Bűn-e a maszturbáció?

A maszturbáció valószínűleg a legtöbbet vitatott és legkevésbé megoldott szexuális témák egyike az egyházban. A maszturbációról alkotott vélemények és nézetek, hatásai és főleg lelki következményei valószínűleg már a kezdetektől jelen volt az egyházi életben. Valójában nem tudjuk egyértelműen rámondani magára a maszturbációra, hogy bűn, hiszen a Biblia sohasem használja magát a szót, és még utalásképpen sem beszél róla. Egyértelmű, hogy a Biblia behatóan fogalakozik a szexuális erkölcstelenségekkel, perverziókkal és az ehhez hasonlókkal, de a maszturbációt sohasem sorolja egyik konkrét kategóriába sem. Mivel a Szentírás hallgat róla, valóban a bűnök közé kell, hogy soroljuk a maszturbációt? Ha nem, akkor van-e mód arra, hogy Isten dicsőségére és Isten országának az építésére legyen használható?

Az ördög köztünk jár

A legtöbb keresztény, aki nem vált erőszak áldozatává, szeretné azt hinni, hogy a családon belüli erőszak nem központi kérdés. Szeretnék azt hinni, hogy csak a nem hívő családokban élő gyerekekkel fordul ez elő, s semmiképp nem a gyülekezetinkbe járókkal. S azoknak a gyerekeknek az hozza a szabadulást és az erőszak megszűntét, ha őket – s lehetőleg a családjukat – Jézushoz vezetjük. S ha keresztény szülők erőszakosak néha, Isten azzal fogja megoldani a problémát, ha a szülők elmennek a gyülekezetbe, s hallják az evangéliumot.

Az önkielégítés igájában vagy szabadságban

Egyszer egy szexológus előadását hallgattam. Nagyon érdekes felvilágosítást tartott a különböző szexuális viselkedési formákról. Akkor, kb. 16 éves fiatalként nagyon érdekelt, hogy mit is mond az önkielégítésről. Nagy csalódást okozott, mikor mindössze ennyivel elintézte a jelenséget: “Az önkielégítésről csak annyit szeretnék mondani, hogy felmérések szerint a nemileg érett és egészséges, nem párkapcsolatban élő felnőtt lakosság 98%-a “csinálja”, a többi 2% pedig meg megérdemli ha nem…” Magyarul: ez egy teljesen elfogadott, egészséges szexuális magatartásforma, amit minden nem párkapcsolatban élő gyakorol, feltéve ha nem tartozik ahhoz a rejtélyes módon “szűz”, talán kicsit elmebeteg vagy prűd 2%-hoz, akik nem élnek ezzel a természet adta “áldással”. Be kell valljam, engem alapvetően mindig is az a zavaró kisebbség: a 2% érdekelt: ők miért maradnak ki ebből a jóból… esetleg ők látják jól a dolgot…?

A válságban élő ifjú ember 4.

Nem maradt más hátra, minthogy egészen gyakorlati oldalát is felvillantsuk a lelkigondozásnak. Ezt 2 jegyzőkönyv segítségével fogjuk tenni. Természetesen egy-egy beszélgetést szó szerint minden részletével nem írhatunk le. A jegyzőkönyv mégis képet ad egy eset, lelkigondozói beszélgetés folyamatáról. A párbeszéd panelek képet adhatnak a non-direktív kísérésről is. A két eset mutat némi hasonlóságot, hisz mindkettőben a szülőkkel is kapcsolatos a fiatalok problémája. Mégis egészen más aspektusból tárja elénk a segítés módjait. Az első esetben egy tizenéves fiú tanulási gondjai, nem vallásos háttérből, míg a második egy huszonéves lány nagyon is egyházhoz, Istenhez  (nem feledve azt, hogy a lelkigondozás nem direkt evangélizáció) kötődő problémája az, amivel megismerkedhetünk.

A válságban élő ifjú ember 3.

Mielőtt a fiatalokkal való beszélgetésre fókuszálnánk, fontos, hogy a lelkigondozói beszélgetés lélektanával és elméleti oldalával is foglalkoznunk. Nos, hogy hol is kezdődik el a lelkigondozói beszélgetés, és meddig tart a hétköznapi párbeszéd, nagyon nehéz lenne éles határokkal körülírni. Való igaz, hogy számtalan párbeszéd, akár családtagok között, akár két ismerős között az utcán, vagy akár a közértben az eladó és a vevő között éppúgy tartalmazhat lelkigondozói elemeke, mint egy 50 perces „2 szék, közte egy kis asztal” beszélgetés. Sőt, mint arról előzőleg írtunk, egy csoport, egy gyülekezeti alkalom, legyen az ifi, házi csoport, bibliaóra, vagy istentisztelet, már betölt egyfajta lélek gondozást. Mindezek mellett, azonban a klasszikus lelkigondozói beszélgetést szeretnénk most vizsgálat tárgyává tenni, annak reményében, hogy az így letisztázott kérdések az összes többi lelkigondozói töltetű tevékenységünkre kihatnak majd.

A válságban élő ifjú ember 2.

Ha ifjúsági munkásként dolgozunk, akkor fontos tudnunk azt is, hogy miközben a fiatalokkal vagyunk, számos lehetőségünk van arra, hogy lelkigondozói módon legyünk jelen. Az általánosságban lelkigondozásnak tartott beszélgetés ugyanis nem kitárólagos módja a lelkigondozásnak, megfelelő odafigyeléssel, sok minden válhat lelkigondozássá. A következőkben ezeket a lehetőségeket vesszük végig, kezdve a legmeghatározóbb tényezőn: a lelkigondozó személyén!

A válságban élő ifjú ember 1.

Mint minden lelkigondozás, így a fiataloké is rendkívül kényes terület, tele hibalehetőségekkel. Ha lelkigondozásról beszélünk akkor a lelkigondozó kompetenciája kikerülhetetlen kérdés. A következőkben, mindenek előtt  a serdülőkor válságait vesszük végig. Így az elméleti alapok feltárása mellett talán az empátiánk is hamar erőre kaphat, és a lelkigondozói kompetenciánk is kirajzolódik!