Barátságok születése 2.

Beszélgetés kezdeményezése

Célkitűzés:

Az alkalom eredményeképpen az ifisek meg fogják tanulni, hogyan építhetnek barátságokat beszélgetések kezdeményezésén keresztül.

KEZDŐ JÁTÉK

„Sorakozó!”

Kezd az alkalmat azzal, hogy mindenkit leültetsz! A köszöntés után oszd az ifiseket két csoportra, vagy nagy létszám esetén több csoportra! (Ebben az utóbbi esetben azonban több időt számolja feladat lebonyolítására.)

„Szeretném megnézni, hogy melyik csapat tud gyorsabban felsorakozni az elhangzó instrukciók alapján! Többféle instrukció hangzik majd el. Érdemes figyelni, és gyorsnak lenni, mert a győztes csapat pontot kap, minden fordulóban. A legtöbb pontot elérő csapatra a végén jutalom vár.”

Sorakozó!

…egyenes vonalban, a terem elejét és hátulját összekötve!

…egyenes vonalban, a terem jobb és bal falát összekötve!

…egyenes vonalban, a terem elejét és hátulját összekötve, arccal a terem hátulja felé, és ülve

…magasság szerint a legalacsonyabbtól a legmagasabbig, jobb kezeddel az előtted álló vállán!

…egyenes vonalban, a terem elejétől a terem végéig, ülve!

BEVEZETÉS

„Párok és beszélgetés”

Állítsd a jelen lévőket párokba, és mondd nekik, hogy forduljanak egymással szembe! Beszélgessenek! Ha ismerik egymást a párban lévők, valószínűleg hülyéskedni fognak. Ha nem ismerik egymást, akkor lehet, hogy csak zavartan hallgatnak. Figyeld meg a különböző párok reakcióit, de még ne kommentáld a látottakat!

„Képzeld el!”

Kérd meg az ifiseket, hogy üljenek le, és figyelmesen hallgassák meg a következő szituációkat!

„Szandra és Tamás a suli után a buszra várnak, ami késik. Ismerősek egymásnak a suliból, de semmiképpen sem nevezhetők barátoknak. Ha te lennél Szandra vagy Tamás helyében, és szeretnél beszélgetést kezdeményezni, mit mondanál? Hogyan kezdenél hozzá?”

Hallgass meg néhány gondolatot!

„Néha nagyon nehéz feladat párbeszédet kezdeményezni. Amikor néhány perce kettesével beszélgettetek, nem volt nehézségetek, ha egy általatok jól ismert emberrel kerültetek össze. Sok téma volt, amiről tudtatok beszélgetni. De ha olyan valakivel kellett beszélgetnetek, akit alig ismertek, akkor bizonyára elég szófukarok voltatok a másikkal.”

„A múlt héten arról beszélgettünk, hogy hol találhatunk potenciális barátokat. Emlékeztek még a K-ÉSZ ábránkra? Mit is jelentenek a betűi?” (Ismételd át a helyes válaszokat! K = közelség – a potenciális barátokat a környezetedben keresd, suliban, különórákon, stb.; É = érdeklődés – keresd azokat, akiknek a tiédhez hasonló az érdeklődési körük; SZ = szükség – keresd azoknak a társaságát akiknek szintén szükségük van barátokra.)

„Ez az első lépés – olyan helyre menni, ahol találkozhatsz megfelelő emberekkel. A következő lépés egy barátság kialakításakor, hogy párbeszédet kezdeményezel. A mai alkalmon azt fogjuk megtanulni, hogy hogyan lehet könnyen és természetesen beszélgetést kezdeményezni.”

BESZÉLGETÉS

„KE-N-Ő-CS”

„A Bibliában egy érdekes történetet olvashatunk Jézusról. Egyik nap elment egy kúthoz, hogy vizet igyon, és a következő dolog történt. A János 4:7-14. mutatja be a történteket.”

„Samárián kellett pedig átmennie, és így jutott el Samária egyik városához, amelynek Sikár volt a neve. Ez közel volt ahhoz a birtokhoz, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek. Ott volt Jákób forrása. Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál; az idő délfelé járt. Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: „Adj innom!” Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. A samáriai asszony ezt mondta: „Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok?” Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal. Jézus így válaszolt: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.” Az asszony így szólt hozzá: „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély: honnan vennéd az élő vizet? Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott, sőt fiai és jószágai is?” Jézus így válaszolt neki: „Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” Ezek után Jézus elmagyarázta az asszonynak, hogy miképpen kaphat örök életet a Jézusba vetett hitén keresztül.

„Jézus beszélgetni akart ezzel az asszonnyal. Nemcsak azért, hogy inni kérjen, hanem azért, mert beszélni akart neki az örök életről. Most azt szeretném, ha megfigyelnétek, hogy hogyan indította el Jézus ezt a párbeszédet! Nem ismerte ezt az asszonyt – teljesen idegenek voltak egymásnak -, de volt egy kapcsolódási pontjuk … a víz. Mind a ketten a kútnál voltak vizet keresve; ezért Jézus a vízzel kapcsolatban kezdeményezte a beszélgetést.”

„Ez elvezet minket a beszélgetés kezdeményezésének első alapelvéhez, a KEZDŐ ÁLLÍTÁS használatához.” (A táblára írdd fel jól olvashatóan: KE!) „Más szavakkal, keress kettőtök közötti kapcsolódási pontokat – valamit, amivel kapcsolatban tehetsz egy megjegyzést.”

„Most gondoljunk vissza Tamás és Szandra esetére! Tamás beszélgetést kezdeményezhetett volna azzal, hogy valamilyen megjegyzést tesz a busz késésére vagy egy iskolai programra. Figyeljétek meg, azt mondtam állítást – ugyanis jobb egy állítást mondani valamiről, mint azonnal kérdést intézni a másikhoz. Azt is mondhatta volna: „Jó, hogy ilyen későn megy ez a busz! Máskülönben nem biztos, hogy elérném a kosár-edzésem után.” … vagy ”Azt hiszem az idei diákdiri választáson végre minőségi jelöltek indulnak, akik eredeti ötletekkel tudtak előállni, nem csak a szokásos sablonokkal.” Miután Szandra reagál a megjegyzésre, már kérdezhet Tamás egy kérdést. Például: „Te melyik jelöltre fogsz szavazni?”

„A második alapelv egy párbeszéd kezdeményezésénél a NÉV. Ez azt jelenti, hogy megérdeklődöd a másik nevét, és a párbeszéd folyamán a nevén szólítod.” (Írdd fel a táblára az N betűt a KE betűk után!)

„A harmadik alapelv az ÉRDEKLŐDÉS. (Írdd fel az Ő betűt a már fent lévő KE-N- mellé!) Ez nem más, mint hogy mi érdekli a másikat, és arról beszélgetsz vele. Például, Tamás megkérdezheti Szandrától, hogy milyen iskolai rendezvényeken vagy szakkörökön vesz ő részt, és utána kérdezgetheti őt az azokkal kapcsolatos részletekről. Ha valakit meg akarsz ismerni, fontos, hogy kiderítsd, hogy mi érdekli az illetőt.”

„Az utolsó alapelv, ami segíthet nekünk a CSALÁD. (Írdd fel a CS betűt!) Vagyis beszélgethetünk a másik családjáról és otthonáról … hol lakik, hány testvére van, mióta lakik a jelenlegi lakhelyén, stb. A család életünknek jelentős hányadát tölti be, és jó, ha a másikat erről az oldalról is megismerjük. De! Vigyázzunk, ha valakinek a családjáról beszélgetünk! Legyünk figyelmesek arra, hogy a másik szeretne-e életének erről a területéről beszélgetni. Családjukkal kapcsolatban sokan hordoznak sebeket. Vagy lehet, hogy csak bizonyos bizalmi szint kiépülése után szeretnének a családjukról beszélgetni. Ha ezzel találkozunk, ne legyünk olyanok, mint az elefánt a porcelánboltban, hanem legyünk figyelmesek a másikkal!”

„Nézzük meg, hogy milyen csodaszert sikerült összeraknunk ebből a négy alapelvből! KE-N-Ő-CS. (Ismételd át velük, hogy mely betűk mely alapelveket rövidítenek!) Ha valakivel szeretnél beszélgetést kezdeményezni ne felejtsd el használni a KENŐCSöt!”

ELMÉLYÜLÉS

„Bemutatás”

„Válassz ki egy ifist, és hívd magad mellé! Mondd el, hogy most be fogjátok mutatni azt, amiről eddig szó volt! Hangsúlyozd, hogy a jelenetben úgy fogsz viselkedni az ifissel, mintha nem ismernétek egymást, és megpróbálsz beszélgetést kezdeményezni vele! Kezd azzal, hogy egy nyilvánvaló kapaszkodó kapcsán mondasz egy állítást! „Látom, hogy ___________. Hol __________?” (pl. ha feliratos póló van rajta, akkor mondhatsz valamit a felirattal kapcsolatosan; ha valamilyen különleges kitűzője vagy táskája van, akkor azzal kapcsolatban mondhatsz valamit; ha nincs semmi ilyen nyilvánvaló kapaszkodó, akkor mondhatsz valamit az ifi alkalommal kapcsolatban, mert ő is ott van az alkalmon.) A KE után menj végig a N, Ő, CS lépéseken is! Azután válassz valaki mást, és ővele is mutasd be a KE-N-Ő-CS „módszert”!

„Azt hiszem értitek az elgondolás lényegét. Most nektek is lehetőségetek van magatokat kipróbálni benne. Keressétek meg a párotokat, akivel az alkalom elején megpróbáltatok beszélgetni!

„Megismerni”

Győződj meg arról, hogy mindenkinek van párja!

„Azt szeretném, hogy tegyetek úgy, mintha idegenek lennétek, még akkor is, ha jól ismered már a veled párban lévőt. Az kezdje a párbeszédet, aki kettőtök közül az idősebb! Emlékezzetek a KE-N-Ő-CS használatára!”

Járj körbe, a segítőkkel együtt, hogy megbizonyodhassatok arról, hogy minden ifis komolyan veszi a feladatot! Hagyj a párbeszédre néhány percet! Majd mondd meg az ifiseknek, hogy mindenki keressen egy új beszélgetőpartnert!

„Oké, ez alkalommal az kezdje a párbeszédet, aki az imént csak válaszolgatott! Ha mind a ketten kezdeményezők voltatok az imént, akkor a fiatalabb kezdjen!”

Most is biztosíts nekik néhány percet a gyakorlásra! Majd kérd meg őket, hogy üljenek le! „Nos, elég jól haladtok ahhoz, hogy új barátságokat alakíthassatok ki. Tudjátok, hogy hol keressétek őket: K-ÉSZ; és tudjátok, hogy hogyan kezdjetek el beszélgetni velük: KE-N-Ő-CS.”

ÚTRAVALÓ

„Barátság Isten szerint”

„Ha emlékeztek még, azt ígértem a múltkor, hogy az elkövetkező néhány hétben meg fogjuk nézni, hogy Isten mit tanít nekünk a barátságról. A múlt héten arról beszéltünk, hogy lehetséges Isten barátainak lennünk, ha hiszünk abban, akit Ő küldött, vagyis Jézus Krisztusban. Arról is beszéltünk, hogy Isten irántunk való barátsága megbízható és kitartó szeretetre épül. Ma azzal fogunk foglalkozni, hogy megnézzük a legőszintébb emberi barátság egy-két vonatkozását.”

„Van testvéretek? Belegondoltatok már abba, hogy őket ajándékba kaptátok mint barátokat? A testvérek nagyon jó barátok lehetnek, és ez egy óriási ajándék, amit meg kell becsülni. Fontos, hogy mi mindent elkövessünk azért, hogy a testvérünkkel vagy testvéreinkkel jó barátságban legyünk!”

„Lehetséges azonban, hogy az életünkben kerülünk olyan helyzetbe, hogy a testvérünkre / testvéreinkre nem számíthatunk barátként. Például túl nagy a korkülönbség, és még a testvéreid túl fiatalok vagy éppen téged tartanak túl fiatalnak egy kölcsönös jó barátsághoz. Lehet, hogy messzire kerültök egymástól iskola vagy költözés miatt. Az is lehet, hogy egyáltalán nincs testvéred. Ilyenkor sokat segíthetnek a barátok.”

„A Példabeszédek 18:24b-ben ezt olvashatjuk: „… van olyan barát, aki

ragaszkodóbb a testvérnél.”

Ez önmagában is sokat elárul az igazi barátság kitartásáról. Az igazi barát nem tűnik el a bajban, hanem akkor is lehet rá számítani. A testvérek, ha baj van, nagyon össze szoktak tartani. Ha valaki ennél ragaszkodóbb, akkor arra az illetőre nyugodtan számíthat a barátja. Még egy árnyalatot bemutat, ha az idézett Igének az első felét is megnézzük.

„Van ember, aki bajba juttatja

embertársát,

de van olyan barát,

aki ragaszkodóbb a testvérnél.”

Ez egy ellentét. A másikat bajba juttató ellentettje a kitartó és ragaszkodó barát.”

„Egy másik példabeszédben (Péld. 17:17.) ezt olvashatjuk:

„Mindig szeret a barát,

de testvérré a nyomorúságban válik.”

Szerintetek ez mit jelent? __________________

Ez az Ige azt is jelenti, hogy az igazi barátokat a baj nem szétválasztja, hanem közelebb viszi egymáshoz, mert együtt mennek át azon a nyomorúságon, együtt győzik azt le.”

„Most állítsuk szembe ezt a fajta barátot a következő versben bemutatott baráttal!

„A vagyon sok barátot szerez,

a nincstelentől a barátja is elválik.”

(Példabeszédek 19:4.)

Mi a jellemzője az első Igében szereplő barát, és az utóbbiban bemutatott „barát” között?”

„Mit is tanulhattunk Jézustól a szeretet mércéjéről? Jézus azt mondja, hogy „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.” (János 15:13.) Lehet, hogy a mi életkörülményeink olyanok, hogy nem kell szó szerint meghalnunk a barátainkért. De vannak önmagunknak való apró vagy éppen jelentős „meghalások” a mindennapokban. Ha például lemondok az izgalmas esti film megnézéséről, mert felhív egy jó barátom, aki éppen bajban van, és megkér, hogy menjek át neki segíteni.”

„Az előttünk álló héten gondoljuk át, hogy kik azok az önzetlen barátaink, akik tényleg ragaszkodóak, és szeretetből nem pedig érdekből vannak mellettünk. Értékeljük-e eléggé az ő barátságukat? Viszonozzuk-e a szeretetüket, törődésüket? Gondoljuk végig, hogy mi nem vagyunk-e érdekből barátai valakinek/valakiknek? Helyes-e ez Isten szerint? Megbecsüljük-e a testvéreinket? Elkövetünk-e minden tőlünk telhetőt, hogy jó barátságban legyünk velük? Értékeljük-e Isten felén való önzetlen barátságát? Viszonozzuk-e?”

BEFEJEZÉS

„Hintáztatók”

Az alkalomra készíts elő egy 120-180 centiméter hosszú partvisnyelet, és köss a közepére egy 90 centiméter hosszú zsineget! A zsineg szabadon maradó végére erősíts egy teniszlabdát!

Állíts fel 2-3 kétfős csapatot, hogy egymással versenyezzenek! Egyszerre egy csapat van a színen. Az a feladatuk, hogy egymással szemben állva úgy fogják maguk közé a partvisnyelet, hogy egy-egy végét a csípőjükhöz nyomják. A jeladásodra a lehető leggyorsabban fel kell tekerniük a zsineget a nyélre úgy, hogy hintáztatják azt. A nyélnek mindvégig a csípőjüknél kell lennie – csak ott lehet tartaniuk, és nem lehet elmozdítani kézzel.

Miután a jelt megadod, mérd le, hogy mennyi idő alatt tudják végre hajtani a feladatot! Miután mind a három csapat kész, a leggyorsabb csapat jutalmat érdemel.

Majd jöhet a zene és a süti! Amikor módodban áll, emlékeztesd őket a KE-N-Ő-CS-re!

Barátságok születése 1.

Barátságok születése 2.

Barátságok születése 3.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.