aquila házában (Róma 16:,3-5)
- Nympha (Kolossé 4:15)
- Archippus (Filemon 2.v.)
Arra is vannak példák, hogy Jézus és az első keresztyének otthonokba mennek, ahol gyógyíthatnak, evangelizálják a keresőket, megkeresztelik az egész háznépet és tanítják az új hívőket (1.).
David Garrison ezt mondja:
„A házi gyülekezetek önálló gyülekezetek, amelyek történetesen elég kicsik ahhoz, hogy otthonokban jöjjenek létre. Ha megtelt a hely, inkább sokszorozódnak, mintsem tagjaik létszámát növelik. Minden házi gyülekezetnek megvan a maga vezetősége, és hatalmát egyenesen Krisztustól származtatja, nem az egyházi hierarchiától. Minden szempontban úgy funkcionál, mint egy egyház”. (2)
Istennek van ideje, és ismét a házi gyülekezetet adja példaként, hogy az egyházat az Újszövetségnek jobban megfelelő, egyszerűbb élet- és missziói formába vigye vissza (3).
Nem csak az elnyomott országokban!
Újra és újra mondom, hogy a házi gyülekezetekre a legjobb példa az üldözött, ellenálló kontextusokban van, mert az üldözés rákényszerítette az ősegyházat, hogy otthonokban gyűljenek össze – és nem azért, mert ez volt az előnyösebb. Mégis, a „Sejtcsoportok és Házi gyülekezetek” szerzői indokoltan mondják:
„Tévedés lenne azzal befejezni, hogy az apostoli közösség házi gyülekezetté fejlődésének az egyetlen oka az volt, hogy üldözték őket, és ezért nem mehettek a nyilvánosság elé intézményes formában. Tény, hogy az ősegyház teljesen nyilvános volt bizonyságtételében, annak ellenére, hogy üldözték” (4).
Mindennek ellenére hiszem, hogy a leggyorsabb növekedés ebben a mozgalomban az olyan elzárt és megszorított területeken van, mint például Kína, Ázsia és Észak-Afrika. Egy misszióban beszámolót hallottam Kínáról, ahol a misszionárius azt mondta, hogy a házi gyülekezetek futótűzként terjednek. Az előadó beszélt egy kínai vezetőről, aki 30.000 gyülekezetet hozott létre – mindegyik házi gyülekezet. Ez a vezető felkészíti az embereket, és három héten belül már várható egy új gyülekezet megszületése (5).
A gyülekezet-alapításnak ez a fajtája nem sok környezetben történik meg. Mégsem kétséges, hogy a házi gyülekezeti lelkészség szemmel láthatóan népszerűvé és elfogadottá vált. Larry Kreider, a „Házi gyülekezetet létrehozni” társszerzője ezt írja:
Az elkövetkező 10-15 évben, azt hiszem, ezek az új házi gyülekezet-hálózatok fogják tarkítani Észak-Amerika látképét éppúgy, ahogy az a világ más országaiban már létezik is. Az ilyen helyek, mint Kína, Közép-Ázsia, Latin-Amerika, India és Kambodzsa óriási növekedést mutatnak a házi gyülekezetek és a tanítványok által, és feljogosít minden tagot, hogy „gyülekezet legyen”. (6)
A házi gyülekezetek jellemzői
Fivérem, Andy kivételes személyiség. Mindenekelőtt drámai humora van, ami az embereket hahotázásra készteti. Nem tudom, honnan szerezte. Tény, hogy az emberek gyakran mondják nekem: „Viccelsz? Andy a te testvéred?” Mégis, Andyvel sokkal több közös van bennünk. Hasonló modorunk, szenvedélyeink és éleslátásunk van. Hogy miért? DNS (genetika) Tom és Phyllis Comiskey életre hívtak bennünket és ugyanazon fedél alatt neveltek fel.
A házi gyülekezet mozgalomnak ugyanaz a genetikai kódja. Igen, persze különböznek. Néhány szerző hangsúlyozza az alapelveket, mások nem. Mégis, a közös jellemzők enyhítik a különbségeket. Egy dolog biztos: a házi gyülekezet létrehozása Krisztus egyházának egy nagyon egyszerű és megismételhető gyakorlatát kínálja.
Egyszerű struktúra
Ed Stetzer azt mondja: „Érdeklődésemet a házi gyülekezet felé egyszerűségéből és hitéből fakad. Részese voltam nagy gyülekezet alapításoknak Mindegyik egyre több pénzbe került. Szívemben gyakran éreztem, hogy a gyülekezet alapításának egyszerűbbnek kellene lennie.”(7)
A házi gyülekezetek elve nem az, hogy egy közösséget egyre nagyobbá tegyünk, hanem hogy megőrizzük annak meghittségét, miközben más bensőséges testvéri közösségeket más helyszínen létrehozunk.
Sok újszövetségi gyülekezeti szokás nem működik hatásosan nagy, személytelen csoportokban. A házi gyülekezetek hívő közösségeket formálnak, akik megismerik egymást az élet minden területén. Megosztják lelki adományaikat, hogy tanítsák az egészet. A hiteles keresztyénségnek a meghittség és az egymás iránt érzett felelősség miatt nagyobb esélye van kifejlődni egyének és családok életében. Minden házi gyülekezet célja az, hogy több új gyülekezetet hozzon létre. Bob Fitt Sr. ezt írja: „Célunk nemcsak egy gyülekezet létrehozása. Célunk egy gyülekezet alapító mozgalmat indítani. Hisszük, hogy az a legjobb, ha a legegyszerűbb és a legkönnyebben megismételhető módon csináljuk. A házi gyülekezet megfelel ennek az elvárásnak. (8).
Az egyik ok, amiért a házi gyülekezetek létrehozhatók, az, hogy nincs hierarchikus felépítés. A házi gyülekezet mozgalom egyszerű, újra ismételhető stratégiákra összpontosít, amely az átlagos keresztyéneket különleges feladatra küldi. Természetes és spontán módon megünneplik az evangelizálást és az új alapítást. Ez a gyülekezeti élet minden szintjén megtalálható. Amint az emberek szolgálatba állnak, új, független gyülekezetek alakulnak (9).
Nancy T. Ammerman, a Hartford Szeminárium vallásszociológusa írja:
„Ez a növekedés {házi gyülekezetek} mutatja az embereknek az igazi hit utáni vágyakozását. Többé nem akarnak finanszírozni óriási épületeket, nagy stábot, biztosítási kötvényeket, hirdetési kampányokat, és a kilyukadt templomtetőt, mert minden egyszerűen értelmetlennek látszik.” (10)
Az egyik téves feltételezés a házi gyülekezeti mozgalomról az, hogy mindegyik otthonokban tartja összejövetelét. Larry Kreider, a házi gyülekezetek szószólója a mikro gyülekezet kifejezést kezdte használni, hogy rávilágítson arra a tényre, hogy nem minden házi gyülekezet lakásban találkozik. Néhányan kávéházban, galériákban és más helyeken jönne össze. Mások jobbnak tartják az egyszerű „gyülekezet”, vagy „organikus gyülekezet” kifejezést. Neil Cole, gyülekezetalapító és az „Organikus Gyülekezet” szerzője, organikus gyülekezeteket hoz létre éttermekben, bárokban, vagy más, lakáson kívüli helyeken. (11)
Nincs szükség klérusra vagy „hivatásosokra”
Ahhoz, hogy hatékonyan működjenek, a házi gyülekezeteknek nincs szükségük felszentelt, szemináriumon felkészített hivatásosokra. Arra a tényre vannak kihegyezve, hogy az újszövetségi tanítás nem ismer megkülönböztetést a klérus vagy a laikusok között. A szeminaristákat vagy Biblia-iskolát végzetteket lehet aktivizálni a házi gyülekezetekben, néha katalizátori szolgálattal, akik egy adott területen vagy csoportban létrehozzák az első néhány házi gyülekezetet. De nekik nem mindig kell fizikailag jelen lenni, hogy az összejövetel vagy a teológiai fejtegetés/magyarázat hiteles legyen. A házi gyülekezetnek hívő, érett vezetésre van szüksége. (.1Tim.3:1-12; Tit.1:5-9; 1Pét. 5:1-4). A képzés elsődlegesen tájékoztatás, alapvető bibliaismerettel és gyakorlati szolgálattal együtt.
A legtöbb házi gyülekezet vezetője önkéntes. Az anyagi forrásokat általában az utazó munkatársak, missziók vagy a tagok (például szegények, özvegyek és árvák) támogatására használják fel.
A legtöbb esetben gyűjtenek felajánlásokat. És ritkán úgy is dönthetnek, hogy támogatják egyik vezetőjüket. Bob Fitts Sr. így ír:
„Egy házi gyülekezet képes lesz csaknem az összes anyagi javát a szolgálatba fektetni. Lehetnek kisebb kiadások, de mivel házaknál vannak az összejövetelek, az épületre nincs kiadás. Ily módon már tíz család fenntart egy főállású lelkészt. Mivel egy lelkész több, nem csak egy házi gyülekezetet felügyel, nem egy gyülekezettől kapja fizetségét.” (14)
Nincs szükség külön épületre
A házi gyülekezetek egyszerű otthonokban gyűlnek össze vagy más olyan helyeken, ahol nincs bérleti költség vagy egyéb kiadás. A fenntartás és a járulékos költségek, ami az egyházi épületekkel együtt járnak, nem léteznek. Larry Kreider:
„A kínai házi gyülekezet mozgalom fogadalmat tett az Úrnak, hogy hogyan fognak létezni, ha majd egyszer felszabadulnak a kommunizmus alól. Eldöntötték, hogy nem fognak templomot építeni. Érintetlenül akarják megőrizni a felkészítés és a kiküldés módszerét, és nem arra törekszenek, hogy templomot építsenek, hanem hogy embereket építsenek” (15)
A házi gyülekezet mozgalom – sokkal inkább, mint bármilyen más stratégia – építkezés mentes. A pénzt nem épületekre és azok fenntartására költik.
Minden szempontból gyülekezet
A házi gyülekezetek önmagukban is teljesen működő gyülekezetek. Részesednek az úrvacsorában, keresztelnek, esketnek, temetnek és gyakorolják az egyházfegyelmet. Ennek ellenére sok házi gyülekezet szervezetben működik a kölcsönös felelősség, buzdítás és együttműködés miatt.
Általában önkéntesek vezetik és találkoznak a megbeszéléseken, ahol imádkoznak, dicsőítés hangzik el, Ige és segítségnyújtás. A közös étkezés és a testvéri közösség is fontos elemei ezeknek.
Egyszerű gyülekezési rend
Az alkalmakra nincs írott szabály. Egy jól ismert vezető az öt W-t javasolja: Welcome (köszöntés), Worship (dicsőítés), Word (Ige), Works (tanulmányozás) és Witness (bizonyságtétel). A jegyzetben én négy W-t írok, a sejtgyülekezetre vonatkoztatva. Ennek ellenére, a legtöbb házi gyülekezeteknek nyitott, baráti stílusa van.
Még amikor magyarázó tanítás van, akkor is sok idő jut az üzenet csoportos megbeszélésére és azok megválaszolására. A cél az, hogy minden résztvevő gyakorolja lelki ajándékait. A legtöbben egyetértenek abban, hogy bár bizonyos elemeket meg lehet előre tervezni, szabadnak kell lenni arra, hogy a Szentlélek megváltoztassa a tervet.
Közös bennük, hogy az úrvacsorát mint teljes étkezést ünneplik. Ez gyakran vagy az elején vagy a végén van, de lehet teljesen más napon is. Visszamutat ez az ApCsel 2:46.-ra, ahol a hívők megtörték a kenyeret házanként. Az úrvacsora ünneplése mint étkezés az 1Korintus 11:20-26.-ban látható, ahol Pál egy tényleges étkezésben való részvételről beszél.
Eltérő méretek
Régen úgy jellemeztem a házi gyülekezeteket, mint 20-40 ember közössége, akik hetente összegyűlnek, de többé-kevésbé függetlenek a többi házi gyülekezettől.
Manapság a hangsúly másra tevődik. Az új változat a kisebb méretű házi gyülekezeteket javasolja. Wolfgang Simson például azt tanítja, hogy ma sok 8-15 tagból áll, és minden 6-9 hónapban tipikusan megsokszorozódik.
Red Zdero könyvében „The Global House Church Movement” {A világméretű házi gyülekezet mozgalom}(ő maga Kanadában szervezte meg a hálózatot) ezt írja:
„A házi gyülekezeteknek nem kell túl nagyra nőniük, mielőtt elhatároznák, hogy szétválnak. Másrészt a meghittség, a nyitottság és együttműködés elvesztése esetenként veszélyeztetheti a csoport tettrekészségét és a létszám stagnálhat. Mostanában szerte a világon, a keresztyén egyház robbanásszerű növekedési mozgalmát az jellemzi, hogy megsokszorozódnak a házi- és a sejtgyülekezetek, amik létszáma nem több, mint 10-30 ember.” (16)
Házi gyülekezet alapítása
Indonéziában találkoztam egy alapító misszionáriussal, aki elmondta, hogy létrehozni egy ilyen gyülekezetet nagyon egyszerű: „A legfontosabb dolog barátokkal és szomszédokkal találkozni.
Aztán össze kell őket gyűjteni a házadba, hogy hallják Isten Igéjét. Ha tanítványokká tetted azokat, akik odajártak, már készek is arra, hogy létrehozzák saját házi gyülekezetüket”.
A házi gyülekezet alakítása, vagy a házi gyülekezet mozgalom lényege az, hogy „beleszeretgessük” az embereket Isten országába. Ennek szépsége egyszerűségében rejlik: kinyúlni a hitetlenek felé, összegyűjteni őket, és mindezt folytatni egy új házi gyülekezet létrejöttéig. A szomszédok meghallják az éneklést és az imádságot, megkérdezik, hogy mi történik. Egy organikus gyülekezet nem épület-, hanem emberfüggő.
A házi gyülekezet alapítója megkeresi azokat az embereket, akiket Isten kiválasztott, hogy meghallják szavát és befogadják az evangéliumot. Kis csoportba gyűjti a béke embereit. A cél az, hogy megtalálja a szükséges embert, és alkalomadtán kiképezze a következő házi csoport alapítójává. Red Zdero így vette át a jelmondatot: „Minden gyülekezet minden évben alapítson gyülekezetet”. (17) Meg van róla győződve, hogy minden 6-18 hónapban új házi gyülekezetet lehet alakítani, ami az olyan helyeken, mint Kína és India esetében igaz is. Amikor beszéltem vele erről, figyelmeztetett, hogy ehhez a javasolt időtartamhoz nem szabad mereven ragaszkodni; sokkal inkább a Szentléleknek kell vezetnie és ajtót nyitni az új vezetők számára a Neki megfelelő időben és módon (Lukács 10:1-11; ApCsel. 10:1-48; 13:1-4).
Nagyon is sok ember gyűlhet össze egy házban. Amikor a házi gyülekezet túl nagyra nő egy átlagos méretű nappali szobához, egy másik csoportot lehet egy másik helyen indítani.
Bárkit is kérünk meg, hogy vezesse az új csoportot, annak olyan hívő embernek kell lennie, aki képes evangelizálni az elveszett embereket, tanítvánnyá tenni azokat, akik Jézushoz jönnek, és vezetni a belső csoportot, akik a következő házi gyülekezetet fogják létrehozni.
Dick Scoggins könyvében:„Planting House Churches in Network” {Házi gyülekezetek alapítása hálózatban}, azt javasolja, hogy minden házi gyülekezet alapító írja le, hogy hogyan és mikorra tervez. Saját példája alapján figyelmeztet a koinonitus veszélyére (köldöknéző zárt testvérközösség). Minden alapítónak kell hogy elképzelése legyen az új tervekről.
Larry Kreider és Floyd McClung öt egyszerű lépésben adják meg a házi gyülekezet alapításának módját: (18)
- Imádság
- Emberekkel találkozni
- Tanítványokká tenni
- Összegyülekezni
- Osztódni
Ez egyszerű. Ehhez nem kell teológiai doktorátus vagy sok éves Bibliaiskolai tanulmány.
Az egyetlen fontos különbség a házi gyülekezet és a sejtgyülekezet között a vezetés. Sok házi gyülekezetben a vezetőnek nincs nagyobb hatalma, hanem együtt dolgozik a többi lelkésszel. Ezzel ellentétben, a sejtgyülekezet alapítói felelősséggel tartoznak annak a helyi gyülekezet vezetőjének, amelyhez tartoznak.
A házi gyülekezetek hálózati munkája – a házi gyülekezetek összekapcsolása
Sokan kritizálták a házi gyülekezet mozgalmat „függetlensége” miatt – magam is beleértve. Jó volt sok házi gyülekezet szervezőtől is ezt hallani. Sok támogatója ma azt javasolja, hogy „szövetségben”, „hálózatban” működjenek.
Néhány támogatója azt javasolja, hogy havonta vagy negyedévente gyűljenek össze hálaadó ünnepre és csendes napokra. Lehet missziós utakat is szervezni más, nagyobb gyülekezetekkel. Sok szószólók javasolja, hogy az apostoli, prófétai, evangélista, lelkészi és tanítói szolgálatra való felkészítésen túl nemcsak bibliainak, hanem olyan segítőnek is kell lennie, amely segít beindítani olyan hálózatot/mozgalmat, amely az evangéliummal egész városokra hatással tud lenni (Apcsel. 2:42-47; 20:17;21; Efézus 4:11-13) (19.)
A hálózatok sokféleképpen működhetnek. Lehetnek nagyrészt informálisak, amelyek csak egy-egy alkalmi kapcsolódási ponton érintkeznek, hogy gondolatot cseréljenek. Vagy, lehetnek szerkezetileg is összekötve, ahogy a „leányegyházak” együttmunkálkodnak közös célokért és tervekért.
Wolfgang Simsonhoz hasonlóan vannak, akik a város-egyház hívei. E szerint az önálló házi gyülekezetek (jóllehet önállóak) keresik a bővebb, átfogóbb kapcsolatot más gyülekezetekkel/vagy tradicionális egyházakkal a városban. Egy házi gyülekezet együttműködhet a First Christian Church-csel (Első Keresztyén Gyülekezet) vagy a Central Assembly of God”-dal (Isten első gyülekezete) azért, hogy közös szolgálatokat végezzenek. Néhányan úgy tartják, hogy az egész városra kiterjedő elképzelés a helyi gyülekezet legfontosabb megjelenése/kifejezése. Arra a tényre alapozzák ezt, hogy az Újszövetség írói egyszerűen X város „gyülekezet” – re utalnak (görögül=ekklesia) (Róma 16:1; 1Korintus 1:2, stb.) Bill Beckham ezt részletesen kielemezte (20).
Mindegy, hogy a házi gyülekezet hálózat milyen nagy, egyre többen hangsúlyozzák, hogy óvakodni kell az elzárkózó és megkövesedett mentalitástól (21). Red Zdero így fogalmaz:
„Kardinális kérdés, hogy a házi gyülekezetek olyan hálózatba tömörüljenek amelyik imádkozik és együttműködik. Amíg izoláltak, függetlenek és csak befelé fordulnak, addig csupán újdonság, trend, hóbort lesznek, anélkül, hogy igazi mozgalommá válnának, amely nagy hatással van városukra, területükre, nemzetükre Krisztus evangéliumával. Egyesülniük kell!” (22).
A sejtgyülekezetek és a házi gyülekezetek rokonok
A házi gyülekezetekben és a sejtgyülekezetekben sokkal több a közös vonás, mint az eltérés. Szolgálatukhoz az alapot mindketten az Újszövetségből veszik- nemcsak általános, hanem sajátos módon. Mindkettő világos utalásokat lát a sejt-szolgálatra és a házi gyülekezetekre. Mindkettő egyszerűség után vágyakozik – kevesebb programokkal és professzionalizmussal és több nyomatékkal a tanítvánnyá tételre.
Hiszem, hogy valójában Jézus Krisztus hívja Egyházát vissza az újszövetségi mintára. A házi gyülekezet hálózatok és a sejtgyülekezetek mutatják az utat. Larry Kreider, ennek az egyik szószólója, írja:
„A DOVE Nemzetközi Keresztyén Testvériség”, a világméretű sejt-gyülekezet hálózatnak, amelynek én és lelki vezető csapatom felügyelői vagyunk, szélesíti területünket, hogy magába foglalja a házi gyülekezet hálózatokat. Rájöttünk, hogy a sejtgyülekezetek, az óriás sejtgyülekezetek és a házi gyülekezet hálózatok, jóllehet eltérőek, de mégis közeli rokonok. Tapasztalataink eddig jórészt a sejtekkel volt a mega- és a helyi gyülekezetekben”. (23)
Sok alkalommal beszéltem Larry Kreiderrel a sejtgyülekezetek és a házi gyülekezetek közötti különbségről. Mostani beszélgetésünkkor kértem, hogy beszéljen arról az új mikro gyülekezetről, amelyet a DOVE alapít. Példaként egy házi gyülekezet hálózatot említett, amit látogat. Mindegyik gyülekezet hetente találkozik, de megközelítőleg havonta egyszer az összes összegyűlik. Kreider úgy tartja, hogy a legegészségesebb házi gyülekezetek rendszerességgel (általában havonta egyszer) azonos helyen összegyűlnek.
„De hát pont ezt csináljuk mi is az általam alapított gyülekezetben, Wellspringben! – mondtam neki. A csoportok hetente találkoznak, és havonta összegyűlnek. Figyelj, folyton helyet keresünk, hogy havonta összegyűljünk. Mégis, néhány sejtgyülekezet sosem jön össze hetente. Mi lehet a kulcsprobléma?”
Larry említette, hogy az egyik különbség abban van, hogy a házi gyülekezetek őrzik az adakozás hagyományát. Ahol ő tanít, százalékot adnak a hálózatnak, úgyhogy az egyes gyülekezetek és a hálózat dönti el, hogy mire költik a pénzt.
„Ebben nem látok különbséget” – mondtam. „Megfigyeltem sejtgyülekezeteket, amelyek ugyanígy gyűjtik össze a pénzüket. A sejtek és a sejthálózatok döntenek, hogy a pénzt mire fordítják. Az önálló sejtek gyakran terjeszkedésre és más tervekre használják a pénzt”.
Egyetértettünk abban, hogy a házi gyülekezet hálózatok kötetlenebbek és több szabadságot adnak az egyes gyülekezetnek. Ez csak fokozatbeli különbség. A sejtgyülekezet hálózatok szintén rugalmasak. Abban is megállapodtunk, hogy akár a sejtgyülekezet terminológiát használja valaki, akár a házi gyülekezetet, a fontos a Nagy Parancsolat betöltése.
Elmondtam Larrynek azt az aggodalmamat, hogy a házi gyülekezet vezetői nem elég fogékonyak a tanításra. Kreider elismerte, hogy a tanítás alapvető fontosságú. Úgy érzi, hogy a házi gyülekezet hálózatot buzdítani kell, hogy minden gyülekezeti vezetőt megfelelően fel készítsenek.
Megkérdeztem, hogy mit csinál a gyermekekkel gyülekezetében. A gyerekek gyakran a mikro gyülekezetben találkoznak az idősekkel az összejövetel elején, de aztán átmennek egy másik terembe saját Bibliaórájukra – mondta.
„Ugyanezt teszem én is sok csoportomban” – feleltem.
Az én vesszőparipám: a sejtgyülekezet vagy jól kapcsolódó/jól felépített házi gyülekezet
Az egyszerű házi gyülekezet és a sejtgyülekezet alapítás sok mindenben közös. Igenis hiszem, hogy mégis, a sejtgyülekezetnek vagy a házi gyülekezet hálózatnak hangsúlyoznia kell bizonyos jellegzetességeket.
A házi gyülekezet vezetőinek szüksége van tanításra/képzésre
Hiszem, hogy a vezetőket ki kell képezni. Igen, a Szentlélek a nagy tanító, de Ő embereket használ erre a feladatra.
Az elszigetelt házi gyülekezet vagy sejtgyülekezet vezetők nem olyan hatékonyak, mint azok, akik képzést kaptak.
Michael Jordant képezni kellett. Miért? Mert ez segítette, hogy a maximumot tudja nyújtani, pihenjen, amikor szükséges, megvédje magát a túlbuzgó játékosoktól és hogy a játék olyan részleteire is felfigyeljen, amin könnyen átsiklik az ember figyelme. A játékosok mindig az azonnali feladatot nézik, de az edző képes nagyobb képet is átlátni.
A magukra hagyott kis csoport vezetők (akár sejt, akár házi gyülekezeteké) nem lesznek eléggé effektívek. Utazásaim a sejtgyülekezetek világában ráébresztett arra, hogy a képzés elengedhetetlen elem.
A sejtgyülekezet sémában (vagy a kapcsolatban levő házi gyülekezet paradigmában), a tanító döntő fontosságú kérdés. Valójában minden vezetőnek van tanítója, hogy biztosítsa a gyümölcstermést és segítse a vezetőt az Isten-adta célok elérésében. A másik fontos ok a képzésre, hogy elérjék a gyors megsokszorozódást. Nehezebb egy független vezetőt kiképezni, mint valakit, aki hálózatban van, és van egy tanítója. Úgy gondolom, nehéz lenne kiképezni egy 6-10 főt csoport független vezetőjét. Sokkal valószínűbb, hogy az az ember fellép a pódiumra, ha tudja, hogy a tanítás a megszokott alapon zajlik. Kreider írja:
„A házi gyülekezet és a sejtcsoport ideális lehetőséget biztosít mindenkinek, hogy megtapasztalja a lelki családot és hogy végül is lelki szülőkké váljanak maguk is. A házi gyülekezet terjedésének és a sejtek osztódásának a célja lehetőséget adni új szülőknek arra, hogy felelősséget vállaljanak egy új család megszületéséért (házi gyülekezetek és sejtcsoportok) (24).
Igény a jól bevált kerékvágás megosztására
Egy kis csoport vezető (sejt vagy házi gyülekezeté) nem szabhatja meg, hogy milyen fajta képzést akar kapni. A sejt vagy házi gyülekezet hálózatnak egy képzési ösvényt kell készíteni, hogy megőrizzék a minőséget. Könyvemben, a „Vezetés, kitörés”- ben olyan elveket osztok meg, amelyeket a sejtgyülekezetet használnak vezetőképzéskor, hogy megsokszorozzák csoportjaikat. Egy gyülekezet sokkal nagyobb mértékben növelheti hatékonyságát a jól megalkotott képzésével, mint hogy abban reménykedik, hogy egy független vezető megtalálja saját útját. Például a Xenos Christian Fellowship egy szervezett hálózati struktúrába fogta össze gyülekezeteit, hogy a képzés minőségét biztosítsa. (lásd a hatodik appendix)
Erő az ünneplésre összegyűlt csoportokban
Amint korábban már említettem, egy házigyülekezetnek vagy sejthálózatnak nem kell hetente találkozni; mégis, rendszeresen egybe kell gyűlniük a tanulásra és hogy megerősödjenek. Azokban az országokban, ahol gyülekezési tilalom van, lehetetlen istentiszteleteket tartani. A szabad országokban, ahol lehetséges, élni kellene ezzel a lehetőséggel.
A függetlenség érzése mindig veszélyes, és úgy kell menekülni tőle, mint a pestistől. Bill Beckhem ezt mondja: „Hiszem, hogy az Újszövetség egyházmodellje valahogyan majd megmutatja magát helyi szinten úgy a nagy- mind a kis csoportok életében” (25). Úgy gondolom, hogy a nagy csoportok összejöveteleit meg kell tervezni, hogy valóban megvalósuljon. Idealisztikusnak tűnhet egyszerűen „remélni”, hogy megvalósulnak. Miért nem lehet a sejt/házi gyülekezetek összejöveteleit rendszeressé tenni? Az együttlét felüdíti a vezetőket, ösztönzést ad a távollevőknek, és dicsőséget ad Istennek egységben hálaadó népében.
Osztódó gyülekezetek alapítása, egyszerűséget igényel. De nem szabad őket magukra hagyni. A vezetőket tanítani kell, felkészíteni, és szorgalmazni az Istent dicsőítő megelevenítő összegyülekezést. A cél nem csupán egy gyülekezetet, hanem gyülekezetek mozgalmát –hálózatát létrehozni. David Garrison írja:
Fontos megérteni a kis házi- és sejtgyülekezetek szerepét a Church Planting Movement {Gyülekezet Alapító Mozgalom} életében. Látható, hogy a misszionáriusok, akik gyülekezeteket akarnak alapítani, házi vagy sejtgyülekezetek nélkül miért látják ezt olyan nehéznek. (26).
Isten használja a sejt- és házi gyülekezeteket és házi gyülekezet hálózatokat, hogy szerte az egész világon reprodukálja a gyülekezet alapító mozgalmakat.
Lábjegyzetek (angolul):
1. Check out the following references: Matthew 8:14-16; Luke 10:1-11; Acts 2:42-46, 10:1-48, 16:13-15, 16:29-34, 18:7-8, 20:5-12, 20:17-21, 28:30-31.
2. David Garrison, Church Planting Movements: How God is Redeeming a Lost World (Midlothian, VA: WIGTake Resources, 2004), p. 271.
3. Church history bears witness to the fact that whenever God has brought renewal, reform, and revival to the church and society, He has often sovereignly used house church and small group movements. A few examples are: the Priscillianists (4th century), the Monastics (4th century), the Waldenses (12th century), the Hussites (15th century), the Anabaptists (16th century), the Quakers (17th century), the Moravians (18th century), the Methodists (18th century), etc. [Taken from Rad Zdero, ed., Nexus: The World House Church Movement Reader (Pasadena, CA: William Carey Library, 2007), chs. 14, 18, and 19; Peter Bunton, Cell Groups and House Churches: What History Teaches Us (Ephrata, PA: House to House Publications, 2001)].
4. C. Kirk Hadaway, Start A. Wright, Francis M. DuBose, Home Cell Groups and House Churches (Nashville, TN: Broadman Press, 1987), p. 67.
5. There are some more recent examples of house church growth in non-restricted areas of the world. In the USA, for example, Neil Cole and Church Multiplication Associates have planted hundreds of organic churches that meet in homes, coffee shops, and just about anywhere. This network now has organic churches in thirty-six U.S. states and in thirty-one countries around the world (Neil Cole, “Case Study (USA): The Story of Church Multiplication Associates—From California to Chiang Mai in Seven Years,” in Nexus: The World House Church Movement Reader, Rad Zdero, ed., [Pasadena, CA: William Carey Library, 2007], ch. 37). Similarly, in India, the world’s largest democratic nation, Dr. Victor Choudhrie has given key apostolic leadership to seeing one hundred thousand house churches arise between the years 2001 and 2006 (Victor Choudhrie, “Case Study (India): How 100,000 House Churches were Started in Five Years,” in Nexus: The World House Church Movement Reader, Rad Zdero, ed., (Pasadena, CA: William Carey Library, 2007), ch. 29).
6. Larry Kreider, House Church Networks (Ephrata, PA: House to House, 2001), p. 1.
7. Ed Stetzer, Planting New Churches in a Post-modern Age (Nashville, TN: Broadman and Holman Publishers, 2003), p. 172.
8. BobFitts, Sr. Saturation Church Planting (Riverside, CA: self-published, 1993), p. 30.
9. For more information on the organic church log onto http://www.cmaresources.org, For additional reading see: Houses That Change the World by Wolfgang Simson, Cultivating a Life for God by Neil Cole, The Church Comes Home by Robert and Julie Banks, The Church Multiplication Guide by George Patterson, Missionary Methods: St. Paul’s or Ours? by Rolland Allen. Used by permission from Organic Church Planters’ Greenhouse Intensive Training Notes, by Neil Cole and Paul Kaak, Church Multiplication Associates, 2001.
10. As quoted in Larry Kreider, House Church Networks (Ephrata, PA: House to House Publications, 2002) p. 12.
11. Neil Cole, Organic Church (San Francisco, CA: Jossey-Bass, 2005), p.xxvi.
12. Rad Zdero, “The Financial Support of House Church Leaders”, in Nexus: The World House Church Movement Reader, Rad Zdero, ed., (Pasadena, CA: William Carey Library, 2007), ch.53.
13. Larry Kreider, House Church Networks (Ephrata, PA: House to House, 2001), p. 12.
14. Bob Fitts Sr., Saturation Church Planting: Multiplying Congregations through House Churches, self published, 1993, p. 3.
15. Larry Kreider, House Church Networks (Ephrata, PA: House to House, 2001), p. 41.
16. Rad Zdero, The Global House Church Movement (Pasadena, CA: William Carey Library, 2004), p. 113.
17. Rad Zdero, The Global House Church Movement , p. 105.
18. Larry Kreider and Floyd McClung, Starting a House Church (Ventura, CA: Regal Books, 2007), pp. 98-111.
19. Rad Zdero, ed., Nexus: The World House Church Movement Reader (Pasadena, CA: William Carey Library, 2007), chs.8, 9, 10, 13, and 50.
20. This quote entirely from Bill Beckham as he critiques the city-wide church concept of Wolfgang Simson (Bill Beckham, Where Are We Now (Houston, TX: Glocal Publications, 2005), pp. 166-169)
The New Testament church functioned in four primary ways:
1. The basic cell community unit that Jesus modeled with the twelve.
2. A cluster or congregation of basic cell units that Jesus modeled with the seventy and the one hundred twenty.
3. A local church referred to in the New Testament as “the whole church.”
4. The universal church composed of all of Christ’s local churches at all times of history.
In his house church hybrid model Wolfgang Simson believes in the universal expression of church as the large group expression. In this approach the church continues to be small independent groups of Christians meeting in houses in the classic “house church” expression of the church. The new twist is that the independent house church groups are encouraged to meet together from time to time in a “city church” expression as an “interdependent” expression of large group worship. This “city church” expression is supposed to take the place of the local large group expression of the church and to allow the local church to live as a simple “organic” house church.
This is a church that is strong in small group ministry and open to broad universal expressions of the church. But, it is weak in the area of a local church expression beyond a small group house church size. I think I understand why this approach has developed and why it has such strong appeal in certain groups within the church.
The hybrid house church has a philosophical and maybe a historical connection to parachurch ministries.
The hybrid house church in the west developed as a reaction to two types of traditional churches. The state church in Europe is a dying large group church with little spiritual life. New Testament Christians in Europe have understandably been suspicious of large group expressions of the church. Many of these New Testament Christians have longed for an alternative and have been attracted to parachurch ministries and to small groups that are different from the state church model.
Simson’s city church expression of the large group appeals to these two groups because it is totally different from the traditional local large group expression. This eliminates the need to deal with the large group expression of the church that has so miserably failed.
Therefore, it should not surprise us that Simson’s hybrid house church model has no large group wing at the local church level. And, in its city expression, the large group is so far removed in distance, authority and common purpose that it severely weakens the life of the church at the implementing local church level. It is interesting that the house church movement outside of Europe and the United States generally develops a local large group expression of some sort. Think about China.
The use of a “city celebration” as a substitute for the large group wing is dangerous for house churches developing in both Europe and the United States. The problem with the hybrid house church model is that the large group and small group expressions of the church are not encouraged to come together as one integrated local body that is larger than the number of Christians that can crowd into a house.
The option for being church in the hybrid house church teaching of Simson is for a church to operate as a single cell unit in a “house church” expression and from time to time to meet in a large group expression as a “city church.” This approach distorts the balanced nature of the New Testament church that flies with both a large group and small group wing.
This is the only way the church can experience and express the full nature of God as transcendent and immanent. The hybrid house church creates a bird with a strong small group wing. However, the large group wing of the hybrid house church only flaps when it gathers as a flock for “city celebration.”
A local cell church can and should gather together in area “city celebration” with other churches when possible. This is beginning to happen in different cities around the world. “City celebration” is a way for local churches to experience the “universal” nature of the church in a practical venue while on earth. But, cell churches gather for these kinds of universal, city expressions as functioning two-winged churches.
They don’t gather as one winged house groups looking for a large group expression so they can flap a large group wing. They do not substitute “city celebration” for local church large group expression.
In a cell church, “city celebration” is an addition to the local large group and it expresses the universal unity of the church in a powerful way. From a cell church perspective a “city celebration” is a group of two winged local churches that are flying in formation, going in the same direction, heading for the same destination and moving toward the same goal. They may get together for “city celebrations” from time to time. But all have fully functioning large and small group wings at the local church level. This city large group wing teaching must not be superimposed upon the other types of house churches such as in China.
And, these existing New Testament house church expressions must not be used to prove the validity of this flawed hybrid house church approach. What is happening in the house church movement in places such as China is not an example of the hybrid house church teaching on “city celebrations.”
New Testament house churches will always have some kind of local large group expression. If independent house churches find it difficult to cooperate at a local church level, why do we think they will be effective in cooperating at a “city” church level? House churches need to practice large group life at the local level before expecting large group life to work at the universal city level.
21. Rad Zdero, The Global House Church Movement (Pasadena, CA: William Carey Library, 2004), pp. 108-109.
22. Rad Zdero, The Global House Church Movement , p. 106.
23. Larry Kreider, House Church Networks (Ephrata, PA: House to House Publications, 2002) p. 98.
24. Larry Kreider, House Church Networks, p. 63.
25. Bill Beckham, Redefining Revival (Houston, TX: Touch Publications, 2001), p. 170.
26. David Garrison, Church Planting Movements p. 193.
Eredeti cikk: Planting House Churches
Vélemény, hozzászólás?