Beszéljük meg a konfliktusokat! De hogyan?!

Alapvető bibliai lépések a személyes vagy gyülekezeti szintű problémák megoldására

Példabeszédek 3:4; 19:11; Máté 7:3-4; 15:18-19; 18:15-17; Efézus 4:29; Jakab 5:16

Így leszel kedvelt és jóhírű Isten és ember szemei előtt. Példabeszédek 3:4[1]

Lelkipásztorként mindenféle konfliktust kezeltem már, amit csak el lehet képzelni: üzleti vagy pénzügyi vitákat, személyes összezördüléseket, ingatlanjogi kérdéseket, tanár-szülő problémákat, és leggyakrabban természetesen házassági konfliktusokat. Az évek során megtanultam, (nem is annyira a pszichológiai tanulmányaim miatt, hanem a pásztori gyakorlatban), hogy hogyan vezessem úgy a beszélgetést, hogy a lehető leghamarabb kijussunk magából a problémából. Mivel én is olyan ember vagyok, aki gyűlöli a konfliktusokat, mindig a legkönnyebb és leghatékonyabb módját keresem a problémamegoldásnak. Ahhoz, hogy ép ésszel megússzam az egészet, ki kellett dolgoznom egy olyan módszert, amivel az emberek figyelmét át tudom irányítani a probléma helyett magára a kapcsolatra, ami köztük fennáll.

Ez nagyon jól bevált a pásztori szolgálatomban, amíg egyszer csak egy családon belüli erőszak esetével nem szembesültem. A többi eset nem volt életveszélyes, de most felbőszült emberekkel kellett szembeállnom, akik szó szerint meg akarták ölni egymást. Valami furcsa okból kifolyólag, én, aki gyűlölöm a konfliktusokat, néhány évig rendőrségi lelkészként dolgoztam egy dél-kaliforniai rendőrségen. Az volt a dolgom, hogy a rendőrökkel együtt kocsikázzak, és feléjük szolgáljak. Ezen kívül a legkritikusabb „bevetésekre” kellett elkísérnem őket – nem bankrabláshoz vagy házkutatáshoz, hanem a családi erőszakhoz. Elég sok időt töltöttem a felkészüléssel, és a felbőszült, veszekedő házaspárok hajlandóbbak voltak erőszak nélkül rendezni a helyzetet egy „reverendás” előtt, mint ha csak egy egyenruhás rendőrtiszt lett volna ott. Gyorsan meg kellett tanulnom – mivel néha szó szerint is az életünk múlott rajta – hogyan kell erőszakos helyzeteket „leszerelni” és megoldani. Bízom benne, hogy ezek a szabályok, a lelkipásztori képesítésemmel és tapasztatommal párosítva, hasznosak lehetnek a Te számodra is.

Itt nem a problémakerülésről lesz szó (noha vannak, akik erről az oldalamról ismernek engem :-), hanem arról, hogy ha figyelmesen meghallgatjuk az embert, és le tudjuk csillapítani, akkor végül le lehet csendesíteni magát a „balhét” is, hogy végre a tényekkel foglalkozhassunk. Csak ezután lehet a kapcsolat helyreállítására koncentrálni. Enélkül a probléma továbbra is megmarad, és azt minden esetben a kapcsolat fogja megsínyleni. Nekem az volt a legfontosabb tanulság, hogy ne első látásra értékeljem a problémákat, úgy értem, a probléma soha nem azonos az általa kavart indulatokkal és háborúkkal. Aki ezt nem érti meg, azt minden balhé messzire kerget a valóságos probléma megoldásától. Az összképet kell látni: azt, hogy Isten még mindig mindenen uralkodik, és ez a vihar, mint az összes többi is, véget fog érni, és el lesz felejtve – akkor pedig végre hozzáláthatunk a megoldások kereséséhez is.

A legtöbb probléma ijesztően bonyolultnak látszik: olyan sok emberi gyarlóság, sérelem és kommunikációs hiba van egybefonódva, hogy első látszatra kibírhatatlannak és reménytelennek látszik a helyzet. De tudnod kell, hogy ez nem a valóság! A legtöbb problémánál szét lehet választani a probléma REAKCIÓJÁT és a problémát magát, és azokat egymástól elkülönítve már lehet foglalkozni a megoldással is. Ez akkor is így működött, amikor olyan helyre érkeztem, ahol egy férfi késsel kergette a barátnőjét, és sikerült megoldani a helyzetet anélkül, hogy le kellett volna lőni a felbőszült férfit. Természetesen soha ne avatkozz bele erőszakos helyzetekbe úgy, hogy nincs kellő előképzettséged vagy fegyveres kísérőd! (Ne felejtsük el, ez az USA – természetesen vonatkoztassuk a saját körülményeinkre a leírtakat! A SZERK.) Azonban ki sem kerülhetjük állandóan a „rázós” szituációkat vagy az erőszakos helyzetekbe való közbeavatkozást, hiszen meg kell akadályoznunk, hogy embertársaink egymásnak vagy maguknak ártsanak. Természetesen nem lesz mindenkiből krízis-kezelő, de kellenek ilyenek is. Nekik szól az alábbi néhány fontos szempont. A többiektől pedig csak annyit várhatunk, hogy egy jó lelkigondozóhoz, esetleg ügyvédhez tanácsolják azokat az embereket, akiknek a problémáját nem tudják kellően kezelni. És még valami: ha erőszakos cselekményről van szó, ne kockáztass, kivétel nélkül mindig hívd a rendőrséget! Jobb, ha tévedésből kiszáll a hatóság és esetleg le is tartóztatnak valakit, mintha erőszakos bántalmazás vagy gyilkosság történik!

Íme egy útmutató a problémák megközelítésnek és megoldásának a bibliai elveit követve. Ezeket könnyen lehet alkalmazni gyülekezeti, üzleti és házassági konfliktusokban.

„Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások.” Máté 15:19

1. Krisztusé vagy, aki szeret téged (2Korinthus 12:9-10): Soha ne ellened szóló támadásnak lásd a problémát, még ha teljes mértékben úgy tűnik is. Lehet, hogy a konfliktus részese vagy, vagy egy harmadik fél, aki megpróbál segíteni a megoldásban, de a lényeg, hogy Krisztus gyermeke vagy, Ő él benned, és Ő az, aki meg fog védeni, és Szentlelke által segíteni fog! Ha ezt hiszed és érted, jobban fogod érteni a szerepedet a probléma kezelésében – még akkor is, ha a másik fél épp azon igyekszik, hogy a földre tiporjon Téged is. Ez a kiindulási pont rengeteg stressztől és csalódástól kímélt már meg engem!

2. A konfliktus egy lehetőség (Zsoltár 37:5-6; János 14:15-31; 1Korinthus 6:1-8): Lehetőség arra, hogy szolgáljuk Istent azáltal, hogy emberi kapcsolatokat oldunk meg, és eközben Istentől tanuljunk, és az Ő szeretetét és dicsőségét bemutassuk a világban, illetve a konfliktusban résztvevő emberek előtt. A konfliktus soha nem jelent feltétlenül valami rosszat, vagy akár egy kapcsolat végét. Biztos lehetsz benne, hogy Isten fel tudja használni a konfliktusokat is a mi formálásunkra, legyen az akár bűn, rossz döntések, egy negatív élethelyzet, vagy egy félreértés, és jóra tudja fordítani, ha hagyod. Isten meg fog dicsőülni a konfliktus megoldásában (nem magában a konfliktusban!), te pedig fejlődni fogsz a jellemedben, az érettségben, a bizalomban, a szeretetben, az engedelmességben és a hitben.

3. Hallgass figyelmesen! (Példabeszédek 28:13; Jakab 1:19-25; 1 János 1:8-9): Lelkigondozóként az első feladatod mindig a meghallgatás, anélkül, hogy kinyitnád a szádat. Létfontosságú jól, értő módon meghallgatni a problémát, majd rávenni mindkét felet, hogy meghallgassák egymást is! Amíg csak beszélnek egymás mellett, anélkül, hogy meghallgatnák egymást, és megértethessék magukat végre a másikkal, addig nem fogunk tudni elmozdulni a holtpontról. Az embereknek arra van szükségük, hogy hallassák a szavukat, hogy kibeszélhessék magukból a sérelmeiket és a problémáikat. És aki meghallgatja őket, kiérdemli a válaszadás és a segítségnyújtás lehetőségét is. Erősítsd meg bennük azt az érzést, hogy rájuk koncentrálsz azzal, hogy fenntartod a szemkontaktust, ha beszélsz, előrehajolsz, nyugodtan viselkedsz. Ismételd el pár szóban a hallottakat, hogy tisztázhasd, amit mondtak, például így, hogy: „tehát azt mondod, …” Ha valamit nem értettél, legyél nyílt, és mondd meg: „Összezavarodtam; hadd próbáljam meg elismételni, ha jól értettem, azt mondtad …”; vagy: „Elég sok mindent mondtál el, hadd próbáljam meg összegezni, hogy mindent megértettem-e.”

4. Értened kell, miről szól a megbocsátás (Zsoltár 103:12; Ésaiás 43:25; 1Korinthus 13:5; Kolossé 3:12-14): A legtöbb kereszténynek alig van fogalma arról, hogy mit is jelent a bűneink bocsánata a maga valóságában, és gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy ők maguk sem gyakorolják a megbocsátást, ha valaki más bánik velük méltatlanul. A megbocsátás a legfontosabb mozzanata a kapcsolat folytatásának, és elkerülhetetlen, ha meg akarunk oldani bármilyen konfliktust! Emlékezz meg arról, milyen sok bűnöd bocsáttatott meg, és ne feledkezz el arról, hogy mások felé is gyakorold ugyanezt a megbocsátást!

5. Kommunikálj! (Lukács 15:11-24): Egymás megértésére törekedni sokkal fontosabb, mint a problémát megoldani. A legtöbb esetet meg sem kell oldani, ha mindkét fél eljut arra, hogy megértsék egymás helyzetét. Juss el velük oda, hogy beszélgessenek egymással és meghallgassák egymást, és már haladtok is a teljes helyreállítás felé! Mi okozta a fájdalmát? Miért érzi így magát? Mi szeretne? Mit lehet tenni?

Ez az öt pont jelentős segítséget fog nyújtani abban, hogy hogyan közelítsük meg az érzéseinket, lelkületünket és sérelmeinket a konfliktuskezelés során. A fő szempont az, hogy olyanok legyünk, mint Krisztus, úgyhogy Érte tedd az egészet; fordulj imában és hódolatban a mi Urunkhoz (János 13:34-35; Róma 15:5-7; 1 Kor. 1:10; Efézus 4:1-3). Kérdezd meg az imádságodban: „Hogyan tudlak megdicsőíteni Téged, hogy Neked tetsző és Téged tisztelő módon cselekedjek ebben a helyzetben?”

Hogy tegyük meg mindezt – A konfliktus-kommunikáció ábécéje

„Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó. Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő.” Máté 18:15-17

A.      Imádkozz bölcsességért és kijelentésért! Imádkozz mindvégig, gyűjts össze minden információt, kérd ki mások véleményét és istenfélő tanácsát anélkül, hogy a bizalmas információkat feltárnád.

B.      Legyél pozitív, legyen a hozzáállásod motivációja az, hogy itt mindenki nyer, mosolyogj, és nézz az emberek szemébe. Mindenkinek megerősítéssel reagálj; tegyél róla, hogy biztonságban érezzék magukat. Tudasd velük, hogy érdekel téged, hogy mi van velük, és hallani is akarod. Különös tisztelettel és kedvességgel bánj mindenkivel, még akkor is, ha úgy érzed, nem érdemlik meg. Jusson eszedbe, hogy ők is Isten gyermekei! A Szentlélek gyümölcse szerint járj el, és ne a test cselekedetei szerint!

C.      Ne félj átadni a moderátori, lelkigondozói szerepet valaki másnak, ha nem tudsz mit kezdeni a konfliktushelyzettel. Én magam is sokszor tettem ezt az évek során, akár az időm, akár a családom miatt, vagy mert a szaktudásom területén kívül esett a probléma, vagy pedig személyes konfliktus miatt.

D.      Amikor konfrontálódsz valakivel, kérdezd meg magadtól: „Én milyen konfrontálást fogadnék szívesen?” Legyél alázatos, és legyél őszinte magaddal, hogy megértsd, milyen részed van neked, vagy (ha a moderátor vagy) a résztvevőknek a konfliktus kialakulásában.

E.       Soha ne hasonlítsd a saját életedet másokéhoz! Igaz, hogy Isten mindenkivel egyenlően bánik, de mégis különbözőképpen. Gondolkodj, mielőtt beszélsz!

F.       Jegyzetelj! Nem szégyen, és nagyon hasznos, főképpen, ha hosszabb ideig tart a konfliktus-rendezés.

G.     Minden egyes embert tekints nagyon fontosnak!

H.      Csak akkor adjál bele egy kis humort, ha helyénvaló, mondjuk egy feszült helyzet feloldására; de soha ne használd támadásra vagy gúnyolódásra!

I.        Minden érintettnél figyeld meg és tudatosítsd magadban, hogy mik az érdekeik, mi fontos számukra, mire van szükségük, milyen korlátaik vannak és mitől félnek.

J.        Mindkét félnek adj ugyanannyi időt, félbeszakítás nélkül, hogy elmondják a saját szempontjaikat, majd kérj visszajelzést a másiktól.

K.      Ne magadra koncentrálj; összpontosíts a problémára, az érzésekre, és arra, hogy hogyan viszonyul mindez Isten országához és Krisztus teljességéhez az életükben.

L.       Ha te is a konfliktus részese vagy, akkor mindig csak a magad nevében beszélj, ne a másik személy nevében! Moderátorként pedig tudatosíts mindenkiben egy fő szabályt: mindenki csak a maga nevében szólhat, és ne ismételgesse a másik által mondottakat! Ezzel megakadályozzuk az ujjal mutogatást, és elkezdődhet az egymás meghallgatása.

M.    A problémát támadd meg, és ne az embereket! Ne engedj meg semmilyen kárhoztatást, követelőzést, fenyegetőzést, leereszkedő hangnemet, gúnyolódást vagy tiszteletlenséget semelyik félnek!

N.     Határozd el, hogy meg akarod érteni a másik felet, és soha ne vágj más szavába, míg beszél!

O.     Kérdésként fogalmazd meg a problémát, és ne támadásként! Az olyan kifejezések lesznek megfelelőek, mint például az „úgy érzed?” (folytasd az érzéssel), illetve az hogy „mert” (folytasd a mondanivalóval).

P.      Ne vádolj! Vedd rá mindkét felet, hogy arról beszéljenek, hogyan érinti őket a helyzet, és hogyan érzik magukat. Például ha a házastárs mindig elmegy otthonról, és a másik emiatt dühös, ez hangozzon el: „Amikor elmész otthonról, úgy érzem… (magányos vagyok)”; ahelyett, hogy „Sohasem vagy otthon!” Ez a legtöbb vitát feloldja, és elfordítja a figyelmet a vádról, azáltal, hogy egyszerűen az érzését mondja el az adott személy. Ha mind a ketten tisztában vannak egymás érzéseivel, akkor már el is kezdődhet a valódi probléma megoldása – ez különösen a házassági konfliktusokban igaz!

Q.     Ezeket a kérdéseket tartsd a fejedben: Mi az, ami nem válik Isten dicsőségére ebben a problémában? Mi bántja azokat az embereket, akik benne vannak, és hogyan árt a kapcsolatnak?

R.      Legyél nyitott, és készségesen hallgass meg minden megoldási javaslatot, akármilyen nevetségesek is azok. Ne feledd: az embereknek arra van szükségük, hogy valaki meghallgassa őket! Ez előcsalogatja a hajlandóságot arra, hogy együttműködjenek, és ők is meghallgassák a másikat is.

S.       Ha nem hajlandóak beszélni egymással, írasd le velük a panaszukat egy papírra, írják le az egész helyzetet, az ő álláspontjukat, hogy szerintük mit tett a másik, és írják le, hogy mit tartanak megoldásnak. Olvasd át, összegezd, és mutasd meg mindkét félnek. Csak akkor engedd meg, hogy reagáljanak, ha már az egészet átolvasták!

T.       Amikor bűn is szerepel a problémában, akkor azt meg kell vallani, és megfelelően kezelni kell. Azt a felet, aki a bűnt követett el, szembesíteni kell azzal, és megtérésre. bűnrendezésre kell vezetni!

U.     Mindkét félnek tudnia és éreznie kell, hogy figyelsz rájuk. Ha a moderátor vagy, akkor megismételheted a szavaikat, vagy összegezheted mondanivalójuk lényegét, hogy jól értetted-e. Ha házassági konfliktusról van szó, és csak a férj és a feleség van jelen, akkor a megállapításaidat pozitív módon fogalmazd meg, mondjuk így: „én azt hallottam most…” Amikor pedig összegzed a hallottakat, soha ne tegyél hozzá semmit a saját elképzeléseidből, vagy az általad elképzeld lépésekből!

V.      Egyszerre csak egy témával foglalkozzatok, és ne hagyd, hogy a múltból felhozott más konfliktusok felemlítése félbeszakítsa a beszélgetés menetét! Ha többszintű problémával kell foglalkozni, az nagyon feszültté és megterhelővé teszi a problémamegoldást. Csak az egyik megoldásával foglalkozzatok, vagy legalábbis jussatok el egy konszenzusra, mielőtt továbbléptek a következőre.

W.    Mondd ezt: „Mit tehetnénk ennek a problémának a megoldása érdekében? Ti milyen lépéseket tartotok lehetségesnek a helyzet megoldására?” Ha ez nem működik, fordítsd meg a kérdést, hogy arról szóljon, hogy mi a keresztény élet lényege – hogy Krisztust dicsőítse. „Hogyan dolgozhatnánk ki egy olyan megoldást, ami az Urat dicsőíti?”

X.      Ha a felek nem tudnak lenyugodni (vagy te magad kezdesz kiborulni), tartsatok szünetet! Ha ez sem válik be, akkor találjatok egy másik időpontot a kezelés folytatására!

Y.       Kezdjétek az együttműködést azzal, hogy mindenkit ugyanabba a csapatba tartozónak láttok, és nem ellenfeleknek; mindannyian Isten gyermekei vagyunk, és ugyanabba a családba tartozunk.

Z.       Ne felejtsd el: a cél a megbékélés, amihez a bűnvallás, szeretet és megbocsátás vezet (Példabeszédek 28:13; Máté 5:23-24).

6. Kötelezd el magad a pozitív megoldás illetve a megértés mellett (Jakab 4:1-12; Máté 15:18-19): A konfliktusok többsége (különösen házasságokban) nem fog megszűnni mindaddig, amíg a résztvevők újra és újra „megnyomják a gombokat”, azaz mindig újrakezdik valahol az egészet. Ez olyan, mintha egy vidámparki körhintában lennének, csak éppen nem vidámak. Meg kell születnie a döntésnek, hogy a gombnyomásokat abbahagyják, és többé nem a fájdalmukra vagy a dühükre hallgatnak, hanem a kapcsolatuk helyreállítására koncentrálnak. „Mi az, amit mind a kettőtöknek másképp kell csinálni a megoldás érdekében, hogy ne is folytatódjon ez a konfliktus?” És így elkezdődhet a közös megoldás. Egyetértésre kell jutniuk abban, hogy a konfliktus állandó újraismétlődését meg kell akadályozni. Ha ebben nem egyeznek meg, akkor a megoldás nem jön el.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy néha nem lehet megoldani a problémát, mert vannak olyan okai a krízisnek, ami felett nincs hatalmunk. Ezzel semmi baj nincs mindaddig, amíg a benne lévők egymás megértésére törekednek. Ha valamelyikük újra és újra felhozza a panaszát, akkor nyilvánvalóan túlságosan büszke ahhoz, hogy megoldást keressen, így a problémát már a gyülekezet vezetői vagy akár a polgári hatóságok elé kell vinni. Családon belüli erőszak esetében nálam ez az a pont, ahol azonnal visszakézből lecsukatnám az embert. A gyülekezetben pedig itt van az, hogy megkérik, hagyja el a közösséget, amíg helyre nem állítja a kapcsolatát Istennel.

Bontsd le a helyzetet lépésekre, és jussatok el egy olyan megoldásra, amellyel mindenki egyetért.

„Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelenik. Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek” 1Péter 1:13-14

1.       Gyűjts össze minden információt, amit csak lehet. Írd le a tényeket, az érzéseket és a lehetséges eredményt arra az esetre, ha nem oldódik meg az ügy, és arra az esetre, ha megoldódik. Keresd a gyökereket; a legtöbb probléma általában valamilyen mélyebb dolog tünete.

2.       Írd le részletesen a problémát!

3.       Írd le, hogy az egyes felek milyen pozitív eredményt várnak!

4.       Értékeld és összegezd a mindegyikük által mondottakat, hogy objektív képet kaphass a helyzetről!

5.       Soha ne akard olyankor megbeszélni vagy megoldani a problémát, amikor valamelyikük fáradt, éhes vagy ideges!

6.       Amikor anyagi természetű dolgokról van szó, pénzről vagy magántulajdonról, illetve emberi jogokról, akkor be kell vonnod egy ügyvédet is, de legalább valamilyen szakértőt, hogy segítsen a megoldásban. Ha teológiai kérdésről van szó, akkor ahhoz ragaszkodj, amit Isten Igéje egyértelműen tanít, és ami a gyülekezetetek hitelveiben le van fektetve. De itt is az a cél, hogy együttműködés alakuljon ki, és ne versengés.

7.       Úgy hozd fel az ötleteidet, hogy a többiekét ne kritizáld ezzel! Értékelj, de ne vitatkozz! Ez most a lehetőségek stádiuma; nem kell beleugrani valamilyen végkövetkeztetésbe. Jól gondoljatok át mindent!

8.       Nézd végig az összes ötletet, és tedd fel ezt a kérdést: „Hogyan lehetne közös megoldásra jutni? Hogyan tehetnénk újjá és jobbá a jövőt?” Ne feledd: mindannyian ugyanabban a csapatban vannak!

9.       Ha ez egy olyan konfliktus, amelyben te is érintett vagy, moderátor pedig nincs közöttetek, és nem mennek simán a dolgok, akkor legyél alázatos! Keress egy megbízható közös barátot, egy lelkigondozót vagy egy pásztort, aki a moderátori szerepet átvállalja tőled. Ne hagyd, hogy a büszkeségeddel ellökj másokat magadtól, és lerombold a kapcsolatokat!

10.   Egyesével értékelj minden ötletet! Mik az előnyeik és a hátrányaik? Melyiket tudná mindegyik fél elfogadni? Melyik dicsőíti az Urat a legjobban? Ne felejts el végig pozitív lenni; nem mindenki lesz elégedett.

11.   Állíts össze egy részletes menetrendet a lehetséges megoldás kivitelezésére!

12.   Emlékezz arra, hogy ha az emberek nem hajlandóak az együttműködésre, akkor csak Isten tudja megváltoztatni őket, nekik azonban engedniük kell, hogy ezt megtegye velük! Ebben az esetben a konfliktusban résztvevőket egyesével kell előbb az Istennel való kapcsolatukban megerősíteni illetve felépíteni!

13.   Ha nem sikerült egyetértésre jutni, ne vedd a szívedre! Mindaddig, amíg az Úrnak engedelmeskedsz, nem vagy vesztes – éppen hogy mérhetetlen sikered van! Vannak helyzetek, amiket nem is lehet megoldani, egyszerűen a rossz szemlélet és a büszkeség miatt. De tudnod kell: ez nem a te hibád!

14.   Ha eljutottatok a megállapodásra, kötelezzék el magukat a felek, hogy ezt a konfliktust nem hozzák fel újra, különösen a házaspárok nem. Majd kövesd nyomon az eseményeket néhány nap múltán, majd néhány hét, néhány hónap és végül hat hónap elmúltával. „Nem panaszkodom felőle, nem foglalkozom vele, nem pletykálok róla, nem használom fel a másik ellen. Megbocsátom, elfelejtem, és előre nézek, miközben a kapcsolatunkat építem.” Ha nem készek erre a hozzáállásra, akkor elölről fog kezdődni az egész!

7. Ne feledd: nem minden ember, és sajnos nem is minden keresztény szokott becsületes lenni és a megbékélésre törekedni! Az általános reakciók ezek szoktak lenni: tagadják a problémát, a menekülést választják, vagy éppen a harciasságot, némelyek pereskedni szeretnek, de extrém esetekben gyilkosságot vagy öngyilkosságot követhetnek el.

Menekülés: Amikor valaki azért nem működik együtt, mert fél az emberek véleményétől, és úgy tesz, mintha nem is létezne a probléma, úgyhogy hátat fordít neki, és elmenekül előle. Ezek azok az emberek, akik csak úgy otthagynak egy gyülekezetet, és többnyire nem is hallasz felőlük többet. (1Mózes 16:6-8; 1Sámuel 19:9-10)

Harc: Amikor valaki egy egyre fokozódó dráma résztvevője, és ebből adódóan nem akar kiszállni belőle, mert fél a megtorlástól. Néha teljesen valószerűtlen elvárásai vannak az ilyen embernek, és akár fizikai konfrontációra is képes. Az ilyen ember megfélemlítéssel vagy manipulálással tör utat magának (Apostolok Cselekedetei 6:8.15).

Pereskedés: Némelyek pénzszerzési lehetőséget látnak a konfliktusban. Vagy esetleg nem látnak más kiutat, csak a pereskedést. Ehhez csak akkor folyamodjon az ember, ha nincs más lehetőség, és olyan anyagi kár keletkezett, ahol az adósság elengedése nem jelentene helyénvaló sáfárságot. Néha, jogi okok miatt szükséges a hatóságokhoz fordulni. De légy bölcs: keress egy jó ügyvédet, ugyanakkor folytasd a konfliktusmegoldás lépéseit. (Máté 5:25-26; Apcsel 24:1-26; Róma 13:1-5; 1Korintus 6:1-8)

Tagadás: Amikor valaki nyilvánvalóan vétkezett, de mégsem akarja bevallani a bűnét. Büszkeség, félelem, esetleg mindkettő egyszerre befolyásolhatja őt, ezért inkább úgy dönt, tudomást sem vesz az egészről. (1Mózes 16:1-6; 2Sámuel 2:22-25)

Nem baj ha nem tudod megoldani a problémát! Tanácsold őket egy szakemberhez, vagy egy olyasvalakihez, akinek az adott helyzet a szakterülete.

Házassági problémák megoldása

Máté 7:3-5; 2 Korinthus 3:18

Nekünk, keresztényeknek, viszont nincs lepel az arcunkon; mi olyan tükrök lehetünk, amelyek az Úr dicsőségének a fényét tükrözik. 2 Korinthus 3:18 (az angol fordítás alapján)

Az előbbi lépések sorozata egy bibliai módszert jelent a házassági konfliktusok kezeléséhez is, képzett lelkipásztor illetve lelkigondozó közreműködésével. A fő alapelv a megbékéltetés, a „mindenki nyer” forgatókönyvével. Ehhez az szükséges, hogy ráébredjünk, kik vagyunk Krisztusban, ahogy az előbb már szó volt róla, és hogy nekünk a krisztusi karaktert kell tükröznünk a házasságunkban, még akkor is, ha ez néha nagyon nehéz! Le kell vennünk a leplet a szemünkről, ami vakká tett a szeretetre, a lehetőségekre, és a megbékélésre; ez a lepel tesz vakká Krisztusra nézve is! A számtalan házassági tanácsadásban szerzett tapasztalatom szerint, az esetek 90%-ában egyetlen félreértést fokoznak az állandó „gombnyomásokkal” akár a válás küszöbéig is, mert a büszkeség vagy a sebek fájdalma teljesen elvakítja a házastársakat. Ilyenkor mindkettőjüknek meg kell tanulniuk „tűzszünetet” hirdetni, és el kell kötelezniük magukat arra, hogy nem fokozzák tovább a helyzetet, hanem inkább megoldani fogják. Az is nagyon fontos, hogy egyszerre csak egy kérdéssel foglalkozzatok; ne engedd, hogy a „bilit” egyszerre borítsák ki. Egyszerre csak egy problémával foglalkozzatok! Így lehet hatékonyan nekikezdeni a kapcsolat újraépítésének. Csodákat tud tenni az, ha egy házaspár készségesen tud együttműködni, ha egymás mellett tudnak ülni, lépésről-lépésre végigmennek a folyamaton, és sokat imádkoznak. Viszont általában egy lelkipásztor vagy egy lelkigondozó is kell ahhoz, hogy ez a folyamat hatékonyabb és örömtelibb legyen.

Általános igazság az, hogy mindenki a saját hibáit hozza be a kapcsolatba. Nincs tökéletes ember. Mindannyiunknak megvannak a személyiségünk működési zavarai és hibái, és késznek kell lennünk arra, hogy folyamatosan dolgozzunk a kiküszöbölésükön. A következő részben olyan, a kapcsolatot ellehetetlenítő okokról fogunk beszélni, mint például a védekező magatartás, ami akkor szokott előtérbe kerülni, amikor nézeteltéréseket akarunk megoldani. Magyarázd el ezeket az okokat a házaspárnak, ha te vagy a lelkigondozó, illetve magatoknak, ha részese vagy a vitának, és határozzátok el a lelkigondozás során, illetve otthon, hogy nem mentek bele ebbe a romboló viselkedésbe. Legyél hajlandó arra, hogy először saját magaddal szembesülj (Máté 7:3-5). A házasfelek egy csapatban játszanak, nem egymás ellenségei! Legyél hajlandó úgy látni a házastársadat, mint a csapattársadat, és ne úgy, mint az ellenfeledet! Ezzel elkerülheted, hogy a másikat lásd a problémának, mert addig a konkrét kérdésre és a megoldásra sem tudsz majd koncentrálni!

A házasságot vizsgáló felmérések szerint a problémák 80%-át meg sem kell oldani, ha a pár megbeszéli a kérdéses pontokat, és közös megegyezésre jut (Focus on the Family). A legtöbb konfliktust csak úgy lehet átbeszélni, ha mind a ketten elhatározzák, hogy a saját akaratuknál és sebeiknél is fontosabbnak tartják azt, hogy meghallgatják egymást, megértik egymást és a Szellem gyümölcsét követik. Csak a legnehezebb problémáknál van szükség arra, hogy a Máté 18-at alkalmazzuk, és közvetíteni kelljen a konfliktus kezelésében.

Alapvető igeszakaszok a konfliktus megértése, megoldása és megelőzése gyakorlatához: 1Mózes 4; Zsoltár 37:4; Példabeszédek 3:4-6; 18:13; Máté 5:9; 7:5; 15:18-20; 18:15-20; Lukács 6:27-36; 19:1-9; Róma 8:28-29; 1 Korinthus 6:1-8; 10:31 – 11:1; 13; Galata 5; Efézus 4:22-32; 5:1; Filippi 2:3-6; 4:2-9; Kolossé 1:17-20; 3:12-17; Jakab 4:1-3; 1 János 14:15

© 1989, 1998, 2007 R. J. Krejcir Ph.D., Into Thy Word Ministries www.intothyword.org


[1] A szerző által használt N.I.V. fordítás szerint

Eredeti cikk: Talking your Way out of Conflict

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.