Azt mondják, hogy az amerikaiak a világ legszívesebben „csatlakozó”, társuló népe. Vannak klubjaink, bizottságaink csoportjaink szinte mindenben. Az emberek, tanár-szülő bizottságokhoz, az Egyesült Államokhoz, dolgozói szakszervezetekhez, az United Way Alapítványhoz csatlakoznak. De az emberek nem csatlakoznak gyülekezetekhez olyan könnyen, mint ezelőtt 30 évvel. A kérdés az, hogy miért?
Kategória: Misszió
Kulturális keresztények és a közelgő forradalom
Keresztény. Vajon ez a szó elveszítette az eredeti jelentését? Vannak, akik annak nevezik magukat, csak azért mert templomba járnak, hisznek Istenben, vagy egy olyan országban élnek, ahol ez a kultúra része.
Korunk populáris kultúrája és a keresztények felelőssége
Látva, hogy a populáris kultúra, különösen az Internet online kultúrája milyen hatást gyakorol a fiatalokra, perdöntő, hogy a keresztény egyetemek megőrizzék a keresztény értékrendet és kultúrát…
Keresztény klisék és közhelyek
A keresztények gyakran használnak egymás között kliséket és közhelyeket, használják az ún. „kánaáni” nyelvet, nem csak maguk között, de gyakran a nem keresztényekkel való kommunikációjukban is.
Imalista
Gyakorlati segítség a közbenjáró imaszolgálathoz. Szellemi törvényszerűség, hogy csak akkora területet tudunk megnyerni Isten országa számára a missziómunkánkkal, mint amennyit megharcolunk a térdeinken imádságban. Régi evangélizációs alapelv volt, hogy legalább annyit beszélj Istennek a barátodról, mint amennyit a barátodnak akarsz beszélni Istenről. Vagyis a közbenjárásnak és az evangélizációs munkának összhangban kell lennie. Ehhez szeretnénk egy igelistát adni segítségül. Ezeket az igéket lehet megvallani, imaközösségeink alapjaivá tenni, és ezek mentén a saját konkrét imacéljainkat megnevezni.
Hogyan (ne) beszéljen Istenről egy posztmodern keresztény?
Azért, hogy a hit érthető legyen azok számára, akik posztmodern világunkban nőttek fel, a keresztény világnak lépéseket kell tennie. Meg kell tanulni Rollinstól és másoktól, hogy hogyan lehet valaki keresztény és posztmodern egyszerre. A „How (not) to Speak of God as a Postmodern Evangelical”,-t vizsgálva csak egy befejezetlen kísérletet látunk a posztmodern teológiáról. Ebben azt a kérdést vetette fel, hogy többet kell foglalkozni a módszerrel, mint a tartalommal, mert ez választja el a modernet a posztmoderntől. Gibbs és Bolger állításával ellentétben, meg vagyok győződve arról, hogy egy jellegzetes keresztény teológia, ami bár a modernizmusban keletkezett, átjuthat a mi posztmodern kultúránkba. De mégis csak akkor valósulhat meg, ha a keresztény közösség kész saját teológiáját vállalni, engedi azt felnőni és éretté válni.
Hogyan kommunikáljunk a posztmodern kultúrával? (2.rész)
Az alábbi elemzés a posztmodern kultúrával való kommunikálás legjobb módjáról fog szólni. Azzal kezdjük, hogy felsorolunk néhányat a legfontosabb erőkből, amelyek alakítják az emberek életét és az igazságra adott reakcióikat. A Next Generation lelkipásztorokban komoly elkötelezettség van a Szentírás felé, és keményen dolgoznak azért, hogy az igazság hitelesen, alázattal, őszinteséggel és reménységgel legyen képviselve. Az igazságnak való elkötelezettségük hatással volt a szolgálati modelljükre, és sok Next Generation lelkipásztor fogalmazta újra szolgálati filozófiáját, azzal az új szemlélettel, hogy el kell érni a keresőket és tanítani kell Isten népét.