A hatodik napon

Adam Gibson, a régivágású családapa egy este munkából igyekszik hazafelé. Útközben arra gondol, hogy otthon születésnapi meglepetéssel várják majd. Saját házában azonban megpillant egy embert, aki félelmetesen hasonlít rá, csókolgatja a feleségét és eszi a tortáját… Adam Gibsont valamiféle végzetes hiba folytán klónozták, és jól berendezett, nyugalmas életét ellehetetlenítette, ellopta a klónja. A megrázkódtatásból magához térve rá kell ébrednie, hogy nincs hatalom, amelyhez segítségért fordulhatna, mert ha fény derülne az emberkonstruktőrök baklövésére, könyörtelenül végeznének vele és a családjával.

A fülke

Mit csinál az ember, ha a közelében csengeni kezd egy nyilvános telefon? Továbbmegy, tudván, hogy úgysem őt keresik? Vagy a kíváncsiságának engedve felemeli a kagylót? Stu Shepherd, a rámenős médiatanácsadó ez utóbbit választja, és a következő pillanatban egy ördögi játszma kellős közepén találja magát. “Ne tedd le – mondja egy hang a telefonban -, mert meghalsz.”

A falu

Az idősebbek tanácsa ellenére a kíváncsi és elszánt Lucius Hunt (Joaquin Phoenix) ellenállhatatlan vágyat érez, hogy átlépje a falu határait és elinduljon az ismeretlenbe. A település vezetője, Edward Walker (William Hurt) figyelmezteti Luciust a veszélyekre, és Lucius anyja, Alice Hunt (Sigourney Weaver) azt tanácsolja a fiának, hogy maradjon otthon, óvja meg magát a mohóságtól és kapzsiságtól, ami a falun kívüli világot uralja.

A császárok klubja

William Hundert a görög-római történelem professzora egy előkelő iskolában. Elveihez hű, szenvedélyes és nagyszerű tanár, aki generációk számára nyújtott az élethez elengedhetetlen tárgyi tudást és erkölcsi tartást. Ám egy napon váratlan ellenfelet kap a sorstól egy új diák személyében, aki egy helyi politikai potentát burokban cseperedő csemetéje, és – tán épp ezért – a vérében van a lázadás. A konfliktus a szokásos, éves Julius Caesar versenyen csúcsosodik ki, amikor a három legjobb diák megmérkőzhet a babérkoszorúért, és eldől, ki lehet tagja a Császárok Klubjának. Ám ebben az évben Hundert kap olyan leckét az élettől, amely még negyed századdal később is kísérti…

A boldogság nyomában

Sosem szabad feladni. Chris Gardner (Will Smith) mindent elkövet, hogy a családja boldogan, biztonságban élhessen. A szerencse azonban valahogy sosem szegődik mellé, és bár fáradhatatlanul próbálkozik a meggazdagodással, egyre szegényebbek lesznek: végül a felesége (Thandie Newton) is elhagyja. A férfi és ötéves kisfia (Jaden Smith) magukra maradnak. És Chris elszánja magát élete legkockázatosabb lépésére. Feladja állását, és jelentkezik egy bróker cég tanfolyamára – így már fizetést sem kap, ő és fia hamarosan várótermek, menhelyek lakója lesz, miközben egyre mélyebbre próbálja ásni magát a brókerkedés rejtelmeiben. De sosem esik kétségbe: bízik benne, hogy jókedvvel, szeretettel minden bajt sikerülhet legyőzni.

A bennfentes

A 90-es évek végének egyik legnagyobb vihart kavart amerikai bírósági ügye volt az a per, melynek során Mississippi és 49 másik állam 246 milliárd dolláros keresetet nvújtott be a dohányipar ellen. A nagyszabású per egyik legfontosabb tanúja Jeffrey Wigand volt, aki korábban fontos beosztást töltött be, kutatási és fejlesztési vezetőként dolgozott a Brown & Williamson cégnél. Mikor a vezetés olyan kísérletekbe kezdett, mely a nikotinfüggés felgyorsítását célozta, Wigand tiltakozott -és hamarosan kirúgták állásából. Elismert tudósnak és abszolút bennfentesnek számított tehát, hozzá hasonló ember nemigen állt még a nyilvánosság elé egy ilyen ügyben. Márpedig egy rámenős tévés pont erre igyekezett rávenni.

A balszerencse áradása

“Ezek a könyvek a világ legszomorúbb könyvei közé tartoznak, és ha a gyomrod nem bírja az olyasféle kellemetlenségeket, mint például egy fertelmes gonosztevő, egy halálos kígyó, a hideg uborkaleves vagy egy szörnyű tűzeset, akkor azt tanácsolom, olvass inkább vidám könyveket ezek helyett. De könyörgöm, attól függetlenül, hogy rászánod-e magad és az idődet vagy sem eme szörnyű történetek elolvasására, nagy zokogások és bánatos hajtépések közepette, tartsd őket nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon biztos helyen. Beleborzongok, ha arra gondolok, mi történne, ha az ellenségeimnek sikerülne megkaparintani őket, mielőtt el tudnék menni értük, hogy visszaszerezzem őket. Felhívom a figyelmedet arra, hogy amikor elmegyek a könyvekért, minden valószínűség szerint álruhában leszek.
Illő tisztelettel:
Lemony Snicket”