A Férfiak Szolgálatának Nemzeti Koalíciójának (National Coalition of Men’s Ministry) egy újabb tanulmánya szerint hozzávetőlegesen 98 millió férfi él Amerikában. Közülük 35 millióan ismerik Krisztust. Ebből a 35 millióból mindössze 8 millió férfi vesz részt valamilyen formában keresztény tanítványozásban. Ez azt jelenti, hogy Amerikában megközelítőleg tizenkét férfiból kb. egy aktív a tanítványságban. Ez nagyjából egyenlő azzal, mintha egy focicsapatban csupán egy olyan ember lenne, aki valaha is olvasta a játékszabályokat.
Jézus azt mondja a Máté 28:19-ben „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet”. Valahol viszont, az első század és napjaink közt az egyház elveszítette ezzel kapcsolatos látását, és azt a tüzet, amely a tanítványok képzéséért égett. George Barna egy mostani tanulmánya szerint a megkérdezett keresztények kevesebb, mint 18 százaléka mondta azt, hogy mindennapi élete legnagyobb elkötelezettsége az, hogy lelkileg növekedjenek. A hívők fele válaszolta azt, hogy bár következetesen dolgoznak azon, hogy növekedjenek lelkileg, mégsem annyira elkötelezettek a lelki érettségre jutó növekedésben, mint amennyire szeretnék.1
A nyomasztó problémát a tanítványsággal kapcsolatos érdektelenségben találjuk. Ahhoz, hogy az egyház úgy működhessen, mint a hívők olyan biblikus közössége, amelyet a Szentlélek fel tud használni a világ elérésére, meg kell vizsgálni, mekkora szükség van az igazi tanítványságra, illetve hogy annak milyen módjai lehetnek. Patrick Morley, a „Man in the Mirror” („Férfi a tükörben”) alapítója és elnöke így fogalmaz: „Hogyan tudnánk megváltoztatni nemzetünket, ha először az egyházat nem változtatjuk meg? És hogyan tudnánk megváltoztatni az egyházat, ha előbb nem változtatjuk meg családjainkat? De tovább megyek: hogyan tudnánk megváltoztatni családjainkat, ha előbb nem változtatjuk meg házasságainkat? És végül: hogyan tudnánk megváltoztatni házasságainkat, ha előbb nem változtatjuk meg a férfiakat?” A férfiak az élet szőttesének cérnaszálai. Bizonyított tény, hogy ha egy férfi megtér, az esetek 93%-ában el is éri családját az Úr számára.
Mi akkor az igazi tanítványság? A válasz ennyi: egyszerűen le kell modellezni azt a formulát, amelyet Krisztus ad az egyháznak. Az evangéliumokban végig olvashatunk arról, ahogyan Krisztus részt vett tanítványai életében. Majdnem három évet fektetett be az életéből tizenkét emberbe, akik ugyanolyan hétköznapi férfiak voltak, mint te vagy én. A folyamat úgy zajlott, hogy először elhívta őket, aztán felkészítette, majd végül kiküldte őket. Az, hogy Istenfélő férfiakat nevelt, kik megváltoztatták a körülöttük lévő világot, összefoglalta Jézus szolgálatát. A mienknek is erre a modellre kellene hasonlítania!
Krisztus követésére lettünk elhívva
„Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket” mondta Jézus (Máté 4:19). A tanítványok első elhívása arra szólt, hogy kövessék Jézust, és megismerjék Őt. A tanítványság nem egy esemény vagy egy történés, melyet egyik napról a másikra meg lehet valósítani. Az igazi tanítványság időt és interakciót igényel.
Annak a felismerése, hogy a férfiak arra lettek elhívva, hogy Krisztust kövessék, kulcsfontosságú a tanítványsághoz. Jézus mondta: „Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem.” (Máté 16:24). Ha nincs felhívás Krisztus követésére, a tanítványság nem jöhet létre. Az Igében egymás után olvashatunk olyan történeteket, ahol Isten férfiakat hív el, hogy Őt kövessék. Ez megtörtént Ábrahámmal, Mózessel, Ézsaiással, Jeremiással és Pállal is. Jézus elhívta a tizenkettőt, hogy kövessék Őt. Ezt követően három évet töltött velük szoros, személyes kapcsolatban. Óriási mennyiségű időt és energiát fektetett ezekbe a kapcsolatokba. A tarsusi Saul el akarta pusztítani az ifjú egyházat, de Isten rátalált és elhívta, és ezzel beindította az egyház történelem egyik legerőteljesebb evangelizációs szolgálatát. Az igazi tanítványság, tehát, azzal kezdődik, hogy felhívást kapunk Krisztus követésére.
FELKÉSZÍTÉS ARRA, HOGY KRISZTUSIVÁ VÁLJUNK
Három éven át Jézus tanította tanítványait. Megmutatta nekik, hogyan kell élni – mintát adott róla. Tanúi voltak Jézusnak minden körülmények közt. Látták, hogyan tanít, és hogy válaszol kérdésekre, hogyan reagál. Tanúi voltak viselkedésének és stílusának. Látták, hogyan kezeli a konfliktusokat, és hogy gondoskodik másokról. A tanítványozás nem egy prédikáció-sorozat vagy 45 perces vasárnapi iskolai óra. A tanítványozás annak a valós idejű modellezése, ahogyan élnünk kell.
Egyike a legnagyobb előnyeinek, hogy Krisztus tanítványai lehetünk, az a lehetőség, hogy kérdéseket tehetünk föl a tanítványozónak. A tanítványozás felkészítő stádiuma egyike a legkritikusabb részeknek. Három évig része voltam egy tanítványozó csoportnak, amelyet a vezető lelkészünk tartott. Mindenféle témában tettünk fel neki kérdéseket. Saját Igeismerete alapján tanított minket, valamint felhasználta élettapasztalatát, bölcsességét, megértését, és beszélt nekünk szokásairól, bevett gyakorlatairól. Többet tanultam Isten szívéről és a pásztori szolgálatról ez idő alatt, mint teljes szemináriumi, és Bibliaiskolai tanulmányaim során.
Mások felkészítése arra, hogy Jézushoz hasonlóvá váljanak, azt jelenti, hogy Krisztus példáját kell megmutatnunk egymásnak. Nekünk, pásztoroknak, az az elhívásunk, hogy felkészítsünk másokat, hogy krisztusivá válhassanak. Míg csak Krisztus képes arra, hogy megváltoztassa egy ember szívét, nekünk is készen és rendelkezésre kell állnunk, hogy véghezvihessük az Ő megváltó tervét ebben a világban. Krisztus lemodellezése életbevágó eleme a tanítványság folyamatának.
ARRA KÜLDETTÜNK, HOGY KRISZTUS MUNKÁJÁT VÉGEZZÜK
Az egyház a tizenkét tanítvány szolgálatára épült. Elhívást kaptak Krisztustól, hogy Őt kövessék, felkészítést és tanítást kaptak Tőle, hogy hozzá hasonlóvá váljanak, majd végül ki lettek küldve, hogy végezzék Krisztus munkáját a világban. A tanítványság természeténél fogva ciklikus jellegű, és folyamata tartalmaz egy sokszorosító tényezőt.
A János 14:12 azt mondja: „Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek”. Amikor ezt először elolvastam, arra gondoltam, Mi az, amit én tehetek és nagyobb annál, amit Krisztus tett? Csodásan tanított. Nagy csodákat tett. Hogyan tudnék én ennél nagyobbat tenni?
Ennek a versnek van egy számszerű jelentéstartalma. Míg a földön volt, Jézust kötötte az a hely, ahol tartózkodott. Miután felment a Mennybe, elküldte a Szentlelket, hogy hatalommal és erővel ruházza föl embereit az Ő munkájára. A Szentírás a tettek mennyiségére utal, nem a minőségére: vagyis a tizenkét tanítvány szolgálatának kihatása a világra jóval nagyobbá vált, mint amit Krisztus tudott végezni egyedül három év alatt.
ARRA HÍVATTUNK, HOGY TANÍTVÁNYOKAT KÉPEZZÜNK KI
A tanítványság folyamatát nem lehet egy mintára vagy módszerre korlátozni. Megannyi tanítványozó modell létezik. A tanítványozás prédikáció és tanítás, személyes tanulmány, szemináriumok, konferenciák, vezetői képzés, kötetlen beszélgetés, tanácsadás és kiscsoportos beszélgetések keretében is történhet.
John Wesley, akinek szolgálata kiscsoportokra épült, nyolc fontos gondolatot jegyzett le a tanítványképzéssel kapcsolatban:
- Az emberi természet tökéletesíthető Isten kegyelme által.
- A tanulás úgy történik, hogy tesszük az Isten akaratát.
- Az emberiség természetét csoportokban való részvétellel lehet tökéletesíteni, és nem magányos elszigeteltségben.
- A kezdeti kereszténység lelkülete és gyakorlata megragadható, és muszáj is megragadnunk!
- Úgy fogunk fejlődni, ha a kegyelem útján élünk.
- Az evangéliumot hirdetni kell a szegényeknek.
- A társadalomban található gonoszt nem megtagadni kell, hanem legyőzni a jóval.
- A lelki/tanítói vezetés elsődleges funkciója az, hogy egymást készítsük fel a vezetésre és szolgálatra, nem pedig az, hogy személyesen végezzük azt.
Ez a nyolc gondolat magában foglalja a tanítványság minden fő alkotóelemét. Továbbá, a bölcs vezető belátja, hogy a hatékony tanítványság tényleg kis csoportokban tud jól működni. A kisebb csoportokban a pásztor tud beszélgetni, tanítani és krisztusi példát mutatni, méghozzá olyan módokon, melyek nagyobb körben nem lehetségesek. Idővel, az érettségre eljutó férfiak kimennek a szolgálatba és melléd állnak, hogy segítsenek betölteni az egyház küldetését – a tanítványok kiképzését.
BEFEJEZÉS
Jézus legnagyobb prioritása az volt, hogy tanítványokat hívjon el és képezzen ki. A tanítványság egész szolgálatának alapja volt. Már mielőtt a Szentlélek eljött volna és felruházta erővel a Tizenkettőt, el kellett kezdeniük érniük a hitben.
A tanítványság egy olyan életbevágó alapelem, mely a legtöbb mai gyülekezetben nincs jelen. A tanítványságon keresztül nem csak életek változnak meg, de közösségek, gyülekezetek, és végül egy egész nemzet is megváltozhat.
Jézus tanítványozási folyamata egyszerű: elhívás, felkészítés, kiküldés. Ez a gyakorlat és elmélet megváltoztatja a férfit, a családját és gyülekezetét is. Így, világos, mi a pásztorok küldetése: Isten szerint való férfiak kinevelése. A férfiak az az alap, melyre a család és a nemzet is épül. Ha férfiakba fektetjük be időnket és energiánkat, az egyenes út ahhoz, hogy megváltozzon társadalmunk. A tanítványság egy olyan tradíció, melyet Jézus kezdett el, és melyet folytatnunk kell egészen az Ő visszajöveteléig.
Andrew D Templeton a Szolgálat Fejlesztés igazgatója az HonorBound-nál. Men of Promise [Az ígéret férfiai – a ford.], Springfield, Missouri.
JEGYZETEK
1. George Barna, Growing True Disciples [Igazi tanítványok nevelése – a ford.] (Colorado Springs: Waterbook Press, 2001), 42.
Vélemény, hozzászólás?