TARTALOM

Adam Gibson, a régivágású családapa egy este munkából igyekszik hazafelé. Útközben arra gondol, hogy otthon születésnapi meglepetéssel várják majd. Saját házában azonban megpillant egy embert, aki félelmetesen hasonlít rá, csókolgatja a feleségét és eszi a tortáját…

Adam Gibsont valamiféle végzetes hiba folytán klónozták, és jól berendezett, nyugalmas életét ellehetetlenítette, ellopta a klónja. A megrázkódtatásból magához térve rá kell ébrednie, hogy nincs hatalom, amelyhez segítségért fordulhatna, mert ha fény derülne az emberkonstruktőrök baklövésére, könyörtelenül végeznének vele és a családjával.

Adam megpróbálja hát felvenni a harcot az ismeretlen ellenséggel, hogy visszaszerezze önnön „létezését”. A szálak a Replacement Technologies nevű céghez vezetnek, amelyet Michael Drucker, a világ egyik leggazdagabb embere irányít, s akinek jobbkeze Griffin Weir, a köztiszteletben álló, hírneves tudós. A hatalmas cég leányvállalatai behálózzák a Földet, érdekeltségi területe szinte mindent felölel a kereskedelemtől kezdve a sporton keresztül az orvosi kutatásokig. Amikor Drucker rájön, hogy Adam felfedheti a titkot, és ezzel romba döntheti birodalmát, ráuszítja két megveszekedett bérgyilkosát, Marshallt és Taliát.

A bérgyilkosok elpusztíthatatlanok: ha Adam meg is öli őket, újra meg újra klónozódnak. Ám a férfi nem hagyja magát egykönnyen legyőzni…

ADATLAP

Megjelenés éve: 2000
Játékidő: 124 perc
Műfaj: akciófilm

Rendező: Roger Spottiswoode
Főszereplők:
Arnold Schwarzenegger (Adam Gibson)
Tony Goldwyn (Drucker)
Robert Duvall (Dr. Graham Weir)

BESZÉLGETÉSINDÍTÓ KÉRDÉSEK A FILMHEZ

1. Véletlen-e, hogy a fõszereplõt ADAM-nek hívják? Mire utalna a névválasztás, ha nem a véletlen műve lenne?

2. A tudósok szerint a 19. század a kémia százada volt a periódusos rendszer miatt, a 20. század a fizika százada volt, elsősorban az atomfizika miatt – a 21. századot pedig a biokémia századának mondják, elsősorban a genetikai kutatások miatt. – Ijesztő vagy reménykeltő a tudomány ilyen léptékű fejlődése? Miért?

3. Van-e haszna a klónozásnak a növény- vagy állatvilágban?

Lenne-e haszna az ember klónozásának?

Hogyan lehet megítélni az ember klónozását erkölcsileg? Mik lehetnek az előnyei és hátrányai?

4. Elrabolható-e valakitől a személyisége?
Felismernéd-e, ha valamelyik barátodat vagy hozzátartozódat „kicserélnék”? Mi kell ahhoz a bizonyossághoz, hogy „ismersz” valakit?

5. Mitől ember az ember? Mi az, ami többé teszi az állatnál? Mi az, amire nem lesz képes soha sem egy betanított állat, sem egy számítógép?
(Hinni nem lesznek képesek – szinte minden más tulajdonság vagy készség megtanulható)

6. A klónozás és a genetika azt az illúziót adja az embernek, hogy immáron „teremteni” is tud. Egyetértesz ezzel?

7. Mit gondolsz, van-e szerepe – és ha igen, mekkora – a szocializációnak? Vagyis két klónozott, tehát genetikailag azonos ember különböző környezetben, neveltetéssel, anyagi helyzetben is ugyanolyan személyiséggé válik?

Mekkora szerepe van a te életedben a szocializációnak? Vajon ha mások lennének a körülményeid, te magad is más emberré lennél? Milyen területeken biztos / melyeken biztosan nem?


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük