Az ötletorientált ifjúsági szolgálati kultúra kialakítása felé

Néhány héttel ezelőtt egy 15 éves lány panaszkodott nekem az imaházunk folyosóján, hogy a vasárnapi kiscsoportunk rosszabb, mint a hétközi bibliatanulmányozó csoportjuk. Azonnal részletes magyarázatba kezdtem arról, hogy a két csoport céljai, jellege, stb. eltérőek. Később a nap folyamán, ahogy újra végiggondoltam a párbeszédet, rájöttem, hogy engem, egy 44 éves férfit megfélemlített egy 15 éves lány. Védekeztem. Támadta a kiscsoportomat, és meg kellett védenem magam! Mindeközben kihagytam egy csodálatos lehetőséget arra, hogy értékes visszacsatolást kapjak. Mintha „odadobta volna gyöngyeit a disznók elé”, felkínálta nekem személyes véleményét, és én erre csak annyit mondtam: „röf-röf”. Az ilyen párbeszédek dinamikájának megértése, és a felismerések alkalmazása számtalan üzletet forradalmasított már, és ez megtörténhet a te szolgálatoddal is!

Amanda panasza ifjúsági szolgálatával kapcsolatban:

Éppen reggelizel a területi ifivezetőkkel, mikor valaki felteszi az ilyenkor megkerülhetetlen kérdést: „Hogy megy nálatok az ifjúsági szolgálat?” Mielőtt még az újonnan megtértek abbahagyták volna a gügyögést arról, hogy hány gyerek volt a téli csendesnapjukon, Amanda frissítő őszinteségrohamban tör ki:

„A csendesnapunk totális katasztrófa volt. Amikor megjöttek a gyerekek, ellenálltak a rendszernek, és alig érdeklődtek azok iránt a tevékenységek iránt, amiket nekik terveztünk. És még egy dolog: a dicsőítő csoportunk minden héten kiteszi a szívét, hogy vezesse az ifjúsági dicséretet, de ők, úgy tűnik, nem is reagálnak. Mi baj van velük?”

Kitalálod Amanda néhány mondatából, mi a szolgálatuk alapproblémája, ami tönkreteszi az alkalmakat és a programokat?

Számomra Amanda kulcskifejezései a következők: „tevékenységek iránt, amiket nekik terveztünk” és a „dicsőítő csoportunk”, és ezzel szemben „mi baj van velük?” Mi (felnőtt vezetők) velük (fiatalokkal) szemben. Úgy tűnik, Ő ugyanúgy vezet, mint amit ma sokan normának fogadnak el: a felnőttek, és talán néhány diák vezető tervezte meg a csendesnapot anélkül, hogy ezt megbeszélték volna a csoport többi tagjával. Ez vezetőorientált ifjúsági szolgálat, nem pedig ötletorientált. Ez az egyszerű paradigmaváltás alig észrevehető, mégis elég erős ahhoz, hogy forradalmat idézzen elő.

Ifjúsági szolgálat: vezetőorientált vagy ötletorientált?

Több mint 25 év ifjúsági szolgálati tapasztalattal a hátam mögött úgy látom, hogy a vezetőorientált ifjúsági szolgálat szinte biztos kudarchoz vezet. Amanda szolgálata vezetőorientált. Szolgálatában a vezetők tanulmányozzák a bibliai alapelveket, megtanulják, amit lehet az ifjúsági szolgálatról, elfogadnak egy stratégiát, megvitatják egymás között, hogy azt hogyan lehet a legjobban végrehajtani, és ez alapján megtervezik az ifjúsági szolgálatot. Az ötletek a szervezet tetejétől lefelé áramlanak.

A forradalmi paradigmaváltás megvalósítása az ötletorientáltság felé szintén olyan vezetőket feltételez, akik tanulmányozzák az ifjúsági szolgálatot, és azt bibliai alapelvekre építik. Úgy gondolnak magukra, mint akik egy bizonyos célt akarnak elérni (célorientáltak- Doug Fiels szavaival), de tudják, hogy ezeknek a céloknak vagy alapelveknek a megvalósítása helyzetről helyzetre másképp fog kinézni. Ezért olyan kultúrát alakítanak ki az ifjúsági szolgálatban, ahol mindenki, az először odalátogatótól a felnőtt önkéntesig szabadon és rendszeresen hozzájárulhat ötleteivel a szolgálat kialakításához. Az ötletek alulról felfelé áramlanak. Mielőtt megterveznek egy csendesnapot, vagy átvesznek egy dicsőítési stílust, konzultálnak a fiatalokkal és a felnőttekkel is. Minden tag fel van hatalmazva arra, hogy a hét folyamán gondolkodjon azon, hogy hogyan lehetne jobbá tenni a dolgokat. Amikor minden jól megy, mindenki úgy érzi, hogy ebben neki is része van. Ha rosszul mennek a dolgok, mindenki felelősnek érzi magát abban, hogy megoldást találjon a problémára.

Miért legyen az ifjúsági szolgálat ötletorientált?

Sokfelől jöhet ellenállás ezzel a modellel szemben. Néhány vezető azzal érvel, hogy imádkozik, és bízik Istenben, hogy jó ötleteket ad neki. „Milyen ötletek jöhetnek a diákoktól, amiket Isten velem ne tudna közölni?” Mások megkérdőjelezhetik, hogy a fiatal keresztényeknek elég szellemi rálátásuk van a dolgokra ahhoz, hogy jó irányba vigyék el az ügyeket. Megint mások saját bizonytalanságuk miatt nem kockáztatják meg azt, hogy kritikának legyenek kitéve. Tehát miért legyünk úrrá a tehetetlenségen, és miért mozduljunk el egy ötletorientált kultúra felé?

1.       A növekvő csoportok diákvezetőket alkalmaznak. Azt a missziós parancsot kaptuk, hogy tegyünk tanítvánnyá minden népet (Mt 28:18-20), nem csupán azt, hogy tartsuk távol a gyerekeket az utcától. Egy kétéves kutatás, amely 500 ifjúsági csoportot vizsgált meg, úgy találta, hogy a diák vezetés (ami magában foglalja mind az ötletekkel való hozzájárulást, mind a döntésekben való részvételt) lényeges jellemzője a növekvő csoportoknak. (1)

2.       A gyülekezet (a fiatalokkal együtt) egy test, aminek a feje Krisztus, és nem az ifivezető. Ha minden tag szolgáló, akkor nincs emberi „fej”, ahonnan az összes ötletnek eredni kell. Bár vannak, akik lelkileg érettebbek, és így több hatalmuk van eldönteni, hogy mely ötletek valósuljanak meg (Zsid 13:17, 1Tim 4, Titusz 1), azért mindnyájan szolgák vagyunk. Akkor miért nem hagyom, hogy más szolgáktól is (beleértve a fiatalokat és a felnőtt önkénteseket is) jöhessenek ötletek? Ha egy test vagyunk, akkor kezdjünk is el egy testként szolgálni. (Ef 4, 1Kor 12,14; Róma 12, 1 Pt 4)

3.       Nem csak az ifivezetőké a Szentlélek. (1Kor 12:7, Róma 8:14) Spurgeon furcsának gondolta, hogy azok az emberek, akik olyan magasztosan beszélnek arról, amit Isten nekik mondott, olyan keveset gondolnak arról, amit másokkal közölt.

4.       Arra hivattunk el, hogy szolgáljunk, nem arra, hogy minket szolgáljanak. (Márk 10:45) Hogyan szolgálhatunk a diákok felé, ha nem ismerjük szükségeiket?

5.       Pál mindenkinek mindenné lett, hogy elérje őket. (1Kor 9:19-23) Ura példáját követve szolgálatának tekintette minden célcsoport elérését. Hogy a te ifjúsági csoportodat elérje, meg kellett volna találnia a módját, hogy megismerje különleges jellemzőiket.

6.       „Segítséget jelent, ha sok a tanácsadó.” (Péld 11:14) Az ötletorientált szolgálatok a lehető legszélesebb körű tanácsadói körrel rendelkeznek.

7.       A gyülekezet vezetői elsősorban felkészítők (Ef 4.). Ha megbeszéljük a dolgokat, és figyelembe veszzük a fiatalok ötleteit, akkor ezzel egyúttal fejlesztjük önbizalmukat, hogy kialakítsák a saját vezetőségüket.

8.       Másokat magunknál fontosabbnak kell tartanunk (Fil 2) Azáltal, hogy nem kérjük ki véleményüket, vagy nem vesszük komolyan, amikor azt felajánlják, inkább megalázzuk a diákokat és az önkénteseket, mintsem felemelnénk őket. Hány 13 évest kérdeztek már meg a véleményéről? Ők ezt nagyra értékelik és gerjeszti az önbizalmukat.

Ötletorientált kultúra kialakítása

Tehát ötletorientált kultúrát szeretnénk. De hogyan kezdjük el?

1.       Illeszd bele a teológiádba. Ha úgy látod, hogy az ötletorientáltság nem több mint egy érdekes lehetőség, lehet, hogy sohasem léped át az „úgy teszek mindent, ahogy eddig” kényelmének küszöbét. El kell határozni, hogy ezt akarod tenni, mert ez a helyes.

2.       Nyeld le a büszkeségedet. Feargal Quinn, ír üzletember esete nagyon megfogott az elmúlt néhány hónapban. Olyasvalamit ért el, amit a legtöbb ember lehetetlennek gondolna: elindított egy élelmiszerbolt-hálózatot, ami annyira vevőbarátnak bizonyult, hogy az emberek elmentek a nagy szupermarketek mellett és inkább az ő boltjaiban vásároltak. Hogy érte ezt el? Quinn szerint kiemelkedő sikere öt alapfeltevésen alapul, amit ő „az alázat öt leckéjének” nevez.

  • A vevőim többet tudnak nálam
  • Az alkalmazottaim többet tudnak nálam
  • Sem az alkalmazottaim, sem én nem lehetünk állandóan kreatívak
  • Amit tegnap tudtam, az ma már nem elég
  • Nem reagálok elég gyorsan a vevőimre

Ezeknek az alapelveknek megfelelően Quinn állandóan kikéri a vevők és az alkalmazottak ötleteit és HALLGAT arra, amit mondanak. Vásárlói fórumokat rendez, kritikát kér, beszélget a vevőkkel a boltban, és ötletládákat helyez ki. Mivel mindenkit figyelembe vett, és mindenkitől tanult, ő lett a vevőszolgálat királya és kiütötte a nagyágyúkat.

3.       Töltess ki névtelen kérdőívet. Ez egy jó kiindulópont, mivel az emberek nem akarják megkockáztatni, hogy megbántsanak téged. A 9-dikes kiscsoportommal kitöltettem egy kérdőívet arról, hogy milyen zenét szeretnek. Érdekes, a fiúk mind a Metallica stílust kedvelték, a lányok pedig a fiúzenekarokat. El kellett gondolkoznom azon, hogy ez a jelenség nem magyarázza-e, hogy 80%-ban lányokból áll a nagyobb csoport ifjúsági dicsőítő zenekara. A mi dicsőítő együttesünk szinte kizárólag lágyabb stílusban játszott. Teljesen kívül rekedt a tizenéves fiúk úgynevezett „szívből jövő” zenéje.

4.       Rendezz kötetlen, egyéni kérdezz-felelek alkalmakat. Ezen a héten a 13 éves Benjivel sétáltam és megkérdeztem tőle, hogyan változtatná meg az ifiszolgálatot, ha ő lenne ennek a felelőse. Felhozta a zenei stílus témát, és ezt mondta: „A múlt héten iskolai buliban voltam és figyeltem, hogyan reagálnak az emberek a különböző zenei stílusokra. Csodálkoztam, hogy nem mindenkinek tetszik a rap, pedig ez a stílus nagyon népszerű manapság. Volt, akinek tetszett, volt, aki panaszkodott. Amikor popzenét játszottak, mindenki csak álldogált. De amikor egy kicsit keményebb zene jött, úgy tűnt, mindenkinek tetszett.” Megváltoztatom-e a dolgokat ez alapján az egy vélemény alapján? Nem. Benji véleményét még „sok tanácsadó” kell, hogy finomítsa. De mint a jó misszionárius, tanulok a „törzsemről” visszajelzéseik alapján.

5.       Tervezz hivatalos ötletgyűjtő alkalmakat. Ifivezetőként évente elvittem a diákvezetőkből álló csoportomat egy csendes napra, hogy értékeljék az egész szolgálatot és segítsenek kitűzni a következő év céljait. Egyszerre csak egy területet beszéltünk át. Elmondhatták, hogy szerintük hogy állunk az evangélizáció, a pásztorolás, a dicsőítés, a tanítás stb. bibliai parancsok alkalmazásában. Azután ötletrohamot rendeztünk a javítás érdekében. Bedobtunk egy kis mulatságot és csapatépítést is. A hivatalos visszacsatolásra egy másik módszer lehet például, hogy a havi képzéssel egybekötött találkozón a kiscsoportvezetők elmondhatják a véleményüket. Úgy találtam, hogy az ő ötleteik (alulról felfelé) jobbnak bizonyultak, mint amit én szerettem volna megosztani velük (felülről lefelé), és jobban is fogadták őket.

6.       Vigyél magaddal laikusokat a konferenciákra. Azáltal, hogy látják a nagyobb képet, felgyullad szívükben a láng, nagyobbakat tudnak álmodni, és a nagyobb keretet látva jobb ötletek születnek.

7.       Csapatod néhány tagjával látogass meg jól működő szolgálatokat, vegyetek ihletet és tanuljatok tőlük. A mi csoportunkban probléma volt az asszimilációval. Azáltal, hogy elvittem néhány fiatalt meglátogatni egy baráti ificsoportot, sok használható ötletet láttunk, amelyek segíthetnének a csoportunknak ezen a kritikus területen. Egy másik szolgálatban általában könnyebb észrevenni az erősségeket és a gyengeségeket, mint sajátunkban.

8.       Hozz létre kreatív csoportot. Havonta adj nekik témákat, és hagyd, hogy megvalósítsák ötleteiket tréfás jelenetekkel, zenével, játékkal, stb.

9.       A kulcsfontosságú területeken rendszeresen és kreatívan kérj visszajelzést. Bill Hybels megkért egy különböző emberekből álló csoportot (úgy emlékszem volt benne egy kereső, egy üzletember, egy háziasszony, egy teológus), hogy mondjanak kritikát a heti jelentésben megjelenő üzeneteiről. Ilyen külső és belső kritika híján arra kárhoztatjuk magunkat, hogy „keresztény gettóvá” váljunk, akiknek csak a belül levők véleménye számít. Emellett a vakfoltokat is csak úgy vehetjük észre, ha rendszeres és őszinte visszajelzést kérünk.

10.    Egyezz meg egy másik, a lelkesedésedben osztozó helyi ifivezetővel, hogy értékelitek egymás munkáját.

11.    Alakíts ki szolgáló csoportokat. Az ifjúságunk vezetője weboldalt szeretett volna a csoportnak. Meghívtam a házunkba körülbelül öt gyereket, és megkérdeztem tőlük, mit szeretnének, mi legyen a weboldalon. Én lettem a projektmenedzser, aki a megfelelő mederben tartottam a munkát, ők pedig megtervezték és létrehozták az oldalt. Néhányan az Adobe Photoshop segítségével néhány óra alatt grafikát készítettek a kezdőoldalra, ami például az én képességeimet meghaladta volna. Most érzik, hogy övék a weboldal. Az ifivezető e-mailben elküldi nekik az aktualitásokat és az ötleteket, ők pedig megvalósítják. Valószínűleg én is tudtam volna weblapot készíteni az ificsoportnak. De így, a csapatszemléletű hozzáállás miatt, ők is részt vesznek a munkában, érzik, hogy ez az övék is, átélhetik a szolgálat izgalmát. És nem nekem kell bajlódnom vele. Ha van dicsőítő csoportod, dekorációs csoportod, stb., akkor az embereid lehetőséget kapnak arra, hogy vigyenek egy szolgálatot, előhozakodhassanak saját ötleteikkel és megvalósíthassák azokat.

12.    A nagy ötleteket hamar valósítsd meg, és részesítsd megfelelő elismerésben az ötletgazdát. Hogy túllépj azon a szinten, hogy csupán ötleteket kapsz, és igazán elmozdulhass az ötletorientált kultúra megteremtésének irányába, csinálj hőst az ötletgazdákból. Dicsérd meg őket az ötleteikért a többi diák és a vezetők előtt. Meglátod, hamarosan a többi diákot és az önkéntest is motiválni fogja, hogy elhiszed, hogy okosak, hogy tiszteled az észrevételeiket. Felelősnek fogják érezni magukat azért, hogy a legtöbbet hozzák ki ebből a szolgálatból.

A Business Week c. folyóirat így írt Jack Welchről: ”Ő az arany standard, akihez az összes többi vezérigazgatót mérik.”(3) Welch a General Electric vezérkarában dolgozik. Ennek a cégnek több a bevétele, mint a világ országai majdnem felének az összes GDP-je. (4) Mitől olyan sikeres ez az ember? Egyik szerző szerint abban rejlik a szakértelme, hogy felismeri a jó ötleteket, kivonatolja, és alkalmazza őket. Welch szerint a GE-nél „az ötletgazda a hős”.(5) „Arra törekszünk, hogy a vak engedelmesség antitézise legyünk. Szeretnénk, ha az emberek magabiztosan kifejeznék ellenkező véleményüket, megkapnák az összes információt, és tisztelnék a különböző véleményeket. … Értékeljük a részvételt, az emberek bevonását, és a megítélést, amit ez a hozzáállás eredményez.” (6)

Következtetés

Jack Welch fogott egy lomha üzletóriást és óriási sikerré változtatta. Szuper Quinn élelmiszerbolt-hálózatot alapított, ami kiütötte az óriásokat. Mitől lettek ilyen sikeresek? Welch és Quinn azt állítja, hogy sikereiket részben annak köszönhetik, hogy olyan szervezeti kultúrát alakítottak ki, ami „lelapította” a bürokráciát, és elérte, hogy mindenkinek számíthasson a véleménye. Michael Useem nemrégiben megjelent könyvének észrevétele szerint: „Ha az emberek túlságosan félnek vagy vonakodnak attól, hogy segítsék vezetőiket a vezetésben, vezetőik előbb-utóbb elbuknak. Úgy tűnik, az üzleti világ rájött arra, amit az egyház nagyrészt elfelejtett. Klasszikus példája ez Jézus kijelentésének: „mert e világ fiai a maguk nemében okosabbak, mint a világosság fiai.” (Lk16:8)

Még ma menj el sétálni néhány fiatallal, és alázattal kérd ki tanácsaikat. Ne védekezz, csak figyelj. Bőségesen dicsérd meg hozzászólásaikat, mindegy milyen sekélyesnek, vagy alkalmatlannak tűnnek első hallásra. Lehet, hogy ez lesz az első lépésed szolgálatod forradalmasításában!

KIEGÉSZÍTÉS

Miért lehetnek ellenérzéseink az ötletorientált csoporttal szemben?

Erős tehetetlenség küzd egy olyan kultúra kialakításával szemben, ahol az ötletek állandóan jöhetnek az ifjúsági szolgálat bármely szintjéről. Az alábbiakban felsorolok néhány érzést, amiket le kell győznöd:

Amikor kritizálják a szolgálatomat, rosszul érzem magam a bőrömben

A megoldás? Tudatosítsd magadban, hogy még rosszabbul fogod magad érezni, mikor meghívnak majd „a megbeszélésre”. Az elmúlt ifjúsági szolgálatom elején engem meghívtak „a megbeszélésre”. Néhány nem hivatásos munkásom megbeszélést szervezett, látszólag azért, hogy megvitassunk néhány dolgot. Előző este egyikük felhívott, hogy figyelmeztessen: „Nem akarlak félrevezetni. Ezt a megbeszélést néhány veled szemben felhozott kritika miatt rendeztük.” Elkerülhettem volna egy kizsigerelő megbeszélést, ha megteremtettem volna a vélemények megosztásának kultúráját, ahol mindenki szabadnak érezhette volna magát arra, hogy bármikor elmondhatja a benyomásait.

Nem akarok rossznak látszani, amikor kritizálják a szolgálatomat

A probléma? A büszkeség. Vedd észre, hogy ez bűn, és kerekedj felül rajta.

Szeretném learatni az elismerést a jó dolgokért

A megoldás? Ismerd fel, hogy egy ötletorientált kultúra azt is meggátolja, hogy a rossz dolgokért egyedül te légy a felelős.

Attól félek, hogy rossz irányba viszik el a csoportomat

A megoldás? Bízz Istenben, hogy Ő minden szinten Őbenne bízó embereken keresztül vezet. Az Úrban bízó vezetés dönti el, hogy megvalósuljon-e egy ötlet, vagy ne.

Én vagyok a szakember. Mit tudnak a többiek?

A megoldás: szállj le a földre. Fiataljaid és kiscsoportvezetőid kollektív bölcsessége valószínűleg sokkal nagyobb, mint amit mi, „szakemberek”, felhalmoztunk az évek során.

“Steve Miller is a former youth worker and pastor who currently writes web-based resources for youth workers and pastors ( www.youth-ministry.info ) and public school teachers ( www.character-education.info ).”

Steve Miller lelkipásztorként és ifjúsági munkásként dolgozott, most pedig nekik ír segédanyagokat az interneten (www.youth-ministry.info) ezen kívül állami iskolák tanárainak is (www.character-education.info).

Eredeti cikk: Creating an Idea-Driven Youth Ministry Culture

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.