Kategória: Ifjúsági vezetőképzés

Az ifjúsági munka filozófiája és stratégiája 1.

Vajon a mai fiatalok meghallják-e azt a hangot, amely megsúgja nekik, merre tartsanak és miért éljenek? Ők is – mint ahogyan minden ember – érzik valahol, hogy ez az élet értelemmel és céllal bír – de mi lehet ez? Vajon meglelik-e ezt a lépten-nyomon rájuk zúduló ellentmondások, mellébeszélések és a cinikus beletörődés közepette? Boldogságra, szeretetre, őszinteségre, igazságra és odaadásra vágynak – de be kell ismerni, szüleik ugyanolyan tanácstalanok, mint ők. Úgy viselkedünk, mintha életünk szilárd alapokon állna, s megpróbáljuk nem észre venni az állandó kísérőnkül szegődött rossz közérzet, a szorongások és zavarodottság vetette árnyakat.

A kortárscsoportok teológiai szempontból

A kamaszkor legfőbb problémái az elszakadás, új kapcsolatok kialakítása és az identitás kérdése. A kamaszkor teológiai elemzésekor kell vizsgálni mind azt a családot, amelyből a serdülők származnak, mind az átmenet idejét, mind pedig az újonnan létrejövő családot, vagy az egyedülállóságot. Minden ifjúsági vezető maga is ebben a folyamatban van, miközben irányítja azokat a fiatalokat, akiknek példára és oktatásra van szükségük identitásukat és kapcsolataikat illetően.

Túl az üzenet befogadásán – A világosabb kommunikáció keresése az ifjúsági misszióban

A helyes és hatékony kommunikáció az ifjúsági munkás első számú felelőssége. Kommunikálunk a diákok, vezetők, szülők és a gyülekezet vezetősége felé. Kommunikálunk kis és nagy csoportokban, szavainkkal és tetteinkkel, szóróanyagainkkal és hivatalos jelentéseinkkel. Szolgálatunk közel minden tekintetben tartalmazza a kommunikációt. Céljaink lehetnek eltökéltek, programunk lehet kidolgozott, elveinket leszögezhetjük, de igenis kommunikálnunk kell azt, hogy mik a céljaink, hol és mikor vannak azok a programok, és miben jelentkeznek azok az elvek. A kommunikáció az egészséges ifjúsági szolgálat középpontja.

Tinédzserek meggyőzésének művészete és tudománya

Ifjúsági munkásként, nekünk is elhívatásunk van arra, hogy megváltoztassuk mások életét. Pontosan ez lehet az elsődleges oka annak, hogy miért is léptünk be ebbe a szolgálatba: az erős vágy, hogy a Szent Lélekkel együtt Istentől ihletett változásokat vigyünk végbe a diákok életében. Pálhoz hasonlóan minket is az a vágy motivál, hogy megismertessük másokkal az „Istenfélelmet”. Hányan tekintenek közülünk a meggyőzésre úgy, mint az elsődleges eszközére annak, hogy az Úr csodálatos és félelemmel vegyes tiszteletének világába kalauzoljunk másokat.

Teológus fiatalok

„Mi jut eszetekbe a „teológus szóról?” – kérdezte az előadó a résztvevőket, egy nemrég ifjúsági vezetők számára megtartott konferencián. A válaszok különböztek, de a legtöbb inkább negatív volt. Többnyire száraznak és elavultnak gondolták a teológia művelését, amit inkább középkorú intellektuális emberek végeztek, akadémiai elefántcsonttornyukban. Egyértelműen érződött a teológia negatív elitista képe, ami távol áll a napi gyakorlattól.

Társak a szolgálatban: Az ifjúsági munkások és pásztorok együttműködése

Márk 3, 13-19 szerint sok-sok ember vette körül Jézust, mert része akart lenni annak, amit neki fel kellett ajánlania, akármi is legyen az. A tömegből Jézus tizenkettőt választott ki. Arra hívta el őket, hogy meggyógyítsák a betegeket, prédikálják az evangéliumot, de mindenekfölött, arra hívta őket, hogy társai legyenek a szolgálatban.