Gettó milliomos

A Gettó milliomos idén 8 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmét. Miért ilyen sikeres? Miért tudja magával ragadni az embereket?

A film főszereplője Jamal Malik, aki az indiai „Legyen ön is milliomos!” című vetélkedőn eljut az utolsó kérdésig. Letartóztatják, mert biztosak benne, hogy csalt. Rendőrök faggatják, honnan tudta a válaszokat. És lassan kibontakozik előttünk a fiú élettörténete.

A film a következő kérdéssel indul. Nézzük sorban ezeket és keressük meg a sokat érő választ!

Jamal Malik egy kérdésre van attól, hogy megnyerje a húszmillió rúpiát. Hogyan csinálta?

A: Csalt
B: Szerencsés
C: Egy zseni
D: Így volt megírva

A. Amikor másokról rosszat feltételezünk

Nem véletlen, hogy ez a válaszlehetőség az első. A tagadás: ilyen nem létezik! Ez jutna eszébe a legtöbb embernek. Ez az első „logikus magyarázat”. És ebből indul ki a film története is. Aki eljut az utolsó kérdésig, az biztosan csalt. Nem nézünk a dolgok mélyére.

Mindenki ismeri a vetélkedőt, a Legyen ön is milliomost! Ahol valóban fontos a műveltség, a szerencse, mégis nehéz eljutni a magas nyereményekig. Hiszen a kérdéseket az élet minden területéről válogatják össze, az általános iskolás tantervtől kezdve a történelmen át, egészen a genetika, média, sport, zene tudományáig. És persze olyan alapkérdések, amelyekre az egyik generáció rávágja a választ, a másiknak fogalma sincs. Olyan kérdéseket tesznek fel, amikhez általában nem elég egy ember tudása. Persze vannak „mentőövek”. Hányan ültünk a tévé előtt és mondtuk: Nem hiszem el, hogy erre nem tudja a választ! Gyerekként nem értettük, hogy az okos tudós emberek miért nem tudják az egyszerű, filmes kérdésekre a választ! Ezt még mi is tudtuk! Persze a többin elvéreztünk volna… Aki sok ilyen műsort látott, tudja, hogy kevés az esély a győzelemre.

És valahogy manapság nem tudunk önfeledten örülni mások sikereinek. Minden filmről (arról is, amiről most éppen cikket írok és 8 Oscart nyert) rengeteg negatív kritika születik, talán több is, mint pozitív. Minden szép színésznőt megkritizálnak valami szépséghibája miatt, és minden sikeres üzletemberről rögtön kijelentik, hogy biztos lopta, sikkasztotta a pénzét (az első milliót biztos). Nem tudunk örülni másoknak, nem tudjuk elviselni, ha nekik sikerül valami.

És valahogy nem akarunk a dolgok mélyére nézni. Amikor a srác bejutott, azért voltak, akik örültek a sikerének: a hozzá hasonló szegény emberek, akiknek ugyanúgy álmuk bejutni abba a műsorba, és nyerni! Kell az együttérzés!

A rendőrnyomozó kereste a választ. Vajon csalt a fiú? És végigmentek minden kérdésen! Alaposan, részletesen nyomozott az ügyben. Mindent tudni akart. És ez már jó hozzáállás, ha el akarunk indulni, hogy megtaláljuk a kérdésekre a választ, az élet kérdéseire: kezdjük el keresni! Ne álljunk meg ott, hogy „a műsorvezető azt mondta…” Keressük az igazi választ, és akkor máris kizárhatjuk az első választ!

B. A körülményektől való függés

A második lehetséges válasz, hogy szerencsés a srác. Pont olyan kérdéseket kapott, amiket tudott. És mikor végignézzük az életét, látjuk, hogy valóban tudta a válaszokat. A kérdés: mennyire volt szerencsés? A kérdésekben talán, de az életét nézve aligha. Aki India gettó negyedébe születik, valószínűleg nem is tudja mennyire járt vele rosszul. Mi viszont innen a gazdag nyugatról szemlélve talán elgondolkozhatunk, hogy még a gazdasági válsággal, és minden egyébbel együtt, azért elmondhatjuk, hogy „szerencsés csillagzat alatt születtünk”. A nyomornegyedek valóságos képe, a gyerek- és koldusmaffia valósága, lefesti a mesés India árnyoldalait is. És talán észre sem vesszük, hogy azért itt nálunk is van ebből a világból…

Az, hogy a fiú a gettóból jött, még inkább gyanússá tette őt. Iskolázatlan, teafelszolgáló, aki irritálja a műsorvezetőt, gúnyolódik rajta. Miért? Mert elhisszük, hogy az életünket a körülményeink határozzák meg, a gyerekkorunk, az élményeink (amik persze meghatározóak, hiszen innen tudta Jamal a válaszokat). Mégis felemelkedhet-e valaki a gettóból a milliomosok közé? A logika azt követelné, hogy nem. Csak Istennél nem működik ez a logika! Mert nála mindegy, hogy honnal jöttél, mindegy, hogy mit tanultál, mindegy mennyi pénzed van, Ő akkor is szeret, és Benne akkor is van győzelem. Nem a körülményeinktől függ a hitünk, hanem a körülményeink függhetnek a hitünktől. És Jamal nyerni akart, szerepelni a tévében, és kiszabadítani a lányt, akit szeret. És ez megváltoztatta az életét, és a körülményeit. Nem a szerencsén múlt, hanem rajta! (Ezt a választ is kizárhatjuk, haladunk!)

C: A tudás hatalom

A harmadik válasz, hogy egy zseni volt, aki mindent tud, aki magába szívja az információkat, akinek hatalmas az IQ-ja. Sokszor, ha valamit nem tudunk megmagyarázni, az beletesszük valamilyen „természetfeletti fiókba”. Itt vannak azok a dolgok, amikkel nem tudunk mit kezdeni. Mint például a zsenik, az őrült tudósok, egy ismeretlen betegség, az okkultizmus… bármi, amire nem tudjuk a választ, de kell ami megnyugtat minket. Kell válasz a kérdésre. (Persze biztos, hogy a zsenik a Legyen ön is milliomosban keresik a pénzüket, és hétköznap teát szolgálnak fel.)

A szimpla tudás amúgy sem készthet fel egy ilyen kvízműsorra, ahogy már írtam. A zsenik sem végezik el összes egyetemet, nézik minden nap a híradót, nem járnak mindenhol, nem élnek több korszakban, nem láthatták az összes filmet, és lehet hogy egy rajzfilmes kérdésbe buknának bele. Ahogy a Biblia írja: „ A tudás felfuvalkodottá tesz”, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell tanulnunk. Csak nem mindegy, hogy a tudást mire használjuk. Azt hiszem, ami életünkben inkább az ismeret, amire törekednünk kell. Nem az számít, hogy ismerjük-e az összes igeverset kívülről, vagy tudjuk mit hol találunk a Bibliában. Sokkal fontosabb, hogy azt értelmezni, és ami még fontosabb alkalmazni tudjuk. Nem a tudásunknak kell egyre nagyobbnak lenni, nem a „fejünket kel növeszteni”, hanem a szemléletünket, az életünket formálni. Természetesen ehhez kell a tanulás, és az azt követő gyakorlat. A fiú nem azért tudta, hogy melyik elnök van a bankón, mert bemagolta az összes elnököt, érmét, meg papírpénzt. Hanem megtapasztalt valamit, ami olyan mély és fájdalmas emlék neki, hogy sosem felejti el. Amit átélünk, azt könnyebben megjegyezzük. Hányan figyeltünk fel a Bibliának olyan üzenetére, amit előtte százszor olvastunk, de „nem jött át”, aztán megéltük, és élő üzenetté vált számunkra. A keresztényeknek ilyen tudásra, ismeretre, megtapasztalásra van szükségük, hogyha felteszik nekünk a kérdést az élet dolgairól, akkor tudjunk válaszolni. Mert nem pénzre megy a játék, hanem emberek életére. Tehát Jamal nem volt zseni, csak sokat tapasztalt, ami segített neki a válaszokban. (Ezt is kizárhatjuk.)

D: Amikor megadjuk magunkat a történetnek

Az utolsó válaszlehetőség: meg volt írva. Ez a film végső válasza a kérdésre. Ahogy nézzük a filmet, kizárjuk a többi lehetőséget. Ez is egy módja válasz megtalálásának, hogy a többit kizárjuk. És akkor már tutira megyünk, megjelöljük az utolsót. Azért menjünk biztosra, nézzük meg ezt is! Esetleg meg is kérdezhetünk valakit, hiszen ez fontos kérdés. Vajon meg van írva a sorsunk? És ha igen, hol? A válaszon sok múlik. Több, mint hogy tudjuk-e ki volt a harmadik testőr. És több mint a milliós nyeremény. A filmben sem ez volt kulcs. Jamal nem a pénzért játszott, hanem ennél sokkal tisztábbak voltak a szándékai. A szeretet, a barátság, a szerelem, ez volt a célja. Mint ahogy a Biblia többször is említi, hogy tiszta szívből szeressük egymást. És Malik tudja a választ. És elkezdődik a tündérmese az életében. A gettóból jött fiú milliomos lesz, „elnyeri a királyságot, és a hercegnőt”. Mennyire reális ez? A sok kritika szerint a vége giccses, valótlan, mese habbal… Mégis az ember mindig vágyik a happy end-re! Van egy másik történet, ahol a király feláldozza a fiát, hogy mindenki királyfi és királylány lehessen. És mindenét nekik adja! És ez a történet bárhol valóság lehet, a gettóban, a nyomornegyedben, a paneldzsungelben, falun, városon, a milliomos-csemeték életében, a filmsztárokéban, és a TIÉDBEN is. Ez a legutolsó kérdés: elfogadod-e a király ajánlatát? Elfogadod-e a fia áldozatát?

Elfogadod-e Jézust Megváltódnak?

A: Nem (Nem hiszem el, hogy ez igaz lehet!)
B: Talán (Lehetséges, hogy létezik ilyesmi!)
C: Később (Biztos, hogy van ilyen, csak most nem akarok vele foglalkozni!)
D: Igen (Elfogadom, hogy én is Isten történetének a része vagyok!)