A dinamikus prezentálás

Manapság, a 21. század kezdetén a technológia egyre növekvő számú segédeszközzel jelentkezik a gyülekezeti alkalmakon. Ezért biztos, hogy Ön és az ifjúsági csoportja (talán a gyülekezet is) rendszeresen a falra kivetítve olvasnak mindenféle szövegeket a gyülekezeti tevékenységeken.

Nem, nem a Belsazár történetében jelen levő bámulatról, a lebegő-kézírásról, a király térdeinek összeverődéséről beszélek, amelyet a Dániel könyvének 5. részében találunk. Nem Isten által írt, és még kevésbé drámai szövegekről, csak olyanokról, amelyet emberi kéz vagy számítógép ír és egy vetítőgép kivetít. Legyen az a mindig hűséges írásvetítő, a megbízható diavetítő vagy a legmodernebb projektor. Mindezeknek köszönhetően a szavak már néhány éve mindenki számára láthatók énekléskor, a hirdetéseknél, istentiszteleti alkalmakkor vagy az évi költségvetés bemutatásakor.

De mikor tettünk fel magunkban utoljára olyan kérdéseket, mint például:

  • Mennyire olvashatóak a diák mindenki számára a teremből?
  • Ki tudjuk-e hatásosan választani a betűtípust, a szöveg nagyságát, a színeket és a képernyőn megjelenő szöveg elrendezését?
  • Vajon a rajzok és a szöveg nem vonják-e el a nézőközönség figyelmét a szöveg eredeti mondanivalójától?
  • Mi teszi egyes kivetített szavakat/rajzokat kellemessé, tervszerűvé másokat pedig enyhén figyelem elterelővé és vizuálisan gyötrővé?

Isten hozta Önöket az alkalmi technológiáról szóló elmélkedéseimben. Együtt majd megkeressük az utat ebből a kínzó „tech-tipusú” szövegtémából és van néhány tippem is Önöknek az olvasáshoz (vetítéshez). A következőkben az a szó, hogy „dia” minden szöveg, alkotás és/vagy rajzra értelmezhető, amit kivetítünk, legyen az fólián, 35 mm-es dián, vagy olyan számítógép programokon, mint: PowerPoint, MediaShout, stb. Amikor egy téma egy sajátos vetítési technológiához kapcsolódik, majd vigyázni fogok arra, hogy figyelmeztessem Önöket.

A hatásos dia (diaszerkesztők) 7 törvénye:

1. A hatásos diához használjunk megfelelő szövegnagyságot.

Beszéljünk a betűtípus nagyságáról. Nem léteznek olyan helyzetek, amikor egy nagyság mindig a megfelelő, de van néhány alapszabály, amelyet követni kell, hogy elkerüljük a zűrzavart és elhatározhassuk, hogy a mennyire nagy elég és látható.  Ha betűnagyságról beszélünk, akkor a leggyakrabban használt és legjobb nagyság a 24 pt. (pont) 28 és 40. Ha Ön kevesebb diát akar használni és az „Amint vagyok, úgy jövök” című gyülekezeti ének mind a 7 versszakát egy diára sűríti, akkor nagy gondba kerülhet. Túl sok énekszöveget és Ige kivetítéseket láttam már ezzel a hibával. A betűk túl kicsik voltak. A legjobb szabály: négy- öt sor egy dián, természetes szünettel a diák között. Kerüljük el azt a hibát, hogy a szöveg betűinek nagyságát, asszerint választjuk, hogyan néz ki a számítógép képernyőjén. Inkább arra figyeljünk, hogyan látható a szöveg a nézőközönség számára, ha kivetíti a gyülekezeti teremben.

2. A hatásos diákhoz nem szükséges árnyékolás

A #134 szerkesztés nem használ árnyékolást a szövegben. A szöveg árnyékolása segít abban, hogy a szavak kiemelkedjenek a háttérből, megkönnyítve a szemnek az olvasást. Egy világos színnel írt szöveghez, válasszunk sötét árnyékolást (fekete és tengerkék), egy sötét szöveghez pedig egy világos árnyékolást (fehér, világossárga). Ez a számítógépen írt szöveg és rajz esetén fontos, az írásvetítő diákkal ellentétben.

3. A hatásos diák esetén használjunk „Jó” betűtípust:

Valljuk be, amikor olvashatóságról és kivetíthetőségről, van szó nem minden betűtípus egyforma. Például az Edwardian Script és Parchment nem a megfelelő betűtípus, amellyel egy szöveget kezdhetünk. Még a megbízható Times New Roman is, habár megfelelő az alkalmi írásvetítőhöz, valójában nem a legmegfelelőbb, amikor számítógépen írt szöveggel állunk szemben. Miért? Mert ez egy olyan betűtípus, amely a sor elején és végén technikailag vékony és kis serif betűtípusokból áll. Ezeket a serif betűtípusokat ha kivetítjük nehezebb elolvasni, mert a vetítőrendszer nem dolgozza fel elég jól ezeket a vékony vonalakat. Sansserif betűtípusok (francia megnevezés a serif nélküli betűtípusokra), mint az Arial, Century Gothic Bold, Eras Bold, Franklin Gothic és a rokonaikat, könnyebb kivetíteni, megnövelve így a diák olvashatóságának minőségét.

4. A hatásos diáknak megfelelő színűk van:

Itt van egy fontos kérdés. Melyik az egyedüli szín, amelyet nem használhatunk soha (legalábbis majdnem soha) a szövegben (ritkán rajzok esetén), főleg amikor video és adat vetítővel dolgozunk? A válasz? A piros. Minél sötétebb a piros, annál rosszabb. A szín miatt a szöveg és rajz sorain kívül „vérzik” és saját élete van. Bízzanak bennem ezt illetően. Piros: rossz, fehér: jó. Valójában a fehér egyike azon színeknek, amely a legtöbb kivetített szövegnek megfelel. A világossárga és más világos színű árnyékok ugyanolyan hatásosak lehetnek, ha megfelelően használjuk őket. Ezért tegyünk digitális „Visint” a diába és szedjük ki a pirost. Még egy színes tipp: néha segít, ha a szöveg és a rajz színeinél csökkentjük a telitettség szintjét és így egy kellemesen telitett hatást érünk el, amikor vetítünk.

5. A hatásos diák dicsérnek és nem versenyeznek.

A kivetített szövegnek és művészi alkotásnak mindig lesz valami háttere (kivéve néhány fóliát). Ennek az a titka, hogy úgy szerkesszük a diákat, hogy a háttér ne ordítsa azt: „ NÉZZ RÁM ÉS NE AZOKRA AZ UNALMAS BETÜKRE. NÉZD AZ ÉRDEKES SZÍNEIM ÉS MŰVÉSZI ALKOTÁSOM  ÉS NÉZD HOGYAN GYŐZŐM  LE SANS SERIF BETŰTÍPUS URAT  ITT. ” A szövegháttereknek dicsérniük kellene, nem pedig versenyezniük a dia első „húsával” – vagyis a szöveggel vagy tartalommal. Ha a háttér elvonja a nézőközönség figyelmét az énektől vagy üzenettől és Bibliai Igétől, akkor a háttér válik a legfontosabbá és így bármit is mutatunk be, nem érjük el vele a kívánt hatást. Szerencsére olyan növekvő számú rajz és háttérkészletről beszélhetünk, amely segítségével hatásos diákat hozhatunk létre. Néhányat különösen az istentiszteletek összeállításához szerkesztettek.

6. A hatásos diák a „biztonságos zónában” maradnak.

A médiában a prezentálás terén létezik egy olyan megnevezés, hogy a „biztonságos zóna”. Ez a TV vagy vetítés láthatárára érvényes, amely könnyen és biztonságosan látható anélkül, hogy szavak vagy rajzok oldalai levágódjanak a képből. Anélkül, hogy túl sok információt nyújtsunk, ennek a tippnek az alapja túlszkennelési technikáján alapszik. A túlszkennelés (a számítógép képernyő széleinek a levágása) akkor történik, ha a számítógépen készített diákat átalakítjuk video jelekké nem az RGB video jelekké, ezeket a tv vagy video vetítő segítségével mutatjuk be. A képernyő képnek elveszítjük 10/15% – át. Szerkesszünk biztonságos szövegeket és tartsunk hasonló „távolságot” a tetején, alján és a két szélén. Ha egyenesen a számítógépet kötjük egy adat vagy video vetítőhöz, RGB kapcsolattal, ha a „biztonságos zónában”maradunk nem kell számolnunk ezzel a szél elvesztéssel. Így a diák hatásosabbak lesznek és a TV bemutatás barátságosabb lesz, bárhova megyünk.

7. A hatásos diáknak egy állandó megjelenésük van.

Csak azért, mert 47,921 clip art kép, 2,735 betűtípus, 16,000,000 szín, és 914 átmenet áll rendelkezésünkre nem azt jelenti, hogy azokat bármikor is használnunk kell. Túl nagy változatosság hibába is vezethet, ha szöveget vagy rajzot szerkesztünk. Válasszunk a szerkesztésnek egy hatásos “kinézetet” (betűtípus, háttér, szín, egy vagy két átmeneti kép) és maradjunk ezekkel az elemekkel a bemutatás végéig. Az átmenetek azok a különleges hatások (elmosódás, forgás, nagyobbítás vagy kicsinyítés stb.), amelyek segítségével egyik diáról áttérünk a másikra; vagy amelyek segítségével a szöveg, betű, szó vagy mondat váltakozik. A diákoknak 14 személyes átmenettel kell szembenézniük lelki utazásuk során, de a diáknak egy bemutatáskor nem. Itt van egy bonusz tipp: állítsuk le a hanghatást, amely ezekhez az átmeneti képekhez 99%-ban hozzáfűződik. A hallgatóságnak 11 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy megunja ezeket a hanghatásokat. Szerencsére az írásvetítők és diavetítők esetén nem lehet olyan könnyen hanghatásokat használni, mint a számítógép esetén.

Az utolsó dia

Kedves technológiakedvelő ifjúsági munkások ez volt a „Tech Talk” mostani száma. Úgy gondolom, hogy ezen túl a falra vetített vagy képernyőn bemutatott szöveget nem nézik majd ugyanolyan szemmel mint eddig. Legjobb esetben ugyanazzal az illúzióval kell ezentúl is élnem, hogy Önök egy kevéssel is jobban fel vannak szerelve, ahhoz, hogy hatásosabb diákat szerkesszenek, mint valaha azelőtt. A következő diát kérem.

Jay Delp szónok, edző, video – gyártásvezető, és tanácsadó és video produkciós cége is van. Már 15 éve foglalkozik ifjúsági munkával és Telford, Pennben él.

Eredeti cikk: Creating Effective On-Screen Graphics


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük