Új nevek megtanulása
Célkitűzés:
Az alkalom célja a fiatalokat képessé tenni arra, hogy egy új nevet hatékonyan meg tudjanak tanulni, valamint, hogy csak olyan elvárásokat támasszanak másokkal szemben, amilyeneket magukkal szemben is támasztanak.
KEZDŐ JÁTÉK
„Vadászat”
Amikor érkeznek az ifisek, a terem különböző pontjaira ültesd le őket. Ez fogja majd meghatározni, hogy ki melyik csapat tagja lesz. 3-4 megközelítőleg azonos létszámú csapatra lesz szükség. A játék kezdetekor minden csapatnak kell egy képviselőt választania a tagjai közül. Amikor kiválasztották a képviselőket, hívd előre a kijelölt 3-4 embert!
„Most „fedett pályás” vadászaton fogtok részt venni. A csapatok képviselőinek fogok súgni egy tárgyat. Amikor ők visszafutnak hozzátok, és megmondják nektek az adott tárgy nevét, akkor az a feladatotok, hogy a nálatok lévő holmik közül vadásszátok azt elő. Ha megvan, akkor adjátok oda a képviselőtöknek, aki ide fog azzal rohanni hozzám. Amelyik csapat képviselője elsőként ér hozzám a becserkészendő tárggyal, az fog pontot kapni. Értelem szerűen a versenyt a legtöbb pontot gyűjtő csapat fogja megnyerni. Lássunk egy példát. Mondjuk kérek egy grafitot, ezt a szót súgom a képviselőknek, amikor azt mondom, hogy „rajta!”, ők odafutnak hozzátok, és elárulják, hogy egy grafitot kell elővadásznotok. Ekkor kiforgathatjátok a zsebeiteket, végigbányászhatjátok a táskáitokat, stb. Amint elkaptatok egy grafitot, azt a képviselőtök kezébe nyomjátok, aki mint a villám itt terem nálam, és ha nem előzte már meg egy másik képviselő, akkor a ti csapatotoké a pont. Figyelem! CSAK A CSAPATOK KÉPVISELŐI hozhatják ki a kért tárgyat, senki más! És ne dobáljátok a dolgokat, mert az nem ér!”
Kezd el a versenyt, és legyen egy segítőd, aki bíróként figyeli a küzdelmet, és írja a pontokat! Körülbelül 6 vagy 7 forduló után hirdesd ki az eredményt! A következő tárgyakat kérd:
– órarend
– fénykép egy jó barátról (családtag fényképe nem ér)
– barna fésű
– egy barátságot jelképező szimbólum (magyaráztasd el velük a jelentést)
– lakáskulcs
– fehér cipőfűző (cipőből kihúzva)
– mozijegy bilétája (amit érvényesítés után kapsz vissza a jegyszedőtől)
BEVEZETÉS
„Ki ne tudná?”
A játék kérdéseit írd össze még az ifi előtt! A kérdések olyan aktuális eseményekkel, közéleti személyekkel, könyvekkel, filmekkel legyenek kapcsolatosak, amelyek vagy akik nagy valószínűséggel ismeretek az ifiseid körében. Ezek a kérdések érinthetik a korábbi ifi-programokat, gyülekezeti alkalmakat is. Lássunk néhány ötletadó példát:
– Ki szokta bevinni a kutyáját beszélgetős műsorába?
– Melyik országban állomásozik jelenleg a legtöbb nemzetiségből felállított hadsereg?
– A legutóbbi kirándulásunkkor melyik patakba esett bele ________?
– Kinek a sütije volt a legnépszerűbb a múltkori szeretet vendégségen? És milyen süti volt az?
– Hány részes a Mátrix?
– Mi a túrórudi reklám szlogenje?
Ossz ki papírt és íróeszközt! Egyszerre egy kérdést olvass fel, és hagyj nekik időt, hogy leírhassák a válaszukat! (Mindenki egyedül válaszoljon.) Amikor az összes kérdés elhangzott, hívd fel a figyelmüket arra, hogy még szükségük lesz a papírra, úgy vigyázzanak rá! Majd két-két ember cseréljen papírt, és egymás megoldásait javítsák, amíg elmondod a helyes válaszokat. A kijavított lapok jussanak vissza az eredeti tulajdonoshoz, hadd nézzék meg az eredményüket. A győztes jutalmat érdemel.
„Ki kicsoda?”
A felhasznált papírok másik oldalára írjanak ennél a feladatnál.
„Most írjátok fel a lapotokra az összes jelenlévő nevét! Ha tudjátok, akkor a családnevét is! Ez nem csoportmunka lesz, úgyhogy azt kérném, hogy mindenki egyedül dolgozzon! Azt is jelöljétek magatoknak, ha van itt olyan, akinek a nevét már tudtátok korábban, de mostanra elfelejtettétek!”
Adj nekik időt az írásra! A végén mindenki magának javítson.
BESZÉLGETÉS
„K-E-L-L”
„Az előző két feladat jó volt arra, hogy tesztelje a memóriánkat. Nem érdekes, hogy milyen gyorsan el tudunk felejteni tényeket, fontos eseményeket, sőt még embereket is? Mi a helyzet a névmemóriával? Nem volt részed az imént abban az élményben, hogy valakit, akiről már sokat tudsz képtelen lennél bemutatni, mert a nevét bizony elfelejtetted? Lehet, hogy te is olyan vagy, mint én. Általában ha valaki bemutatkozik nekem szinte hiába teszi, mert két másodpercen belül elfelejtem a nevét. Nem emlékszem a nevére, ugyanakkor égőnek érzem újra megkérdezni.”
„Azonban az új barátságok kialakításánál az egyik kulcsfontosságú dolog éppen a másik nevének megjegyzése. Ma azt fogjuk elérni az alkalom végére, hogy képesek legyünk új neveket megjegyezni. Ha a következő lépéseket követed, akkor nem jelent majd gondot egy új nevet egyszeri elhangzás után visszaidézni! (Jövő héten letesztelhetjük egymást, hogy ki mennyit fejlődött, oké?)”
„Mindenkinek fontos a saját neve. Hiszen ez az, akik vagyunk! Nem jó érzés, ha valaki emlékszik a nevedre, és azon szólít? (Pláne, ha a kedvenc beceneveden hív!?) Nekem igen. Sokkal jobban szeretem a nevemet hallani, mint azt, hogy „Hé, te, ott!” vagy „Szia, haver!” vagy „Heló, Hogyishívják!””
A Bibliában még fontosabbak voltak a nevek. A szülők híres férfiak és nők után nevezték a gyermekeiket, vagy olyan karakter alapján, amit a gyermeküknek álmodtak. Például, Jóél azt jelenti, hogy Jehova az Isten, és Jóél felnőve próféta lett, Isten hírvivője.”
„Voltak próféták, akiktől azt kérte Isten, hogy a gyerekeiket a jövőben bekövetkezendő eseményről nevezzék el. Például, Hóseás lányának a Loruhamah nevet adta, ami azt jelenti, hogy ’nincs kegyelem’, mert Isten megmondta, hogy nincs nála több kegyelem Izrael számára. Neked hogy tetszene, ha a neved Loruhamah lenne? A barátaid eljönnének hozzád, és megkérdeznék a szüleidet: „Itthon van ’Nincs kegyelem’?”.”
„Akár szereted a nevedet, akár nem, jól esik, ha az emberek a neveden (vagy a beceneveden) szólítanak. Ha emlékeznek a nevedre, az azt mutatja, hogy emlékeznek rád.”
„Jézus ismerte a nevek fontosságát. Egyszer találkozott egy kis növésű emberrel, akit Zákeusnak hívtak, aki szerette volna látni Jézust. Mivel a tömeg eltakarta előle Jézust, felmászott egy fára, hogy onnan jól láthassa. Amikor Jézus elhaladt a fánál, amelyiken Zákeus kuksolt, felnézett rá, és azt mondta: „Zákeus, szállj le hamar…” (Lukács 19:5). Jézus a nevén szólította Zákeust, aki ettől olyan izgatott lett, hogy majdnem leesett a fáról.
„Az első dolog, ami segít egy név megjegyzésében, az, hogy KÖTÖD vagy KAPCSOLOD valamihez. Más szóval gondolatban összekapcsolod valamivel, társítod valamihez. (Írd fel a táblára az, hogy „Kötni / Kapcsolni valamihez! A kezdő K betű legyen nagybetű!) Mit is jelent ez? Az elhangzó nevet valamilyen képpel kapcsolod össze a gondolatodban, amiről eszedbe fog jutni az adott név. Lássunk egy-két példát. Ha Márk atlétai alkatú, akkor megállapíthatod róla, hogy milyen markáns, és egy atlétikus testfelépítésű fiatalember lehet az emlékeztető képed. Ha bemutatkozik Zsuzsa, akkor gondolhatod róla, hogy a kedvenc étele a zúza, és gondolhatsz a finom főtt csirkezúzának a képére. Ha Gyöngyvért mutatják be neked, gondolhatsz a gyömbérre. És így tovább.”
„A második lépés egy név megjegyzése érdekében, a név ELISMÉTLÉSE; elismétled miután hallottad.” (Írd fel a táblára, hogy „A név Elismétlése” és az E betű legyen kiemelten nagy!) „Ismételd el a nevet magadban … mondd ki, halljad, lássad! Majd használd az illető nevét a beszélgetésben amilyen hamar csak tudod! Például mondhatod azt, hogy: „Dóra … elég sok Dórát ismerek. Dóra vagy Dorottya a teljes neved?” Vagy „Marcell – de jó név. Egy családtagod nyomán kaptad ezt a nevet?” Ismételd el a nevet hangosan, amint tudod!”
„A harmadik mozzanat, amelyre általában a találkozás után kerülhet sor, a név LEÍRÁSA. Használhatsz ehhez egy jegyzetfüzetet, egy papírlapot, amire leírod az illető nevét. A leírás segít a megjegyzésben, és abban az esetben, ha mégis elfelejtenéd a nevet, hát tudod, hogy hol nézhetsz utána.” (A táblára írd fel a „Leírni” szót „A név Elismétlése” alá! Írhatod kétszer is. Ne felejtsd el nagy L-el írni!)
„Nézzük meg még egyszer. Hogyan tudjuk a neveket megjegyezni? Az adott nevet gondolatban egy képhez kötjük / kapcsoljuk (K), majd elismételjük (E), végül leírjuk (LL). Nézzük, milyen szót kaptunk a lépések kezdőbetűiből? „KELL”. Ez a szó segítségünkre lehet, amikor fel akarjuk idézni a most megtanult három lépést.”
ELMÉLYÜLÉS
„Gyakorlás”
Demonstráld a KELL folyamatát egy ifitaggal! A beszélgetést kezd a KENŐCcSel, és csak utána kapcsold hozzá a KELL féle névmemorizálást! (Emlékeztetheted az ifiseidet a múlt héten megtanult KENŐCSre, és felhívhatod a figyelmüket, hogy most azt is fogod alkalmazni!) Az egész folyamaton lassan haladj végig! Kezd el a beszélgetést, majd használd az illető nevét természetes módon! Beszélgess vele néhány pillanatig az érdeklődésével kapcsolatosan, majd a családjáról, és végül köszönj el tőle! Miután egyedül maradsz, vegyél elő egy jegyzetfüzetet, és jegyezd fel a beszélgetőpartnered nevét! Áruld el a hallgatóságnak, hogy milyen képpel kötötted össze az adott nevet! Ha szükségesnek érzed, válassz még egy fiatalt, és vele is mutass be egy beszélgetést!
„Tanulj és emlékezz”
Oszd a jelenlévőket 5 fős csoportokra! Magyarázd el, hogy szeretnéd, ha az adott csoport tagjai mind a 4 csoporttagjuk nevét megtanulnák! „Kezdjétek bemutatkozással! Majd találjatok ki együtt lehetséges névasszociációkat! Legvégül, menjetek körbe, és nézzétek meg, hogy mindenki el tudja-e ismételni a többiek nevét!” A gyakorlási idő alatt járj körbe, hogy meggyőződhess arról, hogy komolyan veszik-e a feladatot! Ha már mindenki keresztnevét ismerik csoporton belül, akkor gyakoroljanak a vezetéknevekkel, ha pedig abban is profik, akkor használjanak kitalált neveket.
A gyakorlás után mindenki figyeljen ismét rád!
„Az elmúlt néhány héten arról beszéltünk, hogy hogyan alakíthatunk ki új barátságokat. Az első alkalommal azt vitattuk meg, hogy hol találhatunk potenciális barátokat. Emlékeztek még a szavunkra? K-ÉSZ, amiben minden betű rövidített valamit. K= közelség, É= érdeklődés, SZ= szükség.”
„Múlt héten arról beszélgettünk, hogy miképpen tudunk beszélgetést kezdeményezni. Az akkori kulcsszavunk a KENŐCS volt. Ebben a szóban mit rövidítettek a betűk? KE= kezdő állítás, N= név, Ő= érdeklődés, CS= család.”
„Ma a KELL fontosságáról tanultunk. Kiabáljátok be a megoldásokat! A K betű azt jelenti, hogy _____________ (Kösd / Kapcsold valamihez). Az E betű jelentése: ______________ (Elismétled). És végül a két L azt rövidíti, hogy ____________ (Leírni).”
ÚTRAVALÓ
„Barátság Isten szerint”
„Ha itt voltatok az elmúlt két hét alkalmain is, akkor tudjátok, hogy mostanában azt nézzük meg, hogy mit tanít nekünk Isten a barátságról. Két héttel ezelőtt arról beszéltünk, hogy lehetséges Isten barátainak lennünk, ha hiszünk abban, akit Ő küldött, vagyis Jézus Krisztusban. Arról is beszéltünk, hogy Isten irántunk való barátsága megbízható és kitartó szeretetre épül. Egy hete megállapítottuk, hogy a legőszintébb emberi barátság próbája a nehézség, amivel az egyik vagy mindkét félnek meg kell birkóznia. Láttuk, hogy az érdekbarátok ekkor mind eltűnnek, de az igazi barátok még a testvéreknél is jobban ragaszkodnak a másikhoz, és a nehézség csak közelebb viszi őket egymáshoz. Foglalkoztunk azzal is, hogy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a testvéreinkkel jó barátságban legyünk, mert ők ajándékok a számunkra.”
„Ma egy nagyon jó barátságot ismerünk meg közelebbről. De előtte még szeretnék néhány gondolatot megosztani veletek. A jó barátságok nagyon fontosak a számunkra, mert a barátainkkal megoszthatjuk az örömeinket és fájdalmainkat egyaránt. Ők törődnek velünk, és támogatnak minket. De a rossz barátságok teljesen leszívhatják az energiáinkat. Lehet, hogy úgy érezzük, elárultak, manipuláltak, kihasználtak minket.”
„A jó barátságok nem csak úgy egyszer csak az ölünkbe pottyannak. Energia és időbefektetés az ára annak, hogy jó legyen egy barátság. Őszintének kell lennünk; őszintén kell beszélnünk ez érzéseinkről, arról, ami bánt, és el kell fogadnunk a másik érzéseit és fájdalmait is. A barátság talán legfontosabb tartópillére az őszinte nyíltság.”
„Ez azt jelenti, hogy a jó barátság felépítésénél az első lépés, amit meg kell tennünk nem más, mint hogy őszintén beszélünk magunkról. Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy olyasmit várunk el mástól, amit magunktól nem követelünk meg. Ha azt szeretnéd, hogy veled a másik őszinte és együttérző legyen, akkor te is ilyen legyél vele! Ha azt akarod, hogy valaki tényleg törődjön veled, akkor te is komolyan törődj vele!”
„A Biblia bemutat nekünk egy igazán mély és hűséges barátságot; Jonatán és Dávid barátságát. A barátságuk teljes történetét elolvashatjátok a 1Sámuel 17. 18(:1-4). 19(:1-7). 20. 23(:16-18). fejezeteiben. Most csak bizonyos mozzanatokat nézünk meg belőle közösen. Jónátán Saul király fia volt, tehát ő volt a jog szerinti trónörökös. De apja bűnt követett el Isten ellen, ezért Isten azt mondta Saulnak, hogy más fog a trónra kerülni. Isten Dávidot választotta ki új királynak. Trónra kerüléséig még sok évnek kellett eltelnie, de a folyamat elkezdődött, amikor Dávid legyőzte a nagy ellenséget, Góliátot. Ez után a győzelem után kötött barátságot Jónátán és Dávid. „… Jónátán lelke összeforrt Dávid lelkével. Úgy megszerette őt Jónátán, mint önmagát. … És szövetséget kötött Jónátán Dáviddal, mert úgy szerette őt, mint önmagát. Levette Jónátán a köpenyét, és Dávidnak adta, sőt ruháját meg a kardját, az íját, és az övét is.” (1Sámuel 18:1b.3-4.)
„Eleinte jól mentek a dolgok, de eljött az idő, amikor Saul féltékenykedni kezdett Dávidra, és ártani akart neki, meg akarta öletni. Ekkor Jónátán Dávid segítségére sietett. „Jónátán Dávidnak az érdekében beszélt apjával, Saullal, … Saul hallgatott Jónátán szavára. … Majd Saulhoz vezette Jónátán Dávidot, aki ismét olyan lett hozzá, mint azelőtt.” (1Sámuel 19:4a.6a.7b.) Ennek ellenére később Saul újra Dávid életére tört. Ismét beszélt Jónátán apjával, barátja Dávid érdekében, de ekkor már hiába. Saul végleg Dávid ellen fordult. A két barátnak búcsút kellett egymástól vennie. Az elválás mindkettőjüknek nagyon nehéz volt. „… megcsókolták egymást, megsiratták egymást,…” (1 Sámuel 20: 41b.) Elképzelhető volt, hogy soha többé nem találkozhatnak.
Azonban hosszú idő után meg egyszer találkozhattak. Ez a hosszú idő Dávid számára Saul király elől való bujkálással telt. „Ekkor elindult Jónátán, Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőségbe, és erősítette az Istenbe vetett bizalmát. Mert így szólt hozzá: Ne félj, nem ér utol apámnak, Saulnak a keze! Te leszel Izráel királya, én pedig a második ember leszek melletted. Apám, Saul is tudja, hogy így lesz. És szövetséget kötöttek egymással az ÚR színe előtt. Dávid az erdősségben maradt, Jónátán pedig hazament.” (1Sámuel 23: 16-18.) Jónátán itt már tudta, hogy Isten rendeléséből Dávid lesz a következő király, de ez nem rombolta le barátságukat. Miért? Mind a ketten ismerték és szerették Istent, és életük alakulása mögött látták az Ő mindenhatóságát. Ez felszabadította őket arra, hogy ne egymásra taposva próbáljanak előbbre jutni az életben, hanem ellenkezőleg egymásnak hűséges barátaivá legyenek. Ráadásul itt Jónátán bátorította Dávidot, ahogy olvastuk, erősítette az Istenbe vetett bizalmát.”
„Dávidnak nagyon sokat köszönhetett ennek a barátságnak; ha nincs mellette Jonatán a nehéz időkben, sokszor ezzel életét kockáztatva, lehet, hogy sohasem lett volna belőle uralkodó, sohasem érte volna el célját. Az igazi barátok segítenek minket életünk vezetésében, s lehet, hogy ezt sokszor nem vesszük észre, de ha visszapillantunk életünkre láthatjuk, hogy barátaink nélkül nem tartanánk ott, ahol vagyunk. Szükség van az ilyen barátokra.”
BEFEJEZÉS
„Kukoricapehely és tejszínhab”
Még az alkalom megkezdése előtt kérj fel két ifist (azonos neműt) a játékban való részvételre! Lehetőleg olyanokat, akik még nem nagyon szerepeltek befejező játékokban. Áruld el nekik, hogy egy tálka kukoricapelyhet kell majd megenniük a játékban!
A játék elején állítsd a két versenyzőt a többiekkel szembe, egy-egy asztal mögé! Magyarázd el a közönségnek, hogy a versenyzők feladata egy tálka kukoricapehely elfogyasztása lesz! És kérd meg az ifiseidet, hogy hangosan bíztassák a versenyzőket a „küzdelem” alatt! Ekkor hozz elő két nagyméretű tálkát, és töltsd fel őket kukoricapehellyel. Mondd el a versenyzőknek, hogy olyan gyorsan egyék meg az adagjukat, ahogy csak tudják! Az a győztes, akinek hamarabb üres lesz a tálkája. Ha kérdezik, hogy hol van tej és kanál, akkor elmondhatod nekik, hogy kanál helyett csak a szájukat használják, és a tej helyett tejszínhabot tudsz a rendelkezésükre bocsátani! Jól borítsd be tejszínhabbal mindkettőjük kukoricapelyhét! A két kezüket hátuk mögött összekulcsolva a te jeledre neki kezdhetnek a tálkák kiürítésének. A közönség hangosan bíztassa őket.
A végén hirdesd ki a győztest, és adj mindkettőjüknek papírtörlőt, hogy letisztíthassák magukat!
Eztán jöhet a hangos zene, étel, ital!
Vélemény, hozzászólás?