Az egészséges gyülekezet: Elkötelezettség a szeretetteljes és törődő kapcsolatokra

Krisztus testében az egészséges kapcsolatokat olyan közösségként definiálhatjuk, mely egyrészt jósággal van tele, másrészt hiányzik belőle a gonoszság. Az olyan elkötelezettség, mely szeretetteljes és törődő kapcsolatokat tűz ki célul, megkövetel egy proaktív, kölcsönös, feltétel nélküli, kegyes és irgalmas bizalmat, mely akármilyen különbségeink ellenére is összekötni akar bennünket. Ahogyan az „itt és most”-ban élünk, kihívások elé állítja ezt az előfeltételt, mert vannak olyan tényezők, amelyek rendre megosztanak bennünket, és ez bizony komoly akadályokat állít az ilyen jellegű harmónia útjába.

Az egyházat fenyegető legnagyobb veszély

Úgy hiszem, hogy ami minden másnál jobban fenyegeti az egyházat, az saját kudarca annak terén, hogy megtanítsa, elhiggye és megélje a keresztény hit nagyszerű igazságait úgy, hogy az Isten tetszésére lehessen. Ez nem csak a teológiailag liberálisnak számító gyülekezetek esetében igaz – melyek alapjaiban véve rég elfelejtették a Bibliát – hanem nagyon sok evangéliumi gyülekezetre és intézményre is.

Légy Barnabás, keress egy Pált, és képezz ki Timóteusokat!

Egy olyan világban, melyet az egyre növekvő elszigeteltség jellemez, és csökken az elhívatott szolgálók száma, nem meglepő, hogy újra kell gondolni a szolgálat fejlődésének kapcsolati oldalát. Az olyan szavak, mint a mentor, kiscsoport, csoportosulás és az elszámolhatósági csoportok, divatosan csengő szavak, melyek felhívják a figyelmet az olyan, már-már tünetszerűen megjelenő problémákra, melyek az igazi emberi kapcsolatok hiányából adódnak. A szolgálat nyitott, bizalmon alapuló kapcsolatokat kíván. A helytelen érzések, viselkedési minták vagy a rossz hozzáállás szinte felgyülemlenek, amikor titokban folynak dolgok. Sajnálatos módon, ez gyakrabban esik meg, mint amit be mernénk vallani, és ez az, ami miatt az Isten embere gyakran szellemileg és érzelmileg is nyomorékká válik.

Az evangelizáció és a tanítványság körforgása

Amikor Jézus a tanítványaira bízta a Nagy Misszióparancsot, az nem volt számukra újdonság. Tanításain és személyes példáján keresztül Jézus már jó ideje készítette tanítványait elkövetkező feladatukra. Az előttük álló küldetés nem az volt, hogy még egy vallásos, szociális mozgalmat indítsanak be. Az volt a feladatuk, hogy részt vegyenek Isten tevékenykedésében a világon, amellyel az elveszett emberiség megváltásáért munkálkodik. Ahogyan láthatták a kenyerek és a halak megsokszorozódását, innentől az ő feladatuk volt, hogy megőrizzék és megsokszorozzák azt az üzenetet, amelyet Jézus rájuk bízott.

Engedjétek el pásztoraimat, hogy felkészíthessenek és felszereljenek gyülekezeteket a könyörületi szolgálatokra!

Sok ember úgy tekint a könyörületi szolgálatra, mint egy fontos opcióra, melyet a gyülekezete arra használhat, hogy a környéken, a városukban többen megismerjék őket. Így Krisztus parancsa, hogy etessük a szegényeket, öltöztessük a mezíteleneket, hogy meglátogassuk a börtönben élőket, és jelentős átváltozások szemtanúi legyünk a hátrányos helyzetű környékek lakóinak testi, érzelmi és szellemi életében – csupán opció a számukra. Mégis, ha a vezető lelkész és a gyülekezet vezetői rájönnek, hogy a könyörületi szolgálat a legjobb titkos fegyver lehet arra nézve, hogy a tanítványságot bevihessék az emberek életébe a hét minden napján, és annak mind a 24 órájában, valamint hogy a harcot a gyülekezeten kívül lehessen megharcolni, az emberek fogyasztói hozzáállása (amelyet a gyülekezetbe hoznak), és a könyörületi szolgálatokkal kapcsolatos megközelítésük hirtelen más értelmet nyer.

A könyörületesség szolgálatának beindítása saját gyülekezetünkben

Hiszed, hogy Isten vágya, hogy összetört életeket újíthasson meg, és baj-sújtotta környékeket építhessen teljesen át olyan szolgálatokon keresztül, amelyek vegyítik az evangelizációt és a segélyszolgálatokat? Vágysz arra, hogy gyülekezeted Krisztus jelenlétének jó cserépedényévé válhasson a közösségedben? Mégis, sokkal könnyebb elhagyni magunkat, hogy lenyomjanak a szükségek, és elcsüggesszenek az akadályok, melyek elmozdíthatnák a gyülekezetet a szolgálat felé. Kérdések vetődnek tehát fel: Milyen szolgálatot kéne végeznünk? Támogatni fogja a gyülekezet? Hol találunk rá támogatást és főleg munkásokat? Hogy kezdjük el? Milyen lépéseket kell megtennünk, hogy eljussunk a következő szintre?

Szavazó – tanítvány – tanítványozó

A friss hívők tanítványozása nélkülözhetetlen, ha a pásztorok célja az, hogy a körükben tapasztalható lelki halálozási arányt megállítsák. A te gyülekezetednek van jól kifejlesztett tanítványozási szolgálata, mely biztosítja új megtérőitek megmaradását, és amely segít nekik, hogy a gyülekezet növekedő és lelkes tagjaivá váljanak? Ez a cikk olyan gyakorlati lépéseket fog taglalni, melyek képesek arra, hogy megalapozzanak egy hatékony, friss megtérőknek célzott tanítványozó szolgálatot bármilyen méretű gyülekezetben, és amely így döntéshozókból gyülekezeti tagokat formál, belőlük pedig újabb tanítványozókat. Ez a dinamizmus időtlen és hatékony.