2. Az ifjúsági misszió alapelvei
Írta: Bob Tanner nyomán Szűcs Sándor
Mielőtt felépítenénk egy hosszú távú stratégiát az ifjúsági munkánkat tekintve, először tisztáznunk kell azokat az alapelveket, amelyekre a mindennapi munkánkat építeni tudjuk.
Életünk egyfajta életfilozófia szerint folyik, még ha sokan nem is szántunk eddig időt arra, hogy eldöntsük, mi is ez. A filozófia a gondolkodás tudománya, amelynek két alapvető kérdése közül az első az, hogy mi az igazság, mit kell tudnunk és ezt a tudást hogyan szerezhetjük meg (ezt nevezik ismeretelméletnek), a másik pedig, hogy miért élünk, hogyan kell cselekednünk (ez a lételmélet). A filozófusok évszázadokon keresztül szánták rá sokszor teljes életüket, hogy az élet értelméről s a bennünket körülvevő dolgok jelentéséről gondolkodjanak. Gondolataikat papírra vetették, s az utánuk következő nemzedékek gondosan tanulmányozták, követték filozófiájukat és életüket az ő gondolkodásuk szerint rendezték be. A mai ember is gondolkozik az életről és annak megéléséről. Vannak olyan emberek, akiknek a gondolkodásmódja szilárd életelveken alapul, de vannak olyanok, akik csupán saját maguk tapasztalataira, ötleteire építenek de ezeknek a tartalom nélküli eszméknek a követése sokszor értelmetlen élethez vezet.
Amikor az „ifjúsági munka filozófiájá”-nak felépítéséről beszélünk, akkor ezalatt nem azt kell érteni, hogy egyszerűen kölcsön vesszük valakinek a gondolatait, véleményét és egy ifjúsági programot építünk azok köré, hanem magunknak kell elgondolkodnunk a saját életünk, a szolgálatunk és a ránk bízott fiatalok életének irányán és értelmén.
Az alábbiakat kívánjuk figyelembe venni:
1. A szolgálat örök érvényű bibliai alapelvei.
2. Az ifjúsággal kapcsolatos jelenlegi információk, irányzatok és ismeretek.
3. Önmagunk és más vezetők tapasztalatai.
4. A fiataloktól kapott visszajelzések.
Mindezek felhasználásával elkezdünk felépíteni egy filozófiát és az ifjúsági munkánkban ahhoz tartjuk magunkat , azt az irányt követjük.
Meg kell jegyeznem azt a furcsa tényt, hogy sok ifjúsági vezető, sőt lelkészek sem mentek keresztül ezen a folyamaton és nem gondolkodtak el igazán a szolgálat filozófiai oldaláról. Ehelyett olyan dolgok irányítják őket a munkájukban, mint a hagyományok, azok szeszélyei, akikkel együtt dolgoznak, az újonnan kialakuló szemléletek és divathóbortok, vagy egyszerűen a saját kényük-kedvük avagy előítéleteik. Ha megkérdezik tőlük, hogy miért csinálják, amit csinálnak, akkor alig tudnak megfogalmazni világos gondolatokat a cselekedeteiket motiváló okokról. Mi a mai világban nem merünk ilyen vezetők lenni. Fiatalokat elérni az evangéliummal – ez egy összetett és nehéz feladat s éppen ezért a gondolkodás magas fokát, a lehető legjobb módszereket kívánja részünkről. Nem elég úgy csinálni, mint ahogy eddig csináltuk, vagy egyszerűen másokat utánozni. Ennél többet s jobban kell tennünk!
Az 1Kor 9:24-27-ben Pál apostol emlékezetünkbe idézi, hogy akik győznek, azok ezt edzés és személyes áldozat útján érik el. Az atléták csak hírnévért versenyeznek, egy éremért vagy trófeáért, melyet egy dobozba vagy a polcra tesznek otthon – … mi a fiatalokért csináljuk, amit csinálunk, akik örökké megmaradnak! Ezért mondja Pál a 26. versben: „Nem úgy futok, mint aki előtt bizonytalan a cél, nem úgy viaskodom, mint aki levegőt vagdos”. Azért végezzük ezt a munkát, mert amit csinálunk, annak nyoma örökké megmarad a fiatalok életében, akiket elérünk és akikkel dolgozunk. Itt nincs helye a felületességnek, meggondolatlanságnak vagy a lazaságnak. Isten és a ránk bízott fiatalok részünkről a legjobbat érdemlik. Ne adjunk nekik ennél kevesebbet!
Íme, néhány kérdés, amelyek alapján felépítheted szolgálatod filozófiáját:
1. Mit hiszel?
Az idő múlásával gyakorta vetjük vizsgálat alá keresztyén életünket és a hitünkkel kapcsolatos különböző dolgokat. Érveket hallunk egy teológiai témáról és véleményt alkotunk, hallunk egy igehirdetést és azt mondjuk: „Igen, én is úgy gondolom … úgy néz ki, hogy ennek van értelme”. De tudjuk-e valóban, hogy mit hiszünk és miért? Megfelel-e ez a Biblia tanításának? Hol beszél erről a Szentírás? Vagy mindent elfogadunk, amit hallunk, és a véleményünket mindig az utolsó, még aktuális könyv vagy tanító határozza meg?
Itt az ideje annak, hogy átgondold, esetleg leírd, amit hiszel, és azután vagy alátámasztod azt a Bibliából, vagy felülvizsgálod és rendbe teszed. Olvass ezzel kapcsolatban, beszélgess a lelkészeddel, keresd meg az igazságot! Ha el akarunk vezetni valakit az igazságra, akkor előbb azt nekünk kell megtalálnunk! A vezető nem lehet bizonytalan, tévelygő, határozatlan, mert akkor nem alkalmas a vezetésre.
Nézzük az alapvető kérdéseket:
- Mit hiszel Istenről?
- Mit hiszel Isten Igéjéről, a Bibliáról?
- Mit hiszel az egyházról?
- Mit hiszel a bűnről?
- Mit hiszel az üdvösségről?
- Mit hiszel Jézus Krisztus követéséről?
Amit hiszel, meghatározza azt, amit tanítasz és ahogyan az ifjúsági munkát végezni fogod.
2. Mit tudsz a mai ifjúság kultúrájáról és világáról?
Mint ifjúsági vezetők, tanulmányoznunk kell az ifjúság kultúráját városunkban, országunkban, a világban. Milyen tényezők hatnak a fiatalokra lakóhelyeden? Milyen érzelmeket táplálnak Istennel, az egyházzal, a jövővel, a szüleikkel kapcsolatban? Mivel töltik a szabadidejüket? Milyen problémákkal küzdenek a mindennapokban?
Honnan szerezhetsz információkat a fiatalokról? (Néhány ötlet)
- Lakóhelyeden végezz közvélemény-kutatást, tegyél fel különböző – jól megfogalmazott – kérdéseket, amelyekre a kapott válaszokból a helyi fiatalok gondolkodását, érzéseit, szokásait. (Győződj meg arról, hogy nincs vallásos kicsengésük, mert különben lehet, hogy nem fognak válaszolni!)
- Olvass újonnan kiadott könyvet, aktuális cikket a hazai ifjúságról. Elsősorban szociológiai művek jöhetnek számításba, de nagyon hasznos például az Ifjúsági és Sportminisztérium jelentéseit és statisztikáit áttanulmányozni, amelyekhez akár az Interneten keresztül is hozzájuthatsz [www.ism.hu]
- Szánj időt a fiatalokra a gyülekezetben és a gyülekezeten kívül is. Beszélgess velük és – ami még fontosabb – hallgasd meg őket! Miről beszélgetnek? Mit mondanak valójában? Mi az, amiről nem beszélnek?
- Beszélgess más ifjúsági vezetőkkel. Mit mondanak ők a fiatalokról, és mit mondanak az ő fiataljaik?
- Hallgasd a zenéjüket, nézd meg, mit olvasnak, mit néznek a tévében és a moziban. Milyen benyomásokat szereznek?
- Szedd csokorba ezeket az információkat és értékeld! Mit jelent mindez? Milyen hatása van ennek és mi ez a hatás? Próbáld megismerni és megérteni a rád bízott fiatalokat. Az ifjúsági munka itt kezdődik!
- Nekünk a keresztyén ifjúsági munkában hogyan kell reagálnunk ezekre az állandóan változó tényezőkre és hatásokra? A Biblia hogyan nyilatkozik azokkal a dolgokkal kapcsolatosan, amelyekkel a fiatalok szembekerülnek? Hogyan segítünk nekik mindazt feldolgozni, ami a világban történik?
3. Hogyan közölhetjük Jézus szeretetének evangéliumát a legkedvezőbb módon lakóhelyünk fiatalságával?
Ha feltérképeztük a misszió célterületét, és megismertük a fiatalok környezetét, kultúráját, meg kell találni a legmegfelelőbb csatornát ahhoz, hogy az evangéliumot át is tudjuk adni nekik. FONTOS: a módszerek nem biztos, hogy attól jók, hogy másutt beváltak! Ne bízz egy módszerben csak azért, mert 30 éve vagy 3000 kilométerrel arrébb nagyon sikeres volt! Lehet, hogy valóban jó, de nem azért!
Milyen a jó módszer? Hogy megtalálhasd, gondold át a következőket:
Hol érhetjük el a fiatalokat? Az iskolában, klubon, egy sportlétesítményben, a moziban? Milyen témával tudjuk megszólítani őket? Milyen eszközöket alkalmazhatunk a velük való beszélgetésben? Mivel töltik a szabadidejüket, és mi hogyan tudunk csatlakozni hozzájuk? Mire van szükségük, és abban mi hogyan tudunk segíteni? Mi az, ami után érdeklődnek, amire kíváncsiak, és mi tudunk-e válaszokat adni ezekben a kérdésekben?
Ha saját magunkra, mint fogadókra tekintünk, meg kell vizsgálnunk, mit szükséges megváltoztatni jelenlegi ifjúsági és gyülekezeti programunkban, ha az utca fiatalságát célozzuk meg? Lehetségesek-e azok a változások? Ha igen, akkor hogyan látunk neki ezek megvalósításának? Ki mit fog tenni a konkrét megvalósításban?
Gyülekezetünkben és ifjúsági csoportunkban mi az, ami vonzó lehet az utca fiataljainak? Mi az, ami nem vonzza őket? Hol kell és hogyan tudunk változtatni?
4. Miután elértük őket és döntöttek Jézus Krisztus mellett, hogyan vonjuk be őket a gyülekezetbe?
Gyülekezetünk nyitott-e a gyülekezeten kívüli fiatalok felé? Természetesen minden gyülekezet örömmel válaszolná, hogy igen, a mi gyülekezetünk várja a megtérő fiatalokat, hiszen ez a küldetésünk! – A valóság azonban sajnos más. Nem egy gyülekezet fél a megtérőktől, fél a fiataloktól, fél attól, hogy valami meg fog változni a gyülekezet életében, az istentisztelet liturgiájában, az éneklésben. Volt már olyan gyülekezet, amelyik elküldte a fiataljait, mert inkább a hagyományaihoz akart ragaszkodni!
Gondoljuk át őszintén: mi történik, ha a betérő fiatalok nem úgy öltözködnek, nem úgy viselkednek, mint ahogy azt elvárják tőlük a gyülekezetben? Hogyan segíthetünk nekik a gyülekezeti kultúrához való alkalmazkodásban?
Nézzünk néhány alapvető kérdést, amire választ kell adnunk – sokszor nekik maguknak is:
- Miért szükséges nekik, hogy a gyülekezetbe jöjjenek? Az ifjúsági csoport nem elég?
- Mi készteti majd őket arra, hogy pont a mi gyülekezetünkbe akarjanak jönni?
- Mi lesz az akadálya ennek?
- Milyen konkrét előkészületeket kell tenned neked, és tennie az ifjúságnak, valamint a gyülekezetnek az újonnan megtértekért?
5. Melyek azok a tényezők, amelyek hatására a fiatalok (a megtértek) növekedni fognak hitben?
Az élet növekedéssel jár. Sokszor csak a megszületésig – az újjászületésig bábáskodunk fiataljaink felett, mondván: „ha megtér és megkeresztelkedik (bemerítkezik), a nehezén már túl van”. Sajnos sokan gondolkodnak így, ha nem is mondják, de úgy viselkednek. Pedig a neheze ezután jön!
A növekedés elősegítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy fel kell készítenünk a megtérteket arra, hogy miként éljék meg hitüket a mindennapokban, hogyan tegyenek bizonyságot az iskolában, vagy a barátaik között. A növekedés azt jelenti, hogy megismerik a Bibliát, és már nem csak a János evangéliumát, hanem valamennyi könyvét, hogy betagolódnak a gyülekezetbe, részt vállalnak a szolgálatokból. Mindez sok és alapos tanítással jár, rengeteg kérdésre kell választ adnunk, sok időt kell beszélgetéssel, imádsággal, lelkigondozással együtt tölteni a fiatalokkal a megtérésük után is.
6. Mint vezető, milyen hatással vagy a fiatalokra, akikkel dolgozol?
Az ifjúsági szolgálat nem csak a fiatalok mozgósítását szolgáló sok-sok program és esemény tervezéséből áll. Mi hosszú távú változásokat akarunk megvalósítani a fiatalok életében. Azt akarjuk, hogy hatékony és gyümölcsöző életű emberek legyenek, akik jelentősen hozzájárulnak környezetük megváltoztatásához és Isten országának építéséhez. Ez azt jelenti, az általunk szervezett programok lehetnek csupán tevékenységek sorozatai, de adhatnak olyan élményeket és tapasztalatokat, amelyek döntő hatással lesznek csoportunk ifjúságára. Mivé lesznek? Ez nagyrészt Tőled függ – mert Te vagy a vezetőjük!
A vezetésről szóló előző fejezetben láttuk, hogy nem érhetjük be azzal, hogy információt adunk át vagy benyomást teszünk azokra, akiket vezetnünk kell: hatással kell lennünk rájuk – illetve azt kell munkálnunk, hogy Isten lehessen hatással rájuk, és tudja őket formálni Igéje és Lelke által.
A vezető pozíciójánál fogva van hatással a fiatalokra, ezért gondold meg, mit idéz elő a közösségben a Te szereped és feladatod! Vagy követni fognak, vagy elhatározzák, hogy bárhogy is csinálják, csak úgy nem, ahogy Te mondod vagy csinálod. Vagy motiválod őket, vagy elveszed a kedvüket a munkától. Vagy megszeretteted a közösséget velük, vagy megutáltatod. Vagy jó példa leszel előttük, akire hasonlítani szeretnének, vagy rossz példa, olyan, akik soha nem lennének. Vagy növekedni fognak, vagy visszafejlődni – esetleg maradnak ugyanazon ismeret- és lelki szinten, amin évekkel azelőtt voltak. Ha rendszeresen késel, ők is késni fognak, ha pontos vagy, pontosságra neveled őket. Ha készületlenül mész ifire, ők sem fogják komolyan venni a szavaidat, de ha látják, mennyi munkát öltél bele abba, hogy velük foglalkozz, értékelni fogják, téged pedig becsülni fognak érte. Ha szeretni tudod őket, ők is szeretni fogják Istent, ha nem, akkor a hitükben akadályozod őket.
Milyen vezető vagy tehát?
7. Miért működsz közre az ifjúsági munkában?
Ez egy nagyon lényeges kérdés, amellyel őszintén szembe kell nézned. Mi indít arra, hogy azt csináld, amit csinálsz illetve amit akarsz? Hobbi? Nincs más, aki csinálja? Vagy Isten személyedre szabott megbízása és felhatalmazása? Mi az oka, hogy részt veszel ebben? Mert Isten Igéje alapján alkalmas vagy rá? Vagy mert a gyülekezeted, lelkipásztorod lát alkalmasnak? Talán te magad gondolod annak magadat?
Első helyre tudod-e tenni a szolgálatodat? Sokan gondolják azt – általában nem azok, akik aktívan vállalnák is – hogy a lelki szolgálat amolyan másodállás is lehet, hogy az csupán heti egy-két órás elfoglaltsággal jár. Nem látják azt, hogy egyetlen bibliaórára a felkészülés több órát, esetleg napot vagy akár hetet is igénybe vehet. Nem látják azt, hogy éjfélkor is becsöngethetnek, felhívhatnak telefonon csak azért, hogy megkérdezzenek egy időpontot, kikérjék a véleményed vagy megkérjenek, hogy imádkozz velük vagy értük.
A szolgálatra csak az alkalmas, aki mindent kész háttérbe szorítani, ha a rá bízottak ezt igénylik. Egy komoly beszélgetés, a vigasztalás, a tanácsolás nem várhat addig, amíg lesz egy kis szabadidőnk, vagy kedvünk, hogy foglalkozzunk a problémákkal, kérdésekkel, tennivalókkal.
Vállalod-e ezt a szolgálatot? Úgy, hogy tudnod kell, ezért nem fogsz jutalmat, fizetést, sokszor talán még egy „köszönöm”-öt sem kapni. Ezt természetesnek veszik, elvárják tőled, és ha nem teszed, ha hibázol, még gyakran meg is feddenek érte. Ennek ellenére mégsincs szebb hivatás annál, mint amikor Isten nevében szolgálhatunk mások, fiatalok felé!
8. Készen állsz-e a folyamatos változásra?
Az ifjúsági szolgálatban rendkívül fontos a rugalmasság. A korral és a bennünket körülvevő világgal nekünk is változnunk kell. Ellenkező esetben rá kell döbbennünk, hogy olyan kérdésekre adunk választ, melyeket nem tettek fel, vagy olyanokat nem adunk választ, amelyek valóban választ igényelnek! Olyan programokat szervezünk, amilyeneket mi szeretünk és nem járnak kényelmetlenséggel, a fiatalokra (ha egyáltalán eljönnek) azonban nem lesznek nagy hatással, vagy nem is hatnak.
A rugalmasság nagyon fontos, de melyek azok a dolgok az életedben és a szolgálatodban, melyek tekintetében hajthatatlan vagy? Mi az, amit nem lehet hajlítani vagy megváltoztatni? Miért nem? (A Biblia alapján határozottan igazolható-e a hajthatatlanságod ezekben a dolgokban vagy egyszerűen kényelmi szempontból nem akarsz vagy nem tudsz változtatni?)
Az ifjúsági munka és a fiatalok szüksége, gondolkodása és világa szüntelen tágítani fogja az ismereteidet és a szívedet is. Itt nincs helye annak, aki be van skatulyázva és elzárkózik attól, hogy új módon csináljon új dolgokat. Ugyanakkor vannak örökérvényű alapelvek és örök igazságok, amelyek nem változnak soha és nekünk tudni kell, hogy mikor, melyikről van szó!
9. Milyen alkotóelemei kell, hogy legyenek a gyülekezeti (vagy közösségi) ifjúsági munkának – és miért?
Erre a kérdésre csak azt követően adhatsz választ, ha előbb válaszoltál korábban feltett kérdéseinkre. Valójában mi szükséges a fiataloknak ahhoz, hogy a hitben fejlődjenek, növekedjenek? Hogyan érhetjük el őket az evangéliummal? Hogy vihetjük be őket a gyülekezetbe?
Két fő része van az ifjúsági munkának: az egyik a programok és események. Ezek természetük szerint általában pontszerűek, alkalmiak. Ezek az alkalmak lehetnek jók és kevésbé sikeresek, de mindig kell, hogy legyen céljuk, és konkrét üzenetük. Ez az üzenet lehet maga az evangélium, lehet egy tanítás, vagy lehet egyszerűen a közösség kialakítása vagy mélyítése.
Az ifjúsági munka másik területe a személyes szolgálat, amely kapcsolatközi, vagyis az a szándék áll mögötte, hogy személyes kapcsolatok épüljenek ki. Ennek a tartalma lehet a lelkigondozás, a tanácsolás, a vezetés, a tanítványozás.
Jegyezd meg: mindkét alkotóelemre szükség van és önmagában egyik sem elegendő!
Ifjúsági programodban hogyan tudsz megfelelni mind a két szükséges dolognak?
Az is nagyon fontos, hogy a programot stratégiai szempontból tekintsük. Nem események és tevékenységek sorozatáról van szó, amelyek nem kapcsolódnak egymáshoz. Ezeknek mind bele kell illeniük egy – a célra irányuló – stratégiába. Melyek azok a célok? Mennyi szervezésbe, munkába, időbe és pénzbe kerül, hogy a kitűzött célokat elérhessük? Mi az, ami kivitelezhető, amit meg lehet és meg tudunk csinálni? Másképpen fogalmazva, mit akar Isten, hogy megvalósíts, és mikor? Ezen az úton mik a fejlődés mutatói?
10. Milyen vezetésre vonatkozó terveid vannak jelenleg és a jövőben?
Mindenki azt akarja, hogy a beruházása tartós és állandó maradjon. Ennek érdekében a vezetői feladatot önmagunkon túlmutatva kell felépítenünk. Jézus is így cselekedett a tanítványokkal, Pál Timóteussal, és így tovább. A vezetés soha nem egyszemélyes, öntörvényű és öncélú munka! Ki fog vezetni melletted? Ki fog segíteni a feladatok végzésében? Ki lesz majd az utódod? Ki az, aki továbbviszi más helyekre azt, amit képzésben és tanításban nekik adtál? Hogyan fejleszted és képezed majd ezeket a vezetőket? Már most figyeld ifjúságodat, kutatva a potenciális vezetőket, akiket szolgálatba tudsz állítani!
11. Mely dolgok nincsenek még kitisztulva a gondolataidban?
Egyáltalán nincs abban semmi rossz, ha valaki ezt mondja: „Ebben még nem látok tisztán, nem tudom, hogy miként kell cselekednem vagy döntenem ebben vagy abban a kérdésben”. Ez azt jelenti, hogy még nyitott vagy afelé, amit Isten ki akar munkálni a gondolataidban és az életedben a közeljövőben. Az ifjúsági munka progresszív és szüntelen változásban lévő, hiszen a fiatalok gondolkodása is állandóan változik. Jó valamivel „előhozakodni” a vita, a figyelem és a gondolkodás ébren tartására. Az is lényeges, hogy a felmerülő kérdéseket a Szentírás fényében vizsgáljuk. Ez az igazi zsinórmérték!
Sorold fel azokat a dolgokat, melyek még nem világosak és amelyek felől még nem döntöttél az elmédben. Majd visszatérhetsz ezekre és kissé gondolkodhatsz rajtuk. Kérjed Istent is, hogy segítsen neked helyesen látni . Ez a bölcsesség!
Befejezés
Ezek a kérdések segítenek neked a szolgálatodban eljárni és kifejleszteni egy működőképes filozófiát. Nagyon valószínű, hogy lesznek, akik hozzád jönnek és neked fel kell készülni arra, hogy egyensúlyba hozd őket.
Mindezeknek a célja, hogy szolgálatod mögött kitisztult gondolatok legyenek. A te feladatod az, hogy világosan meghatározott irányba haladj úgy, hogy mások is követhessenek. Olyan tevékenységeket és eseményeket kell tervezned és lebonyolítanod, amelyeknek konkrét célja kell, hogy legyenek, amelyek elérhetők és megvalósíthatók. Ha nem sikerül elérni, meg kell keresed az okát és ha kell, másképpen kell újra kezdened. De nem adhatod fel, mert a Te elhivatásod az, hogy célba juttasd azokat, akiket Isten és a gyülekezet rád bízott!
Az ifjúsági munka filozófiája és stratégiája 1.
Vélemény, hozzászólás?