A HÁTTÉRBEN REJLŐ OKOK
Ennek az alkalomnak a végére az ifisek képesek lesznek az érzelmeik hátterében rejlő okok felismerésére.
KEZDŐ JÁTÉK
„Kockafejek”
Oszd az ifiseidet kettő vagy kettőnél több csoportba, és adj minden csapatnak legalább hét darab gyerekeknek készült ábécés kockát. Gyűjtsd a csoportokat a terem egyik szélébe, és állítsd őket párokra. Majd a terem másik végében helyezz el minden csapat számára egy-egy papírzsákot.
A játék menete:
Jeladásra minden csapat első párjának az a dolga, hogy fejük közé helyezzen egy betűs kockát, és átfusson a termen úgy, hogy közben ne hagyja el a kockát, és ne is nyúljon hozzá a kezével. (Ha a kocka leesik, akkor a párnak újra kell indulnia a startvonalról.) Amikor sikeresen átfutnak a termen, akkor a csapatuk zsákjába kell ejteniük a kockát. (Ha a kocka a zsák mellé esik, bedobhatják a kezükkel.) Amikor visszaérnek a csapatukhoz, indulhat a következő pár. Még egy szabály van: minden párnak sajátos módon kell a feje közé fogni a kockát, olyan módon, amelyiken még egyik csapatukból való pár sem tette. Vagyis ha hét kockát kell a termen átszállítaniuk, akkor hét különböző módot kell találniuk a kocka két fej közötti szállítására.
Néhány lehetőség:
- fül és fül közé
- homlok és homlok közé
- fejtető és fejtető közé
- orr és orr közé
- halánték és halánték közé
- orca és orca közé
- ajak és ajak közé
- tarkó és tarkó közé
- áll és áll közé
Megjegyzés: a zsákokból ne ürítsd ki a kockákat, mert szükséged lesz rájuk a következő feladatnál.
BEVEZETÉS
„Ok és okozat”
Emeld fel az egyik zsákot, és a tartalmát ürítsd bele egy másik zsákba. Majd vegyél a kezedbe egy kockát, azt tartsd az egyik kezedben, a kiürített zsákot pedig a másikban. Mondd meg az ifiseknek, hogy nézzék figyelmesen amit csinálsz, mert szeretnéd, hogy utána körül tudják írni azt, amit láttak. Ezután dobd be a kockát a zsákba, és kérdezd meg:
- Mit csináltam az imént? (Minden kérdés után hallgass meg néhány választ.)
- Mit láttatok … és hallottatok? Mi történt a zsákkal?
- Mi okozta ezt?
Vedd ki a kockát a zsákból, és vegyél magadhoz egy pohár vizet. Mondd el, hogy a pohárban víz van, majd emeld fel a poharat, és vidd a zsák szája fölé, mintha arra készülnél, hogy beleöntsd a zsákba. Megjegyzés: csak akkor öntsd bele ténylegesen, ha előtte gondoskodtál a padló védelméről.
Kérdezd meg:
- Ha beleönteném a vizet, mit látnátok és hallanátok? Mi történne a zsákkal?
- Mi okozná ezt?
Tedd el a zsákot és a poharat.
„Amit az imént bemutattam, nagyon jól példázza az ’ok-okozat’ összefüggését. Minden okozat mögött rejlik egy kiváltó ok. Ha elmész egy lerombolódott ház mellett, akkor tudni fogod, hogy valami történt azzal az épülettel. Valamiféle szélvihar tombolt, nekiment egy buldózer (többször persze), esetleg valakik ott tartották meg az ifijüket. Egyszóval valamiféle pusztító erő okozta ezt a rombolást. Az OKOZAT a lerombolt ház, és mögötte rejlik egy OK, egy pusztító erő.”
„A mi életünkben is vannak ilyen ok-okozati összefüggések. Ezek között szerepelnek az emberi érzelmek, érzelmi reakciók is. Ma arról fogunk beszélgetni, hogy milyen okok rejtőzhetnek az érzelmeink mögött.”
BESZÉLGETÉS
„Történések – Kapcsolatok – Kudarcok” (TKK)
Rajzold fel a táblára a pulyka-diagrammot. De most ne függőleges, hanem vízszintes irányban. (Lásd az ábra).
Ábra a 89. oldalról.
„Biztos vagyok benne, hogy emlékeztek erre a hurukkoló barátunkra. Mostanában itt már a vízcsapból is ő folyik ki. Emlékszünk még a kulcsszavakra, ugye? G jelenti a GONDOLKODÁSt. (Írd be ezt a szót a diagramm törzsébe.) Először mindig azon kell elgondolkodnunk, hogy mit is érzünk. A múlt héten azzal foglalkoztunk, hogyan tudjuk meghatározni milyen érzéseink vannak a nehéz időkben. Ezután szükségünk van az M betűre, azaz MEGÉRTÉSre. (Írd be ezt a szót a pulyka farktollai fölé.) Most nem arra a megértésre gondolok, amikor Juliska elsírja bánatát a vele együtt érző Jancsika vállán, hanem arra a megértési folyamatra, amikor megértjük, hogy mi váltotta ki az érzéseinket. Ez a megértés utána mit is eredményez? Így van, REAGÁLÁSt. Valamit lépünk a felismerésünk fényében. (Írd be ezt a szót a pulyka fejéhez.)”
„Ma a MEGÉRTÉS fázisával szeretnék foglalkozni kicsit részletesebben, mint azt korábban tettük. Vagyis arról fogunk beszélgetni, hogy különböző érzelmi reakciókat (okozatokat) milyen okok váltanak ki belőlünk.”
„Optimális esetben ennek az alkalomnak a végére képesek lesztek az érzelmeitek hátterében rejlő okok felismerésére. Lehet, hogy ezt már eddig is tudatosan gyakoroltátok az életetekben, de lehet, hogy még nem, vagy nem tudatosan.”
„Nézzük meg pulyka urat ismét. Nem tudom, hogy felfigyeltetek-e arra, hogy az érzéseket kiváltó okok, amiket hamarosan felírunk majd, előrébb vannak, mint a nyomukban kialakuló érzések. És mind az okok, mind az érzések megelőzik az általuk előidézett reakciók. Ez azért van így, mert a valóságban is előbb fel kell ismernünk az érzéseinket, és meg kell értenünk mi váltotta ki azokat belőlünk, mielőtt helyesen tudnánk reagálni az érzelmeinkre. Kivéve ugye, ha valaki Gimli életfilozófiáját vallja, és előbb üt inkább, csak utána kérdez. Persze így nem valószínű, hogy helyesen fog reagálni az érzéseire. Sőt.”
„Érzelmeink mögött három alapvető ok rejlik. (Írd fel a farktollakhoz a TKK rövidítést. A betűket egymás alá írd.) Ez most nem egy új focicsapat neve, hanem a három alapvető ok, vagy ok-csoport rövidítése. Nézzük meg az elő betűt. „T”, azaz TÖRTÉNÉSek vagy események. Valami, ami velünk történik vagy körülöttünk történik, vagy olyan valakivel, valamivel történik, aki vagy ami számít nekünk. Ez a történés érzelmeket vált ki belőlünk. Lássunk néhány példát ezekre: egy buli, kirepedt nadrág, rejtélyes hang / zaj az éjszakában, vihar, világméretű események, stb. A végtelenségig folytathatnánk. A körülöttünk zajló különböző tevékenységek, történések, események hatással vannak az érzéseinkre. A múlt héten elmondtam nektek egy olyan történetet, amelyben Jézus mérges volt, és kiűzte a Templomból a kereskedőket az ügyfeleikkel együtt. Jézust a körülötte történő tevékenységek dühítették fel.”
„Az első „K” a KAPCSOLATOKat rövidíti ezen az ábrán, és az életünkben lévő emberekre utal. Amikor különböző személyekkel problémáink akadnak, azt bizony megérezzük belül. Ezek az emberi kapcsolatok magukban foglalják a szüleinket, a tesóinkat, barátainkat, barátunkat vagy barátnőnket, tanárainkat, lelkészeinket, szomszédainkat és még az ellenségeinket is. Láthatjuk máris, hogy ez a „K” betű sokféle érzelmet válthat ki belőlünk. A Biblia beszámol egy olyan alkalomról, amikor Jézus ránézett Jeruzsálemre, és sírt. Jézus szomorú volt, mert szerette azokat az embereket, és azt a várost, és szerette volna hogy higgyenek Őbenne és így örök életük legyen.”
„A második „K” a KUDARCOK rövidítéseként szerepel itt. Amikor csak veszítünk valamiben vagy valamit képtelenek vagyunk megtenni, pedig meg kellene, akkor a legkülönfélébb érzelmek törnek fel bennünk. Lehet, hogy zavarba jövünk, mérgesek vagy szomorúak leszünk, vagy félni kezdünk. Az is lehet, hogy ezek az érzések nem is várnak bennünk a kudarc bekövetkeztéig, elég nekik ha csak úgy látjuk egy adott helyzetben kudarcot fogunk vallani. A Biblia beszámol egy másik olyan helyzetről is, amikor Jézus sírt. Egy jó barátja, Lázár, meghalt, és Jézus sírt, amikor ott állt Lázár sírja előtt. Jézus nem azért sírt, mert Lázár meghalt. (Hiszen a történetben percekkel a sírást követően feltámasztotta Lázárt.) Jézus azoknak az embereknek a kudarca miatt sírt, akik azért gyűltek a sír köré, mert Ő ott volt, és várták, hogy tesz majd valamit. De nem hitték el azt, hogy van hatalma Jézusnak feltámasztani egy halottat. Jézus az ő hitetlenségük miatt sírt.”
Vegyél elő a betűkockák közül hármat (TKK), és az ábrának megfelelően helyezd őket egymásra a csoport minden tagja számára jól látható helyen.
„Amikor megpróbáljátok megérteni az érzéseiteket és azt, hogy mi váltotta ki azokat, gondoljatok erre a rövidítésre.”
ELMÉLYÜLÉS
„Hogy éreznéd magad, ha …?”
Ossz mindenkinek papírt és ceruzát. Közben fordítsd meg a tábládat, hogy ne láthassák rajta az ábrát. Kérd meg őket, hogy rajzolják fel maguknak a pulyka-diagrammot. Írják bele a különböző részek kezdőbetűjét is, de úgy, hogy maradjon még helyük benne szavak beírására is. Majd az ábra alá írjanak fel 5 számot egymás alá. Mondd el nekik, hogy 5 szituációt fogsz nekik felolvasni. Mindegyik elhangzott már az előző alkalmon, ezért ismerősek lesznek Az a feladatuk, hogy az első négy történet elhangzásakor a történetet jelző sorszám mellé írják le, hogy abban a helyzetben ők hogyan éreznék magukat, majd írják le annak az ok-csoportnak a kezdőbetűjét, amelybe szerintük az érzéseket kiváltó ok sorolható (T, 1K vagy 2K). Végül az utolsó szituációt úgy hallgassák, hogy közben töltsék ki a pulyka-diagrammot. (Ha nem hagytak elég helyet a kulcsszavak kezdőbetűinek beírásakor, akkor az utolsó sorszám melletti / alatti részen dolgozzanak.)
- Az 500 darabos kirakód utolsó darabját készülsz a helyére illeszteni, amikor bejön a kutyád és farkcsóválásával szétszórja a kirakódarabokat a padlón.
- Egyedül ülsz a menzán (a barátaid már korábban elmentek). Ekkor odalép hozzád az a srác (vagy lány), akivel annyira szeretnél megismerkedni, hogy majd belehalsz, és megkérdezi, hogy leülhet-e az asztalodhoz.
- Ahogy a zárható suliszekrényed felé sétálsz, észreveszed, hogy az szekrény ajtaja kis résre nyitva van. Amikor odaérsz, látod, hogy ellopták a vadi új dzsekidet.
- Az éjszaka telefoncsörgésre riadsz fel. Téged keresnek. Egy ismerősöd az, és arról értesít, hogy a legjobb barátod(vagy barátnőd) autóbalesetben életét vesztette.
- A plafonon vagy. Mindenki és minden az idegeidre megy. Váratlanul ráébredsz arra, hogy ez fontos jel, amit nem kéne figyelmen kívül hagyni. Gondold végig, hogy mit is érzel. Írd be az ábrába az érzéseidet. Azután gondolkozz azon, hogy mi válthatta ki belőled ezeket az érzéseket. Sok lehetőség van – például hamarosan bizi osztás lesz; éppen most vettek be a suli kosárcsapatába; az elmúlt héten közölték veled a szüleid, hogy elválnak; vasárnap segítened kell az Istentisztelet lebonyolításában; stb. Ezek csak ötletadó példák. A lapra olyan okokat írj, amelyeket te gondolsz.
A végén hangozzanak el a kérdésekre írt válaszok (használj önkénteseket).
ÚTRAVALÓ
„Zsoltárok”
Röviden idézd fel az útravaló célját, és jelenlegi sorozatod témáját. (A Biblia verseit és dalait olvassátok, amelyeket Dávid, Izrael legnagyobb királya írt. Ezekben a zsoltárokban Dávid őszintén elmondja Istennek legmélyebb érzéseit.)
„Három hete az 55. zsoltárban Dávid szomorúságáról és csalódottságáról írt, az 59. zsoltárban a félelmeit fogalmazta meg, és a múlt héten olvasott 34. zsoltárban pedig azt nézhettük meg, hogyan beszélt Dávid Istenhez akkor, amikor nagyon fájt a szíve. Mindegyik zsoltárban láthattuk, hogy Dávid olyan ember volt, aki tudta, hogy mit érez, és tisztában volt azzal, hogy milyen okokból kifolyólag érzett úgy.”
„Ma az 52. zsoltárból szeretnék néhány részletet felolvasni nektek. Hallgassátok figyelmesen, amit olvasok és próbáljátok megtalálni a sorok mögött Dávid érzéseit.”
„Mit dicsekszel gonoszságoddal,
te nagy hős?
Hiszen Isten szeretete mindig
megmarad!
Romlásomra törsz, te cselszövő!
Nyelved olyan, mint az éles borotva.
A rosszat szereted, nem a jót,
a hazugságot, nem az igaz beszédet.
Szeretsz bántó szavakat mondani,
álnok a nyelved.
Össze is tör téged az Isten végleg,
megragad, kiránt sátradból,
kitép gyökerestül az élők földjéből.
Látják ezt az igazak és félnek,
rajta meg nevetni fognak.
Ez az az ember – mondják -,
akinek nem kellett Isten oltalma,
hanem nagy gazdagságában bízott,
és a megrontásban volt erős.”
(3.-9. versek)
„Szerintetek Dávidot milyen érzések borították el, amikor ezeket a szavakat írta?” Tarts egy kis szünetet, hogy tudjanak válaszolni néhányan.
„Igen … harag. Elmondom, hogy mi dühítette fel ennyire ekkor Dávidot. Dávid egyik ellensége, Dóég, 85 papot és azok családját megölte. Dávid tiltakozásképpen írta meg ezt a zsoltárt, és azért, hogy kifejezze amit érzett a mészárlás kapcsán.”
„Dávid így zárja ezt a zsoltárát:
„De én olyan vagyok,
mint a viruló olajfa,
Isten házában lehetek,
bízom Isten szeretetében
most és mindenkor.
Hálát adok neked mindenkor,
mert te munkálkodsz.
Nevedben reménykedem,
mert jó vagy híveidhez.”
(10.-11. versek)
„Még leghevesebb dühében is tudta Dávid, hogy Istenben megbízhat. Ahogy Isten gondot visel őrá, ugyanúgy gondot visel arra is, hogy megbüntesse azokat, akik nem helyesen cselekednek. Ezen a héten ismét szeretném hangsúlyozni, hogy Istennek BÁRMIRŐL beszélhetünk, és Vele MINDEN érzésünket megoszthatjuk. Elmondhatjuk Neki őszintén, hogy mit érzünk, és azt is, hogy miért érzünk úgy. Ti őszinték vagytok Istennel, amikor beszélgettek Vele, azaz, amikor imádkoztok? Mondjátok el Neki azt, mai valójában bennetek van. Ez a mai útravaló.
BEFEJEZÉS
„Szánkózás”
Az alkalom elején kiállított csapatokat használd ennek a játéknak a lejátszásához. Egy csapat üljön egy sarokba. Elmondhatod nekik, hogy a kinti időjárástól függetlenül bent szánkózni fognak.
A játék menete: Jeladásra minden csapat első embere átszánkózik a csapata teremsarkából a szemben lévő sarokba, és vissza. (Közben „ülő” helyzetben kell magát tartania.) Amikor visszaérkezik a csapatához, a következő csapattag kapcsolódik hozzá, méghozzá úgy, hogy a lábait ez első ember lábai fölé helyezi. Most már kettőjüknek kell oda-vissza szánkázniuk a termen, végig összekapcsolódva. Visszaérkezésük után a harmadik csapattag kapcsolódik hozzájuk, és már hármas szánkóláncot alkotva szánkázhatnak oda- és vissza. Az összekapcsolódás maximum 5 főig folytatódjon. Az a győztes csapat, amelyik 5 fős szánkólánca elsőnek szánkázik vissza a szemben lévő sarokból.
A győztes jutalmat érdemel!!! (Ők mehetnek elsőnek a nasikhoz.)
Emlékeztesd őket, hogy az TKK segítségével megérthetik milyen okok váltják ki a bennük uralkodó érzéseket.
Érzelmek kezelése 1.
Érzelmek kezelése 2.
Érzelmek kezelése 3.
Érzelmek kezelése 4.
Vélemény, hozzászólás?